Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-10 / 21.szám

munkássá a hitet; a szeretet adja meg a hitnek a valódi értékét, mert a hit szere­tet nélkül semmit sem ér. A hit fölvilá­gosítja az elmét, de a szeretet indilja meg és erősiti az akaratot, a szeretet liozza meg az élő hitnek vüniölcseít; a szeretetben van a kereszténynek valódi élete és igazi szabadsága, ez az oka, hogy az anyaszent­egyház valamint a hitet, agy a szeretetet is oly buzgón táplálja és oly féltékenyen őrzi híveinek szivében. És miben áll a sze­retet ? E két parancsolat megtartásában: Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szív­ből, teljes lelkedből és teljes elmédből. A második pedig hasonló ehhez : Szeresd fe­lebarátodat, mint tenmagadat. Nem kíván a jó Isten és az auj aszeutegyház Isten ne­vében tőlünk rendkívüli dolgokat. Nem kí­vánja például, hogy egy keresztény kath. család házát kolostorrá változtassa; nem követeli azt, hogy azok, kik hivatásuknál fogva világi dolgokkal foglalkoznak, egész idejüket imádságban, Isten házának látoga­tásában fagy egyéb vallási ájtatossáyok gyakorlásában töltsék el, hisz minden földi pályának megvannak kötelességei, melye­ket elhanyagolni nem lehet ! De azt igenis méltán kívánhatja az Isten, kérhetem én, mint főpásztor tőletek, hogy egy katholi­kus családnál mindazon vallási gyakorla­tok elvégeztessenek, melyeket Ist«n és az anyaszentegyház kötelességképen élőnkbe szab. Szeressük tehát az Istent, megtart­ván az Ő parancsolatait. Az isteni szeretet bensöleg egyesíti akaratunkat az Isten szent akaratával, oly annyira, hogy az ö intéz­kedésén teljesen megnyugszunk, érjen bár bennünket bárminő lelki, testi baj, vagy szenvedés; mindezen győzedelmeskedünk az által, ki minket szeretett. Isten után és Ő érette szeretnünk kell embertársain­kat is. «Szeressed telebarátodat, mint ten­nenmagadat,* mondja az Ur. Tegyünk meg tehát felebarátunk irányában mindent, amit tőle, hogy velünk tegyen, óhajtunk s ke­rüljünk mindent, ami nekünk sem tetsze­nék, ha ő azt velünk tenné. Ki a mi fe­lebarátunk? Minden ember, akár barátunk legyen az, akár ellenségünk. Tehát min­den embert tartozunk szeretni, érettük imádkozni és velük jót tenni, mert min­den ember Isten taremtménye, az ő ha­sonlatosságára és képére van teremtve; Krisztus Urunk szent vérét minden em­berért^kiontotta a keresztfán és mindnyá­jan az Isten fiainak örökségéhe, a meny­orzzágba vagyunk hivatalosak. Ha gyűlöl­jük felebarátunkat, nem szerethetjük az Is­tent se. Azért Krisztus Urunk szeretetére kérlek titeket, kedves-Híveim, szeressétek egymást: Krisztus szeretete sürgessen, intsen, buzdítson benneteket, hogy Iste­nért, Istenben szeressétek felebarátaitokat, mint tennen magatokat. — A kultuszminiszter gyásza­Csáky Albin gróf légid őse bbik fiának, az alig huszonöióves Isiván gróf ország­gyűlési képviselői*) szosioru halála mé­lyen megrenditotle nemcsak a fővárosi, de az egész országol. A lesujtóhirreCsáky Károly gi. apátkanonok azonal Buda­petre utazott a szombat déluíáni sze­mély vonattal. Vaszary Kolos herczeg­czegprimás a vallás vigaszával enyhi­tette a mélyen sújtott család Sötéi gyászát, melyben az ország őszinte rész­véttel osztozik. — Pax. A legközelebb megjeleni röpiratot az egész sajtó érdeklődéssel fogadta és ismert ette. A röpirat szer­zőjét mindeddig nem ismerik. Minden valószínűség szerint ismert nevü írótól ered. Simor emlékét többször érinti s éppen azért a röpirat ezen részeire még vissza fogunk térni. — Az árvamegyeieknek a Tarka­ság tiz forintot küldölt. — Pályázat. Az Esztergom-náuai poslahivataí betöltésére pályázatot hir­detlek. — Döntő közgyűlés. A keddi vá­rosi közgyűlés a kaszárnya ügyben apr. tizenegyedik közgyűlésében fog a be­adott tervekről véglegesen intézkedni. A nagy kaszárnya építkező költsége tudvalevőleg négyszázhatvanhatezer fo­rintban van megállapítva. — Városi kögyülés volt kedden a következő tárgysorozati al r Tárgyalásra került Schünbock Imre bejelentése, mely szerint a városi képviselő testületben virilis jogon birt helyét tartja meg, és választott képviselői állásáról lemond ; ennek folytán tanácsi előterjesztés Vil­lányi Szaniszló póttag behívása iránt. Eggenhoffer. Albert táti lakos bejelen­tése, virilis joga gyakorlatára Schwarcz József meghatalmazása tárgyában, özv. Helcz Jánosné bejelentése, mely szeriül én ék képviselő joga gyakorlatára Helcz Kálmánt bízza meg. Az esztergomi ta­karékpénztár bejelentése, mely szerint virilis joga gyakorlatára Rensz József igazgatót bízta meg. özv. Paschisek Antalné bejelentése, mely szerint ér­lók képviselői joga gyakorlatára Magu­rányi Józsefet bizia meg. Az esztergomi kereskedelmi és iparbank bejelentése, mely szerint virilis joga, gyakorlatára Kaáu János igazgatót bizta meg. El­nöki bejelentés, mely szerint Birfha Annin érték kép viselő ebbeli jogáról iomondoti. ; lovábbá özv. Kameimky Elekuó énekkép viselő törvényes időben megbízottai be nem jelentőit ; ennek folytán elnöki előterjesztés Nicdermnnu Károly ós özv. Paul Sándorné érték­képviselő póttagok behívása iránt. A kaszárnyaügyi bizottság febr. 20-iki ülésének jegyzőkönyve, a város áha 1 építendő gyalogsági lakianya és csapat­kúrliáz általános építkezési feltételei­nek megállapítása és az árlejtósi hir­det mé 11y k i bocsat á.sa tárgyá ba, n. Enne k folytán közgyűlési határnap kitűzése, a beérkezendő ajánlatok tárgyában, és építkezés valamiül a meglevő városi tartozások conversiója czéljából felve­endő kölcsön ügyében szükséges határo­zat hozatalára. A gazdasági bizottság jegyzőkönyvi előterjesztései : a) a város tulajdonát képező gnhér-ulczai ház ve­gében levő szőlőteriilet jövőben való kezelése, — b) a város 1892. é. zab­szükségletének szállítása, c) a város részére szükséges anyagok és iparos munkáknak három évre leendő szálli­iása iránt beérkezett ajánlatok tárgyá­ban. Kemény fi János tanácsos hivata­los jelen lései, az 1891. é. vágásban még háiralovő süge és dorongfa érté­kesít éso lárgyában, a város majorjában 1891. é. beszállitol-t termesztinények­ről. Nozdroviczky Miklós erdő mester kérvénye szabadságidő engedélyezése iránt. Brutsy János kérvénye járdakö­vezési költség alól va ó 'elmentése iránt. Dr Hang Lambert, kérvénye, Eszter­gom szab. kir. város községi köteté­kébe leendő felvétele iránt. — A pun'm az idén következő va­sárnapok ru esik, de még hétfő és kedd is a farsangolás ünnepségeihez tarlozik. — Egy régi képviselő halála. Zsitvai József volt országgyűlési kép­viselő nyolczvaunyolcz esztendős korá­ban meghalt. A boldogult, Nyergesuj­falun, mint mészáros kezdte s mikor megvagyonosodott, mint a doroghi ke­rület, országgyűlési képviselője folytatta. Több izben volt, követ, de sohasem be­szólt s egyáltalán nem érvényesült. Né­hány év óta nyugalomban ólt s nem egé­szen gondatlan viszonyok közt halt meg. — Meghalt másodszor Roller Já­nos esztergtui szobafestő, a kit elme­betegsége miatt a napokban a budai szt. János kórházba szállítottak. Öz­vegye és két árvája maradt nagy sze­génységben. — Esztergomi föintézet. Az esz­tergomi érseki tanitóképzőinlézet a nagy­szombatival egyetemben az egyházmegye számára neveli a tanítókat. A herczeg­primás azt tervezi, hogy mind a két iauitó-intézetet egyesíti s Esztergomban uj épületben, gazdag fölszereléssel, ki­tűnő tanári karral mintaszerű kath. ta­nítóképzőt alapit. Az ujonan fölállí­tandó intézet főkép a felsőmagyarországi tót ajkú tanitónövendékek megmagyaro­sitására lenne legnagyobb hatással s igy a magyarosit ás ügye nyerne leg­többet. A herczegprimás rokonszenvesen foglalkozik az ügy gyei s a magyaro­! sodás s a közoktatás barálai nagy vá­rakozással néznek a hazafias intézmény jövője elé. — Az árvái ínségeseknek. Muft­kori felhívásunkra eddigelé a. követ­kező adakozások folytak be nálunk : Csukkáss Lászlóné Kaan Eielka ket frt, Körösi László dr. két frt. Osszon négy frt. Adakozásokat szombat délig szívó­sén fogadunk s gyűjtésünkkel nyilváno­san a Budapesti Hírlapban számo­lunk el. — Öngyilkos aggastyán. Bőhm N. nyűg százados ki nos betegsége miatt öngyilkossá lett. G-yászjele.n!.és<; a kö­vetkező : Alulírottak mélyen szomoro­dott szívvel jelentik szerelve fisz;elI. nagybátyjuk-, Böhm Nándor cs. ós kir. nyugalmazott százados urnák, a szol­gílati arany éremkereszí, a vitézségi j aranyérem, az orosz sz. G-yörgy-rond lo­vagkeresztje stb. birtokosának, f. é. márcz. 6-án, élete 75-ik évében, d. e. 11 órakor hjrleleu töri ént gyászos ki­múltál. Az elköltözőit hűlt tereméi f. h. 8-án, d. u. 4 órakor fognak a szeri fc­györgymezöi Uvi-utcza 261. számú ház­ból róm. kath Szertartás szerint aszent­györgymezői sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő sz. mise­áldozat pedig f. h. 9-én, reggel 3 / i 9 órakor fog a főszékesegyházi Bakách­kápolnában a Mindehaí.óunk bemutat­>a,tni, Esztergom, 1892. márcz. 7 ón. Béke lengjen hamvai felett, ! Özv. Ka­tona Istvánné szül. Koíloda Karolina, Kolleda Anna, dr. Katona K-ijos, Ka­tona Sarolta. A megbo'dogult, nyug. százados Katona Lajos dr. fővárosi ta­nár s az Élet szerkesztőjének nagy­bátyja volt s a városban általános tisz­teletben állott. Kovács Albert temel­kező vállalata állította fel diszes ra­vatalát s nagy közönség kisérte ki utolsó útjára. Felhívás az árvamegyei Ínsége­sek érdekében. Mély részvéttel értesül­vén az Arvamogyében mutatkozó nagy Ínségről s át lévén halva azon keresz­tény honfiul kötelesség érzetétől, mely­nélfogva szenvedő honfitársaink nyomo­rán minden honpolgár tehelségéhez ké­pest segíteni tartozik, azon elhatáro­zás érlődött meg bonnem, hogy anyagi tőkék hiányában szerény szellemi tő­kémmel fogok hozzájárulni Ínséges ár­vamegyei honfitársaim gyámolitásához. Evégből bizalommal kérem fel a t. ol­vasóközönséget «A kereszténység alapja a valódi haladásnak» cz. munkám buzgó pártolására. Én a nevezett munka elő­fizetési illetékének felét a nevezett Ín­ségesek istápolására felajánlom. Emlí­tett müvem 1886. évben nagy VIII. jrétü alakban, finom velin papíron, 309 lapon jelent, meg. Tartalma : I. A ha­ladásnak fogalma és lényege. II. A kereszténység befolyása az emberre. III. A kereszténység befolyása az egyedre. IV. A kereszténység befolyása az akaratra. V. A keresztény erkölcs­tannak sarkalatos parancsolatai. VI. A penilenezia tartás szentsége. VIL A kereszténységnek befolyása a társada­lomra és államra. IX. A keresztény­ségnek befolyása a tudományokra. X. A kereszténységnek befolyása a művé­szetekre. A munka ára 1 frt 20 kr. A könyvnek ezen eredeti ára oly sza­kadal lanul csekély, hogy a nyomatott példányok összes értéke azonos a nyom­dai és szállítási költségek kiadásával. A t. előfizetők munkámat posta-utal­ványnyal rendelhetik meg s én a mun­kát bérmentve fogom megküldeni. A bevett pénzekre vonatkozó összeg nyug­tájakép a t. előfizetők névsorát fogom e becses lap hasábjain közölni s el nem mulasztaudom annak idején az Ínsége­seknek küldött pénzösszegekről szóló nyugtát is ugyanitt közzétenni. ! Végül kérem a t. előfizetőket, szíves­kednének megrendeléseiket haladék nél­kül megtenni, mórt «qui cito dat, bís dat.» Felső-Diós (Pozsonymegvo). Jed­licska Pál, esperes-plébános. KULKi/iM N/KI.'K I<:S/,-I i) KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. NYÍL T T E R. Ezen rovat alatt közlüttekért nem váltai falelSs­aémit u szerit. Köszönetnyilvánítás. Mindazon tisztelt ismerőseinknek és ba­rátainknak, a kik szeretve tisztelt s felejt­hetetlen jó nagybátyánk, Böhm Nándor cs.­és kir. nyug. százados tír hirtelen gyászos kimúlta alkalmával a drága halott iránt érzett tiszteletük- és szeretetüknek s a min­ket ért pótolhatatlan veszteséggel való rész­vétüknek annyi gyöngéd jelét adták : ez uton is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. özv. Katona Istvánné szül. Kolleda Ka­rolina, Kolleda Anna, dr. Katona Lajos, Katona Sarolta. Esztergom sz. k. város közönsé gétől. 15. közgy. jkvi szám. Árlejtés! hirdetmény. Esztergom szab. kir. városban a közös hadsereg két zászlóalja, egy ezredtörzs és hadkiegészítő kerületi parancsnokság ré­szére emelendő laktanya, továbbá hadfel­szerelési raktár és csapatkórház felépíté­sére ezennel árlejtési versenypályázat hir­dettetik és a versenytárgyalás megtartása Esztergomban, a városházán, 1892. évi márczius hó 31-ík napjának délelőtti 10 órája tűzetik ki. A gyalogsági kaszárnya és a hozzátar­tozó összes épületek munkáira 870,040 frt 66 kr. a csapatkórház Összes munkáira pe­dig 96,257 frt 82 kr. e szerint tehát az egész építkezésre költségvetésileg 466,298 frt 48 kr van előirányozva. Az összes munkák csakis együttesen egy vállalkozónak vagy czégnek adatnak ki a megajánlandó átalány összegért. Bánatpénz az ajánlati összegnek 5%, mely akár készpénzben, akár ovadékképes értékpapírokban az 50 kros bélyeggel el­látott ajánlathoz csatolandó. Az átalány összeg számmal és betűvel hibátlannl és olvashatólag kiírandó. Az ajánlatban határozottan kijelentendő, hogy ajánlattevő a feltételeket ismeri és azokat elfogadja. Hiteleseknek azon általános és részletes építési feltételek tekintetnek, melyek a vá­rosi közgyűlés mai napon kelt határozatá­val elfogadtattak ós a város polgármesteri hivatalában, valamint Ráth Gusztáv mű­építész irodájában (Budapesten, Erzsébet­körut 8. sz. a.) megtekinthetők. Mindkét helyen az építési tervek és költségszámí­tások is megtekinthetők, valminfc a felté­telek és költségszámítások átvehetők. Az ajánlatok a versenytárgyalást meg­előzőleg a polgármesteri hivatalban adan­dók be, illetve ebhez küldendők meg. Később beadott vagy kellő bánatpénzzel fel nem szerelt, távirati vagy oly ajánla­tok, melyekben a szándék komolyságát kétségbe vonható kifejezések fordulnak elő, nemkülönben utólagos ajánlatok figye­lembe nem vétetnek. Vállalkozó köteles ajánlatot tenni az építendő laktanya helyén lévő régi épüle­tek anyagának beváltására, azok lebontá­sára és az összes anyagok eltávolítására is. A beadott ajánlatok többé vissza nem vonhatók s azok az ajánlattevőkre kötelezők. A versenytárgyalás eredménye a városi közgyűlés elé terjesztetik s az ez által el­fogadott ajánlat a kaszáruyaépités tárgyá­ban hozandó közgyűlési határozattal egy ütt az illetékes felsőbb hatóság jóváhagyása alá terjesztetik s végleg elfogadottnak és a városra kötelezőnek csak akkor fog te­kintetni, ha az építés a felsőbb hatóság által véglegesen engedélyeztetik. Világosan fenntartja a város abbeli jo­gát, hosry a beadott ajánlatok közt az ösz­szegre való tekintet nélkül szabadon vá­laszthat, esetleg uj pályázatot is hirdethet. Kelt Esztergomban, a szab. kir. város képviselő testületének 1892. évi márczius hó 8-án tartott közgyűléséből. Or. Hele Antal s. k. polgármester. Niedermann József s. k. ' h. főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom