Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-06 / 81.szám

javadalom uj birlalója szabadságánuk korlátozásával, érvényre juttatni. Az e fajta visszaélések megszorításara vonatkozik XII. Ineze pápa 1695. évi szeptember 22-éu kelt «Ecclesiae Cntholieae* kezdeiü konstitucziója, melyben III. Miklós, V. Pius és XIII. Gergely nyomdokán haladva, a szóküresedósek alkalmával elkövetni szokott, ilynemű visszaélések megszüntetése iránt intézkedik. * A főkáptalan erre szóról-szóra idézi a hivatkozott konstitucziót s azt áiliija, hogy Vaszary Kolos kineveztetése alkalmával létrejött királyi adománylevélben utólag befoglalt feliéieleket a pápának tudomására kell hozni s a míg a pápa válasza meg nem érl<ezik : annak végrehajiása felfüggesztendő, vagyis azt tanácsolják a prímásnak, h o g y a király parancsát ne vegye tudomásul. Ezután áttér az emlékirat a vikariátus kérdésére ós egyenesen kimondja, hogy olyan vikárius, a kinek joghatósága csak Budapest fő- és székvárosra, esetleg a budapesti alesperesi kerületre terjedjen ki, az érseki helynökség egyházjogi fogalmával teljesen ellentmondásban vau. A főkáptalan igy vélné a kérdést megoldhatónak: a) Legyen az egyházi kormánynak Büjdapesteu egy oly közege, mely azi állandóan reprezentálja, a fővárosi klérus működését, egyházias magaviseletéi közvetlen közelről figyelemmel kísérje s a papi fegyelem megtartása fölött őrködjék. b) Mint magasabb egyházi méltóságban álló férfiú, bizonyos napokon ünnepélyesen celebráljon s ezáltal az istentisztelet fényét emelje s a hitelót és vallásos buzgóság fejlődésére jótékony befolyást gyakoroljon. c) A vikárius (de nem Viearius Generális, ilyen vikáriust a főkáptalan nem javasol a fővárosnak) személye és udvara legyen a természetes gócpont, mely körül a főváros katholikusai tömörüljenek s a kath. érdekek megfelelő védelmére a mozgalom Jciinduljon, kellő vezetést és tápat nyerjen. d) Legyen a fővárosnak szentszéke s a perlekedő felek ne kényszerüljenek Esztergomba fáraduí kihallgatásra ós békéltetésre. Jtendes joghatósága a «víkáriusnak» nem lenne. A főkáptalan végül azt óhajtja

l hogy a kfllhelynök az esztergomi főkáptalan tagjaiból választ assók, de az ellen lillakozik, hogy a főkáptalan egy része Budapestre helyeztessék, vagy hogy annak dotáczi ójára egynémely stallum lefoglal tassók. Fizesse a költségeket az, a ki a vikárius felállítását óhajtja. Vízvezetés és csatornázás külföldi városokban. (Vége.) A csatornának ugy kell épitve lennie, hogy ugy az összes házi szenyet, miut az összes esővizet is felvehesse magába. Főleg téglából vagy betonból készítik a falait s időnként külön bőséges vízzel is kiöblítik. Hogy minden szennyet is fölvehessen m igába a csatorna, elég tágra kell építeni. Ez pedig drága s a tisztítás, szellőztetés is nehéz s költséges. Az is költségessé teszi, hogy áradás idején szivattyúkról kell gondoskodnia. Az elválasztó rendszer az esővizet nem juttatja be a csatornákba. Igy aztán vékony, 15—20 cin. átmérőjű csövek is elégségesek, melyek olcsóbbak, könnyebben tisztíthatók ; tartalmuknak eltávolítása is köunyebb, egyszersmind sürübb voltánál fogva gyorsabban értékesíthető s mivel a vékony csatornák majdnem mindig telve vannak, bennük rohadásos gázok is kisebb mennyiségben képződnek. Hiánya, hogy az esővíznek külön elvezető folyókák szükségesek s hogy vékonyságúknál fogva kisebb/szilárd tárgyak is könnyen eldugaszolhatják, végül, hogy csak dombos helyen épült városokban alkalmazhatók, mert nagy lejtésüknek kelj lennie. Áttekintve az elmondottakat, hazat városainknak a következőket kell ajánlani: 1. Nagy területen fekvő, aránylag nem vagyonos város hozza be a kötelező tonnarendszert. % Oly városokban, hol a középrész nagyvárosias és vízvezetéke is van, itt a csatornarendszert, a külvárosokban pedig a tonnarendszert alkalmazzák. 3. Lejtős fekvésű, jól burkolt városokban az elválasztó csatornarendszer a. megfelelő. 4. Rendezett, vagyonos, sik fekvésű városok leghelyesebben az angol usztatórendszert alkalmazhatják. A mily fontosak a csatornák a városok egészségügyére, ép oly fontos a tartalmuk a mezőgazdaságra. Ugyanis hazánk összes városainak lakoságáfr csak 2 és fél millióra becsüljük s csak az emberi ürülék trágyaórtékét vesszük figyelembe, akkor is T millió kgr. nitrogén s 28 kgr. foszforsav megy veszendőbe,ami évente 3 és fél millió forint veszteséget jelent., pedig még a szintén ] ugyanannyi mennyiségű, bár csak fele értékű házi hulladékot nem is vettük tekintetbe. A gondos németek igen helyesen fölhasználják ezt a külömben veszendőbe menő trágyát. Igy Lipcse, Stuttgart, Drezda igen sok jövedelmet látnak a csatorna tartalom értékesítéséből. Átlagban 1 — 1 és fél forint értékben árusítják 100 literenként az ürüléket. Igy aztán a városnak kevesebbe, söt semmibe sem kerül, hogy a veszedelmes hulladéktól megszabadul, a gazdák meg olcsón jutnak a legjobb trágyához. Azelőtt, hogy az ürüléket kellően fölhasználhassák, sok helyen gyárakat rendeztek be, melyek különféle eljárásokkal a csatorna tartalmat mesterséges trágyává (poudrette) dolgozták föl. Azonban mai nap lassanként felhagynak velők, kiváltképpen mióta olasz mintára előbb az angolok, majd a francziák és németek a városi csatornatartalmat mezőöntözésre kezdték fordítani. Legczélszerübben van a berlini telep berendezve, mely 4,000 hektár homokterületet öntöz oly módon hogy az egész város csatorna tartalma 5 gyűjtőbe folyik, a honnan gőzszivattyukkal szállítják az öntözendő területre. Igaz, hogy Berlinnek óriási befektetést kellett tennie, de több német és franczia város már most is jó pénzügyi eredmónynyel dicsekszik, pedig csak egy pár éve fordítja csatornáinak tartalmát a városhoz közelebb fekvő földek öntözésére. Németországban már ma is el van tiltva a csatornáknak a folyókba vezetése s a városok a mezőöntözésre vannak utalva. Ugy Németországban, mint Angliában ujabban csak ott használják föl egyéb módon a csatornák tartalmát, a hol az öntözés abszolúte lehetetlen. Nagyjában ugy járnak el, hogy a csatornák tartalmát nagy tartókba bocsájtják, hol részint ülepités, részint kémiai anyagokkal való kezelés által visszatartják belőle a gazdaságra értékes anyagokat, a megtisztított részben már fertőtlenített többi részét eresztik csak folyókba. A tisztítás e módja azonban minden tekintetben igen hátra marad a mezőöntözéssel szemben, melynek hazánk szélsőségekre hajló klímája alatt volna óriási haszna, mert a legjobb trágyázás meiiett az öntözést is végzi. És mindezen kiváló gazdasági haszon mellett a környék lakóiegészségére sincs a mezőöntözós a legcsekélyebb káros hatással, mert hiszen a talaj ós a rajta buján növekvő növények csakhamar átkasonitják, megkötik s feldolgozzák az ürüléket; igy aztán persze sem ártalmas büz, sem rosz kigőzölgés nincsen s a talaj sem fertőződik meg. Éppen ezért, kivált nálunk a jövőben igen nagy gondot kell fordítani a csatornavizek öntözésre való fölhasználására s ha csak valamely körülmény gátlólag nem hat, kötelezni kell a városokat, hogy az öntözést a csatornázással kapcsolatban hajtsák végre. RIGLER GUSZTÁV dr. IIIR EK. — A király névünnepét mozsarak durrogása jelentette a vár fokáról. A megyeház, a városháza, a várhegy orma, s kanonokok épületei s egyéb középületek lobogó díszbe öltöztek. Á ÍŐSTEÓkesegyházban Maszlaghy X. Fereucz kanonok mondott ünuepi misét, melyen nagy számmal vett részt a lakosság. A megye képviseletében Kruplatiícz alispán, Andrása/ főjegyző s Perónyi szolgabíró, a városéban Helc polgármester és Földváry főügyész voltak jelen. Nagyobb számmal voltak képviselve a tisztikar, élükön Görz ezredessel. A városi plébánia templomban dr. Fehér Gyula mondott misét, a hol a hatóságok szintén képviselve voltak. — Vaszary KolOS herczegprimás a megállapodások szerint alkalmasint ma érkezik haza székvárosába. A primás $ Felsége nóvüunopóu a budavári hely|őrségi tomplomban tartott fő istentiszteleten pontifikált bíboros díszben nagyobb segédlet mollett. — A budapesti vikariátus. Főkáptalanunknak a prímáshoz felterjesztett memorandumát lapunk élén közöljük, melyre a M. H. a legilletékesebb forrásból a következő megjegyzéseket fűzi: A herczegprimás tudomásul veszi főkáptalaua memorandumát, de nem fog reá külön reflektálni. Tenni azt szándékozik, a mit az egyház s a haza órdekébeu legüdvösebbnek talál. A vikariátus kérdését a főkáptalan memoranduma legkevósbbé sem változtatja meg. Csel ka Nándor pozsonyi kanonok, mint a főváros érseki helytartója, már föl van terjesztve esztergomi kanonoknak s kineveztetése k ó t h á ro m h ó t ra u l v a várható. Eómába is fölterjesztettók a budapesti uj vikariátus ügyét s mihelyt helybenhagyják, Cselka Nándor megkezdi működését a fővárosban. — Lóskay Jeromos főkormányzó mult hó 30-ára esett névnapjának ünnepséget tegnap tartotta meg Bajcsou, a herczegprimási nyaralóban, A névnapi vigasságra Esztergomból többen voltak hivatalosak. — Niedermann József a nap hőse. Őt nevezte ki a főispán Esztergom város a főkapitányának. A dekrétum kedden érkezett az alispáni hivatalhoz s már tegnap város-szerte közbeszéd tárgyát képezte. Szíveseit üdvözöljük az uj kapitányt, mert buzgó tisztviselő s bőcseletes Kiss Czéhet megh nem követi, Két pénz lészen büntetéssé. 32. Articulus Ha valamelyik Szítkozodana Atfcával Tereintetté vei vagy iolküvel, az Utczákon vagy házoknál, avagy verekednék, egy forintra büntettessék, és adassék az Templomra. 33. Articulus. Hogy ha történettel valamellyik az Urát vagyis Asszonyát kisebbítené, egy társ pohárra büntettessék. 34. Articulus. Ha valamellyik á másikat böcstelenitené, egy társ pohárra büntettessék, ha pedig ezen Articulusnak nem akarna engedelmeskedni, s ellene állana (holott tapasztaltatnék bűnösnek lenni) tehát az Öregh Czéh eleiben terjesztessék. 35. Articulus. Ha valamellyik Mester Embert, vagy maga barátyát, vagy akarminéinfi Embert elöl találván, tisztességes Köszöntéssel Süveget nem vett, Két pénzre büntetőügyek. 36. Articulus. Senkinek Szent György nap után az bejárásban nem szabad Mentéjét bó vinni Szent Mihály napigh ellenben Szent Mihály napiul fogvást, Szent György napigh, tartoznak fői őtót Mentével bé járásban járni, Két pénz büntetés alatt, hasonló képpen á ki Mentéjét fél vállon viseli, vagy páleza nélkül jár bűn tettessék. 37. Articulus. Az melly legénye az Utzán eszik Két pénzt fizetni tartozik. 38. Articulus. Senkinek a bé járásban pálc/ával vagyis fegyverrel bó menni nem Szabad, Különben Két pénzre büutetödgyék. 39. Articulus. Ha valamelly Legény dolmány Kapcsolatlan vagyis gombolatlan á Bejárásban bé menne, minden Kapocstúl és gombtól Két Két pénzt űzessen. 40. Articulus. Az melly Legénynek az inge Kötője kín lészen vagy Nadrág kőtője, vagy zsebéből Keszkenyője Két Két pénzel tartozik. 41. Articulus. A ki az fői tétel pénzt fölteszi, történettel megh találna pöndölni Két pénzt fizessen, 42. Articulus. Ha az bocsületes Kis Czéh Ládája az asztalon vagyon, s valamellyik a kezít az Asztalra teszi, vagyis megh üti Két pénzt fizessen. 43. Articulus, Az mely Legénynek á Templomban vagy be járásban az Üstöke bé iészen kötve (kivévén a hátra kötött hajat) Két pénz legyen büntetéssé. 44. Articulus. Ha az Kiss Dékány áz Láda előtt tőit Krétázást jól le nem törli, hogy megh ősz- [ mer.szik, Két pénzt fizessuu eezer s mind mindeu estül. 45. Articulus. Ha az Spongiát á kis Dékány jól ki nem facsarja, hogy mégh az Őregh Dékány Vizet facsarhatna belőle, Két pénzt űzessen mindenestül. 46. Articulus. Ha valamellyíknek panasza lészen míglen az bocsületes Kis Czéhnek Ládája nyitva áll, addígh panaszolkod^yék, ha pediglen az után tészen panaszt, tehát duplán marasztassék, ugyan azon panasz tévő. 47. Articulus. Ha valamely Legény bocsületes Ura híre nélkül munkálkodván, Sínort, Selymet, paszománt, vagy akár minemő matériát, tolvai módon (kivel az urát is megh kissebbitené) el gyukná, megh korbácsoltatik. 48. Articulus. Hogy ha valamelly Mester Legény az kit a Bejárásban látott, vagy hallott (annyival is inkáb valamely titkos dolgot) mások előtt kijelentené, kivált képpnn az ollyan Személyeknek, az kit az dologh nem illetne, tehát egy heti bérrel bűntettesek. 49. Articulus. Hogy ha pedig valaki mind ezekben nem akarna engedelmeskedni, tehát ezen Articuiusok Szerint való büntetéssel bűntettessék ha pedigh (magát megh alázván) könyörögne, illendő engedelemmel lehetnek hozzája. 50. vagyis utolsó Aríleulus. Mindenben és mindenütt Oilyan Ollyan Szabadságok légyen, valamint az lőbb Nemes Magyar Országi Korona alatt lévő más Kis Czéheknek, hogy Senkii ül báirtások ne légyen, hanem Szabadon mindenűtt bántás nélkül! vándorolhassanak valahol kívántatik, magát böcsületessen viselvén. Unde Nos promserti Judex, Cüpítaneus, et Reliquí Senatores hujus Liberal Regioque Civitatis Strígoníensis hnmíli attactorura Civitati cídem íngremiatorum Sartonim In* stantia modalítate praevía apud Nos facta inelínatt promsertos Socíormn eorum Seu minoris Cehae pro ipsis et corundeui Snccesorihus nunc, et in futurum valituros et conduoibiles Artículos seu Statuta ín omníbussuis punctis et artlculís latos, gratos, et aecepta habentes, praesentibus Ljtterís nostris de verbo ad Verbum inseri factentes, dandos et Concedendos aprobandos, et ratíficandos duxímus, uti damus, concedímus, aprobamus, et ratificamu% reservantes tamen Nobís omni modam et ptenariam hujusmodi Artículos seu Siatuta n-rum et temporum ueeessitafce arctandí, hnminuendi. moderandí, denique etiam augendí et amplíandi facultatem. Harum nostrarnm sub Anthentieo eoque majori hujus Civitatis uostro Strígoníensis Sigillo emanatarum vigore et Testimonio Literarum mediante. Dátum Strígonii Die 5-ta Septembrís Anno 1749. N : Jí: Judex et Senatus Liberó Regioque Civitatis Strígoníensis Extrádat per Joano Fejér ordUanarius Nofcarium,