Esztergom és Vidéke, 1893
1893-09-10 / 73.szám
Az iskolák ajtai immár megnyíltak a gyermeksereg előtt. A milyen változatlanok a nevelés céljai, azaz, a milyen változatlan a törekvés, hogy a gyermekből életrevaló holdog embert neveljünk, éppen olyan mértékben változók a pedagógiai elvek, mert a mindent átalakító időkheu változnak az utak ós irányok, s alkalmazkodnak az idők folyásához. • » Ujabban is némi jótékony forrongás észlelhető tanügyünk szakférfiai körében a reformok felé. Nem egy, de számtalan oldalról halljuk ama panaszt, hogy a modern tanügy és nevelési rendszer irtóháborút folytat a képzelő tehetség ellen. A tapasztalat azt tanítja, hogy a mikor a gyermekbe rengeteg pozitív tudást ojtanak, figyelmen kívül hagyják azt, vájjon el bírja-e a gyermek ? A szülőknek is egyik legnagyobb öröme, ha azt moudhatják, hogy gyermekük sokkal többfélét tud, mint a mennyit 4k cudtak gyermekkorukban ; ezzel szemben azonban akárhányszor bebizonyul, hogy a nagyon sokat tudó gyermek, ha felnőtt, nem okosabb szülői• nól, sőt ellenkezőleg: sokféle tudása terméketlen. A hol ezt a tényt felismerik, ott a tulsok tauulásnak tudják be, a helyett, hogy a tanítási rendszert s a ferde házi nevelést is okolnák. Itt is, ott is a képzelőtehetség elnyomása járul hozzá lényegesen ahhoz, hogy az értelmi erő s az önálló gondolkodás csorbít assék. Azelőtt a gyermekek nagyon sokat kérdeztek, többet minta mennyire választ kaphattak ; a mai gyermekvilágban ezt nem igen tapasztalhatjuk már; csak a különösen tehetséges s a szellemileg eleven gyermek hozza néhanéha zavarba a felnőtteket. A gyermekek zömében eltompította a racionalismus a tud vágyat, ezt egészen a flegma nívójára szállítva alá. Ennek főoka a taniiás pozitivizmusa. Ha pedig közelebbről vizsgáljuk ezt az oktatási positivizmust, akkor azt tapasztaljuk, hogy abból a sokból, a mit a gyermek az iskolában tanul, vajmi keveset visz magával a gyakorlati életbe, holott a modern nevelés alapelve volna, hogy a gyakorlati életnek praktikus, értelmes embereket képezzen. A modern pedagógia nem egy esetben ugy hat, mint a vákuum-fék a gyorsvonat haladására. Az irodalom tanításának módja például elhibázott. A modern iskola a költészet remekeit jól preparálva s fölboucolva, mindenféle kommentárral ellátva nyújtja az ifjúnak, igen sokszor csak darabonként, ugy hogy a közvetlen hatás lehetetlenné van téve. A szép iránti érzék, a lelkesülés vágya eltompul ily kommentálási tanmód mellett. Az ifju megtanulta az iskolában a remekmüvek szemelvényeit, kivonatait, részleteit, s igy később nem érdeklődik az irodalmi magymesterek müvei ránt, hiszen már megtanulja az iskolában, hogy mit tartson róluk. »Ne csodálkozzunk tehát«, — igy kiált fel a Fővárosi Lapok ,,Modern mostohagyermek" cimü cikkében, — »ha a modern ifjúságból hiányzik az eszmények magas röpte, s ha csak az anyagi jólétben talá'ja végcéljait«. A jelenkor pedagógiája benne reked egyik szélsőségben, a midőn rendszerével elnyomja a képzelőtehetséget s kipusztítani igyekszik a képzelet alkotásait. A képzelőtehetség teremti a francia munkát s emeli a francia nép jólétét. Ez a tehetség, a mely minden irányban oly termékenyítőleg hat, mostoha gyermeke a mi pedagógiáukuak is. A reformhullámok során a tanítási idő kezdetének megváltoztatása is szóba került. Az élettan kimutatta, hogy mennyi alvásra van szüksége a gyermeki testnek, milyen óletrendi szabályokat kell követnie, hogy az egyre fejlődő s igy folytonosan munkában levő szervezett el ne csenevószedjék. A mi rendszerünk szerint nyolcz órakor iskolában kell lenni mindenkinek. A kisebb gyermek lassan készülődik, fölverjük legédesebb álmából, gyorsan öltözködni küldjük, mire avval nagy futtában végezett,[asztalhoz ültetjük, a reggelit pár pillanat alatt bele diktáljuk, hogy azután futhasson az iskolába, mert külöubeu elkésik. S ez igy megy egyik napról a másikra. A ki nem pihent testet a készülődéssel minden reggel még jobban ki fái asz 1 juk s azután az iskolába küldjük, hova pihent elmével, nyugodt testtel kellene menni. Ezek a gyermekek azután (élen sötétben, hidegben botorkálnak kora reggel, csakhogy az iskolából el ne késsenek. A meleg ágyból kiverjük a kis fiút, miudjárt utána kiküldjük a ködös, hideg utcára, — s még azon tűnődünk : ugyan mi is okozhatja azt, hogy a külömböző járványos betegségek télről-tólre kiújulnak s egyre szedik áldozataikat ? Azt hisszük, községi iskolaszékünk egészségügyi követelményeknek tenne eleget, ha a kisebb iskolákban a téli időben a tanítás kezdetét nyolc óráról kilencre tenné át. Az iparosztály és a tanügy. Minden társadalmi haladásnak alapfeltétele a társadalmat alkotó egyének nevelés és oktatás általi müvelése, nemesítése. A mezőgazdaság emelése nem gondolható iskolázott, a gazdálkodást céltudatosan fejlesztő mezőgazdák nélkül. A kereskedelem terjedése, élénkülése a kereskedők kiképeztetósétől, szakismeretétől és a tudástól támogatott élelmességtől függ. Az ipar virágzása ós gyümölcsözése az iparosztály iskolázottságának ós jellemességénok mivoltával áll szoros kölcsönhatásban. Még a hadviselés sikereit sem tulajdonithaljuk manapság annyira a hadsereg erejének és tökéletesített fegyvereinek, mint inkább értelmességének, fegyelmezettségének ós holmi más, a korszellem iskolájában elsajátított erényének. «Többet észszel, mint erővel» a jelszó minden vonalon ; eszes nem izomerővel akarja a 19. század fia fölülmúlni az örök pihenés orii„Entirpoi»W tárcája. — L. J. barátomnak. — Csak menjetek, rózsás az utatok, Telettetek sok, sok csillag ragyog; Borutalan boldogságtok ege, Nem ülte el a búnak fellege ; szép az élet, ami vár reátok, Szép a jövőtök, szép lesz álmodástok . . Az ábrándoknak sohse higyjetek, Mert megcsalódik ifju lelketek, Élvezve az élet költészetét Mind elkerül, elhagy, ami setét; Higyjetek el a bú csak ott terem, Ahol nem benső s mély a szerelem. ... Ti értitek a kis madár szavát S megfejtitek virágok illatát, Szellő susog tinektek vig regét, Igy szívjátok egymás lehelletét . . . Boldog szerelmesek be irigyellek, — Nekem más ut van kiszabva, mint nektek! Nem ismervén az élet száz baját, A szemetek ebből semmit se lát, Nektek az élet még csak fényt mutat, S a lelketek mögötte nem kutat . . . Ne is lássátok soha meg az árnyat, A kétséget, a miből bánat támad. Egymásnak élve végig, boldogan, Az élet elrepül, az idő elrohan, És felidézve maj d a multakat, Nektek ez csak szép emléket mutat, Kitetszik ebből a madár dala .... Szellő csókja . . . virágok illata . , . ALAPI GYULA. NÁSZ, (Rajz.> _ Az „Esztergom és Vidéke" eredeti tárcája — A pap Összadta Bittsey Tivadart a gazdag Völgyi Elizzel. Az orgonista, mikor kiment a násznép, gyalázatos hamisan játszotta Lohengrin nászindulóját, pedig tiz aranyat kapott érte. A nagy publikum pedig csodálkozott és bámult, mint mindig. Ismerik-e azt a kopott mesét ? Hogyne ! A papa gazdag kereskedő, a leányának van félmillió hozománya. Mindenük megvan: boldogságukhoz csupán egy hétágú koronás cimer hiányzik. A papa parvenü ; megszerezte magának a vagyont, de cimert még csak ezután akar szerezni, Óh és semmi sem könnyebb ennél. Vannak régi, ősi családok, akiknek utolsó sarjadékaira a kutyabőrön és a cimeren kivül csupán néhány ovatolt váltó maradt; az ilyen jó családból származó lionok szívesen megengedik aranyozni a fakó, kopott oimert s rajta a színehagyott koronát .... Nagyon fájt a tudat Völgyi urnák, hogy azelőtt Blumenthalnak hívták . . . S igy nagyon természetes, hogy Elizt hamarosan odaadta csetneki és tarkeöi Bittsey Tivadar cs. és kirkamaiásnak, igy lett Elizből métóáágos asszony. Völgyi ur pedig, a Völgyi és Winteruitz cég beltagja, nagyságos úrrá avanzsirozott. Eliz szép és üde volt, elhalmozva a fiatalság minden bájával, mig Bittsey, habár még csak harminc év kórul járt, erősen kopaszodott ... De azért a társaságban nélkülözhetlen férfiú vala, mert virágkorzót, kotiliont, vadászatot senki nem rendezett nála ügyesebben és gondosabban. Szétfésült hajával, mindig kifogástalan öJtözékével, mindig jó benyomást tett. Azok közé az urak közé tartozott, akiket kellemeseknek tartanak. A kik sehol sem hagynak működésükkel nagyobb nyomot maguk után, de egy nagy, elvitázhatlan érdemük az, hogy születtek, előkelően születtek. Eliz nagyon kevés fiatalembert látott még s akivel találkozott is, azok mind egyformák voltak, olyanok mint Bittsey. Az ö kis szive dobogását nem hallotta meg a fűzőtől, amibe gondosan belepréselte a komorna minden reggel. Mikor a papája elhatározta, hogy Bittseyhez adja nőül, azt mondta rá, hogy jól van. Este, mikor segített neki a vétkezésnél Zsuzsanna, a komorna, megkérdezte tőle, hogy milyenember lehet Bittsey, a vőlegénye ? Zsuzsanna azt felelte, hogy derek férfiú, igen elegánsnak és gazdagnak látszik, mint egy mágnás. Zsuzsanna hihetőleg arra az őt forintosra gondolt, amit délelőtt kapott, mikor odanyújtotta neki az előszobában cilinderét. Eliz életében csak annyiban állt be változás, hogy ezentúl mindennap fogadta jegyesének látágatását, a ki ezenkívül gyakran ebédelt is náluk. Bittsey pedig annyiban változtatott életrendjén, hogy zajos társaságba nem igen ment és nem járt fel a kaszinóba kártyázni, sem pedig ballettekre. Az alatt a három hónap alatt, amely az esküvőtől elválasztotta, egyszerűen élt, omelettet, sajtot meg vadhúst evett és nehéz öreg vörösborokat ivott a Völgyiek pincéjéből. Igy készülődtek a nászra. Völgyi ur és Bittsey a közjegyző előtt megcsinálták a hozomány-levelet, Bittseynek néhány sürgős és diszkrétebb természetű váltóját rendezte leendő apósa, aki igen kulánsul viselte magát méltóságos vejével szemben. A szép, kívánatos Eliz pedig el se pirult, midőn barátnői célzásokat tettek a jövőre nézve, olyan ártatlan, olyan üde volt, mint egy liliom. Bittsey azonban, — mivel a hitele szilárdabb lett, mint valaha, — fényes nászajándékkal lepte meg menyasszonyát. Esküvőjük után villás reggelit ettek s a déli gyorsvonattal nászútra indultak Abbáziába. Igy kívánta a Völgyi és Winternitz cég. Abbáziában élénk feltűnést keltett a nyulánktermetü, nedves szemű, üde aszszonyka; hát bizony nagyon elütött a kopaszodó, de illatos ruétól, aki a férje vala. Az alatt a három hét alatt, amit ott töl. Esztergom , XV. évfolyam. " 73. szám. Vasárnap, 1893. Szeptember 10. • — ; f VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. ; ° MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER : _ , HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZ VAROSHÁZ KÖZ 323 E °'' HIVATALOS HIHHETÉSEK I *zótoi 100 szóig n k r , 100. hova a lap fczellemi részét illet?; közlemények kfildendSk. tó1 1 frt ™ kr ' 300-ig 2 frt 95 kr. E fi Ö PI Z E T ESI A R: — B el v egdjjJJO kr. Egész évre 6 frt - kr. K 1 V 0 ^"" ' L: MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabFélévre 3 frt - kr. • , , t SZEUH íNl l-TEIt 332, ban közöltetnek. Ne"ved évre 1 frt 50 kr- hova lap lnvata'os ós mngan limujlesei, a nyiltfeibe szánt közleEdV SZálll ára 7 kr. menyek, elf'ilketési pénzek es reklamálások intézemtöl:. NY1LTTÉR sora 20 kr. # e 27. Telefonszám. ~~^m 9 — __ 9