Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-10 / 21.szám

habozik kijelentéin, hogy csak a kul< íurkaez áldatlan dulásas a türeitnes várakozás csendjébe vonulás alternatívái közt. tiém találták meg a bölcs és méltányos iiaoszakezió útját Erre pedig meg van az egyházban a készség, ahogy wgVMlt a bécsi és liuczi békekötés, az l79G-iki Wrvény hozás s a vegyes há/aswágt térvények kelte idején. Csak a vezetés hiányzott -eddig. Pax kimondja, hogy Vaszary Kolos Tapintata bizonyosan megtalálja a békés megoldás módját, melyen a dogmatikus nehézségek elesnek s a függő kérdések adminisztratív jelentőségűvé válnak. Utolsókét fejezetében a füzet a jövőről •szól. A nemzeti föllendülés szebb korát látja bekövetkezni, midőn az egyház a nemzeti alapra tér vissza, hogy ott keivsse saját, erőforrásait. Tiltakozik az 4í11eii, hogy a papság az állami politikába, mint ilyen avatkozzék,: Kárhozatosnak itóli a parlamentben alakítandó katholikus vagy más felekezeti pártokra valló törekvést. Politikai szabadságol, kö'vetel az állatni téren az egyháztól s nem enged elzárkózást az egyházkormányzat számára az apostoli király által elfogadott politikai iránytól, a mely az ídóiilíiuti korínánypoIitikában nyilatkozik a kulturális téren annál több tér s alkalom nyílik az egyháznak s a papságnak a nemzeti közszellem és közvagyon gyarapítására. Szüntesse be az egy1iáz iiz 4 termék telén követeléseit a tanulmány-alap, az egyetem stb. irányá1)an, — alapítson inkább nj egyetemet, vegye igénybe az alapítványok ama részét, melyek kétségtelenül egyházi eredetűek s fordítsa kulturális rendelte lésük re. Dolgozzék a szellemi munka ágazataiban, szolgálja az irodalmat, istápolja a művészeteket, neveljen egy hazafias és törekvő nemzedéket, ápolja, benne az ideál izmust, egyengesse czéljához a talentumok útját, — ez az a magyar nemzeti reuószszansz, melyet Vaszary Kolossal élén a magyar kath. egyháztól várhat az uj időkben államéletünk. A füzet a nemzeti munka főpapját köszönti ós áldja az nj prímásban. Uj bibornokaink. (A Magyar Hírlapból.) Három magyaroiszági kardinális hali meg tavaly. Azóta mind a három érseki széket betöltötték, de sem Simor János, sem Hajnald Lajos, sem MibaJovics zágrábi érsek utóda még nem kardinális. Vaszary Kolos esztergomi érsekkel • és Magyarország herczegprimásávnl meg i törtónt ugyan az a rendkivüli eset, hogy • a pápa őt még székfoglalása elíft bi : borral diszitette ; de ez a kitüntetés még csak előleg s nem valóságos biÍ bornokság Magyaroszág katholikusai nagy érdeklődéssel várják, hogy mikor kapnak kardinálist, a ki Rómában is döntő i. szóval bír, mert ez idő szerint; egyetlen egy szavazata sem volna Szent István országának a pápaválasztásnál, amiuthogy egyéb befolyása sincs a római kúria konzísztóriumaiban és kongregáczióibau hozott rendkívül fontos határozatokra. Róma késleltetheti, de már nem so káig halasztgathatja a magyarországi kardinálisok kinevezését. Igy kívánja ezt nemcsak a kath. ország méltósága, de a szentszék magasabb érdeke is. , Egészen időszerű tehát a kardin ál isság kérdésével foglalkozni s a közönséget a bibornokság fogalmáról tájékoztatni. A kardinális a pápa tanácsadója és munkatársa. Befolyását és jogait a pápa elnöklete alatt Rómában tartott kouzisz tóriumokban és kongregációkban érvényesíti. A hibornokokat már ősidőktől fogva «a pápaság szent teste tagjaidnak nevezik. Valahányszor a pápa «pontiíiealiter» jelenik meg, közvetlen környezői a biboruokok ; utánuk következnek a pátriárkák, ezek mán az érsekek és végül a püspökök. A bibornok czime IV. Pius pápa intézkedésére 1565-től «princeps», «illuslríssimus et, reverendissimus» volt ; 1630 óta, VIII, Orbán óla a kardinális «emiuentissimus» és «eminenczia». Maga a pápa bibornokát «venerahilis fráter nosier»-nek hívja, bizalmasabban pedig «revereudissimus doniinus eardinalis>-nak ezimzi. A bibornok a pápához intézett feliratokat, mint «creatura* irja alá. A biborosság főj el vényei a bíbor-ruhák ; ezek közt van a «cappa magua* (az ünnepi köpeny), a bíbor-kalap, a piros birét s a solideo. A milra fehér damaszt-selyem. A bíbornoki gyürü zaphir. A bibornok kocsijában belül ombrellino (kis baldachin) van, székestemplomában pedig nagy baldachin, egyházi trónus. Czimere fölött bíboros kalap, melyről tizenöt bojt függ alá. 1225-ig, II. Hoiiorius pápáig körülbelül ötven bibornokból tellett ki a I

kollégium. 3 277-ben III. MikVs papi alatt csak bér bíborunkról beszól a krónika. VÍII. Bonit'ácz busz bibornokot ártott. A konSianczi zsinat buszon• légyre áílapiíot'a meg a bíbornoki kolégium teljességé! * do IV. Ptusnak már hetvenhat bilmrnoka volt. V. Sixtus a bibornokok maximumát hetvenben állapiíotla meg, kik közül rangra íiat bíboros püspök, ötven bíboros áldozó és lizennégy bíboros diakon voh. Valamennyi bibornokot római templomok szerint adsknbálnak és cziinezunk. A kardinális szó onnan ered, bog) minden bibornok valamelyik római lem plomba vau iiikaruiitalra. Távollétében hely tarló-püspök re bízza templomát, különben pedig köteles «de slalu ecclesiae» relácziókat, tenni. A szent kollégium első bibornoka a dékán, kit legrégebben avatlak föl. Övé az első hely a pápa mellett s n képviseli a kollégiumot. A kamarásbibornok (cauierlengs) kezeli a szenj kollégium vagyonát és jövedelmeit. A kamarást évről-évre választják rendesen a kor skálája szerint. A bibornokok jövedelmét «a bíboros kalap jövedelmének* nevezik. II. Pá' pápa szerint minden bibornoknak évenkíut legalább is négyezer római scudi vnl kellene rendelkeznie. Ezt a « minimális évi jövedelmet «kardiuális láuyér»-nnk «il piatto dei cardinali»-nak mondják, mikor ki kell egészíteni. Igen természetes, hogy il piatto dei cardinali-ra csakis néhány római bibornok szorul, mert az érsekek többnyire fényes jövedelmekkel rendelkeznek. Az uj bibornokot a titkos konziztóriumban kreálják s a rendkívüli kon ziszióriumból díszítik bíboros kalappal, melyet, a Rómán kivül lakó uj kardinálisnak külön követ szokott megvinni. A titkos konzisztóriuinban az uj bibornok ajánlása és érdemeinek ismer tetése után ezt kérdi a pápa bíboros tanácsától : — Placetne vobis ? Ha a kollégium egyhangúlag mellette van, a pápa kijelenti az uj bibornok kinevezését s kiutalja az összes bíboros jelvényeket. A legközelebbi konzisztőriumban több bibornokot fognak kreálni, mert rövid egy-két eszlendő alatt megfogyatkozol s szentszéki testület. Hogy az uj bibornokok közölt magyarországiak is lesznek, azt az eddigi előjelekből mindnyájan bizonyosra vehetjük. GASTuN. HÍREK. — A primás Udvara. Vaszary Kolos budavári házában hói főn, csütörtökön ós szombaton mindig nagy közönség jelentkezik audienciára. A herczegprimásnak igen sok hivatalos dolga vau, inert a kormány nyal egyeiéri őleg folyó tárgyalások az egyházpolitikai kérdésekben még mindig tartanak. Csernoch János dr. apát kanonok a főegyházmegyei ügyeket referálja. Kohl Medárd dr. primási titkár a herczegprimáshoz intézett , ügyekről Jesz jelentéseket. Lóskay J>romos, a primási riradaiiu ak fekormány'.ója pedig gazdasági kérdésekben kéri ki a herczegprimás intézkedéseit. Vaszary Kolos herczegprimás több ízben kHéjezfce már, hogy szövetne székvárosa csöndjébe visszatérni. A hét elején • lm elégtek nála az esztergomiak közül .Uaszlaghy Ferencz, Pellet \ József és Llajner Lajos kanonokok valamint Molnár János komáromi apát. \, -A herczegprimás nyaraló helye. Vaszary Kolos herczegpri más b.-í'üVodi nj nyaralóján serényen dolgoznak. Csiger müépitő a nyaralót, mint a Magytyr Újság irja, még ez évben lak ható v

l

4 akarja tenni, mert a herczegprimás ju-\ 1 nitis hóban hat hétre leutazik kedves S nyaraló helyére. \ -- A kórházak vasárnapja. Vaszary Kolos bíboros herczegprimás megengedte, hogy a kórházak vasárnapját íiusvétra következő másod vasárnapon ez idén is megtarthassák a főváros valamennyi templomában. A szamaritánus egyesület már hozzá is fogott a rendezéshez és az idén a könyöradomáuyok gyűjtésétől annyival nagyobb eredményt remél, minthogy húsvét után másodvasárnap véletlenül épen május elsejére esik. — A herczegprimás körlevele. Vaszary Kolos, Magyarország herczegprimása, az esztergomi egyházmegye híveihez körlevelet inte/ett. A hit és szeretet tanát hirdeti lendületesen, mély vallásosságtól áthatott bangón. A herczegprimás ez első magyar pásztorlevele mint irodalmi mű is magas színvonalon áll s költői nyelvezetével, mély meggyőződésével nagy hatással lesz az ország katholikus híveire. A körlevél, melyet kivonatban közlünk, azt hirdeti, hogy <az ember rendeltetése e földön, hogy megismerje az Istent, öt szeresse, neki szolgáljon és végczélja, hogy ekkép üdvözüljön.» Az emberiség igen beteg; testi és lelki bajok kínozzák szüntelen. A földi bajból való kivezető ut a Jézus Krisztusban való hit. De a hitnek szeretet által kell munkálkodnia. Ezen isteni szeretet teszi élővé, ime kezedben van. Kilenc/, óráig engedtem időt, ez neked is 4ízél ; most, orvosi rendelet szerint, elmegyek sétálni, kdencz órára visszajövök. Fontold meg jói a dolgot; ha aláveted magad akaratomnak és teljesíted parancsomat, ugy jöjj be hozzám' ha visszajövök, és minden a réginél marad : Henry megmarad állásában és neked annyi pénzed lesz, a mennyit csak magad akarsz. Ha azonban még most sem engedelmeskedel, akkor — akkor barátod holnap reggel börtönbe kerül és te is elhagyod házamat és keresheted kenyeredet, a hol és a hogyan neked tetszik. Ezen szavakká) kiment, hagyva a két fiatal embert fájdalmukban, kik ugy maradtak helyükön, mint élettelen testek. A mint magukhoz tértelt, elhatározták, hogy elmennék Mrs. Whitéhez és tőle kérnek tanácsot. A gondolatot tett követte és a két barát szomorú szívvel hagyta el az irodát. A házhoz érve, nagy meglepetésük™ nem találták honn ; a cseléd azt mondta, bogj madame Maryhoz mentek. — Annál jobb — monda Henry — m. Mary nagyon okos asszony ; tán 6 is adhat tanácsot, gyerünk oda. A két fiatal ember, a mint a szobába léptek, rövid szavukkal adták elő a történteket. A két fiatal lány ezalatt süni könnyeket hullatott kedveseik szomorú helyzete fölött és a nagy keserűség nehéz sóhajtásokat sajtolt ki szerelmes szivükből. — Mély c^end váltotta fel a két szerencsétlen ifjú elbeszélését és csak a fájdalom ] sajtolta sóhajtások voltak hallhatók. Mrs. White teljesen felismerte fia szorult 3 heiy zetét, keményen kelt ki Gyula ellen ; i Mit mivelt ön velünk ? Lányomat elcsábította és megrablá ifjúságát és most fiamat is oly hátóba csalta, a melyből tudja Isten, mikép fog szabadulni. De kérlek, anyám — szólt Henry és Nelly egyszerre — hiszen Gyula ártatlan ! ő is ártatlanul szenved velünk együtt. — Ne busnlj, kedvesem — szólt Vilma Henry hez, midőn ismét csend állott be — ne búsulj ! majd megsegít a jó Isten ; szerzesz te még jobb állomást. — Jobb állomást ! — vágott közbe Mrs. White keserűséggel — és az ötszáz dollár. A nagy felhevülésben észre sem vettek, mily hatással volt a két fiatal ember elbeszélése a háziasszonyra, madame Maryra, ki a szoba egyik zugában ült, két tenyerébe temetve uiczát, melyen csak ugy gyöngyözött a hideg verejték. Hirtelen felegyenesedik, a társasághoz lép és reszkető hangon igy szól : — Maradjanak mindnyájan itt, én elmegyek és beszélek Mr. Smitbtel —és ezzel vette kalapját és az ajtó felé indult. — Hova szándékozik kedves barátnőm? — Kérdé mrs. White — csak nem gondolja komolyan, miszerint ön képes lesz meglágyítani ama gőgös, büszke embernek kőkemény szivét, — Mért ne ? — feleié m. Mary — Isten megáldott jó beszélő tehetséggel ; talán sikerülend önöket az általános zűrzavarból kimenteni. — De ő roppant makacs ember — monda Henry — nem hallgat senki szavára. — Hátha mégis sikerül — monda m. Mary másodszor — megkísértem. Jelenleg a kertben van, nemde ? Odamagyek utána ; önök pedig bízzanak Istenben, kinek hatalmában vannak a legkeményebb szivak is. — Eszel eltávozott. — Vájjon mit szándékozik tenni ezen jó asszony ? — Kérdé Henry mintegy saját magánál beszélve — csak nem akarja tán helyettem megtéríteni az ötszáz dollárt ? — Azt én nem engedhetem meg ! szólt Gyula büszkeséggel. — önnek nincs joga visszatartani barátnőmet, ha fiamat és leánya jegyesét ki akarja szabadítani a börtönből — szolt kemény hányon Mrs. White — sőt ellenkezőleg, mindnyájan örök hálával tartozuuk neki ezen nemes tetteért. — Hisz ez nem is lehet anyám szándéka — szólt közbe Viima — nincs is nála pénz. ő bizonyára csak szép szóval akar Mr. Smith szivéhez folyamodni. — Rögtön megtudjuk — monda Henry — utánamegyek a sétatérre és ha nem is hallom beszédjüket, de mozdulataikról, arezuk kifejezéséről megtudom, mily eredménynyel járt e nemes asszony. Néhány perez múlva Henry utolérte m. Maryt, a mint ez éppen a sétatér bejáratánál volt. Henry a park bozontjai közé rejtödzött, ugy hogy öt nem láthatták, míg ő az egész sétatér hosszában elláthatott. A! mint a sétatéren végignézett, megpilhin- j totta főnökét, ki szokása szerint egyedül haladt gyors léptekkel. Madame Mary utánasietett és a mint utóiérte, vállára tette kezét. Ez büszke tekintettel nézett hátra a vakmerőre, ki őt háborgatni merészli. Erre a nö valamit súgott fülébe, mire Mr. Smith j azonban mitsem hederített és folytatta útját, a nő nem tágított, követte lépéseit és ja mint ismét közelébejutott, egész a füléjhez hajlott, súgott neki valamit és ezen gzavak fölötte nagy hatással voltak Mr. Smithre, mert hirtelen elsápadt, tántorogni kezdett, tekintetét ide-oda forgatta. A nő intett neki, hogy kövesse őt. Erre mindketten elhagyták a kertet, kocsiba ültek és elhajtattak. Henry is hazasietett és elbeszélte otthon a látottakat. Mindnyájan csodálkoztak fölötte, hiába iparkodtak e rejtély nyitjára jutni — nem sikerült. (Folytatása következik.) • —><3<@>o><—•— — Márczius 15-íke. A Tarkaság ezimü polgári egyesület márcz. 15-ikén hinlókon diszkivonulást rendez a honvédteinetőbe, hol a honvódemlóket megkoszorúzza. Űnuepi szónok Brutsy János lesz. Az ünnepséget diszlakoma fejezi be az egyesület helyiségeiben. — Jótékonyczéiu felolvasások lesznek az árvamegyei ínségesek javára a Fürdő nagytermében. A felolvasásokat a kereskedelmi ifjúság egyesülele rendezi. Felöl vasókul Walter Gyula dr, Récsey Viktor és Körösi László dr. tanárokat kérték föl. — Jótékonyczélu hangverseny. A dal- ós zenekedvelő-egyesület az árvamegyei Ínségesek javára márczius közepén jótékonyczélu hangversenyt rendez.