Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-29 / 105.szám

Könnyen lehetne azonban meghonosítani egyéb iparágakat. A szőlők pusztulása folytán nagyobb mennyiségben fogyasztatván a soT, annak gyártása különösen indokolt lenne. Néhány évtized *előtt virágzó" serfőzdéje volt a Tárosnak. A hol ma a lábbelik anyaga készül, ott -egykor Bacchus áldozati tárgya kiörül buzgólkodtak. Miért ne lehetne egy nagyszabású sörgyárat létesíteni ? Avagy mi áll útjában a posztógyárlásnalc, mely hazánkban anélkül is csaknem teljesen el van hanyagolva. Kereskedőink legjobban tudják, hogy a brassói, gácsi gyárak legkevésbbó sem elégítik ki az igényeket. Brünnt hatalmassá, gazdaggá tette a posztó, nem| -eredményezhetné ugyanazt Esztergomtergomban is ? Egy csehországi város lakossága java részében milliomos. Hou-| nan ? A fez-gyártásból. «Nézze uraságod — monda nekem egy odavaló gazdatiszt, midőn a vonat e város mellett megállapodott — e helyen legnagyobb részben milliomosok laknak*. «Mivel foglalkoznak a szerencsés halandók ?» kérdezem. «Seminivel mással, mint a fez-gyártással. Iit naponként több waggon fezt raknak fel és keletre szállilják, a honauu, mint eredeti marokkói fezek kerülnek az •európai piacra». «Termelnek ők ehhez valami különös gyapjút ?» kutatók tovább. «Dehogy — hangzott a válasz. Alig •van juh e vidéken. A gyapjú m i n d M ag y a r o r s z á gb ó I j ö n.» A tanulságot talán ueui nehéz levonni. A mint az ember a vasúiról Léva városába hajt, uagy terjedelmű épülettömb tűnik elő. Kíváncsian néz zük miféle hatalmas épület ez? Közelebb érkezve látjuk, hogy — nagy gőzmalom áll előttünk. A mire Léva képes, nem teheti meg Esztergom ? Keresetforrásokat lehetne még nyitni más vállalatok létesítése által is. Egy időben szó volt róla, hogy üveggyár keletkezik. Anyagunk —ugy hallatszik — nem elég jó. De forrásaink vannak, még pedig hatalmas és nem minden gyógy erő nélküli források. Miért nem lehetne azokat felhasználni ma, midőn az idegpusztító lázas tevékenység olyannyira szükségessé lette az üdülés és gyógyulás keresését ? Ha a mai igényeknek megfelelőleg átalakíttatnának és berendeztetnének fürdőink, már ezek js uagy vonzerőt gyakorolnának a vidéki közönségre és tetemes jövedelmeket biztosítanának a városnak. Mint e vázlatos kép világosan mutatja, nem hiányzanak a módok ós alkalmuk arra, hogy hatalmas gátat emeljünk a szegénység és nyomor végzetes terjedésének. Csak buzgalom és vállalkozási szellem kívántatnék. E tekintetben ama javaslatot bátorkodunk előadni, egyesüljenek az egész város leginkább érdekelt körei és alakítsanak egy oly bizottságot, melynek kizárólagos feladatát oly tervek előkészítése ós kidolgozása képezné, a melyek a város szellemi emelkedését és anyagi javát voluának hivatva élőin ozdi tani. Lépjen a tett terére a kir. város képviselőtestülele Küldjön, ki kenőiéből egy «jólétbizottságot», mely a testvérvárosok polgárai által kibővithoiné magát. E név a francia forradalomból talán kissé ominózus. De mi a szó valódi, értelmében fogjuk azt fel ós cly bizottságnak kívánjuk azt tekinteni, amely a város igazi jóléte körül buzgólkodik. Forradalmat kell annak is előidéznie, de üdvös forradalmai, melynek hatását kellemesen fogja élvezni 11 jelen és hálával emlegetni a jövő nemzedék. -R. A kaszinó közgyűlése. Az esztergomi kaszinó 26-án rendkívüli érdeklődés mellett tartotta inog választó közgyűlését az egylet ujonan megnyitott társalgó terűiében. Mintegy 60-an gyűltek össze a tágas helyiségben, hogy a gyűlés több igen fontos tárgyát elintéznék és megejtsék a tisztikar- és választmányi tagoknak választását. A gyűlés részleteiéi különben itt következnek : Meszóaá János tiszteletbeli elnök megnyitja a közgyűlést, beszédében megemlékezik a kaszinó jelenlegi helyzetéről, egyúttal felhívja a tagok érdeklődósét a jelen közgyűlés fontos tárgyaira. Ezután dr. Eltér Dezső titkár olvasta fel jelenlését, a melyből kiemeljük a következő fontosabb részleteket : «Egy uj korszak kezdődik a kaszinó életében, a melyben a fordulópontot a lefolyt év képezi. Egy bár bizonytalan, de szebb jövő reménye buzdít, a kitartásra, hogy a megkezdett uton tovább haladjunk, és ezáltal a kaszinó föl virágzását elősegítsük. Régen belátta már mindenki, hogy a kaszinó csak ugy felelhet meg hivatásának, ha felöleli magába mindazon elemeket, a melyek a művelt társas érintkezés szükségét érzik, de belátja mindenki azt is, hogy e célt csak akkor érheti el, ha elegendő szórakozást és élvezetet képes nyújtani tagjainak. A lefolyt év egy nagy lépéssel vitte előbbre a cél felé az egyesülelet, mert megszüntette a régi panaszt, a mely minden alkalommal meg-megujult, a mikor esak valamit tervbe vettek, — t. i. megnagyobbíthattak a helyiségek. Ma már nagyjában készen áll egy a kényesebb igényeknek is megfelelő díszes és tágas egyesületi helyiség. A lefolyt egyesük ti év története szorosan összefügg az átalakításokkal, és az igazgatóság által tartott 8 választmányi ülés majdnem kizárólagos tárgyát ennek megbeszélése képezte. Nem szándékozom részletesebben foglalkozni az uj berendezés tervével és kivitelével, hisz néhány nap múlva úgyis mindenki személyesen győződhetik meg a kész mű értékéről. A berendezés céljaira az igazgatóság az esztergomi takarékpénztártól vett fel 1300 frtot, a választmány majdnem összes tagjaínak személyes kezessége mellett. A fölvett kölcsönt 10- óv alatt fogja az egyesület törleszteni. A változások hatása már is előnyösen érezhető, a mennyiben bár az egyesülőt 2 régi tagja meghalt és 14-en kiléptek, mégis a tagok száma az előző évéhez képest 17-el növekedett; és igy van most az egyesületnek 133 rendes és 31 vidéki, összesen léhát 164 tagja.* Az egylet vagyoni állapotát a titkár következőkben vázolja : «Az 1892 évi tényleges bevétel volt. 1859 frt 9 kr, a tényleges kiadás pedig 1832 frt 56 kr. Fönáll ezenkívül az egyesületnek még 241 frt 40 kr tagdíj követelése is, mellyel együtt az összes acl.iva 267 frt 93 krt lesz ki. Ezzel szemben áll azonban 197 frt 65 kr házbórháiralók és 28 frt 80 kr számlatartozás, összesen 226 frt 45 kr. Marad tehát az 1892. óv fölöslegéül 41 frt 48 kr.» Ezután titkár felolvassa a jövő évi költségvetést, mit a számvizsgáló-bizottság a választmány jóváhagyásával állapított meg. Titkár jelentését előadván, elnök felhívja a tagokat esetleges indítványok tételére. N i e d e r m a n n József köszönetet szavaz a volt választmánynak ós indítványozza a mult évi tagok egyhangú ós újból való megválasztását. Obermayer alelnök a tisztikar nevében megköszöni az elismerést, de az indítványhoz nem járulhat és rendes szavazást indítványoz, F ö I dv á ry István dr. általános helyesléssel fogadott indítványa az volt, hogy takarékpénztárnak áldozatkészségéért, a molylyel az átalakításoknál az egylettel szemben viselkedett, jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék. He 1 c Antal dr. emelkedett beszédben méltatja a követett útnak helyességét ós indítványozza, hogy a jövő évi költségvetést a közgyűlés változatlanul fogadja el. Végül nagy mozgalom mellett ejtődött meg a titkos szavazás a tisztikar tagjaira s 20 választmányi tagra, kiknek névsora tehát 1893. évre a következő : Miíszéna János örökös tisztb. elnök, Kruplauic Kálmán elnök, Obermayer György alelnök, dr. Etter Dezső titkár Magiirányi József, ügyész, Nógrádi Jenő könyvtárnok, Zsiga Zsigmond pénztárnok. V a i asz t m á n y i t ag 0 k pedig : dr. Földváry István, Bollovits Ferenc, dr. Helc Antal, dr. Fehér Gyula, Niedermann Pál, gróf Csáky Károly, Frey Ferenc, Büttuer Róbert, Magos Sándor, Moszéua Kii mán, Ekensz József, dr. Hnlényi Győző, . Hübschl Alajos^ Bieszl Fereue, Ivanovits Béla, dr. Burián János, Bárfai Rezső, Szenttamási Béla, Kollár Mihály, Kollár Péter. Póttagok : Soóky Gábor, dr. Áldod Mór, Ivanits István, Niedermann József. A közgyűlés Obermayer alelnök ós Meszén a elnök éltetésével ért véget. IIIÍMÍK. — Megyei választás. A mai(28#í) választáson törvényhatósági tagokká lettek az I. kerületben : Palkovies Károly ós Magos Sándor, a Ií-ban dr. Földváry István és Vij lányi Szaniszló* a III-ban Niedermann József. — Vaszary Kolos hercegprímás, ki a karácsonyi ünnepekre sem hagyta el a fővárost, húsvétig egyáltalán nem szándékozik elutazni Budapestről. A 'üggő egyházpolitikai kérdések annyira lefoglalják ahoreegprimás tevékenységét, hogy csak megszakítást szenvednének a tárgyalás alatt levő ügyek, ha el kellene hagynia Budapestet. Az orvosok véleménye szerint a budavári levegő nagyon kedvezően hat a •hercegprímás egészségére, mely már régóta volt olyau tökéletes, miut ez idŐszeriut. — Vaszary Kolos bibornoksága. A Magyar Hírlap római távirata szerint a következő praelátusokat szemelték ki követeknek, akik a kinevezendő bibornokoknak a bíboros föveget fogják átnyújtani: Galimbertit, aki testvérének Galimberti bécsi hn'nciúsnak viszi el a bíbornoki kalapot, Tarnassit és Procaccinit Thomas roueni ós Meignan toursi érsekek számára-, d'ella. Chiesut, Rampolla bi bőrnek titkárát a sevillai érsek számára ; Vaszary hercegprímásnak Vilpert hozza majd meg a bibornoki-föveget. A követek mellé a következő diszkisórőket adják : Móron it, Ainbrosit, Sulconit, dl Carpegnaf, della Portat és Savellit. A nem katholikus országokba tartozó, biborosi méltóságokra kiszemelt egyházfejedelmok maguk mennek majd el Rómába, hogy a pápa kezeiből vegyék át a bíboros föveget. — Egyházi hirek. Rozbory János bazin-kerületi helyettes alesperes és báchonyi plébános ugyanoda rendes alesperossé, Marschall Lajos pozsonyszeutgyörgyi plébános ugyanezen kerületbe helyettes alesperessé lett kinevezve. — Az ÓVÓnŐképzÖ-intézet tanáraivá dec. 24-én Vaszary Kolos hercegprímás a következő jeles tanerőket nevezte ki : Számord Ignác, Klinda Irma, Miklósy József, Mester Olynipia, Kollár Klomentin, Zvouarits Albertin. — Munkatársaink voltak az 1892. évben: Alapi Gyula, A1 vidéki, Bártfay Róza, Berényi Gyula dr., Bolgár Kálmán, BergI Sándor, Bodnár István, Cséri János dr., Csőregh Gyula, Csukássy Jenő, Dormáuy Imre, Eudrődí Sándor, Erődi Dániel, Földváry István dr., Győrffy Lajos, Gárdonyi Géza, Gyarmati József, Hutt Árpád dr., Hevessy, Haugh Béla, Holtai Jenő, Horváth Adorján, Kerekes József ifj., Kiss József, Körösi László dr. főmunkatárs, Liihvay Viktória, Lévay Sándor, Lányi Adolár, Merényi Ferene, Meszóna János, Munkácsy Kálmán, Niedermann József, Okányik Lajos, Perónyi Kálmán dr., Pap Zoltán, Péterffy Jenő, Prokopp Gyula dr., Peres Sándor, Récsey Viktor, Rigler Gusztáv dr., Rudnyánszky Gyula, Rigó Alajos, Sikor Margit, Szabó László, Sávay Gyula, Sujánszky Antal, Ssilágyi F. Lajos, Simoiiyi Adolf dr., Sebők Zsigmond, Szabó Endre, Szálé Lajos, Szabolcska Mihály, Sziklay János dr., Thurner József, Villányi S/.aniszló, Vajda János, Váradi Antal, Varasdy Lajos, Walter Gyula dr.

} Viharos,' Zempléni A r»4d. — De most készen vagyok vele — szólt Dvorzsák — betévén jegyzőkönyvét és eltávozott. Tizennégy nap múlva apa és fiu B helységbe eveztek a Vág folyón. Szélcsend volt. — Nem jó az ülésem — szólt a fiu és felállt, hogy igazítsa a helyet. Ugyanabban á pillanatban elsiklik, a légbe kapkod, nagyot kiált az apa. Feláll és feléje tartja a rudat. A íiu többször Inába nyúl utána ; ereje fogytán volt. — Várj, kiált az atyja és a fiu felé evez. Ekkor a fulladozó hanyatt esett és atyjára meresztve tekintetét a mélységbe merült. Dvorzsák nem akart hinni szemeinek. Megállítja csónakát és nézi azt a helyet, a hol fia eltűnt. Talán ismét felszínre kerül. Azonban hiába várt. Csak néhány hólyag szállt fel, majd még egy pár, végre egyetlen nagy buborék és a viz tükre ismét csendes lett. Három napon és három éjen át látták, amint az atya a szerencsétlenség helye körül evezett. Nem evett, nem aludt. A fiu eltűnt a viz alatt örökre. 1 Aztán elmúlt egy év. Dvorzsák szomoruau elballagott a lelkészhez. — Főtisztelendő ur — monda — alapítványt szeretnék tenni, hadd viselje a fiam nevét. És ezzel nagy csomó pénzt tett az asztalra. A lelkész megolvasta az összeget és csak annyit mondott: ez sok, nagyon sok ! — Birtokom fele, eladtam ma, viszonzá Dvorzsák. — És mihez akarsz most fogni ? Mindketten némán a padlóra tekintettek. Végre a pap megszólalt: — Most elhiszem, hogy had áldásodra szolgált. — Igen, én is hiszem. Feltekintett és könyük peregtek alá a — megtért — uzsorás arcán. — Az ^Esztergomi tornaegyesület* az alapszabályok 16. §-a értelmében 1893 évi január hó 5-én d. u. 5 órakor közg ü óst tart a «Magyar Király* szálloda emeleti termében, melyre az egyesület tagjait meghívja : Az elnökség. — A borászati-egylet ma, dec. 29-én d. u. 4 órakor a borcsaruokbau igazgató tanácsi ülést tart. A tanácskozás tárgya : üsieti jelentések és két b 0 r- b e c s 1 ő b i z 10 s megválasztása. — A Tarkaság c. polgári egyesület 1892. évi december hó 31-éu esti 7 órakor tartja saját helyiségében köz- 1 gyűlését, ezt követi a szokásos diszla- 1 koma, melyre a tagokat tisztelettel I meghívja az Elnökség. A közgyűlés 1 tárgyai ; A titkán jelentés és a j mult évi zárszámadás bemutatása, a { tisztviselők választása, és esetleges in- I ditványok. — Minden tag jogosítva 1 van a diszlakomára 2 frt lefizetése mel- I lelt egy vendéget meghívni. Az ételek j JS és italok jó minőségéről a Tarkaság J jóhirű konyhája és pincéje kezeskedik. 1í