Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-06 / 81.szám

javadalom uj birlalója szabadságánuk korlátozásával, érvényre juttatni. Az e fajta visszaélések megszorításara vonat­kozik XII. Ineze pápa 1695. évi szep­tember 22-éu kelt «Ecclesiae Cntho­lieae* kezdeiü konstitucziója, melyben III. Miklós, V. Pius és XIII. Gergely nyomdokán haladva, a szóküresedósek alkalmával elkövetni szokott, ilynemű visszaélések megszüntetése iránt intéz­kedik. * A főkáptalan erre szóról-szóra idézi a hivatkozott konstitucziót s azt áiliija, hogy Vaszary Kolos kineveztetése al­kalmával létrejött királyi adományle­vélben utólag befoglalt feliéieleket a pápának tudomására kell hozni s a míg a pápa válasza meg nem érl<ezik : an­nak végrehajiása felfüggesztendő, vagyis azt tanácsolják a prímásnak, h o g y a király parancsát ne vegye tudomásul. Ezután áttér az emlékirat a vikari­átus kérdésére ós egyenesen kimondja, hogy olyan vikárius, a kinek jogható­sága csak Budapest fő- és székvárosra, esetleg a budapesti alesperesi kerületre terjedjen ki, az érseki helynökség egy­házjogi fogalmával teljesen ellentmon­dásban vau. A főkáptalan igy vélné a kérdést megoldhatónak: a) Legyen az egyházi kormánynak Büjdapesteu egy oly közege, mely azi állandóan reprezentálja, a fővárosi klé­rus működését, egyházias magaviseletéi közvetlen közelről figyelemmel kísérje s a papi fegyelem megtartása fölött őrködjék. b) Mint magasabb egyházi méltóság­ban álló férfiú, bizonyos napokon ün­nepélyesen celebráljon s ezáltal az is­tentisztelet fényét emelje s a hitelót és vallásos buzgóság fejlődésére jótékony befolyást gyakoroljon. c) A vikárius (de nem Viearius Ge­nerális, ilyen vikáriust a főkáptalan nem javasol a fővárosnak) személye és udvara legyen a természetes gócpont, mely körül a főváros katholikusai tö­mörüljenek s a kath. érdekek megfe­lelő védelmére a mozgalom Jciinduljon, kellő vezetést és tápat nyerjen. d) Legyen a fővárosnak szentszéke s a perlekedő felek ne kényszerüljenek Esztergomba fáraduí kihallgatásra ós békéltetésre. ­Jtendes joghatósága a «víkáriusnak» nem lenne. A főkáptalan végül azt óhajtja l hogy a kfllhelynök az esztergomi főkáptalan tagjaiból választ assók, de az ellen lil­lakozik, hogy a főkáptalan egy része Budapestre helyeztessék, vagy hogy an­nak dotáczi ójára egynémely stallum le­foglal tassók. Fizesse a költségeket az, a ki a vikárius felállítását óhajtja. Vízvezetés és csatornázás külföldi városokban. (Vége.) A csatornának ugy kell épitve lennie, hogy ugy az összes házi szenyet, miut az összes esővizet is felvehesse magába. Fő­leg téglából vagy betonból készítik a fa­lait s időnként külön bőséges vízzel is ki­öblítik. Hogy minden szennyet is fölve­hessen m igába a csatorna, elég tágra kell építeni. Ez pedig drága s a tisztítás, szel­lőztetés is nehéz s költséges. Az is költ­ségessé teszi, hogy áradás idején szivattyúk­ról kell gondoskodnia. Az elválasztó rendszer az esővizet nem juttatja be a csatornákba. Igy aztán vé­kony, 15—20 cin. átmérőjű csövek is elég­ségesek, melyek olcsóbbak, könnyebben tisz­títhatók ; tartalmuknak eltávolítása is köunyebb, egyszersmind sürübb voltánál fogva gyorsabban értékesíthető s mivel a vékony csatornák majdnem mindig telve vannak, bennük rohadásos gázok is kisebb mennyiségben képződnek. Hiánya, hogy az esővíznek külön elve­zető folyókák szükségesek s hogy vékony­ságúknál fogva kisebb/szilárd tárgyak is könnyen eldugaszolhatják, végül, hogy csak dombos helyen épült városokban al­kalmazhatók, mert nagy lejtésüknek kelj lennie. Áttekintve az elmondottakat, hazat váro­sainknak a következőket kell ajánlani: 1. Nagy területen fekvő, aránylag nem vagyonos város hozza be a kötelező tonna­rendszert. % Oly városokban, hol a középrész nagy­városias és vízvezetéke is van, itt a csa­tornarendszert, a külvárosokban pedig a tonnarendszert alkalmazzák. 3. Lejtős fekvésű, jól burkolt városok­ban az elválasztó csatornarendszer a. megfelelő. 4. Rendezett, vagyonos, sik fekvésű városok leghelyesebben az angol usztató­rendszert alkalmazhatják. A mily fontosak a csatornák a városok egészségügyére, ép oly fontos a tartalmuk a mezőgazdaságra. Ugyanis hazánk összes városainak lako­ságáfr csak 2 és fél millióra becsüljük s csak az emberi ürülék trágyaórtékét vesszük figyelembe, akkor is T millió kgr. nitrogén s 28 kgr. foszforsav megy ve­szendőbe,ami évente 3 és fél millió forint veszteséget jelent., pedig még a szintén ] ugyanannyi mennyiségű, bár csak fele értékű házi hulladékot nem is vettük tekintetbe. A gondos németek igen helyesen fölhasz­nálják ezt a külömben veszendőbe menő trágyát. Igy Lipcse, Stuttgart, Drezda igen sok jövedelmet látnak a csatorna tartalom ér­tékesítéséből. Átlagban 1 — 1 és fél forint értékben árusítják 100 literenként az ürü­léket. Igy aztán a városnak kevesebbe, söt semmibe sem kerül, hogy a veszedel­mes hulladéktól megszabadul, a gazdák meg olcsón jutnak a legjobb trágyához. Azelőtt, hogy az ürüléket kellően föl­használhassák, sok helyen gyárakat rendez­tek be, melyek különféle eljárásokkal a csatorna tartalmat mesterséges trágyává (poudrette) dolgozták föl. Azonban mai nap lassanként felhagynak velők, kivált­képpen mióta olasz mintára előbb az an­golok, majd a francziák és németek a városi csatornatartalmat mezőöntözésre kezdték fordítani. Legczélszerübben van a berlini telep berendezve, mely 4,000 hektár homokte­rületet öntöz oly módon hogy az egész város csatorna tartalma 5 gyűjtőbe folyik, a honnan gőzszivattyukkal szállítják az öntözendő területre. Igaz, hogy Ber­linnek óriási befektetést kellett ten­nie, de több német és franczia város már most is jó pénzügyi eredmónynyel dicsekszik, pedig csak egy pár éve fordítja csatornáinak tartalmát a városhoz közelebb fekvő földek öntözésére. Németországban már ma is el van tiltva a csatornáknak a folyókba vezetése s a városok a mezőöntözésre vannak utalva. Ugy Németországban, mint Angliában ujab­ban csak ott használják föl egyéb módon a csatornák tartalmát, a hol az öntözés abszolúte lehetetlen. Nagyjában ugy jár­nak el, hogy a csatornák tartalmát nagy tartókba bocsájtják, hol részint ülepités, részint kémiai anyagokkal való kezelés ál­tal visszatartják belőle a gazdaságra ér­tékes anyagokat, a megtisztított részben már fertőtlenített többi részét eresztik csak folyókba. A tisztítás e módja azonban minden tekintetben igen hátra marad a mezőön­tözéssel szemben, melynek hazánk szélső­ségekre hajló klímája alatt volna óriási haszna, mert a legjobb trágyázás meiiett az öntözést is végzi. És mindezen kiváló gazdasági haszon mellett a környék lakói­egészségére sincs a mezőöntözós a legcse­kélyebb káros hatással, mert hiszen a ta­laj ós a rajta buján növekvő növények csakhamar átkasonitják, megkötik s fel­dolgozzák az ürüléket; igy aztán persze sem ártalmas büz, sem rosz kigőzölgés nincsen s a talaj sem fertőződik meg. Éppen ezért, kivált nálunk a jövőben igen nagy gondot kell fordítani a csatorna­vizek öntözésre való fölhasználására s ha csak valamely körülmény gátlólag nem hat, kötelezni kell a városokat, hogy az öntözést a csatornázással kapcsolatban hajt­sák végre. RIGLER GUSZTÁV dr. IIIR EK. — A király névünnepét mozsarak durrogása jelentette a vár fokáról. A megyeház, a városháza, a várhegy orma, s kanonokok épületei s egyéb középü­letek lobogó díszbe öltöztek. Á ÍŐSTEÓ­kesegyházban Maszlaghy X. Fereucz kanonok mondott ünuepi misét, melyen nagy számmal vett részt a lakosság. A megye képviseletében Kruplatiícz alis­pán, Andrása/ főjegyző s Perónyi szol­gabíró, a városéban Helc polgármester és Földváry főügyész voltak jelen. Na­gyobb számmal voltak képviselve a tisz­tikar, élükön Görz ezredessel. A városi plébánia templomban dr. Fehér Gyula mondott misét, a hol a hatóságok szin­tén képviselve voltak. — Vaszary KolOS herczegprimás a megállapodások szerint alkalmasint ma érkezik haza székvárosába. A primás $ Felsége nóvüunopóu a budavári hely­|őrségi tomplomban tartott fő istentisz­teleten pontifikált bíboros díszben na­gyobb segédlet mollett. — A budapesti vikariátus. Fő­káptalanunknak a prímáshoz felterjesz­tett memorandumát lapunk élén közöl­jük, melyre a M. H. a legilletékesebb forrásból a következő megjegyzéseket fűzi: A herczegprimás tudomásul veszi főkáptalaua memorandumát, de nem fog reá külön reflektálni. Tenni azt szándékozik, a mit az egy­ház s a haza órdekébeu legüdvösebb­nek talál. A vikariátus kérdését a fő­káptalan memoranduma legkevósbbé sem változtatja meg. Csel ka Nándor pozsonyi kanonok, mint a főváros ér­seki helytartója, már föl van terjesztve esztergomi kanonoknak s kinevez­tetése k ó t h á ro m h ó t ra u l v a várható. Eómába is fölterjesztettók a budapesti uj vikariátus ügyét s mi­helyt helybenhagyják, Cselka Nándor megkezdi működését a fővárosban. — Lóskay Jeromos főkormányzó mult hó 30-ára esett névnapjának ün­nepséget tegnap tartotta meg Bajcsou, a herczegprimási nyaralóban, A név­napi vigasságra Esztergomból többen voltak hivatalosak. — Niedermann József a nap hőse. Őt nevezte ki a főispán Esztergom vá­ros a főkapitányának. A dekrétum ked­den érkezett az alispáni hivatalhoz s már tegnap város-szerte közbeszéd tár­gyát képezte. Szíveseit üdvözöljük az uj kapitányt, mert buzgó tisztviselő s bőcseletes Kiss Czéhet megh nem követi, Két pénz lészen büntetéssé. 32. Articulus Ha valamelyik Szítkozodana Atfcával Te­reintetté vei vagy iolküvel, az Utczákon vagy házoknál, avagy verekednék, egy fo­rintra büntettessék, és adassék az Tem­plomra. 33. Articulus. Hogy ha történettel valamellyik az Urát vagyis Asszonyát kisebbítené, egy társ po­hárra büntettessék. 34. Articulus. Ha valamellyik á másikat böcstelenitené, egy társ pohárra büntettessék, ha pedig ezen Articulusnak nem akarna engedelmes­kedni, s ellene állana (holott tapasztaltat­nék bűnösnek lenni) tehát az Öregh Czéh eleiben terjesztessék. 35. Articulus. Ha valamellyik Mester Embert, vagy maga barátyát, vagy akarminéinfi Embert elöl találván, tisztességes Köszöntéssel Sü­veget nem vett, Két pénzre büntetőügyek. 36. Articulus. Senkinek Szent György nap után az be­járásban nem szabad Mentéjét bó vinni Szent Mihály napigh ellenben Szent Mi­hály napiul fogvást, Szent György napigh, tartoznak fői őtót Mentével bé járásban járni, Két pénz büntetés alatt, hasonló kép­pen á ki Mentéjét fél vállon viseli, vagy páleza nélkül jár bűn tettessék. 37. Articulus. Az melly legénye az Utzán eszik Két pénzt fizetni tartozik. 38. Articulus. Senkinek a bé járásban pálc/ával vagyis fegyverrel bó menni nem Szabad, Külön­ben Két pénzre büutetödgyék. 39. Articulus. Ha valamelly Legény dolmány Kapcso­latlan vagyis gombolatlan á Bejárásban bé menne, minden Kapocstúl és gombtól Két Két pénzt űzessen. 40. Articulus. Az melly Legénynek az inge Kötője kín lészen vagy Nadrág kő­tője, vagy zsebéből Keszke­nyője Két Két pénzel tartozik. 41. Articulus. A ki az fői tétel pénzt fölteszi, történettel megh találna pöndölni Két pénzt fizessen, 42. Articulus. Ha az bocsületes Kis Czéh Ládája az asztalon vagyon, s valamellyik a kezít az Asztalra teszi, vagyis megh üti Két pénzt fizessen. 43. Articulus, Az mely Legénynek á Templomban vagy be járásban az Üstöke bé iészen kötve (ki­vévén a hátra kötött hajat) Két pénz le­gyen büntetéssé. 44. Articulus. Ha az Kiss Dékány áz Láda előtt tőit Krétázást jól le nem törli, hogy megh ősz- [ mer.szik, Két pénzt fizessuu eezer s mind mindeu estül. 45. Articulus. Ha az Spongiát á kis Dékány jól ki nem facsarja, hogy mégh az Őregh Dékány Vizet facsarhatna belőle, Két pénzt űzessen mindenestül. 46. Articulus. Ha valamellyíknek panasza lészen míg­len az bocsületes Kis Czéhnek Ládája nyitva áll, addígh panaszolkod^yék, ha pe­diglen az után tészen panaszt, tehát dup­lán marasztassék, ugyan azon panasz tévő. 47. Articulus. Ha valamely Legény bocsületes Ura híre nélkül munkálkodván, Sínort, Selymet, pa­szománt, vagy akár minemő matériát, tolvai módon (kivel az urát is megh kissebbitené) el gyukná, megh korbácsoltatik. 48. Articulus. Hogy ha valamelly Mester Legény az kit a Bejárásban látott, vagy hallott (annyival is inkáb valamely titkos dolgot) mások előtt kijelentené, kivált képpnn az ollyan Szemé­lyeknek, az kit az dologh nem illetne, te­hát egy heti bérrel bűntettesek. 49. Articulus. Hogy ha pedig valaki mind ezekben nem akarna engedelmeskedni, tehát ezen Arti­cuiusok Szerint való büntetéssel bűntet­tessék ha pedigh (magát megh alázván) könyörögne, illendő engedelemmel lehetnek hozzája. 50. vagyis utolsó Aríleulus. Mindenben és mindenütt Oilyan Ollyan Szabadságok légyen, valamint az lőbb Ne­mes Magyar Országi Korona alatt lévő más Kis Czéheknek, hogy Senkii ül báirtások ne légyen, hanem Szabadon mindenűtt bán­tás nélkül! vándorolhassanak valahol kí­vántatik, magát böcsületessen viselvén. Unde Nos promserti Judex, Cüpítaneus, et Reliquí Senatores hujus Liberal Regioque Civitatis Strígoníensis hnmíli attactorura Civitati cídem íngremiatorum Sartonim In* stantia modalítate praevía apud Nos facta inelínatt promsertos Socíormn eorum Seu minoris Cehae pro ipsis et corundeui Snc­cesorihus nunc, et in futurum valituros et conduoibiles Artículos seu Statuta ín om­níbussuis punctis et artlculís latos, gratos, et aecepta habentes, praesentibus Ljtterís nostris de verbo ad Verbum inseri facten­tes, dandos et Concedendos aprobandos, et ratíficandos duxímus, uti damus, concedí­mus, aprobamus, et ratificamu% reservan­tes tamen Nobís omni modam et ptenariam hujusmodi Artículos seu Siatuta n-rum et temporum ueeessitafce arctandí, hnminuendi. moderandí, denique etiam augendí et am­plíandi facultatem. Harum nostrarnm sub Anthentieo eoque majori hujus Civitatis uostro Strígoníensis Sigillo emanatarum vigore et Testimonio Literarum mediante. Dátum Strígonii Die 5-ta Septembrís Anno 1749. N : Jí: Judex et Senatus Liberó Regioque Civitatis Strígoníensis Extrádat per Joano Fejér ordUa­narius Nofcarium,

Next

/
Oldalképek
Tartalom