Esztergom és Vidéke, 1892

1892-08-18 / 67.szám

Tüll szabad emberi áriáikkal érintkezni. A ruháján, ka még u mosás uíáu is folt volt látható, azok elégetés állal megsemmisíttettek. Itt tehát látjuk, a leghatalmasabb fertőteletiilő szert a (űzet használni, melynél különbet még mai napig sem ismerünk; értéktelen tárgyakat, melyeket ragályos betegek érintettek mi is elégetjük. Az egyiptomiaknál használt füstölések, még a mai uapig is feltalálhatók, mint pl: a beteg szobák füstölése borovicska bogyókkal. Ez azonban a korcsirát, nem semmisiti meg és nem más, mint szagtalan itás.. A fertőtlenítés *zen nemének az az előnye, hogy könyiiyen alkalmazható, a tárgyakat és annak színét nem rongálja. Töményebb alakban a levegőt megtisztítja, de az ilyennel fertőtlenített levegőben ember nem élhetllyen szer a chlórgőz,melyet a katonai koródákban,még 1866-ig is használtak. Elhagyták mert belélegzése, a légző szervekre ártalmasnak bizonyult. A levegőnek, kénes sav általi desinficálása meglehetősen megbízható, és ezért kiterjedten használják helyiségek és ruhadaraboknál,melyek szinót nem támadja meg. A helyiséget,melybeu ragáJyozó beteg feküdt tökéletesen elzárjuk,a padlóra és vasedényben 1 köb méter levegőt, 15 gramm kén virágot égetünk el. ÖL óra mnlva, a kónessawal telitett gőzöket ki bocsájtjuk és az igy desinficzáit szobát ismét használhatjuk. Minden coucesztrált sav,megsemonsiti a fcorhatányt ha a viz iuteusivebb érintkezésbe jöhet véle, de leghatalmasabb ezek küzt a carbolsav. Hatása abban áll, hogy a rothadás, erjedés és egyébb bomlási folyamatot, megakadályozza, vagy a már meglevőt megszünteti. A már befészkelt és a rothadási .közegben szaporodó szervezetek megsemmisítésére egy 15% carbol oldatot használunk. Ovószerüi, a még nem fertőzött helynek megvédésére elegendő egy .kisebb con«eutiaúoju is. Kisebb menynyiségü ürüléknél, egy 5%-os oldatot használjunk, de ez az egésznek 7* re

" szét tegye. A betegek által használt ft'hérneuiüekeí, a mosás előtt, 48 óráig, •5%-os carbolt tartalmazó forró lúgban áztatjuk. A carbol más anyaggal keverve, különböző alak, sziuben és név alatt, jön a forgalomba, mint fertőtlenítő szer. Ilyen a piros vagy rózsaszínű carbol mész, mely ha.20% carbolt tartalmaz, használható volua, mert az utcza nyitott < csatorniikbaszórva egyszersmind azok kiszárítását elősegítené. De már a gyártás alatt és a raktári kezelésnél a carbolsav l nagy jvsze elillan, úgyhogy a Petritéle por már csak 3%-ot tartalmaz, ós ezért használata eltiltatott Budapesten. A kolera baeillusok 10° C. hőinórsókuok kitéve még életképesek, mig 60° C hőmérsékbeu megöletnek l

/

2 óra ilitít. A ruházat ós egyáltalában oly tárgyak, melyeket a carbolsav megrongálna, legalkai masabban fertőztelenithelők. 100 C.foku vízgőzök által. Nagyobb lóvén a hőfok, a desinficálás is gyorsabban megy végre. Nagyobb városokban átlandóan vannak ily gőzapparafussal ellátott fertőtlenítő intézetek. Rögtönözni is lehet ilyet, ha egy vas katlanban vizet forralunk és a kifejlődött gőz fölé egy fél fenekű hordót borítunk, melybe azután a fertőtlenítendő tárgyat elhelyezzük. Végül az egészséges ember is elhurczolhatjaakórhatánytós az utolsó kolera járványban a betegségre gyanús emberokte Clorgőzzel füstölték. — Csakhamar abbahagyták a dossiuficiálás e módját, ós jelenleg az orvos, ápoló és más egyének számára a kórházba kádfürdőt állíttatott fel, melynek vizéhez, egy fertőtlenítő szert kevernek. Nagyobb csoport rövid idő alatti fertőtlenítésére alkalmas, egy terem, melyben több oldalról zuhany készülék szórja a vizet. 1870-dik évben Stettiuben egy himlő járvány alkalmával a laktanyákban igy jártak el ós pedig sikeresen, ugy hogy a tömeges fertőtlenítés e módja nagyon ajánlható. Dr. SIMONYI. Mária-kultusz Magyarországon. Nagy-Boldogasszony ünnepét ülte a katholikus világ. A magyar nép ezt a Mária-ünnepet tartja valamennyi között a legnagyobbnak. Szent István óta Jézus édes anyját Magyarország pátrouájának, sőt királynéjának szólítják az egyházi énekek. A mióta Szt.-Mván halála előtt, Mária kegyelmébe ajánlotta Magyarország sorsát, azóta a Mária-kultusz öszszeforott a magyar nép vallási ós erkölcsi életével. A sok Mária-ünnep közül csak a legérdekesebbeket soroljuk föl. Az első Mária-ünnep : Kisasszony-napja, vagyis Mária születése napja szept. 8-án. Ezt már az ó-keresztények az V. században megülték. Nevezetes, hogy 1853-ban éppen ezen a napon ásták ki az elrejtett koronát Orsovánál. Mária neTenapja szülelése napja után következő első vasárnapra esik. Az 1683-diki bécsi, párkányi esztergomi török vereségek omlékére XI. Iucze pápa rendeletére az egész katholikus egyház ünnepe. A török rabságból szabadulni kezdő Magyarország hősei az összes diadalokat Mária nevével vívták ki. Olvasós Boldogasszony ünnepét október első vasárnapján az 1571-iki lepautói diadal emlékére alapította XI. Kelemen pápa, a ki a törökök nagy vereségót az olvasókkal fohászkodó népnek tulajdonította. Gyümölcsoltó Boldogasszony. Karácsony előtt kilencz -hónappal, márczius 25-én üli az egyház Gábor arkangyal üdvözletét(anuunciato). A menynyei gyümölcs beoltását a magyar nép — minden más nemzettől eltérő eredetiséggel «gyümölcs oltó boldogasszony* ünnepének mondja. A szép kőteleién fogantatás ünnepe a legújabb Mária-ünnep. 1854. decz. 8-ika óta ismeretes, midőn a szeplőtelen fogantatás dogmáját Rómából kihirdették. A két fájdalmas ünnep a fekete vasárnap után következő péntekre esik. Mária hót fájdalma a követkoző : 1. Simeon jövendőlése. 2. Menekülés Egyptomba. 3. A tizenkét éves Jézus elvesztése. 4. A keresztes hurezoló Jézus megpillantása. 5. A keresztfeszités látványa. 6. Levétel a keresztfáról. 7. Jézus temetése. Ezt a hét fájdalmas ünnepet 1413rbiu a husziták ellen Theodorích kölni püspök alapította. Sarlós Boldogasszony Mária látogatásának emlékére Erzsébetiiél. Az egyházi szakadások megszüntetésére szervezték a XIII. században, de most már nem ütik meg nyilvánosan. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a keleti egyházból származik. Jézusnak Mózes törvénye szerint a jeruzsálemi templomban történt bemutatása emlékére. Febr.2-án ülik meg. Nagy Boldogasszony aug. 15-ón valamennyi Mária ünnep közt a legfényesebbik. Eszméje Mária mennybeme

1 uétele. Már az V. században kegyelettel ülték. A főváros legérdekesebb templomának, a Mátyás-templomának s az ország legnagyobb egyházának, az esztergomi bazilikának bucsuünuepe. A hivő nép zsolozsmák szaván, harangok fohászán, tömjén illatán, virágok harmatán hirdeti Nagy Boldogaszszony ünnepén a Regina coeli dicsőségét, ki az ő Magyarországát soha el nem hagyja. KÖRÖSI LÁSZLÓ. 111UEK. — A herczegprimás — tekintettel családi gyászára ezúttal nem tartja meg a király születése napján szokásos udvari ebédet, s már holnap, pénteken a fővárosba utazik, hogy a Szent István-napi ünnepségekből kivegye részét. A primás több püspök segédletével fog pontifikálni s a budavári helyőrségi templomban dr. Prohászka Ottókár szemináriumi lelki igazgató mondja az ünnepi szent beszédet. A herczegprimás rövid budai tartózkodása után ismét Balatou-füredre utazik, a hol is még néhány hétig fog üdülni. — A bazilika bucsúünnepe évenkint meghozza a maga sokadalmát. Ezúttal is rengeteg bucsú-járó nép zaráudokolt városunkba, a kik ájtatos meneteikkel valósággal ellepték az utczákat. Az ünnepségnek kiváló fényt kölcsönzött, hogy a misén maga a herczegprimás pontifikált, ki ezúttal tartotta első egyházi szent beszédét is. A bazilikába már jókor reggel mogindult a fölvonulás s miudeuki azon iparkodott, hogy lehetőleg a szószék közelébe férkőzhessek. Az óriási templomot az utolsó helyig megszállották az ájtatos hivők. A herczegprimás Csernoch oldalkanouok kíséretében érkezett meg fényes diszfogatán s egy második diszfogaton kísérte udvari papsága. A templom bejáratánál harangzugás közepette fogadták a fŐkáptalan tagjai az egyházfejedelmet s a Takács Imre által kiválóan dirigált zenekar Horák miséjét, Hűmmel Graduále-jál/fl Mayseder Offerloriumát adta olő. Mise után a prímás a szószékre s lépett a hivők óriási figyelme mellett mondotta el szívhez szóló ájtatos beszédét. Sokan azt várták, hogy Vaszary Kolos, midőn elfoglalja szószékét, szocziális szempontokat is fog érinteni, ezek azonban csalódtak, mert ő herczegsége pusztáu Nagyboldogasszony napjának jelentőségéről beszélt s kizárólag az ország védasszonyának szentelte első egyházi szónoklatát. Az ünnepi szónoklat vagy tizenöt perczig tartolt s a kik végig jJsslergom múltjából {-Folj tatás.) A sz. Krára apáezák, Jiold. szűz Máriáról czímzett zárdája. Ezen zárdáról, melynek, kivéve, hogy 1198-ban létezett, mind keletkezési éve, mind alapítója ismeretlen, igen keveset Diondhami ; csak annyi bizonyos, hogy a Dana szomszéd szigetén a hajdani, minoriták kolostora átellenében létezett. Ezen apáczák, ugy Játszik, eredeti javadalmaztatásul László királynak 1288 ban és Endre királynak 1295-ben kelt oklevelében kelt kiváltságuk értelmében az esztergomi, a fóegyházi prépostnak és káptalannak s a sz. Tamásról czimzett prépostnak engedélyezett piaozvám egy részét kapták, melynek további kiszolgáltatása az esztergo.ni bírónak és esküdteknek az 1357 — 1365. és 1889-ben kelt királyi rendé etekben meghagyatott. (Cod. Dipl. 7. 2. 188. 235. 11. — IX. 2. 598. és 3. 470. 1. végre X. 1. 542. I.) Ingatlan javakban e zárda a Sydondnik nevezett szigeteni telkeken kivül, melyeket 1262-ben a betegápoló keresztes lovagoknak adatott el, (M. I. 374. 1.) az Esztergom vármegyei Sárkány falut birtokolta, melyet azonban az esztergomi keresztes lovagok rendházának, a határok kijelölését is tartalmazó bizonyítványa szerint Katalin főnöknő örökös jogcímen elidegenítetett (N. R. A, 1534. cs. 12. sz.) — Végre egy 1380-ban kelt határjárás! okmány értelmében «zen zárda birtoka vala nógTádinegyei Sxátok helységgel határom puszta is. (ff. o. 64. o. es. 435. sz.) Egyébiránt e zárdának több eseményei szintúgy egészen ismeretlenek, mint annak keletkezése. A sz. Ferencz-rendi szerzeteseknek segítő Boldogasszonyról, később sz. Annáról czímzett kolostora. A sz. Ferencz-rendi első szerzetes testvéreket maga a sz. alapító küldvén 1228| ban Magyarországba, Esztergomban már I 1234-ben keletkezett «A kisebb testvérek j esztergomi őrnöksége*, melynek tagjai ideiglenesen a most kis Dunának nevezett Duna csatornája partján kis házakat, vagy inkább viskókat készítettek maguknak lakásokul; ezeket azonban, minta tartomány levéltárából, valamint Vadding, Gonzága s más írók müveiből is kivehető. 1239-ben szétbontatván, a szegény szerzetesek első tartományfÖuökük, János berezeg, III. Fülop, franezia király öcscse, kormánya alatt IV. Béla király segítségében bízván, a királyi városban építettek klastromot, a segély ző Boldogasszonyról nevezett templommal együtt, mely azonban nem sok idő múlva a városra rontott pusztító tatár dühének esett áldozatul. Az 1274-ben Dalmátországban visszatért Béla király a tatárok által földig lerom- j bolt kolostor helyett uj, a kis Dunához közelebb fekvő zárdát építtetett a szegény I szerzeteseknek s egyszersmind megvetette j a csak 1270-ben elkészült boldogasszony! egyházának alapját. Ugyanezen évben Béla király a Nyulak-szigetén jobb létre költözvén, e templom nagy oltára alá, hol fia Béla herczeg' és neje Mária hamvai nyu-r godíak, vörösmárvány koporsóba temettetett, mint a királyi síremlékre vésett sírirat tanúsítja. E közben Fülöp érsek Béla király holttestét innét a főegyházba szállitván, a nép véres eltenállása következtében, kénytelen volt IX. Gergely pápa parancsára 1275-ben az előbbi sírjába viszszavittetni, mely alkalommal István király | boldogult atyja lelki üdvére a piaezvám j negyedrészét az esztergomi káptalani)ak adományozott. (Engel. Gesch. d» Ung. ;Keíehes. I. 389. 1.) j A ferencziek Mária tartományának 1851beni névkönyve szerint, melyből több ada: tot használtunk föl, a «kisebb testvérek* : (minoriták) ezen zárdájában tartattak 1324| tői egész 1443-ig majdnem minden harmadik vagy ötödik évben a «tartományi káp| talanok», 1379-ben pedig az egész rend egyetemes káptalana tartotta benne gyülé! sét, melyre 12 tartomány küldöttei gyülekeztek össze a visszaélések megszüntetéséiről és az erkölcsök javításáról tanácskoztak. 1448-ban e kolostor János, a sz. angyaI lókról czimzett bibornok és Magyarországj bani apostoli követ, Budán, sz. Iván hava ! 25-én kelt levele értelmében, a főnemesség kérelmére a «tartályos atyáknak* (oserbran, tis) adatott át. Ennek következtében a kiJ sebb testvérek csak a Vízivárosban létezett, sz, Lászlóról czimzett egyházukat tartották | meg, hol még a törököknek Esztergomból kiűzetése után is 1683. székhelye volt a tartományi főnöknek, gróf Cziráky Antalnak, Leopold királytól pedig a Ferencziek királyi rendeletet eszközöltek ki, mely az esztergomi ós a többi Duna mentében létezett zárdákat a Mária tartományba keblezi, ! I E korban a régi segélyző Boldogasszony templom a zárdával együtt, az Esztergomot 1543-tól fogva bíró törákok által romba döntetvén, s romjai a vár kijavítására alkalmas anyagul használtatván, hajdani díszétől megfósztofctau, gyászos látványt nyújtott ; de a város visszafoglaltatása után gróf Széchenyi György, esztergomi érsekben hatalmas pártfogót nyert, kinek költségén a templom a zárdával együtt 1700-ban kezdetvén építtetni, 1717-ben teljesen felépült és Sz. Anna emlékére szenteltetvén föl az istennek, jelenleg Mária tartománybeli Ferencziek sajátja, kikre 1776-ban 5 tanárból és hitelemzőből szervezett középtanoda is bízatott, mely azonban a még most is tanító Benedek-rendnek adatott át. A sz. Ferenczrendiek sz. Lászlóról, később sz. Keresztről czimzett kolostora. Ezen az előbbinél, ha nem régibb, mindenesetre azzal egykorú, eleinte a minoriták által a városban bírt kolostot kezdetben, a keletkeze tökben kisszerű tárgyak módja szerint csekély terjedelmű sz. László király, később szent Kereszt emlékére vala szentelve s a Vízivárosban létezett. Még nem bizonyos, vájjon, mint Pray írja a templomlovagok sz. Péterről czimzett egyházát, a sz. Istvánról czimzett telepitvénybeli keresztes lovagok s ezeknek Magyarországból! távozta után, a védszent neve megváltoztatásával, a sz, Ferenczrendi szerzetesek kapták e meg ? mert jóllehet Kolinovies az általa összeállított telepitvények névsorában ezt irja; ^Esztergomban a vár alján, hol most Ferencziek vannak» ; mindazonáltal el ktll