Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-03 / 93.szám

Két szabályrendelet. Esztergom, nov. 2. (Dr. P. Gy.) Két szabályrendelet tervezete fekszik előttünk. Az egyik a város köztisztaságának, a másik a korcsmák, vendéglők, kávéházak stb. zárórájának megrendszabályozását czélozza. Sok jó és üdvös intézkedés van az egyikben, a másikban, de a legjobb a kettőben az, hogy azok egyáltalában lesznek, hogy rendelkezéseik törvényerőre fognak emeltetni. Hogy mikor ? erre fájdalom, — nem az égető szükség szava, hanem közügyeink és érdekeink elintézésének megszokott csigalassúsága tudna csak válaszolni. Főkapitányunk hogy a székfoglalója alkalmával tett Ígéreteit beváltsa, még ez év január havában elkészítette a sz. kir. város köztisztasági, a korcsmák, vendéglők stb. zárórájára, majd ezzel kapcsolatosan, az idegen utasok bejelentésére vonatkozó szabályrendeletek tervezetét. Mindegyik tervezet külön-külön két irott oldalra terjed. Habár a szöveg terjedelme, a tartalom tömörségének nem csalhatatlan mérője, mindamelAz Esztergom és Vidéke tárczája. Éji látogatás. (Az »Esztergom és Vidéke* eredeti tárczája.) Szegény, .szegény fiu tel Vártam, napokon keresztül vártam, a mig eljön az óra, mikor szivem szerint egészen a te emlékednek élhetek. Im, végre éji csönd van körülem, szelid, nyugodalmas, a minőt te mindig szerettél, beszéljünk hát még egyszer utoljára egymással, édes kis papom. Csak látom hosszú, vézna alakod, elmélyedő, komoly arczod s meleg fénytől megcsillanó szemed. A két szemed, azokat a mély értelmet és sötét melancho'iát tükröző szemeket, a mik azért vannak, hogy beszéljenek kifejezőbben az ajaknál. És azok beszélnek. Beszéltek tán olyanról is, a miről az ajaknak tilos, a mi bár jó, szép, nemes és emberi, de a konvenczió törvényeinél fogva a külső helyzettel meg nem férő. Ne félj, nem fogom hát kutatni kebled mélyének elzárt titkait, maradjanak azok a tieid örökre. De hiába is tenném, hiszen már téged is letarolt közülünk a végzet csapása, ifjúi életed feselő virágában ért az enyészet fagyos lehellete. Hiszen csak jelenség vagy te már, a multak viszfényében megjelenő vizió, a ki ellátogat hozzám a csöndes éjszakának e nesztelen órájában. Jösz hát, édes kis papom, majd regélek én neked. Regéigetek a régiekről — tudod, oly kedvesek azok nekünk ; — arról az időről, mikor innen is, onlett jelen esetben, tekintetbe véve a szabályrendeletek tárgyának fontosságát, a tervezetek meghozatalánál a recipiálás elvét követni helyesebbnek láttuk volna, mert habár sok jó és üdvös intézkedés van a tervezetekben, s meg leszünk elégedve, ha mindazon intézkedések be fop-nak tartatni, mindamellett sok van, mit a tervezetben nem találunk. A január havában készült tervezetet a tanács összes tagjainak még február hó első napjaiban tanulmányozás végett kiosztotta. Az összesen 4 oldalra terjedő tervezetet a tanács tagjai még máig, 9 hó elteltével is tanulmányozzák. Hogy meddig lesznek a tervezetek a tanulmányozás tárgyai, s hogy miért tanulmányozzák oly soká, erre az édes tétlenség körmönfontsága azt válaszolhatná, hogy azért, mert a tervezetben sok nincs benne, minek benn lenni kellene. Mi ki azon példabeszédnek vagyunk hívei, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy kétes reménybeli túzok, sokkal szivesebben látnánk azt, ha főkapitányunk elkészített tervezete elfogadtatnék, s törvényerőre emeltetnék, mert abbelyi kételyünknek nan is együvé sodort bennünket a véletlenség ama virágos kertbe, a melyben annyi volt a rózsa és nem kevés a tövis. Már akkor kényszerültünk ismerni, mi különösen van berendezve ez a mi földi létünk. Némelyikünk ki nem fogyott a jóból, a másik a tűrhető nélkül is szűkölködött; az egyiknek bokor számra nyilt az üde harmatos rózsa, a másiknak csak a sebző tövisek jutottak. S mégis, mégis ugy-e, alighanem, az volt valamennyiünk életének a legszebb, legboldogabb szaka? S ha gond, keserűség már akkor is éré némelyikünket, az sem maradt minden haszon nélkül. Megedződött tőle jó eleve az ifjú zsenge lélek s megtanult daczolni a sokszor igazságtalan sorssal. És hidd el nekem, ez is ér valamit idekünn az élet viharzó tengerén. De im mondom, igazságtalan a sors. Az ember még ifjú, alig hogy serdülő, alig hogy erőhöz jutó, s már is vija, kegyetlen kemény munkával vija azt a százszoros sánczot, melyen túl a boldogulás útját véli elérhetni. S a hogy töri, marja magát, észre sem veszi, mint ássa meg a maga sirját. Bizony útközben sokszor elkopik, megrokkan az a mulandó test, s mire a czélhoz ér, nagyon vágyik már vissza a föld porába, melyből alakult s a mely nyugodalmat ad mindennek, véget vi t mindennek. Szegény, szegény fiú te 1 Hát érdemes volt ezért küzdeni ?1 Pedig mennyi reménységet helyeztünk beléd, mennyi várakozást kötöttem én hozzád I . . . Meditáló, kontemplativ szellemed, szerény, világi hivságokról lemondó természeted, erőteljes tehetséged, s szilárd akaratod, előre kijelölék a pályát, melyet adunk kifejezést, hogy az absolut jó találásának reményében búvárkodó kutatás messze menő munkája a közügyre meddő lesz, s inkább a feledés fátyolát fogja szőni, mint a czélt bármikép is megoldani. A nyilvános ismertetés tárgyává téve a rendeleteket, azokról általánosságban csak mint hasznos és szükséges intézkedésekről szólhatunk. Az első rendelet a város köz-: tisztaságáról szól. Indirekté és kapcsolatosan közegészségügyi rendelkezéseket és óvintézkedéseket is tartalmaz e tervezet, melynek életbeléptetése ha valaha, ugy most égető szükség, midőn napirenden vannak a ragályos betegségek, melyekkel szemben a praeventiv intézkedések soha sem jöhetnek elég korán. A küszöbön álló téli évad beköszöntével csak általános helyesléssel fogadhatjuk a tervezet ama szakaszát, mely a polgárok testi épségének, életének veszélyeztetésével járó kalamitásoknak szándékozik elejét venni azáltal, hogy a járdákról a hónak eltakarítására, és azoknak napontai felhintésére kötelezi a háztulajdonosokat. magadríak választottál. S téged valóban lelkesített a hivatás, mert nem valál ama szemforgatók közül, a kik csupán anyagi czélok után sóvárogva, megfertőztetik a magasztos eszmét. De hát hiába volt minden. Mikor már talán a küszöbén voltál egy szép s áldásos jövőnek, akkor győzedelmeskedett feletted régi ellenséged. Egy rettenetes betegség az, mely már kora ifjúságában lopakodik be az ember keblébe s ott titokban, alattomosan végzi azt a lassú, de biztosan ölő munkát. Hasztalan találnak fel ellene csodaszereket, hasztalan lármázzák tele a világot csalhatlan remediumokkal, a nagyképű tudós szere éppen annyit ér, mint a kuruzsló herbateája. Védekezik ellene a szervezet, a mig teheti, a mig el nem fárad, egyszer azután összeomlik. Ah mi irtózatos ez l Az arcz elsápad, a szemfény megtörik, a fénysugár kialszik, mint a hogyan kialszik, ki kell aludni minden fényességnek e földi tájakon egykoron örökre. Ennyi az egész s mégis mi tragikus. Az ember volt s nincs többé. Valami domborodik még egy ideig künn a mezőn, azt benövi fü, fa, virág, később az időtlen időkön keresztül elmúlik az is nyomtalanul. Mi hát akkor az élet, ha csak ennyi hatással van a mindenségre? Mintha hallanám, mintha azt súgná nekem valami, tán a szellemed: álom az. Az egyik hosszabbra nyúlik, a másik rövidebbre, az egyik keserű, a másik édes, de mulandó, szétfoszló; boldog az, ki szépet álmodik. (Sz— Ő.) Tudjuk a múltból, hogy a kapitányi hivatal erre — külömbeni megbírságolás terhe alatt — kötelezte a háztulajdonosokat és bérlőket, de a mely nyilvános figyelmeztetés legtöbb esetben meddő maradt, nyilván azon okból, mert az ilyféle mulasztás ez idő szerént nálunk még törvényerővel biró s igy végrehajtható szabályrendeletben büntetendőd cselekménynek minősítve nincs. Ugy közegészségügyi, mint köztisztasági, majd közerkölcsiségi szempontból nem kevésbbé fontos a ter-*s vezet hatodik szakasza, mely az ut-^. czák és terek bemocskolását tiltja. Nem egyszer voltunk, sőt még most is vagyunk megbotránkoztató jeleneteknek tanúi, melyeknek megszüntetésére a tervezet mihamarabbi életbeléptetését és szigorú végrehajtását a közerkölcsiség nevében kell sürgetnünk. Fontos része a tervezetnek az, mely előírja, hogy utczáinkon és tereinken át a vágóhidra csakis kötélen vezetve szabad a szarvasmarhákat vezetni. Alig néhány hete annak, hogy egy valóságos toledói jelenetben gyönyörködhettünk, egy Egy fiatal asszony naplójából. Magam sem tudom, hogyan történt. Csak arra emlékszem, hogy a zárvizsgai ünnepélyen dolgozatomat nyilvánosan felolvasták és ezután körülfogtak^ és agyongratuláltak irói tehetségemhez. Édes anyám könnyezett a boldogságtól, az egész família büszkén tekintett reám, a család dicsőségére: az Írónőre. S azyta megmaradt e rettenetes nevem. Eleinte tetszett, hízelgett hiúságomnak, de csakhamar megadtam az árát. Nem állapodhattam meg annál a nevezetes vizsgái históriánál és egy szép napon leeresztettem a függönyt, megmondtam, hogy semmi élő lénynek nem létezem és leültem — irni. Jó ég l Csak most láttam, hogy milyen nehéz dolog is az. Egyetlen szó, egyetlen gondolat sem jutott eszembe. Mereven, lomhán magam elé nézve ültem az íróasztalnál. Este, mikor csüggedten, idegesen és nyugalomra vágyva kijöttem szobámból, szinte félve surrant el mellettem a ház népe és bámuló tisztelettel hódolt az — írónőnek. Ettől a naptól kezdődött martirságom. Elgyötörtem magamat, éjjel-nappal gondolkozva, ábrándozva valami thémáról és nem találtam. Az ismerőseim pedig dédelgettek, mindenki hízelgett, csókolt, mintha csak megbolondult volna az egész város. Egyszer feltettem magamban, hogy bevallók mindent. Nem tudtam megtenni. Hátha megvetnek és kinevetnek azontúl! Nem, ezerszer nem, fejembe szált a kábító méreg. Hiába, nem válunk meg könnyen a parnasszustól. Inkább gyötörtem magamat és faragtam rémséges hisESZTERGOM és VIDÉKI r

____„_____^ VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. ^^—————^—^^ i Megjelenik hetenként háromszor: \ • \ Hirdetések: j szerdán, pénteken és Vasárnap, f Szerkesztőség és kiadóhivatal, j Hivatalos hirdetés 1 szótói 100szóig75kr., 100-tói | 1 1 . . ,, , .„ , .. , , . , . . , f 200-ig 1 frt 50 kr., 200-tól 300-ig 2 frt 25 kr. í t t, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos ^ • ' b * | Előfizetési ár: | és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és f BéiyegdJjJíO kr. | í Egész évre 8 frt — kr. \ reklamálások küldendők: \ - . • , . ^ , ÍU A* • . i ÍÍ - . i £ Magánhirdetések megállapodás szerint. i £ r el évre ....... — n / ^ ? t Negyed évre 2 „ — „ I Duna-utcza 52. szám (Tóth-házV % I ? Egyes szám ára — „ 8 „ g \ Nyilttér sora 20 kr. | L^~~^~^~^~^^~~^~^~>~~^~~<~~~^^ güpr 32. telefonszám. *Wm ^r"""^^