Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-29 / 105.szám

Könnyen lehetne azonban meghono­sítani egyéb iparágakat. A szőlők pusztulása folytán nagyobb mennyiségben fogyasztatván a soT, an­nak gyártása különösen indokolt lenne. Néhány évtized *előtt virágzó" serfőzdéje volt a Tárosnak. A hol ma a lábbelik anyaga készül, ott -egykor Bacchus ál­dozati tárgya kiörül buzgólkodtak. Miért ne lehetne egy nagyszabású sörgyárat létesíteni ? Avagy mi áll útjában a posztógyár­lásnalc, mely hazánkban anélkül is csak­nem teljesen el van hanyagolva. Ke­reskedőink legjobban tudják, hogy a brassói, gácsi gyárak legkevésbbó sem elégítik ki az igényeket. Brünnt hatal­massá, gazdaggá tette a posztó, nem| -eredményezhetné ugyanazt Esztergom­tergomban is ? Egy csehországi város lakossága java részében milliomos. Hou-| nan ? A fez-gyártásból. «Nézze uraságod — monda nekem egy odavaló gazdatiszt, midőn a vonat e város mellett megállapodott — e helyen legnagyobb részben millio­mosok laknak*. «Mivel foglalkoznak a szerencsés halandók ?» kérdezem. «Sem­inivel mással, mint a fez-gyártással. Iit naponként több waggon fezt raknak fel és keletre szállilják, a honauu, mint eredeti marokkói fezek kerülnek az •európai piacra». «Termelnek ők ehhez valami különös gyapjút ?» kutatók tovább. «Dehogy — hangzott a válasz. Alig •van juh e vidéken. A gyapjú m i n d M ag y a r o r s z á gb ó I j ö n.» A tanulságot talán ueui nehéz levonni. A mint az ember a vasúiról Léva városába hajt, uagy terjedelmű épület­tömb tűnik elő. Kíváncsian néz zük miféle hatalmas épület ez? Közelebb érkezve látjuk, hogy — nagy gőzmalom áll előttünk. A mire Léva képes, nem teheti meg Esztergom ? Keresetforrásokat lehetne még nyitni más vállalatok létesítése által is. Egy időben szó volt róla, hogy üveggyár keletkezik. Anyagunk —ugy hallatszik — nem elég jó. De forrásaink vannak, még pedig hatalmas és nem minden gyógy erő nélküli források. Miért nem lehetne azokat felhasználni ma, midőn az idegpusztító lázas tevékenység oly­annyira szükségessé lette az üdülés és gyógyulás keresését ? Ha a mai igé­nyeknek megfelelőleg átalakíttatnának és berendeztetnének fürdőink, már ezek js uagy vonzerőt gyakorolnának a vi­déki közönségre és tetemes jövedelme­ket biztosítanának a városnak. Mint e vázlatos kép világosan mu­tatja, nem hiányzanak a módok ós al­kalmuk arra, hogy hatalmas gátat emel­jünk a szegénység és nyomor végzetes terjedésének. Csak buzgalom és vállal­kozási szellem kívántatnék. E tekintetben ama javaslatot bátor­kodunk előadni, egyesüljenek az egész város leginkább érdekelt körei és ala­kítsanak egy oly bizottságot, melynek kizárólagos feladatát oly tervek előké­szítése ós kidolgozása képezné, a me­lyek a város szellemi emelkedését és anyagi javát voluának hivatva élő­in ozdi tani. Lépjen a tett terére a kir. város képviselőtestülele Küldjön, ki kenőié­ből egy «jólétbizottságot», mely a test­vérvárosok polgárai által kibővithoiné magát. E név a francia forradalomból talán kissé ominózus. De mi a szó valódi, értelmében fogjuk azt fel ós cly bizottságnak kívánjuk azt tekinteni, amely a város igazi jóléte körül buz­gólkodik. Forradalmat kell annak is elő­idéznie, de üdvös forradalmai, melynek hatását kellemesen fogja élvezni 11 je­len és hálával emlegetni a jövő nem­zedék. -R. A kaszinó közgyűlése. Az esztergomi kaszinó 26-án rend­kívüli érdeklődés mellett tartotta inog választó közgyűlését az egylet ujonan megnyitott társalgó terűiében. Mintegy 60-an gyűltek össze a tágas helyiség­ben, hogy a gyűlés több igen fontos tárgyát elintéznék és megejtsék a tisz­tikar- és választmányi tagoknak válasz­tását. A gyűlés részleteiéi különben itt következnek : Meszóaá János tisztelet­beli elnök megnyitja a közgyűlést, be­szédében megemlékezik a kaszinó je­lenlegi helyzetéről, egyúttal felhívja a tagok érdeklődósét a jelen közgyűlés fontos tárgyaira. Ezután dr. Eltér Dezső titkár olvasta fel jelenlését, a melyből kiemeljük a következő fontosabb rész­leteket : «Egy uj korszak kezdődik a kaszinó életében, a melyben a fordulópontot a lefolyt év képezi. Egy bár bizonytalan, de szebb jövő reménye buzdít, a kitar­tásra, hogy a megkezdett uton tovább haladjunk, és ezáltal a kaszinó föl vi­rágzását elősegítsük. Régen belátta már mindenki, hogy a kaszinó csak ugy fe­lelhet meg hivatásának, ha felöleli ma­gába mindazon elemeket, a melyek a művelt társas érintkezés szükségét ér­zik, de belátja mindenki azt is, hogy e célt csak akkor érheti el, ha elegendő szórakozást és élvezetet képes nyújtani tagjainak. A lefolyt év egy nagy lépés­sel vitte előbbre a cél felé az egyesü­lelet, mert megszüntette a régi panaszt, a mely minden alkalommal meg-meg­ujult, a mikor esak valamit tervbe vet­tek, — t. i. megnagyobbíthattak a he­lyiségek. Ma már nagyjában készen áll egy a kényesebb igényeknek is megfe­lelő díszes és tágas egyesületi helyi­ség. A lefolyt egyesük ti év története szorosan összefügg az átalakításokkal, és az igazgatóság által tartott 8 vá­lasztmányi ülés majdnem kizárólagos tárgyát ennek megbeszélése képezte. Nem szándékozom részletesebben fog­lalkozni az uj berendezés tervével és kivitelével, hisz néhány nap múlva úgyis mindenki személyesen győződhe­tik meg a kész mű értékéről. A be­rendezés céljaira az igazgatóság az esztergomi takarékpénztártól vett fel 1300 frtot, a választmány majdnem összes tagjaínak személyes kezessége mellett. A fölvett kölcsönt 10- óv alatt fogja az egyesület törleszteni. A válto­zások hatása már is előnyösen érezhető, a mennyiben bár az egyesülőt 2 régi tagja meghalt és 14-en kiléptek, mégis a tagok száma az előző évéhez képest 17-el növekedett; és igy van most az egyesületnek 133 rendes és 31 vidéki, összesen léhát 164 tagja.* Az egylet vagyoni állapotát a titkár következőkben vázolja : «Az 1892 évi tényleges bevétel volt. 1859 frt 9 kr, a tényleges kiadás pe­dig 1832 frt 56 kr. Fönáll ezenkívül az egyesületnek még 241 frt 40 kr tagdíj követelése is, mellyel együtt az összes acl.iva 267 frt 93 krt lesz ki. Ezzel szemben áll azonban 197 frt 65 kr házbórháiralók és 28 frt 80 kr számla­tartozás, összesen 226 frt 45 kr. Ma­rad tehát az 1892. óv fölöslegéül 41 frt 48 kr.» Ezután titkár felolvassa a jövő évi költségvetést, mit a számvizsgáló-bi­zottság a választmány jóváhagyásával állapított meg. Titkár jelentését előad­ván, elnök felhívja a tagokat esetleges indítványok tételére. N i e d e r m a n n József köszönetet szavaz a volt választ­mánynak ós indítványozza a mult évi tagok egyhangú ós újból való meg­választását. Obermayer alelnök a tisztikar nevében megköszöni az elismerést, de az indítványhoz nem járulhat és rendes szavazást indítványoz, F ö I dv á ry István dr. általános helyesléssel foga­dott indítványa az volt, hogy takarék­pénztárnak áldozatkészségéért, a moly­lyel az átalakításoknál az egylettel szemben viselkedett, jegyzőkönyvi kö­szönet szavaztassék. He 1 c Antal dr. emelkedett beszédben méltatja a köve­tett útnak helyességét ós indítványozza, hogy a jövő évi költségvetést a köz­gyűlés változatlanul fogadja el. Végül nagy mozgalom mellett ejtő­dött meg a titkos szavazás a tisztikar tagjaira s 20 választmányi tagra, kik­nek névsora tehát 1893. évre a kö­vetkező : Miíszéna János örökös tisztb. elnök, Kruplauic Kálmán elnök, Ober­mayer György alelnök, dr. Etter Dezső titkár Magiirányi József, ügyész, Nóg­rádi Jenő könyvtárnok, Zsiga Zsigmond pénztárnok. V a i asz t m á n y i t a­g 0 k pedig : dr. Földváry István, Bol­lovits Ferenc, dr. Helc Antal, dr. Fe­hér Gyula, Niedermann Pál, gróf Csáky Károly, Frey Ferenc, Büttuer Róbert, Magos Sándor, Moszéua Kii mán, Ekensz József, dr. Hnlényi Győző, . Hübschl Alajos^ Bieszl Fereue, Ivanovits Béla, dr. Burián János, Bárfai Rezső, Szent­tamási Béla, Kollár Mihály, Kollár Péter. Póttagok : Soóky Gábor, dr. Ál­dod Mór, Ivanits István, Niedermann József. A közgyűlés Obermayer alelnök ós Meszén a elnök éltetésével ért véget. IIIÍMÍK. — Megyei választás. A mai(28#í) választáson törvényhatósági tagokká let­tek az I. kerületben : Palkovies Ká­roly ós Magos Sándor, a Ií-ban dr. Föld­váry István és Vij lányi Szaniszló* a III-ban Niedermann József. — Vaszary Kolos hercegprímás, ki a karácsonyi ünnepekre sem hagyta el a fővárost, húsvétig egyáltalán nem szán­dékozik elutazni Budapestről. A 'üggő egyházpolitikai kérdések annyira lefog­lalják ahoreegprimás tevékenységét, hogy csak megszakítást szenvednének a tár­gyalás alatt levő ügyek, ha el kellene hagynia Budapestet. Az orvosok véle­ménye szerint a budavári levegő nagyon kedvezően hat a •hercegprímás egészsé­gére, mely már régóta volt olyau tökéletes, miut ez idŐszeriut. — Vaszary Kolos bibornoksága. A Magyar Hírlap római távirata sze­rint a következő praelátusokat szemel­ték ki követeknek, akik a kinevezendő bibornokoknak a bíboros föveget fog­ják átnyújtani: Galimbertit, aki test­vérének Galimberti bécsi hn'nciúsnak viszi el a bíbornoki kalapot, Tarnassit és Procaccinit Thomas roueni ós Meig­nan toursi érsekek számára-, d'ella. Chiesut, Rampolla bi bőrnek titkárát a sevillai érsek számára ; Vaszary herceg­prímásnak Vilpert hozza majd meg a bibornoki-föveget. A követek mellé a következő diszkisórőket adják : Móron it, Ainbrosit, Sulconit, dl Carpegnaf, della Portat és Savellit. A nem katholikus országokba tartozó, biborosi méltóságokra kiszemelt egyházfejedelmok maguk men­nek majd el Rómába, hogy a pápa kezeiből vegyék át a bíboros föveget. — Egyházi hirek. Rozbory János bazin-kerületi helyettes alesperes és báchonyi plébános ugyanoda rendes alesperossé, Marschall Lajos pozsony­szeutgyörgyi plébános ugyanezen kerü­letbe helyettes alesperessé lett kine­vezve. — Az ÓVÓnŐképzÖ-intézet taná­raivá dec. 24-én Vaszary Kolos her­cegprímás a következő jeles tanerőket nevezte ki : Számord Ignác, Klinda Irma, Miklósy József, Mester Olynipia, Kollár Klomentin, Zvouarits Albertin. — Munkatársaink voltak az 1892. évben: Alapi Gyula, A1 vidéki, Bártfay Róza, Berényi Gyula dr., Bolgár Kál­mán, BergI Sándor, Bodnár István, Cséri János dr., Csőregh Gyula, Csu­kássy Jenő, Dormáuy Imre, Eudrődí Sándor, Erődi Dániel, Földváry István dr., Győrffy Lajos, Gárdonyi Géza, Gyarmati József, Hutt Árpád dr., He­vessy, Haugh Béla, Holtai Jenő, Hor­váth Adorján, Kerekes József ifj., Kiss József, Körösi László dr. főmunkatárs, Liihvay Viktória, Lévay Sándor, Lányi Adolár, Merényi Ferene, Meszóna Já­nos, Munkácsy Kálmán, Niedermann József, Okányik Lajos, Perónyi Kál­mán dr., Pap Zoltán, Péterffy Jenő, Prokopp Gyula dr., Peres Sándor, Ré­csey Viktor, Rigler Gusztáv dr., Rud­nyánszky Gyula, Rigó Alajos, Sikor Margit, Szabó László, Sávay Gyula, Sujánszky Antal, Ssilágyi F. Lajos, Simoiiyi Adolf dr., Sebők Zsigmond, Szabó Endre, Szálé Lajos, Szabolcska Mihály, Sziklay János dr., Thurner József, Villányi S/.aniszló, Vajda Já­nos, Váradi Antal, Varasdy Lajos, Walter Gyula dr. } Viharos,' Zempléni A r»4d. — De most készen vagyok vele — szólt Dvorzsák — betévén jegyzőkönyvét és el­távozott. Tizennégy nap múlva apa és fiu B hely­ségbe eveztek a Vág folyón. Szélcsend volt. — Nem jó az ülésem — szólt a fiu és felállt, hogy igazítsa a helyet. Ugyanabban á pillanatban elsiklik, a légbe kapkod, nagyot kiált az apa. Feláll és feléje tartja a rudat. A íiu többször Inába nyúl utána ; ereje fogytán volt. — Várj, kiált az atyja és a fiu felé evez. Ekkor a fulladozó hanyatt esett és atyjára meresztve tekintetét a mélységbe merült. Dvorzsák nem akart hinni szemeinek. Meg­állítja csónakát és nézi azt a helyet, a hol fia eltűnt. Talán ismét felszínre kerül. Azonban hiába várt. Csak néhány hólyag szállt fel, majd még egy pár, végre egyet­len nagy buborék és a viz tükre ismét csendes lett. Három napon és három éjen át látták, amint az atya a szerencsétlenség helye körül evezett. Nem evett, nem aludt. A fiu eltűnt a viz alatt örökre. 1 Aztán elmúlt egy év. Dvorzsák szomo­ruau elballagott a lelkészhez. — Főtisztelendő ur — monda — ala­pítványt szeretnék tenni, hadd viselje a fiam nevét. És ezzel nagy csomó pénzt tett az asztalra. A lelkész megolvasta az össze­get és csak annyit mondott: ez sok, na­gyon sok ! — Birtokom fele, eladtam ma, viszonzá Dvorzsák. — És mihez akarsz most fogni ? Mindketten némán a padlóra tekintet­tek. Végre a pap megszólalt: — Most elhiszem, hogy had áldásodra szolgált. — Igen, én is hiszem. Feltekintett és könyük peregtek alá a — megtért — uzso­rás arcán. — Az ^Esztergomi tornaegyesü­let* az alapszabályok 16. §-a értelmé­ben 1893 évi január hó 5-én d. u. 5 órakor közg ü óst tart a «Magyar Király* szálloda emeleti termében, melyre az egyesület tagjait meghívja : Az elnökség. — A borászati-egylet ma, dec. 29-én d. u. 4 órakor a borcsaruokbau igazgató tanácsi ülést tart. A tanács­kozás tárgya : üsieti jelentések és két b 0 r- b e c s 1 ő b i z 10 s megválasztása. — A Tarkaság c. polgári egyesület 1892. évi december hó 31-éu esti 7 órakor tartja saját helyiségében köz- 1 gyűlését, ezt követi a szokásos diszla- 1 koma, melyre a tagokat tisztelettel I meghívja az Elnökség. A közgyűlés 1 tárgyai ; A titkán jelentés és a j mult évi zárszámadás bemutatása, a { tisztviselők választása, és esetleges in- I ditványok. — Minden tag jogosítva 1 van a diszlakomára 2 frt lefizetése mel- I lelt egy vendéget meghívni. Az ételek j JS és italok jó minőségéről a Tarkaság J jóhirű konyhája és pincéje kezeskedik. 1í

Next

/
Oldalképek
Tartalom