Esztergom és Vidéke, 1893

1893-02-23 / 16.szám

nyitő eljárások lesznek hivatta kideríteni, de előre is csak annyit jegyzünk meg, hogy bárki volt is, a legszigorúbb büntetésre méltó, a szabad sajtó üdvös intézményével ily inódou való rut visszaéléséért. A nagy dunai állandó vashíd Esztergom, febr. 22. Lapunk mul t számában említeti ük már, hogy a kereskedelemügyi minist er 4485/1. szak. számú leiratával arról értesítetle a megyét, hogy az állandó híd a Plébánia, esetleg a Lőrinc-uteának irányában fog építtetni, mi végből a szükséges helyszíni feliételeket és a talajfurásokat már elrendelte. Egész terjeterjedelmében közöltük a leiratot, melyre megyénk alispánja a következő végzést hozta s kézbesítette az érdekelteknek: (VÉGZÉS.) Ezen intézvény az összes előiratokkal együtt vélemény adás és a rendes tavaszi közgyűlésre leendő előkészítés végett az állandó választmány 2-ik szakosztályának kiadatik. Ezzel egyidejűleg, tekintve azt. hogy ezen leirat szerint a hídépítéshez szükséges területek az érdekelt községek és a tőrvényhalóság által szerzendők meg, 8 az állam rendelkezésére ingyen boesájtandók át, tekintve továbbá hogy amennyiben a hidépiiésiel kapcsolatosan utcák szélesbitése és rendezése válnék szükségessé, ennek eszközlése és az ezzel járó költségek, valamint a hídhoz vezető utak kiépítése és feutartása, beleértve a kis-Duna áthidalását is, ezen törvényhatóságot illetve Esztergom kir. várost a három lestvér várossal együttesen terhelendik, felhívom a h. polgármester és a járási főszolgabíró urakat miszerint a kir város illetve Szentgyörgymező, Víziváros és Szenttamás a feljáró ut tekintetében Párkány községek képviselő testületét azonnal egybehívják, illetőleg a képviselő testületi ülések azonnali megtartására utasítsák, a hozandó határozatokat pedig az 1886. XXII. t.-c. 25.j illetve 26.§-a továbbá 112—113. §§. értelmében 30 napig közszemlére történt kitétel után oly időben terjesszék be e vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy ezen Jiatározatok a f. év april. első napjaiban megtartandó szakosztályi és állandó választmányi üléseken tárgyalhatók legyenek ; kivételt képez e részben Esztergom város, a mennyiben kérdéses határozata az 1886. XXII. t.-c. 165. §-ban illetékes legfőbb hatósághoz lészen felterjesztendő. A mi végül a vízivárosi úgynevezett prirnalialis hidat illeti, tekintve, hogy azon útvonal a gőzhajó ál lomásig a vicinális utak közé lett felvéve, azon kérdést illetőleg, hogy a szóban lévő hid fentartására ki lesz kötelezve, az uti bizottság határozatid. Minthogy pedig a Dorogh-kálnai megyei ut is nemcsak Esztergom-vízivárosi szakaszán, hanem Párkány községben is okvetlenül változási szenved, ezen kérdés a megyei törvényhatósági bizottságnak legközelebbi közgyűlésében fog tárgyalás alá vétetni. Végül figyelmeztetem a járási főszolgabíró urakat és a város tanácsát, hogy intézkedjenek, miszerint a talajfurások, minden akadály nélkül eszközöltethessenek. Miről az érdekelt községek ós járási szolgabíró urak utján Esztergom sz. kir. város közönségeésa helybeli m. kir.államépitésze'i hivatal pedig közvetlenül jelen végzéssel értesitendők. Esztergom, 1893. február hó 19. KRUPLANIC kir. tanácsos alispán. Hivatkozott számú leiratában a minister tudatja egyúttal a megyével, hogy a leirathoz csatolt verseny feltételek szeréül, a talaj fúrások ügyében pályázatot hirdetett. Azt hisztik nem lesz érdektelen, ha a verseny fellételek szövegét szó szerént közöljük, mely a következő : (VERSENY FELTÉTELEK.) Az Esztergom melletti Duna szakaszban a Lőrinc-utca és a Templomtér irányába eső két keresztszelvényben talajkutatás végeit szükséges kémfurások végrehajtására benyújtandó ajánlatokhoz. 1. §. A Duna folyó emiitett kél

1 keresztszelvényében Öt-öt helyen, még pedig a partokon egy-egy, a mederben pedig három-három helyen lesznek kémfurások eszközlendők, még pedig oly módon, hogy a furó lyukakból kikerülő anyag minősége biztosan felismerhető legyen. Azon helyeket, ahol az egyes fúrások végzendők lesznek, a munka ellenftrzésére kiküldendő állami közeg fogja közelebbről megjelölni. 2. §. Minden egyes furóhelyek legíilább 12 méter és legfeljebb 35 m. mélységig lesz az esztergomi vízmérce a) A fúrásokhoz szükséges összes 411ha a furó sziklára akadna, mely esetben a fúrás 12 méternél kisebb mélységben is beszüntethető. A fúrás ellenőrzésére kirendelendő állami közeg jelen feltételek határozmányain belül egyoldalulag állapítja meg azt a mélységet, ameddig a fúrás az egyes fúrólyukaknál folylátandó. 3. §. Az ajánlattevő kötelezi magát a fúrólyukaknak különböző mélységeiből kiemelt anyagot a végből, hogy a föld, vagy szik la réteg minősége ós vastagsága pontosan megállapít haló legyen, gondosan megőrizni s azt a fúrás ellenőrzésére kirendelt állami közegnek naponta átadni. 4. §. A fúrás eszközlésére szükséges mindennemű szerelvényt, állványozást, hajót, tutajt, horgonyokat, műszereket, szerszámokat, szóval mindennemű anyagot és eszközt vállalkozó tartozik saját költségén beszerezni, a helyszínére kiszállítani és vett használat után a fúrás befejeztével onnan ismét eltávolítani. 5. §. A fúrólyukak kibólelésére szükséges csövek kezdő belátmérője 160 műinél kisebb nem lehet. Ezeket a csöveket vállalkozó a munka befejezése s a fúrás eredményének megállapítása után kiemelheti és elviheti. 6. §. A fúrás befejezése után köteles vállalkozó a partokon fúrt, lyukakkal, a mennyire lehetséges, külön kárpótlás nélkül ismét betömni, a talaj felszínét egyengetni, szóval a parinak a fúrás előtti állapotát ismét helyreál lila ni. 7. §. a fn ró lyukak mélysége a két parton eszközlendő fúrásnál ha az szárazon eszközöltetik, a talajfelszínéről, a Duna medrében és a partokon víz alatt végzendő fúrásnál pedig az illető furó lyuknál végzett, fúrás tartama alatt íllott legmasabb viz színétől fog számitalni. 8. §. A kereskedelemügyi minister ur ö Excellentiája gondoskodni fog arról, hogy vállalkozó munkáját a neki kijelölendő helyen akadálytalanul fogalatba vehesse s munkájában seuki által meg ne akadályoztassák,továbbá,hogy vállalkozó azon tér elfoglalásáért, mely az elvállalt munkák végzésére, valamint az izokhoz szükséges szerszámok, haj ók és utajok el helyezésére az ellenőrző állami k özeg m egi tó I ése szeri u t szü k séges amu n ka *gész tartama alatt térdij, parti vagy kikötői illeték fizetésére ne köteleztessék. 9. §. Az ajánlatban kikötendő: null pontja alá lemélyüeudő. Kivéve, ványok,, szerelvények, hajók, tutajok, horgonyok, szerszámok, műszerek, eszközök és anyagok beszerzésének, szál1 itásának, feIá11 i t ásának, használ alának ós eltávolításának fejében fizetendő átalány összeg. b) A fúrási munkákért a fentebbiek szerint megállapítandó mélység minden egyes folyóméter után fizetendő egységár, ha a fúrás földben, homokban, kavicsban vagy agyagban történik. c) Zuzó eszköz alkalmazásának szüksége esetén, ily eszközzel átfúrt réteg vastagságának mindeu folyóméter után fizetendő egységár. 10. §. Abban az esetben, ha a furásközben a furöcölöpökre, vagy oly anyagra akadna, mely a fúrás folytatását lehetetlenné tenné, ezt tehát o miatt be kellene szüntetni, vállalkozó köteles az állami felügyeleti közegtől nyerendő utasításhoz képest az abba hagyott fúrólyuk mellett a megállapított árakért és fel tótelek mellett uj fúrást eszközölni. Ellenben, ha egy már megkezdett fúrólyuknak további lemélyítését nem az előbb említett, hanem mas okból főleg pedig vállalkozó helytelen intézkedése folytán beszüntetni s helyette uj fúrólyukat lemélyiteni kellene, ez esetben vállalkozó a beszüntetett fúrásért nem követelhet fizetést, vagy kárpótlást. 11. §. Előre nem látott események, munka nehezedós, elemi károk vagy bármely más cimen vállalkozó káitéritésl nem követelhet. 12. §. A fúrási munkálatok a szerződós jóváhagyásáról vett órtesités napjától számítandó két hét alatt megkez[dendők és szakadatlanul oly erólyel folytatandók, hogy azok további 8 hót alatt teljesen befejeztessenek. Ha a munka közben jégzajlás vagy oly árvíz állana be, melynél a fúrás folytatható nem lenne, vagy ha oly tálajbeli nehézségek fordulnának elő, melyek a fennt megállapított határidőlnek betartását lehetetlenné tennék, a munkát felügyelő állami közeg által leendő jelentés alapján a haláridő megfelelően meg fog hosszabbital ni. Ellenben, ha a munkák ily akadályok nélkül csak a vállalkozók késedelmessége folytán oly hanyagul folytattál nak hogy azoknak a kikötött határidőre való befejezését várni nem lehetne az esetben a kereskedelemügyi minister ő Excel letiájának jogában állami a mníika további folytatását minden bírói közbenjárás nélkül a vállalkozótól elvonni és egyszerű leltári felvétel mellett vállalkozó eszközeivel és anyagaival annak költségére és veszélyére bárki állal folytatni és befejeztetni. 13. §. A munka folyama alatt részletfizetések nem adatnak, hanem vállalkozó egész keresete a munka befejezése után a felügyelő állami közeg által felveendő leszámolási jegyzőkönyv alapján fog folyóvá tétetni. 14. §. Ezen vállalatból eredő minden bélyegilleték vállalkozó által az 1881. évi XXVI. t.-c. 10. §-ábau megszabott módon rovatik le. 15. §. A szabályszerüleg felbélyegzendőö pecséttel lezárandó s a borítékon • Ajánlat az esztergomi Dunahid helyóu eszközlendő talajfurásokra» felirattal elláttandó ajánlatok 1893. évi február hó 20-ik napjának déli 12 órájáig a kereskedelemügyi miuisiériura segédhivatalának igazgatójánál nyújtandók be. Budapest, 1893. évi február hó 12-éa. A kereskedelemügyi m. kir. minister A verseny feltételek beadására kitűzött felette rövid határidő, az erélyes és gyors intézkedések, most már biztos következtetést engednek arra nézve, hogy rég óhajtott állandó összeköttetésünk végre létesülui fog. e gyhangnságot és felkereste Esztit. Ott állott előtte remegve, mint egy gyermek, kinek valami nagyon kedves játékszert mutatnak, de nem mer utána nyúlni. Nagy magas termete mindinkább meghajlik, reszkető ajkai mondani akarnának valamit, de nem tud semmit. Csak azokat a mesélő szemeket nézi, mik a kékségbe merültek el. Letérdelt. Megcsókolta azokat a hosszú selymes ujjakat. £özti felriadt. Mintha mély álomból ébresztették volna valóra. Ott térdelt előtte a legkedvesebb férfi, a ki mindene volt. Megölelheti, megcsókolhatja ... ki látja ! az erkély levelei, a virágok lenn a kertben. Azután hirtelen eszébe jutott, hogy Ödönnek neje, gyermeke van. Visszariadt, önmagától. Lelkére, dobogó szivére vasláncokat rakott és parancsolt érzelmeinek. — Mi ez Ödön ? Hideg, fagyos hang metszette át az illatos le v égőt és a levelek borzongva rázkódtak ö&sze. Ödön hátracsuklott és megrémültén nézett az asszonyra, — Eszti ! — Menjen ! vagy én hagyom el az erkélyt. I — Nem. Sseretlek mindenek fölött és tudom, hogy te is szere te-z. Jöjj velem, hagyjnk el ezt a világot és teremtsünk magunknak egy másikat, hol csak mi ketten élünk . . . Beszélt, mint a fékevesztett áradat. Minden szava folyó tűz, mely végig rohant az asszony idegein és lebilincselte. Hallgatta önkéntelenül a hangnak ezt a mámoros zenéjét és fürdött végtelen gyönyörrel Minden B?ó egy-egy | menyorazág volt, minden hang egy mese a tulvibíg tündéri boldogságáról. Ujjait elhalmozták csókokkal. Hívták, hogy menjen el messzi, nagyon meszire. — Elválok nőmtől . . . Felriadt, mint a meglepett őzike. — Elválni! ... Mint a hulálharang kongató bugása, ugy játszott bele ez a szó disharmonikusan a lélek hangzatos zenéjébe. Elválni . . . Nem, nem. Még többet beszéljen a világ, még inkább igaza legyen. — Nem! Nem ! Soha. — Eszti, kérlek ! — Soha, távozzék ! Olyan hideg, kimért volt ez a hang. Az emberek iránti gyűlöletének adott hangot, mikor olyan parancsolóan, lesujtóan bánt ezzel az emberrel. Igaza legyen a világnak, bogy ő elcsábítja a férjeket, magához láncolja őket. Hiszen ő teheti, neki szabad, ő «Elvált asszonyt!» Annyira fájt neki, hogy ezen a férfin akart boszut állani az egészért. Nem vette észre, mint éri öt is minden egyes csapás. — Nem szeretsz ? — Nem ! Távozzék. — Elviszlek erővel . . . Az asszeny ott állott a korlátnál. A jó magas erkély alatt virágcserepek és kövek hevertek szanaszét. — Ha egy ujjal hozzám mer nyúlni, levetem magam az erkélyről. Ödön megdöbbenve nézett reá. Minden azt súgta neki, hogy őt szereti ez az asz- j szony, de fél a saját szerelmétől, őt sze- | retni fogja ez az asszony. Lassan, égő arccal i ment kifelé. j A nehéz függöny lehullott utána és Eszti maga maradt. Utána akart rohanni. De mikor a függönyt fel akarta emelni, szemben találta magát a feleségével és a bárónő rut, vigyorgó arcával. Ödön neje görcsösen szorította meg Eszti ujjait, mig a bárónő az uj botrányra való kilátástól izgatva meresztette előre szemeit. — Te szereted Ödönt ... — hörgé az asszony. — Igen ! — monda büszkén az elvált asszony és egy megvető pillantással végig nézve a bárónő elmeredt arcát, önérzetesen távozott a termeken keresztül . . . Néhány perc múlva ott suhogott gyöngyszürke ruhája a hársfák susogó levelei között . . . »—«>o®o<—<— — A Hét utolsó számában Kóbor Tamás, folytatja cikksorozatát a kávéházi élet pvichologiájáról. A rendes krónikán kívül sok elmés tarka ötlet van az Innen Onnan rovatban, A novellisztikus részben Munkácsy Kálmántól, Tulsek Annától találunk érdekes rajzokat. Kiválóan száp Pékár Gyulának : Két tarka cicáról irt farsangi csevegése. Számos irodalmi, színházi és egyéb apróság fejezi be a füzetet. Borítékán Chyzer Kornél sikerült arcképe láható. Előfizetési ára egész évre 10 fn, félévre 5 frt. Mutatványszámokat, bárkinek küld a kiadóhivatal : Erzsébet-körut 6. sz.