Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-29 / 105.szám

— Irodalmi estély ek. Az Általunk megpendített irodalmi estélyek ügyében vettük és adjuk a köv. levelet : «Tisztelt Szerkesztő ur ! Kern tartozom sem az irók, sem a hírlapírók céhébe. Csak amolyan fogyasztó vagyok, mint minden tisztességes irodalompártoló, aki többet vásárol éveukint. egy kalendáriumnál. Hanem azért igen érdekel az esztergomi Irodalmi Kör eszméje, mert esak hasznot látnék belőle a társadalomra. Becses lapja mult számának vezércikke azonban nem elégítette ki a megoldás iránt támasziott várakozásomat. Mert a kaszinó gyámsága alá helyezni egyetlen egy önérzetes iróembert sem lehet. A kaszinó vezéremberei csupa principálisok. Az irók pedig csupa trónnélküli fejedelmek. Igazi iró ember nem tart halja dicsőségnek, ha a kaszinó t. választmánya kirendeli, berendeli, elrendeli akkor, amikor tetszik. Ha az íróember nem vezetheti a város szellemét, akkor semmiesetre sem vezetteti magát. Hanem alakuljon meg az uj egyesület inindeu külsőség nélkül. Nem kell sem busz tisztviselő, sem ötven választmányi tag, sem háromszáz zúgolódó tag, aki örökké üldöző bikákkal és alkalmatlankodó tagsági nyugtákkal álmodik. Van Esztergomban öt-hat, szép szellem. Álljon össze ez az öt-hat boheniien, tartsou havonkint társasestélyt minden sarc nélkül s ugy meghódítja Esztergomot, mintha legalább is maga a kaszinó volna — de espritvel. Ez az ón szerény cigány-indítványom. Teljes tiszteletlel. Egy irodalomkedvelő.* Mi részünkről csak röviden azt jegyezhetjük meg, — a mint ezt már egy izben kifejtettük — hogy még százegyedik kört alakítani az esztergomi száz klub nyakába : nagyon szerencsétlen idea. Külöuösen az irodalmi kör megalakulásához nincs ember, nincs kedv, niues kitartás. Meglevő ós már biztos alapokon /illó egyletektől várhatunk valamit. Az uj életre kelt kaszinó nagyon sokat tehet e téren, ha estélyein nemcsak a zenét, hanem az irodalmat is művelni fogja. Ugy lehet, vaunak sokan, kik a kaszinó alosziályakóp létesülendő irodalmi-kör megalakulását azért ellenzik, mivel elkülönző törekvésektől féltik az egylet, harmóniáját. Ám legyen, nem kérünk külön osztályt, csak különös érdeklődést. És a kaszinó t. választmánya sem fogja «kirendelni, berendelni és elrendelni* az Írókat, hanem nagyon udvariasan fel fogja kérni őket a közreműködésre. Es azok a trón nélküli fejedelmek, kiket a t. választmány néha a fővárosból is egy-egy estélyre felkérni fog, mindenesetre kényelmesebbnek találják a kaszinó zsöllyéibeu a legintelligensebb közönség előtt, mint egy úgynevezett «Irodalmi kör* kopott nádszéJíein ásítozó pincérek és vagy három irodalom iránt érdeklődő, uri ember közreműködésével tartani felolvasásukat. — Uj naptár. A Pesti Hirlap szerkesztősége, mint évenként rendesen, ezúttal is szép naptárral gazdagítja a könyvpiacot. A naptár élénk összeállítása szerkesztőjét, Schmittely Józsefet, dieséri. _ — Üldözési mánia. Egy szegény szenttamási paraszt asszonyt ápoltak több ideig az esztergomi kórházban, aki most a szolgabiróságnál váltig azon pauaszkodik, hogy a hatóság védelmezze meg őt A. bérkocsi-tulajdonos szerelmi üldözése elől. Pedig az erényes fiákkerosnak esze ágában sincs az erősen harmad virágzásban levő Lackó Gusztávnéra vetni a szemét. Ezenkívül Lackóuó csendes vallási őrjöngésben is szenved. Az ő baján már kórház nem annyira segít, mint inkább a nagy, csendes ház Lipótmezőn. — Egységes ipartestület. Az egységes ipartestület megalakulása tárgyában a városház tanácslennében dec. 17-én értekezletet, ebből kifolyólag dec. 26-án rendkívüli közgyűlési tartottak a négy városrész iparosai. Ugy az érleli ez let, mint a közgyűlés az alapszabályok módosításával foglalkozóit. A 28 §-ból álló alapszabályok jórészben épségben hagyatlak, csupán az 1. 4. 13. 16. 17. 19. §ok kerültek változtatás alá. Az 1. § ily változtatást nyert : «A testület cime : esztergomi ipartestület. Székhelye Esztergom.» 4. §. «Ezen ipartestület kötelékébe mindazok az iparosok tartoznak, a kik Esztergom város — mely alatt Érek-Viziváros, Szt. Tamás és SzenigyörgymezŐ területén lakó iparosok is értendők — területén az 1884. XVII. I, c. 4. 5. 6. ós 8. §-a szerint képesítéshez kötött mesterséget, űznek.* 13. §. Elöljáróság. «A testűiéi i elöljáróság 36 iparos tagból áll, a kiket, a testűiéi; választó-képes tagjai a közgyűlésen három évre választanak, és pedig : Esztergom kir. város iparosai sorából 24, Érsek vízi város 4, Szenti amás 4, Szentgyörgy mező város iparosai közül 4-et.» 16. §. Elnökség. «Az elöljáróság saját kebeléből titkos szavazás utján álalános szótöbbséggel 3 alelnököt választ, a kik közül az egyik mindig a kir. városi, a másik a testvérvárosok előljárósági tagjai sorából választandó.* Ugyanezen § utolsó bekezdésénél : «Az elnök akadályoztatása esetében az elnöki jogok gyakorlása és kötelességeinek teljesítése a 2 alelnököt illeti oly módon, hogy eselről-esetre az elnöki tisztséget felváltva teljesitik. 17. §. Jegyző. «Az ipartestületi ügyek irodai vezetésére 3 évi időtartamra a) titkár és b) jegyző választatik az elöljáróság által, esetleg nem testületi tagok sorából is. A li tsz ti kar tisztel etdiját, ós jegyző fizetését a közgyűlés állapiija meg. A tii kár a közgyűlés és a választmányi ülések tanácskozását, előkészíti, az ügyeket előterjeszti s a határozatokat jegyzőkönybe veszi, melyből a határozatok által érdekelteknek kivonatokat ad. A jegyző vezeti a tagok és segédek lajstromát, fogalmazza és kiadja, a békél telő bizottság határozatát, teljesiti az igtaiást ós végzi az ülésen kivül felmerülő levelezéseket, helyellesíii a titkárt annak akadályoztatás^ esetében.» 19. §. Számvevő. «A renfdes évi közgyűlésen általános szótöbbséggel 4 számvevő választatik, és pedig 3 a kir. városi, 1 a testvérvárosok iparosai sorából stb.* Az alapszabályok módosítása után a közgyűlés vezetője: -Dócy Ferenc, mielőtt berekesztené a közgyülél, dr. Földváry István iparhatósági biztos szép beszédben az iparosokat összetartó munkára serkenti, melynek gyümölcse biztosíthatja Esztergom iparosainak szebb és boldogabb . jövőjét. — Az ipartestületi belegsegélyzőpénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister azon felhívással küldte le az esztergommegyei alispánhoz, hogy utasítsa az elsőfokú iparhatóság utján az említett ip;irt,es

!

ületet a minister egynémely pontosan részletezett módosításának megtételére. — A jótékony-egylet javára újévi üdvözletektől szerkesztőségünk gyűjtőivén vnegváltolták magukat: Nógrádi JenŐ 2 frttal, Niedermann Pál 1 írttal, Kaan János és családja 1 frttal, Wargha Benedek 1 frttal. Összesen 5 frt, a mennyi összeget ezennel nyilvánosan nyugi ázunk és jelezzük, hogy a Jótékony-egylet elnökének már elküldöttük. — Halálozás. Szabó Pál volt kőhidgyarmaii segédlelkész, életének 30. évében tüdővész következtében Kecskeméten elhuuyt. — Karácsony a zárdában. Hírt adhinuk már olvasóinknak, hogy az Esztergom vízivárosi érseki uőnevelŐiiitézet belnövendékei 23-án karácsonyi ünnepélyt rendeztek. A fényesen sikerült, est olyról a következőkben számolunk be : A zárda egyik nagyobb termébe előkelő közönség gyülekezett esti öt; órakor. Valóságas színpad volt felállítva a különben is ízlésesen felszereli helyiség hátulsó részében, a színpadon kivül zongora és egy pedálcimbalom. Nyitányul Ketterer «Vienne Gralop»-ját kedvesen adták elő Prausz Teréz ós Tramwein Irénke. A műsor második száma Pailler «Saba királynője» cimü3 felvonásos színjátéka volt. Ez egy valósgos komoly katholikus irányú történelmi kép, királyi diszmenetekkel,exeent rikusau öltözött udvarhölgyekkel és rabszolganőkkel. A legfontosabb szerepeket Schéda Ida (Silamou király) ós Pongrác Klarissza (Saba királynője) adták, az előbbi előkelő komolysággal, utóbbi pedig királynői bájjal. A. műsor további ugyancsak jól sikerült pontjai voltak : «Gra,nd Marciié de ConcerU Wollenhaupttól, zongorán előadta Láng Margit. «Romance» Beihoventől, hegedűn ós zongorán előadták Borovicska Adolf ur ós Flache Leopoldiu. Egy kis francianyelvű dialóg következett erre, mit Vaskovits Grízei la és Steiubach Frida kedvesen csicseregtek el. Kiss Irón, Steiubach Frida és Fischer Elza cimbalmon játsztak hangulatos magyar népdalokat. Pongrác Klarissza és Schéda Ida jeles technikával játsztak zongorán egy részletetDouizetti egy operájából. A végső számok voltak : «DieLiebe Gottes ist diehöchsie Macht *,Dit tmaijéuokes müve és « Bánfai emlék»csárdás Kéler Bélától négy kézre előadták : Vaskovits Gizella ós Trautweiu Irén. Mindkét számot lankadhallan érdeklődéssel kisérte a közönség, mely tetszéseitek minden szám után élénk tapsban adott kifejezést. A kitűnő rendezés ezúttal is a fáradhat!an kedves nővérek buzgóságát dicséri. — Tanárok fizetésemelése. Több napilap azt, a hirt hozta, hogy a vidéki középiskolák tanárai legújabban ismét kongresszust terveznek Budapesten, mert a fizetésrendezést magukra nézve sérelmesnek tartják. E mozgalom abból a feltevésből indul ki, mini ha a pénzügyi bizottság végső megállapodása az összes vidéki tanárokat a IX. rangoszlályban kívánná meghagyni, holott a «Nemzel» értesülése szerint épen a pénzügyi bizottság volt az, mely a pénzügyminiszternek ós a közoktatásügy miniszternek leguióbb folytatott tárgyalásai alapján elfogadta, hogy a VIII rangosztály a tanárokra nézve ne legyen minden kürülmények közt. helyhez kötve ; sőt az eredeti tervezet ily értelemben módosult is, amennyiben aj VIII. rangesztályn tanárok létszámának egy része vidéki tanárokból fog kikerülni, s ehhez képest a VIII. rangosztályba sorolt középiskolai tanárok száma az eredeti tervezethez képest a gimnáziumoknál 16-ról 23-ra s a reáliskoláknál 37-ről 49-re emelteiett. — Cigány népszámlálás. A belügyminiszter körrendeletet intézett a megyei törvényhatóságokhoz a jövő év jan. 31-én Magyarországban található összes cigányok pontos számbavétele iránt. A számlálást a törvényhatóságok illetve községek kötelesek foganalositaniAz országnak azon részeiben, hol a cigányok csak szórványosan fordulnak elő, a községi és körjegyzők is képesek lesznek az összeírást végezni, ellenben a hol a cigányok tömegesebben laknak, vagy nagyobb csapatban kóborolnak, külön számláló ügynökökről is kell gondoskodui s ha nénol szükségesnek látszik a rendőri karhatalom alkalmazása, minden intézkedés megteendő, hogy a csendőrség vagy katonaság készletben álljon. A számlálásnak természetesen, tekintve a morék költözködő szenvedélyét, egy és ugyanazon napon kell történni s erre a minister jan. 31-et tűzi ki. Karhatalom is használttal ó, hogy cigányok e napon távolabb ne költözzenek, vagy ujabb karavánok ne lépjenek e községbe. Az egész munkálat vezetésével és a feldolgozással az országos m. kir. statisztikai hivatal bízatott meg. A kimutatás lehetőleg hü kópét fogja adni a «czigányság társadalmi helyzetének, életmódjának, vagyoni ós foglalkozási viszonyainak.* Igy szól a miniszteri rendelet. Szabudjon kételkednünk a különben szép terv kiviteléuek lehetőségében. — Uj kath tanítóképző felállítását tervezik Pozsonyban a Notre Dame apácák zárdájában. Bármennyire örömmel üdvözlünk minden olyan kulturális alkotási, — írja a «Népuevelő* — a mely főként a kath. közoktatás szolgálatára van hivatva, mégis a jelen tervet nem helyeselhetjük, először mert a Pozsonyban fennálló ós virágzó állami nő- ós kisdedóvó mellett ennek territoriális szempontból nincs értelme, másodszor, mert ennek létesítése csakis a hercegprímás áldozatkészségének igénybevételével történhetnék meg, a ki az egyházmegye tanítóképzőinek egyesítése, az esztergomi óvóképző fejlesztése, s remélhetőleg a régóta fenálló budapesti kath. nőképezde rendezése s kiegészítése tetemes költségeinek fedezésével amúgy is igénybe lesz véve. Kath. tanítónőképzőt a felsőbb vidék számára Nyilrán kellene állítani, bár olt is megfontolva, minthogy a jelenleg oklevéllel elátott tanítónők egyharmada állomás hiányában mint nevelőnő teng vagy a szellemi, női proletariátust szaporítja. — «Budapest'l Néplap* Aki érdekes és minden tekintetben hasznos ós tanulságos olvasmányt keres,fizessen elő a Budapesti Néplapra, mely a politikai társadalmi ós közgazdasági eseményekről hü és kimerítő tudósítást közöl ugy, hogy aki a Budapesti Néplapot olvasta, ahazaós a külföld minden foutosabb mozgalmáról alnposanjtájékozva lesz. A Bupesti Néplap az eseményeket ós az azokban szereplő alakokat színes képekben állítja az olvasó elé. A Budapesti Néplap e színes képeit fal díszül is lehet használni polgári házakban, hogy igy is meg legyenek örökítve a nap eseményei. A Budapesti Néplap mindazáltal a legolcsóbb hetilap, mert előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. A Budapesti Néplap kiadóhivatala Budapest VII. Erzsébet-körut 15. — A Divat Sálon évről-évre nagyobb olvasóközönséget hódit magának, a mi tekintve fényes, elegáns kiállítását, érdekes tartalmát, nagyon természetes is. Egyik legfőbb érdeme, hogy divatképei nem furcsaságok, a minőket meg szoktak csodálni, de uem utánozni, hanem a jó Ízlésnek s elegántiának olyan közvetlen rajzai, aminőket örömmel .utánozhat minden nő. Szabásivei s érthető, terjedelmes magyarázatai pedig azt is lehetővé teszik, hogy hölgyeink akár saját maguk is elkészíthessék mindazt, amit mint érdekes újdonságot e szép divatlap bemutat. Két ivnyi válogatott irodalmi közleményeket közöl a lap szépirodalmi része, költeményeket, elbeszéléseket,