Esztergom és Vidéke, 1892

1892-04-03 / 28.szám

— Az iü évnepyed kiV?/íibón fisztelette! kéri kiadóhivatalunk a hátralékok szives beküldését « az előfizetések örvendetes megújítását. — Tisztelgés a herczegprimásnál. .& budapesti egyetem ifjúságából alakult •szent Imre-egyesület csütörtökön délelőtt 11 -órakor tisztelgett Vaszary Kolos herczegprimásuál. A küldöttséget -Zichy János gr. az egyesület elnöke és Kisfaludy Béla egyetemi tanár vezették a főpap el-é. A tisztelgők nevében Zichy gróf üdvözölte a herczegprimást, fejtegetve az egyesület ezéljait s feladatát. A herczegprimás hosszabban válaszolt s kiemelte, hogy a mostani kor egyik iránya, elfogadott elve minden téren, tudomány-irodalomban, iparban egyaránt a «viribus unúis.* S ta•gadbatlan, hogy többen egy társulattá tömörülve, könyebbon, ^biztosabban érik el a közös ezólt, a melyet egyenkint In Ián el sem érhetnének. Beszéde folyamán szép szavakkal buzdította a tisztelgőket, .a kik jelenleg még az -egyetem hallgatói, hogy nemsokára át\!ép'*e. az élet iskolájába, tartsanak össze olt;4s sküzdjenek minden nemesért. Tó^öl biztosította a megjelenteket, hogy ;a derék czélu egyesületet mindenkor -megtartja szeretetében s jóindulatában. — Az elkeresztelések ügye. ujabban az a verzió terjedt el, hogy a herczegprimás sem oldhatja meg az el keres/tetősek ügyét a kívánalmaknak megfelelően, mert nem engedhet az egyház dogmáiból. Ezzel szemben — a «Híresarnolí* értesülése szerint — Va-sznry Kolos herczegprimásnak már többször emiitett modus vivendi-je ép azt ezélozza, hogy az egyház tételes tanainak érintése nélkül s mégis békésen oldassék meg az ügy és az ez irányban folyó tárgyalások semmi fennakadást som szenvedit;k. " — A primás müvészrokona. Va«;ary Kolos herczegprimás párt fogásával kezdte meg művészi pályáját Vaszary János fiatal • képíró, Vaszary Mihály kaposvári tanár tehetséges fia. A kezdő képíró Münchenben tanult s Olaszországban gyarapitotta ismereteit. Most Parisba megy a mesteriskolába. Vaszary János a modern frauczia képírás tanítványa. Élet-igazságokat és problémákat akar kifőzni, de az epizódok is érdeklik. Az eszteromi érseki palotában levő műtermében igen szorítók, vers- és prózaírók 187-en adtak közleményt az emlékszámba (Márki Sándor egy Liszt-reliquiát is). Rajzot 19 művészünktől találunk a füzetben. Nagyobb rajzot Baditz Ottótól, Benczúr Gyulától, Kacziány Ödöntől, Mesterházi Kálmántól, Peske Gézától. Tuhy Antaltól, Tölgyessy Artúrtól, Eoskovics Ignácztól. A füzethez külön mellékletként van csatolva Mária Dorottya fóherczegnő, József • fŐherczeg leányának igen szép rajza. A rajz a humei foberczegi HVft egy részletét ábrázolja, kilátással az öbölbe, s mint József főberezeg maga írja, következő növények láthatók rajta : Cosos datil, Cbamecrops exeelsa (gyümölcscsel), Canal maltompo, Scoglio San Marco stb. A rajz különben is igen gazdag tartalmú s a fényes kiállítású emléklap egyik diszo. Az emléklap ma már minden könyvkereskedésben kapható. * * A fenti sorokhoz a magunk részéről még csak azt jegyeszük meg, hogy a «Magyar Géniusz», melj már mnlt számában megkezdte közleni a hírneves írónőnek, Beniczkyné Bajza Lenkének «öt órakor* czimü nagyhatású regényét, a regény elejét minden ujjonnan belépönekmegküldi. A «Magyar Géniusz*, mely a húsvéti ünnepre közleményeit színes illusztratiókfogja díszíteni, — előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt, 50 kr. Az előfizetési pénzek a «Magyar Géniusz kiadóhivatalába.Budapest, kerepesi-ufe 14.sz, küldendő. gul masan dolgozik vázlatokon. Legújabb müve a párisi nyomor képe. E^y szegény mansard-szoba elhagyatott lakóinak, egy nyomorgó asszonynak s; egy éhező kis leánynak tragédiáját] festi A korhely apa épen akkor vető dik haza s nyit be a nyomor tanyájába, mikor a széngáz már megölte családját. Az asszony hullájára borul a kis leány a padlásszoba padlóján. A belépő elzüllött munkás, zsebében palin kapalaczkkal, minden mámora mellett is megdöbbenve tekint a rémes látványra és megtántorodik. A hatásos jelenet czimo : «A kit már nem várnak.* A fiatal művész az érdekes vázlatot életnagyságú alakokkal Parisban fogja kidolgozni, hová már néhány nap múlva el is utazik. -, — Az Uj foapat. Fehér Ipoly, az uj panonhalmi főapát, a fővárosban elvégezvén Iátoga'ásait-, visszautazott Szegedre, hogy az eddig gondjaira bízott tankerület ügyeit eliniézze sannak vezetését helyettesének átadja. Az uj főapát megerősítése még nem érkezett meg Rómából s igy meg nem is vette át a főapátságot. A jóváhagyás megérkeztóig' továbbra is Borbély Kornél főapáti helynök s Halbik Czipriáu szont-mártoni prior vezeti a főapátság ügyeit a káptalannal. Az uj főapát iusLalácziója, az eddigi megállapodások szerint május végén lesz. • I — A benczések történetét fogja | meginti Villányi Szaniszíó főgymuasituni igazgató, kitől már igen (ártalmas történeti műveket kaptunk, A bou| czésreud közei ezer esztendős története ]a milléuium irodalmának egy nagyI becsű fejezete lesz. Villányi a főapát [választáson Fehér Ipoly után kövolkeizett. A benezésapáiságok beiül Lésekor valószínűség szerint Villányi Szaniszlót fogják tihanyi apáttá választani, a ki. a tihanyi apátságban azután nyugalmasan fejezheti be legújabb történői mi tanulmányát. -- Az esztergomi nagy kaszárnya j ügyében csütörtökön tartották meg az \ ajánlati versenytárgyalást. Öt fővárosi j s egy esztergomi czég jelentkezett, j Legdrágább Keuschloss Ödön és Marczel ajánlata 440.000 frt ; Bobul a Jánosé 417.000 frt; Freierer M. czégó 405.000 frt ; Bachrach és Hirschíer 415.000 ; Jeraszek ós Krausz 393.000. A Grünwald Testvérek ajánlata Esztergom-Párkányból 388.500 frt. Az , esztergomi czég még azt is kijelentette, hogy ha az alapozásnál czölöp- és beton-munkálatok nem szükségesok, akkor 377.000 forintért vállalkozik a nagy kaszárnya megépítéséte. A város közgyűlése apr. tizennegyedikén fog a vállalkozók ügyében dönteni. A versenytárgyalás érdeméről külön helyen közlünk behatóbb eszmecserét. - Temetkező egyesületi közgyűlés. Az esztergomi «szt Ignáez egyesület* márcz. 27-ón tartott közgyűlésről a következő jelentést kaptuk: M. Majer István püspök, mint az egyesület elnöke, meleg szavakban fejezte ki üdvözletét a szép számmal összegyűlt tagoknak s a gyűlést megnyitván, egyszersmind megemlíti, hogy ezen egyesületnek ez idő szerint 21-ik közgyűlésén elnök, moly idő alatt az egyesület sok változáson ment keresztül ; mert mig 1871-ben a vagyoni állapota csak 1744 fittről számolt, addig ma, a folytonos fejlődés következtében az egyesület már 1928 taggal bir, s 8059 frtnyi tőkével rendelkezik. Ezután Neumayer Károly igazgató adta kifejezését ama forró óhajának, miszerint a mindenható kegyelméből még számos éven át lehessen az egyesület oly szerencsés, hogy szerelett elnönkét hódolatteljes tiszteletével üdvözölhesse. Az indítványok a következők voltak: Elnök indítványa, hogy bizottság nevezi essék ki, mely .főm. Vaszary Kolos herezegprimásunkat az egyesület fő védnökségének elfogadására fölkérje. Megemlékezik Vejsár Jánosról is, az egyesület volt igazgatójáról, kinek érdemeinél fogva az egyesület mindenkor hálájával adózik, miért is óhaj ija, hogy neve jegyzőkönyvileg is megőröli ittessók. Ajánlja továbbá, hogy az igazgató az egyesület érdekében kifejtett fáradozásaiért 50 frt jutalomdíjban részesittessék. Igazgató indítványa, hogy 55 éven tul tag ne vétessék föl az egyesületbe. Valamennyi indítványt egyhangúlag elfogadták. — Siketnémák lapja. Egy uj havilap indult meg Budapesten Siketnémák Közlönye ezim alatt, melyet többnyire siketnémák irnak. Az április elsején megjelent mutató számba Bellovits Ferencz reál tanár siket néma fia Ödön is irt, a ki kora gyermekéveiben súlyos betegség következtében veszítette el hallását s ezzel beszélőkópességét is. A súlyos csapást csak az enyhítette, hogy a váczi intézetben gondolatai kifejezésére tanították s azóta a helybeli Buzárovits nyomtató-intézet egyik legügyesebb szedője. Bellovils Ödön írja a Süket némák Közlönyébe az első czilikét, melyet éppen érdekességénél fogva mi is bemutatunk olvasóinknak. A közlemény cziine : Üdvözlet. Tartalma pedig ez: <;Sikoi némák Közlönye*, ezt a czimet adták e lapnak, mely biva vn van hazánk siketuómáit közelebb hozni egymáshoz, érdekeiket védeni s^ szellemi fejlődésüket előmozdítani. Április elsején a tavasz ébredésével egy időben, lát ez is napvilágot ; vegyük ezt jó jelnek s reméljük, hogy társaink oly örömmel üdvözlik e ^közbenjárót*, i mint a tavaszt s oly szívesen fogják olvasni annak szellemi táplálókot nyújtó lapjait, mint a mily élvezettel szívják be a kikelet éltető, levegőjét. Hisz 20,000 re megy azok szarna, kik ezelőtt az emberiség legsajnálatraméltóbb | egyénei közé számíttattak, s kiknek i nagy része, hála néhány áldásos működésű intézetünknek, oly műveltségi fokon állanak már ma, hogy az a gondolat, egy «Siketnóma Közlöny»-t világgá bocsájtani, nem csupán áprilisi tréfának illik be. Mi mindnyájan, kik fiatal éveinket oly intézetben töltöttük, hol szorgalom s tanulás által, szerencsétlen automatákból, az emberiség tagjaivá vállunk, de később a világba elszéledtünk, mily örömmel fogunk hallani iskolatársainkról, mily élvezettel fogjuk olvasni neveiket egy-egy munkájuk alatt s e lap révén talán viszont is láthatjuk egymást. — Más országokban már rég léteznek s általános felkarolással s bátorítással találkoznak efféle vállalatok, de náluk ez csak koczkáztatott kísérlet, mely csak ugy sikerülhet, ha nemcsak az érdekellek, de ügyünk nemes barátai is felkarolják. Támogassuk tehát anyagilag s szellemileg: is e kezdeményezést — rj ry -w— - ^ a mennyire tőlünk kitelik s akkor a i «Siketnémak Közlönye* nemcsak remé- i nyéket ébreszt bennünk az ébredő tavasz- 1 szal, de nemes gyümölcsöt is fog teremni 1 hazánk szegény siketuémái számára. i — Az Ínségeseknek. A felsőmagyarországi ínségeseknek Wargha Benedek kir, tan. tiz forintot küldött be hozzánk, melyet rögtön a Budapesti Hírlap főgyüjtésóhez járultattunk. Az adakozásról a holnapi Budapesti Hírlap is elszámol. — Ipartestestületi közgyűlés. Az 1 Esztergom sz. kir. városi ipartestületnek ma, d. e. 10 órakor a városház < tanácztermóben tartandó rendes éri közgyűlésére a következő tárgyakat vették i föl : 1. a mnlt évről szóló jelentós. I 2. mnlt évi számadás megvizsgálása, j 3, 1892-ik évi költségvetés megálla- Í ni fása. 4. Elnök, számvevők és elöljárósági tag választása. 5. Ipartestületi betegsegitő pénztár megalakításának hatáiözalilag való kimondása. 6. Csuczor Lajos és társai kórelme az évi tagsági díj leszállítása tárgyában 7. Az alapszabály értelmé bon netán teendő indítványok. — Falót vasas. «Az esztergomi kath, iparos-ifjak képző- és betegsegitő egyesülete* saját helyiségében, ma, apr. 3-án d. u. 6 órakor Kolláuyi Ferencz «Egy háromszáz év előtti strike* cz. hangversenyuyel és szavalatokkal egybekötött felolvasó estét rendez. ~- A mai hangverseny műsora. Az iparosítják segítő egyesületében ma a dal- és zenekedvelő egyesület tagjai hangversenyt rendeznek a következő műsorral : 1. Hármas Haydntól : előadják Bei lovits Karolina k. a., Borovitska Adolf ós Straka Iván urak. 2. Ábránd az Alvajáró czimü dalműből : előadja Pfalcz Gizus k. a 3. a) Mikor dédem ifjú volt. A Madarász czimú operettből Felnőttől énekli Perényi Margit k. a., b) Magyar népdalok Jenőtől. 4. Magyar népdalok Sarasatetői ; hegedűn előadja Feigler János ur, zongorán kiséri Bel lovits K. k. a, 5. Felöl v ásás Kollányitól. 6. Magyar Rhapsodia Gál) FeiencztŐi ; előadja Bel lovits K. k. a, 7. Pókayué. Szavalja Rothiiágel László, Kezdete 6 órakor az egyesületi helyiségben (Német utcza 535.) — Iparunk erdekei. A helyi iparosoknak sok panasza van. A kalaposokat tönkre teszik a bécsi szállítmányokkal dolgozó kalap kereskedők, a lábbeli készítőket a bécsi porié kát kínáló czipőraktárosok, az asztalosokat pedig a fővárosban bevásárló í, közönség tagjai. Csak nemrégiben határozta el a győri ipar- és kereskedelmi kara ara, hogy az esztergomi műasztalosság ércekében üdvös intézkedéseket fog tenni. [Sajót raktáruk számára szolidan dolgozó müasztalosaink azonban azt tapasztalják, hogy versenyképes holmijaik mellőzésével a vásárló közönség mégis a tetszetős, de azért csak fákolt fővárosi gyári bntorokat veszi, mikor berendezésekről vau szó. Helyi müiparuuk tehát pangásnak indul, AZ iparos elveszti ambicziójáts fölcsap inkább butorgyárosnak s a helyett, hogy hetekig dolgoznék hosszú időre készült, szolid bútorai, egy-két nap alatt összeüti a legkönyelmübb, de szemre és árra legtetszetősebb holmit s eladja a budapesti humbug-raktároknak, hogy ezekből az «olesó bevásárló forrásokból» azután haza hozhassa a mi közönségünk. Egészségtelen állapotok ezek. — Hekatomb. Mikor Pythagoras hírneves tautótelét feltalálta, a görögök hekatombot rendeztek a nagy tudós dicsőségére. Azóta reszketnek az 'ökrök — mondja a csípős Börne — ha uj igazság kerül napvilágra. Az esztergomi vágóhíd a város teljes közepén olyan czölöpkorszaki Intézmény, mely ellen eddig hiába ontottunk tintavért s hiába használtuk legélesebb tollainkat. Évtizedek óta itt reszkettek legutoljára ártatlan ökreink, mielőtt rostélyosokká alakultak volna át. Nem egészen kellemes hagyatékuk pedig vörös tengerré változtatta a kis Dana holttengerót s a város levegőjének megmérgezósót végzetszerűnek, kikerülhetetienuek, sőt természetesnek találtuk. Most már a nevezetes intézet czö'öpjei is inogni kezdőnek. A nagy kaszárnya ügyével szóba kerül a vágóhíd eltávolítása is. Hekatombot fogunk rendezni erre a nasry eseményre. -* Mi történik máshol ? A pécsiek drágálván a gáz világítást, elektromos telepet szándékoznak létesíteni. A mozgalom vezetői által több vállalkozótól szerzett adatokból — a Technológia