Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-06 / 81.szám

ESZTERGOM; XIV. ÉVFOLYAM. SÍ. SZAM. CSÜTÖRTÖK, I892. OKTÓBER6. r m ~ • Városi és megyei érdekeink közlönye* :, n „TTT,,,, ~~ "? MEG J KLEN J IC 1IETENKINT KÉTSZER: OJ . „,„, , J HIRDETÉSEK: V A S Á R N AI* ÉS C S Ü T Ö fi T ÖX Ö N. SZERKESZTŐSÉ G • HIVATALOS HIRDETÉSEK I vm 100 szóig 75 ki-, 10••- | _ f6 , lltcZ a 75> szám> a jm < 82á ,| 0dáva | szeműén. m mA * 1 frt MwdTloí^ 2 T 95 kr ELŐFIZETÉSI Áfc: h ov á » lap azdtemi résxét il|et« közlemények küldendők. , * y 6g 3 * U Egész évre - -~ - - ^ ------ - 6 frt — kr. - "• v MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerívt legjutányosab­Fel évre ------------- ÍJ frt — kr. K I ADO-H I V ATA L ban közöl létnek. Negyed évre 1 frt 50 kr. SZÉCHKNYI-TÉR. 832, ­Egy SZám "ára 7 Itt. Irova a lap hhata'oa éfj ui.-igán hinWései, a nyiliterbe szánt közle- NtILT'JER sora 20 kr. % '0} im'nyek, előfizetési pénzek PS reklamá'ások intézenHök ^—— " ———• • ••• —- *- •-- —f OKTÓBER 6. (1892.) ARAD felett a csillagok Szomorúan reszketnek, Sóhajtása lobogtatja Á bús magyar nemzetnek Ott siratja, ott siratja Vitézeit a haza. Történetük föl van irva Tizenhárom csillagra. Sirasd, sirasd, Magyarország A szabadság hőseit, Hova szivük vére íolyt ki: Ott legyenek könyeid. Lám az óg is megkönnyíti Esővel a felhőket, Megköoyiti, megtisztítja Kőnyeivel a földet PAP ZOLTÁN. A főkáptalan memoranduma. A budapesti viknriálus ügyében a íőkáptalan a következő emlékiratot in­tézte Vaszary Kolos kerczegprimáshoz : «Főmóltóságu és főtisztelendő her­czegprimás ós érsek ur, kegyelmes inunk ! Folyó évi június hó 20-án 3163. sz. alatt kelt kegyelmes leirata kap­csán, van szerencsénk véleményünket •a Budapesten felállítandó érseki viká­riátusra nézve következőkben teljes tisztelettel előadni. Mindenek előtt az egyház szabadságára nézve sérel­mesnek, sőt az egyház t é t e­lestörvéuyeibe ütközőnek találjuk, a herczegséged b. e. ]elődje halála alkalmával fölvett érseki szókhely áthelyezési kérdés oly értelmű megoldását, melyről főméltóságod ke­Jgyelmes leiratában megemlékezni mél­tóztatik s melyről ő császári és apos­toli királyi felsége 1891. évi novem­ber 4-én kelt legfelsőbb elhatározása értelmében és legkegyelmesebb meg­bízásából a ti. m. vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter ur f. évi ápril hó 4-ón 1270. sz. a. minket is értesített. Ezen legfelsőbb elhatározással elren­deltetett, hogy; «az esztergomi érsek és herczegpri­más ur valamint annak utódjaira kiál­lítandó legfelsőbb adomány levélben világosan és határozottan felvétessék, hogy ő császári és apostoli királyi fel­sége legkegyelmesebben kívánni és el­várni méltóztatik, hogy midőn ő Fel­sége, illetőleg utódai a magyar fővá­rosban hosszasabban időzni méltóztatik, oda mint a magyar országgyűlési nyil­vános tárgyalások, különösen azok téli időszaka legnagyobb részének tarta­mára az esztergomi érsek és herczeg­primás ur Budapest fővárosában állan­dóan székeljen, távolléte alatt pedig a fővárosban állandó érseki helynökről gondoskodva legyen.» Az ellen természetesen, ha herezeg­ségednek ós érseki utódainak ugy tet­szenék, illetve az egyház érdekében szükségesnek találnák, hogy az esztendő egy bizonyos részét Budapest fő- és székvárosában töltsék s a budapesti hivek lelkiekben való gondoskodásáról ós kormányzásáról speciális intézkedés által behaióbban gondoskodjanak, nem­csak semminemű észszerű kifogás nem volna emelhető, de ép ellenkezőleg minden józan gondolkozó ezt azou apos­toli buzgalomnak fogná betudni, mely legszebb ékessége az érseki széknek, legbecsesebb drágaköve a főpásztori botnak. A trienti zsinat ugyanis a pátri­árkái, primási, érseki, püspöki egyház­nak, főpásztorainak hely ben lakási kö­telességét akként magyarázza, miszerint kötelezve vannak «ad personalem in sua ecclesia vei dioecesi residentiam», vagyis eleget tesznek ebbeli kötelessé­güknek, ha nem laknak ugyan állán* dóan székhelyükön, de mégis egyházme­gyéjük területén tartózkodnak s csakis arra inti ós az Úrban serkenti őket : «ne per illius temporis spadium Do­minici adventos, Quadragessimae, Nati­vitatis, Resurrectionis Domiui Penle­costesi dem et Corporis Christi diebus, quibus refici maximé et in Doinini gau­dera pastoris praesentia oves debeant, ipsi ab ecclesia sua cathedrali ulío pacto absiuU — de erre nézve is enged ki­vételnek helyet, midőn hozzá teszi, «nisi episcopalia munia in sua dioecesi eos alio vestit.» De midőn a világi hatalom képvise­letében a kinevezési okmányban a zsi­nati határozmánytól eltérőleg az órsek részére kötelezőleg előiratik a hely, hol tariózkodnia kell s a mód, mint kelljen híveinek kormányát a lelkiek­ben vezetni ; abban mi két jogkörnuk, az egyházinak és államinak veszedelmes összetévesztését látjuk* Az egyház alkotmányához tartozik, hogy az önálló, szabad, minden világi hatalmasságtól független társulat, ön­álló törvényhozó, kormányzó hatalom­mal vau ellátva. Hogy meddig terjed az egyház hatalma, mit tehet és mit, kell tennie, nem lehet sem joga, sem kötelessége meghatározni a világi ha­talomnak. Előírni az érseknek, bogy hol tartózkodjék, mily módon* kinek segítségével kormányozza bivuil.: tagadása volna az e g y h á * önállóságán* k, szabad s á » á­n a k, függetlenségének a tényleges megvalósítása volna azou olvnek, hogy az állami hatalom jogo­sult az egyház kormányzatába nemesítk befolyni, hanem azt vezetni ós irányi* tani is. Ily hatalmat az egyház soha el nem ismert és soha el nem ismerhet. De ily be­avatkozásijog az ugyueve­z e t t apostoli jogok, a ma­gyar király fővédnri jogai* ból sem magyarázható ki A főkáptalau tagadja, hogy az éf 1 seki szókhelyre és a budapesti v»W riátus felállítására vonatkozólag n ki" rálynak rendelkezési joga volna n .ÍZ" állítja, bogy egyéb törvényes jog \úf> ján a törvényes formák megkerülésével" saját akaratukat kívánják az egy hát szabadságának es függetlenségének voz szélyeztetósével, az igy adományozót" Az^Esatergom és Vidéke^tározaja. Az esstftfgórni „kis ss&bé céh­Küzli; RÉCSEI VIKTOR, (Vége.) 13. Articulus. Hogy ha penig valamelyiknek halála történnék, és annak Atya vagy Attyafial közel nem válna, az böcsületes kiss Czéh áz ővébül el temetni tartozik, és ha el ma-j radna a Temetéssébűi az Jószága, áztat megh takarétani, Biró Uramnak Azonnal tudtára adni, és ahova a Tekéntetes Nemesj Magistratus rendölné, oda engedni tartóz-' zanak. 14. Articulus. Ha pediglen Processiója vagyon a bö­csületes Czéhnek á Dékány tartozik kúlcsott ereszteni, és a Processiora bé gyüiteui, há­rom böcsületes Ifjat Zászlót fogni rendölni, és a ki Szót nem fogadna, fél társ pohá­ron büntettessék. Í5. Articulus. Ha valamelly Czébéli Mester embernek, vagy feleséginek, vagyis gyermekinek ha­lála történnék, tartozik á Dékány áz bö­csületes Kiss Czehet Temetessére gyűjteni, á ki pedigh elmúlattya, fél heti bire lé­gyen büntetése. 16. Articulus. . Vízkereszt után való Vasárnap (az bö­csületes öregh Czéh engedelmibül) légyen Vendégségek, mely Vendégségek az atya Mester házánál tartassák. 17. Articulus. Lakozásnak alkalmatosságával, hogy ha valamelly ik á Fraukus poharat nem tudná, minden pohártul két két pénzt fizessen. 18. Articulus. Ha (á böcsületes Kiss Czéhnek mulatsá­gok lévén) valamellyik á Leányok közé üli, kivévén a tancz Mestereket, öt pénz légyen büntetése, hasonlóképpen senkinek meddigh az Öregh Dekány Mester (Atya Mestertűi, és Bejáró Mesterektűi fügvén) a tánezot megh nem engedi, nem szabad a Leányo­kat magok akarattyábul á tánezba vinni, fél heti bér büntetés alatt, sőtt h a v a-11 a­mellyik akarmelíyikét á Leá­nyok közül megh csókolná, fél társ pohárt fizessen, hogy ha pedigh folöttéb ugrálna az Utzákon, vagyis fut­kosna egy heti bine büntettessék. 19. Articulus. Ha az Táncz Mester jó gondot nem vi­sel á Leányokra, fél társ pohárt fizetni tartozik. 20. Articulus. Ha valamely legény á bort részegségből kiveti (Kivel az Istent is megbántya) fél társ pohárt fizessen, 21. Articulus. A Vendégségben gyertyát gyújtani, és hamvát elvenni á Táncz Mester tartozik, két pénz büntetés alatt. Ha pedig más meg­gy uitaná, vagyis hamvát el venné (azon táncz Mester híre nélküli) két pénzt fizes- j sen, a mely pedig el ojtaná négy pénzre büntetődgyék. 22. Articulus. Hogy ha azon űdon kivül, mellyben szoktak Vendégséget tartani (ugy mint Viz Kereszt után való Vasárnap) Valahol tánczolna valamelyik az Mester Leginyek közül (a Czéh engedelme jiélkül) egy társ pohárra büntettessék. 23. Articulus. Ünnep napokon és Vásár napokon Misére és Prodica­tiora menni m in den Mester legény tartozik egy r heti bér büntetés alatt, nem különben ha az Sz. Mise alatt illetlenül nevetne, vagyis mások­kal beszélgetne, egy heti bire légyen bün­tetéssé, ha pedig el találna alunni, négy pénzre bűntettessók, ós á hol az öregh Czéhnek Zászlója vagyou, oda menni tar­tozzanak, ha pedig az Zászló alá nem menne fél heti bére légyen büntetéssé. Mikor pe­dig az öreg Czéhnek Offertoriumja vagyon tartoznak ők is eí menni. 24. Articulus. Ha valamely az Mester leginyek közül az ur mutatása alatt le nem térdepölne, egy heti bire lószen büntetéssé. 25. Articulus. Búcsú hét nélkül nem Szabad senkinek az eö Úrátul el menni, ha pedigh éppen egy atallyában búcsú hetet nem akarna Szolgálni, tehát az öregh Czéhnek tarto­zik két heti bérrel. b 26. Articulus. Sátoros Ünnepek előtt két héttel, s utánna is két héttel nem szabad az Mi* helybűi ki állani, Két heti bér büntetés alatt, hanem ha az Ura bizonyos okra való nézve eleresztené. 27. Articulus. Hogy ha valamelly legény Kantorkor* az öreg Dékánságot föl nem akarná vá­lalni (érdemes lévén reája) egy tars po* hárra büntettessék, hasonló kippen az kis Dékánságot is ha föl nem akarná vállalni egy heti birre bűntettessék. 28. Articulus. Tartozik minden Mihelyes Legény Kán* torkor egy garast, úgymint : Kántor ga­rast le tenni, és azon pénzt (bó járás után) az Atya Mester házánál tisztességes mulat* sággai el költhetik 29. Articulus. Ha az öregh Dékány az böcsületes Kis Czéh Ládájának kulcsát (melly Kéziben adatott) történettel el vesztené tartozik egy társ poharat fizetni, hasonló, kippen az kis Dékány is hogy ha eltalálna vesztényi az kis kulcsot, egy heti bérre büntettessék, és azon Kulcs is helyre állittasék. 30. Articulus. ftikbron a Dékány á böcsületes Kiss Czéhet őszre gyüiti, és a Czéh ládáját tol követi, s a mellette valóval kezet uem fogk, négy pénz legyen büntetéssé. 31 Articulus. Ha valamellyik panaszt akar tenni, s £ mellette valóval Kézét nem fogh, vagy a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom