Esztergom és Vidéke, 1892

1892-08-18 / 67.szám

hallgattak, megindult lélekkel hagyták el a szentegyházat. — Vaszary Mihály temetése. A horezegrpimás rokonának temetésén, jól lehet helyben a szomorú esetről hivatalosan senki sem kapott értesítőt, impozáns teljességében jelent meg városunk egész közönsége, hogy kifejezze a részvétet, melyet a gyászeset fölött, érez. A halottat a palotából kisérték örök uyugaloinra,melybeu aDuna-felöli lépcsőházban volt fölállítva a diszes ravatal. A gyászszertartást Csernoch János kanonok végezte nagy segédlettel. A herczegprimás ki fájdalmának több izben hangos zokogásban adott kifejezést, a gyász istentisztelet alatt a zárt folyosón tartózkodott. A palotából ez volt az első temetés. Tudvalevőleg a boldogult Simor prímásnak ravatalát a vízivárosi templomban állították föl. — A herczegprimás gyásza. A herczegprimás vendég rokonáu<tk utolsó óráiról a következő értesülést nyertük: Vaszary Mihály kaposvári áll. fŐgymu. tanár aug. 5-én jött fel Esztergomba, rokonának, Vaszary Kolos herczegprimásnak látogatására. Jó kedélyét, melyet az egész Somogy ismert, már kezdte elhagyni s mintha előre érezte volna, hogy napjai meg vannak számlálva, gyermekeitől és nejétől nagyon nehezen vált el távozásakor. 6-án kikocsizott János festőművész fia társaságában, hogy megtekintse a várost s a palotába való megérkezése után sétát lett. Vasárnap lefeküdt s többé nem is kelt fel. Fia, János, táviratilag hivta a beteg ágyához nejét, ekkor már a beteg alig tudta mozgatni végtagjait s elvesztette beszélő képességét. Mikor nejét; meglátta, sirni kezdett. Látszott rajta, hogy mondani valója van. írni akart, de nem volt képes, kezéből ki* hullolt az irón s e percztől fogva mozdulatlanul feküdt. Táviratilag Esztergomba hívott gyermekei egyenkint érkeztek meg. Ekkor már erős híz gyötörte, mely 30 — 40 fok között váílakozott. Ekkor már a nagy család hiány nélkül Esztergomban volt. A prímás is eljött. Mikor a beteg szobájába lépett, meglátszott arczvonásain a nagy lelki fájdalom, de leküzdötte. A beteg ekkor is nagy lázban volt. Neje föléje hajolt : «Itt vau a jó Kolos* — mire fölnyitotta szemeit. Nyitott könyv volt ez a tekiutet, melyben nagyon sok volt megírva. Ki. ismerte, olvasui tudott belőle. A pri más is olvasott. 12-én éjfél felé kezdett a beteg a halállal küzdeni s 13-án reggel 5 órakor elvégezte küzdelmét, szemeit lefogták. — Szenvedésének vége lett s a berezeg legszeretettebb rokona, kivel deákélotct, fiatalkora idejét együtt töltötte — nincs többé ! — A nyolezvan éves István bácsi. E hó 15-én ülte meg Major István püspök, a főkáptalan nagyprépostja áldásdus éleiének nyolezvanadik évfordulóját. A legjóságosabb szívű főpapot, ki az egész ország uak «bácsi»-ja, minek nevezze váljon Esztergom őt, ki tízedok óta hinti szót közöttünk feukölt lelkének nemes, szeretetteljes jóságának sugarait s kiért nincsen esztergomi ember aki ne rajongaua szívből. A kiváló főpapot tömegesen látogatták meg tisztelői s a gratulálok között első volt maga a herczegprimás, a ki keblére szorítva csókolta meg a meghatott püspököt, ki ezúttal is csak «hálát tudott adni az Istennek, hogy eme nagy kort elérve nem volt soha egy pillanatra sem oka megbánnia, hogy ugy élt, mint a hogy.» — A párkányi takarékpénztárnái megürült könyvvezetői állására Riedl Gusztávot választották meg, kiben az intézet használható és ügy buzgó hivatalnokot nyer. Az ezáltal megüresedett pónztárnoki állásra a propeller-társaság Heszterényi János nyug. primacziális pénztáruokot választotta be. — Dalárok Ünnepe. Huszonöt éve annak, hogy az ország daloskörei egy kötelékbe léptek s megalkották az országos dalszövetséget. A jubileumi ünnepségek most folynak Budapesten s az üléseken városunkat Bellovits Ferencz karnagy képviseli. A versenyeken városunk dalárai nem vesznek részt, pedig hajdan nem egy dicsőséget szereztek Esztergom zenevilágának s igy a városnak is «Rógi dicsőségünk hol késel az éjjeli homályban ?» — A bazilika ajtaja. Több oldatról intéztek hozzánk kérdést az iránt mi lehet oka annak, hogy a nagy ünnepségek alkalmával a bazilika főbejárata zárva van. Magunk se tudjuk, de azért mint tapasztaltuk a szükecske oldal-bejáraton is minden baj nélkül közlekedtek ki-be az ezrekre menő hivek. — Czégváltozás. A Grüuwald Lajos-féle posztóüzletet, tulajdonosa a napokban a Popper és Leier ezennel adta át üzletét, mig a.régi íu>ajdonos; Grüuwald testvérek párkányi ü/Jetébt lépett- be társnak. — Országos ügyvéd gyűlésre hí vb egybe az ország huszonhét kamarája! a győri ügyvédi kamara, melyhez Esztergom is hozzá, tartozik. A gyűlések 14-én vették kezdetüket, melyeken 17 kamara van képviselve. Városunkból — elég helytelenül — nem vállalkozott senki, hogy az országos kongresszusban megjelenjék. A mint látszik ügyvédeink ebben a nyári forróságban is annyira igénybe vanak véve, hogy éponséggel nem érdeklődhetnek ilyen országos mozgalmak iránt. — Az omnibusz-kérdés régóta képezi per-patvar tárgyát a versengő vállalkozók között. Végre eljutott megoldásához, a meuuyiben a tanács legutóbbi ülésében a Schwarz Aibert és társa czég javára döntött, egyedül azt jogosítván föl az esztergom-vasuti közlekedésre. A konczesszionált omnibusz köteles ezután a hajnali fél négy órai vonatokhoz is kivétel nélkül megjelenni. — Modern élelmesség. A bazilika bucsunapján csak ugy hemzsegett a följáratokon a minden-féle vásáros-nép. Eddig csak a hagyományos mézeskalácsosok csinálták meg a maguk üzleteiket, ezúttal már gyümölcs árusok, laczikonyhások s jeges-vizet kínáló gyermekek is jelentkeztek, a kik természetesen a fáradt tikadt hivők között a legnagyobb kelendőségben részesültek. A hadgyakorlatok. Mint jeleztük volt az érkező 65-ik dandár vasárnap a déli órákban érkezett városunkba. A bevonulás a legrokonszenvesebb fogadtatás mellett folyt le s a város aprajauagyja kivoult a kerektemplom vidékére, hogy az érkező vendég-katonákat mihamarabb megtekintse. Kivált a daliás lovasság keltett nagyobb érdeklődést és szouzácziót, lévén meglehetősen szokatlanok kii rönkben a lovas hadfiak. A bevonulást a szokott ima fejezte be, moly ntán megtörtént a tisztség és legénység elszállásolása. Kedden folyt le az első nagy-gyakorlat a párkányi oldalon, melyet a csapatok az óriási hőség daczára minden ttvábbi baj nélkül cselekedtek végig, nem számítva egyegy rögtönzött utközötli «kidölést», a mi katouáéknál hétköznap is megesik. Tegnap az esztergomi határokban ropogott a tüzelés s az érdekes manővereket a városból is többen megszemlélték. —- Megbicskázott bucsús. ügy történt biz az, hogy a javarészben fölső vidéki tótokból álló bucsusaink egy csoportja hagyományaiknak megfelelőleg többet találván bevenni a pálinkából,miut a mennyit az ájtatosság kívánna meg, összekoczódotfc, miközben egyik társukat hatalmasan eldöugettók, sőt egykét bicsakszurásbau is részesítették. A megszurkáit bucsust hordágyon szállították be a helybeli közkórházba. — Előleges színházi értesítés. Tisztelettel értesítem Esztergom sz. kir. város ós vidéke n. é. műpártoló közönségét, miszerint jól szervezett, 35 tagból álló, operetté-, dráma- és népszinműtársulatommal előadásaim sorozatát a nyári színkörben f. hó 20-áu «A katonás kisasszony* czimű legújabb operettel megkezdem. Társulatom névsora ós szerep kőre. Nők : Veszprómyné Ágh Ilona, drámai hősnő, társalgási. Mátrai Margit, operetté- és népszínmű-énekesnő. Ifj. Priello Cornelia, opcrette-koloratur énekesnő. Guthi Sarolta, operetté- ós népsziumű énekesnő. Bérezi Erzsi, drámai és vígjátéki szende. Veber Ferike, naiva társalgási. Daróezinó Erzsébet, drámai anya, társalgási. György iné Berta, komikáné, parasztanya. Báeskaiué Emília, Tisztaiué Mari, Kállai Julcsa, Nagy Róza, Németh Gizella, kardalosíjnők és segédszinésznők. — Férfiak: ilVeszprómy Jenő, drámai hős, jellem í | (igazgató). Borsody Vilmos, bonvivaui (titkár). Érczkövi Károly, operetté- és i népsziumű bariton. Kiss Nándor, operette- és népszínmű énekes. Tisztái • Miksa, operetté buffó komikus. Németh ; János, operetté tenorista.. Lévai Gyula, ' drámai apa, jellem színész. Dóri Béla, lyrai szerelmes, bonvivant. Lendvay , Nándor, operetté buffó komikus, Bácskay György, Vadász Lajos, Fülöpi Gá; bor, Gondos Lajos, Nagy Zoltán, kar, dalosok és segédszinószek.^ Műsorom a bel- ós külföld miuden válfaját, az irodalom legújabb termékeit foglalja magában, melyek közül csak néháuyat • említek meg: Első ós második előadás «Katonás kisasszony*, «Niniss», «Madarász», «TJIánusok», «Gasparone», «Kertósz leány», « Párisi élet* operettek. «VaIesi nász*, «Egy katona tör, tóuele*, «Eudre ós Johanna*, «Fedorá» színművek. «A bolondok háza*, «Diurnista*, «Czigáuy komtes* énekes bohózatok. «Az ideges nők», «Járvány*, «Csók» vígjátékok. «Fityfirity», «Árvaieányhaj*, Éjjel az erdőn* énekes népszínművek. — Bérletet kizárólag 12 előadásra nyitok tetszés szerinti fizetéssel, melyuek eszközlésével Borsody Vilmos társulatom titkára van megbízva. Egy bérlet ára 12 előadásra; páholy 30 frt, körszék 10 frt, Il-od rendű körszók 8 frt. Fen utóbbi kimutatás tanúsága szerint társulatom tagjai a vidéki színészet kiválóbbjaiból vau szervezve. Eiőadásamiat ernyedetlen szorgalom, szakavatot rendezés fogja élvezetessé tenni. Teljes ^erőmmel arra törekszem, hogy a n. ó. műpártoló közönség rokonszenvére, nagyrabecsült támogatására méltó legyek. Kiváló tisztisztelettel Veszprémi Jenő, a nyitrai állandó színház igazgatója. Kiadta : Borsodi Vilmos, titkár. — Színi engedély. Makó Lajos színigazgató ki a tavaszszal már bemutatkozott, a jövő szezonra is engedélyt kért. A tauács egyik legújabb végzésével a jövő évi április és május hónapokra Makónak kiadta a szinieugedélyt. — Katonazene. Háziezredünk zenekarával versenyt.-gyönyörködtetik a közönséget a veudógezredek zenekarai is. Egyelőre a 12-ik ezred bandája váltja föl a mieinket s a térzenék sürü egymásutánban követik egymást. A «Fürdő» kertjében, a Duuaparti kioszkban, a i Magyar Király szállóban s a muzsikát kedvelő lakosságnak ugyancsak bőveu kijut a része a hangos élvezetből. — Benne vagyunk Már mint a kánikula kellő közepében. Olyan afrikai hőség pusztít, hogy az ember az egész napon át egy óriási izzasztó-kenienczóben képzeli magát. A legárnyókosabb árny ókban huszonhat fokot mutat a hőmérő, a mi ellen csak egy mentség van, a Duna. Fürdőzik is, a ki csak szerit teheti s az uszodában — melyet az idén föltűnő módon nem pártol a közönség — most már versengés tárgyát képezik a kabinok. — Helyreigazítás. Az Esztergom ós Vidéke legutóbbi számában «t a ka r ókpénztári k i r ánd u 1 á s» cz. alatti, közleményre van szerencsóin kijelenteni, hogy a takarékpénztár tisztviselői sem. önmagok sem másokkal szövetkezve kirándulást ós bankettet nem rendeztek;, e közlemény íróját talán azoji

t körül-" mony vezette tévútra, hogy a takarékpénztár hivatalnokait és ezekkel több másokat kiket a takarékpénztár «b e nf e n t e s e i» elnevezéssel volt szives jelezni a Kovács-patakuálSoóky Gábor szemiuáriumi aligazgató ur vendégszerető asztalánál láthatta. Reusz József takarékpénztári igazgató. fogadnunk, hogy a minoritáknak Esztergomban már 1238. előtt volt saját sz. Lászlóról czimzett habár kisszerű és csekély alapítvány nyal bírt kolostoruk, melyet később sz. kereszt czimmel állították helyre, miután Thuróczy Hungária czimü munkájában (125. I.) igy nyilatkozik : IV. Bola, Magyarország másodaiapitója, vissza térvén száműzetéséből, a királyi városban templomot épített segítőjének a hold. szűz Máriának, melyhez minoritákat csatolt. Ezek ugyancsak Esztergomban az érseki város sz. László egyháza mellet laktak. Helyreállíttatván és tágitfcatván, a törökök kiűzetése után e klastrom, a Mária tartományba bekebelezett e szerzetesek gróf Széchenyi érsek uj jótékonysága következtében 1685-ben hajdani a sz. keresztről czimzett templommai Összekapcsolt rendházukban telepedtek le, hol a polgárok szeretettel fogadták és tartották el őket. A magánosok által tett sz, mise-alapitványok közül a következő hagyományok említendők : Schuknecbt György Miksa tábornok-őrmester 1728-ban tett 5000 frtnyi; Haismaii Bertalan sütőmester 1746-ban hagyományozott 50 frtnyi ; Schoda Endre és neje Anna, s fia Lénárd 1760-ban tett 10ÓÓ frtnyi; Valter Justina, Végh János Özvegye 177l-ben tettt 200 frtnyi; végre Kigler János 1785-ben tett 1000 frtnyi alapítványa. (Acta Cam. Conv. Strig. az 1. számtól. 7. számig.) 1786-bau 82. Jakab hava 22-én e kolostor eltörlése kimondatván, a szerzetesek vagyona a vallás alapra maradt, és 1783-ik egyezkedés értelmében a kolostorhoz tartozott szántófőid, pincze és kert, 478 írt és 30 kr. becslési összeg lefizetése után, a győri igazgatóság által a vallásalapból az érsekség birtokához csatoltatott, és 1821. évi Mindszent hava 22-én kelt átadás-átvételi okmány nyomán az akkortájt katonai intézetül hasznait kolostor néhai Eudnay Sándor érseknek s prímásnak a nagyszombati vörös papnövelde cserében vett háza fejében (ér) kézbesítette. (II. o. 21. és 22. sz.) Ezen épületek később oly rendeltetést nyertek, hogy a kolostoi épület az újból létesített áldozár-jelölt és primási levéltár, a templom a primási könyvtár, sekrestye végre a káptalani levéltár befogadtatására alakíttatott át ; a primási könyv- s levéltár, valamint a káptalani könyv- és levéltár is a néhai Kopácsy József esztergomi érsek és prímás által épületben szállitatott. Végre az nj fömegyei papnövelde a várban a főegyház éjszaki oldalán elkészülvén, néhai Scítovszky János biboinok, esztergomi érsek és primás, a kolostort a templommal együtt nagy költséggel megujjittatván és czélszerüen átalakítván s fölszerelvén, azt 1864-ben ünnepélyességgel, a leánykák nevelése végett beiktatott, a szatmári anyaházból nyert szeretett nénikéknek adta át; a kolostor szomszédságában létezett katonaépület pedig készpénzben megvásároltatván és szétbontatván, kolostorkertté alakitatta, a kertnek sz. Ignácz templom irányában levő szegletén végre a Szeplőtlen Szűz ékes szobrát állitatta föl a viziváros nem csekély díszére. (Folyt, köv.)