Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-10 / 56.szám

ESZTERGOM és TIBÉKE • • Városi és megyei érdekeink közlönye* ,7,»rTTTTTT^ T MEGJELENIK IIETENKINT KÉTSZER: W J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS HIRDETÉSEK Í nóm 100 szóig 75 kr, 100i — . PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, tÓ1 ^ 1 ? k

f ^ 3 *! 95 kí

' ELŐFIZETÉSI ÁB: hová a lnp u«liön.j .tói i'.WtH közlemények küldendők. • . neiy

egqij av ». l&4wz évre - - - 6 frt — kr. ' _ •—"MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legju lányosából évre - s frt - kr KIADÓ-HIVATAL: ban közöli étnek. - Nogyfd évre - - 1 frt 50 kr. SZKOHKNYI-TÉll 332, ~ Egy SZám ára 7 kr. i hová a lap hivatalos és magán hirdelósei, a nyiliterbe sz'ínt k'özle- NYILT'IER sora 20 kr. , ! - m) menyek, előfizetési pénzek és reklamálások iiitézendök Q_ — Az állandó híd kérdése. Esztergom, jul. 9. A kereskedelmi minisztérium ideiglenes vezetésével megbizol-t pénzügyminiszter azon nyila'kozata után, bogy az esztergomi állandó hid építése — szintén a kormány egyik programra pontját képezi — már alig lehet kétség arra nézve, hogy rövid idő múlva a hid kérdése meg ne oldassék. A komáromi liid néhány hét múlva átadatik a közforgalomnak, 8 akkor az ország Duna folyam voualáu — további hidak építésére — előtanulmányok tétetnek. Az előtanulmányok tétele, az esztergomi állandó hidra sem maradhat el. Tudomásom szerint alig néhány hét múlva lesz alkalma a város és megye hatóságának e kérdéssel tüzetesehben foglalkozni. Mert foglalkozni kell e kérdéssel, nem lehet csak várni, vagy az események folyásának magát átengedni, mert ily fontos kérdés, mely Esztergom városa érdekeit oly közel érdekli, megkívánja, hogy az kellően előkészíttessék. Legyen a kívánság a hid létesítésére és miként való építésére, nemkülönheu a hely megválasztását illetőleg, lehetőleg egyöntetű. A város — érdekei szempontjából — nem lehet közömbös az iránt, vájjon a hid melyik helyen fog építtetni, vájjon a rotunda felett fog-e kitorkolni, vagy SzentgyörgymezŐnól vezettetik át a Dunán. Tekintetbe veendő az is, hogy a hid minő elrendezéssel s szerkezettel építtessék, mert az előbbi a forgalmi viszonyokra nézve, az utóbbi a város rendezési tekinteteknél fogva nagy jelentőségű. A kitorkolásra lehetőleg nagy tér, vagy szóles útvonal választassók. A hely a forgalom központja legyen s a város tengelyvonalába vezettessék. Az esztergomi viszonyoknak legjobban megfelelő irány, az uj hidra nézve, a Széchenyi-térre való kitorkolás. A tengelyvonal a kis Dunára nyiló sziget-köz lenne, mely legalább 16 méterre kibŐvitendŐ. Ezen iráuy már az esztergom-füzitoi vasútvonal traszirozása alkalmából comhinatióba vétetett s következő menetirány állapíttatott meg az esetben, ha a vasútvonal kiterjesztetik: Az esztergomi állomásnál 400 méteres kanyarulattal a vasútvonal áthalad a dorogi ós táthi országutakon, átszeli a kis Dunát s 350 méteres kanyarulattal a vízivárosi szigetre ér s a város hossztengelyével párhuzamosan vezettetik. A sziget-köz irányában egy ujabb kanyarulattal a nagy Duna felé tart, ezt átszeli s a párkányi területen kettős irány eltéréssel a uánai pályaházba torkol. Ezen tervezett vasúti irányvonal már az állandó hid irány vonalát is magában foglalja s legjobban megfelel a város érdekének. A vízivárosi szigeten természetesen nagyobb feltöltések válnak szükségessé a feljáró készítése végett, melyek egyúttal a sziget védtöltései is lehetnek. A szigeten oldal-feljárók is lótesitbetők, hogy az alsó szakaszra ne kelljen a fő-utvonalról — kerülővel — közlekedni. A fő-utvonal a hossz feljáró vonalra, mely a Széchenyi-térre torkol. Tekintettel azonhan arra, hogy a hidépitéssel egyidejűleg a kis Duna kitorkolása és szabályozása elmaradhattad, ezen ág áthidalása akként lesz teljesítendő, hogy alatta hajójárat fenntartható legyen. Ezen másodhid árvíz feletti magassága megkívánja a Dunapart e helyen való magasítását s az ebből eredő lejtő a Duna-utczáuál fog végződni. A lejtő ezen csúcsa 1.40 választandó. A kis Duna részben hajózhatóvá tótele, fontos a város kereskedelmére s igen valószínűleg kikötőt teremt, mely olyannyi iparágat magával hoz s pezsgő eletet teremt. Szükségesnek tar tora, hogy a város érdekeltsége mihamarább állást foglaljon a hid kérdésben, mert ha ezt elmulasztja, a kérdés akként találhat megoldást nyerni, mely nem felel meg a város jól felfogott érdekének. Esztergom városa pedig megérdemli, hogy számára egy jobb jövő minden tényezője helyesen érvényesüljön. SZILÁGYI F. LAJOS, oki. mérnök. Bíbor és trikolor. Budapest, jul. 9. Még nincs helyre állítva a béke a magyar állam ós a katholikus egyház között és azok, a kik ezt a főrendiházi költségvetési vitától várták, mindenesetre csalódva érezhetik magukat. Mert a herczegprimás eloquens beszéde által bevezetett eszmecserének negatív az eredménye. Az egyház ragaszkodik álláspontjához, az állam a magáéhoz és igy az összeütközés nemcsak száműzve niucs, hanem épen perraanencziábam levőnek van kijelentve. De ennek daczára történt bizonyos változás az egyházpolitikai helyzetben: a püspöki kar szellemében és ennek hangulatában bizonyos jótevő változás törtónt. A szelíd és bölcs egyházfejedelem, aki a jelenben viseli Magyarország herczegprimásának bíborát, nincs eltelve ellenségeskedéssel az állam ellen ; megőrzött magának egy pillantást a trikóról számára, nemzetünk e jelképe számára, melyért minden honfisziv örömben s lelkesedve dobog. Vaszary beszéde nem csatakiáltás volt, hanem békeszerző kísérlet. Hogy ez a kísérlet meghiúsult, az természetesen sajnálandó. De hogy benne világos kifejezésre talált az egyház azon készsége, hogy az általa sem óhajtott harczuak vége legyen és tiszteséges béke köttessék, ez e vitáuak az örvendetes vívmánya. A herczegprimás a közvélemény elé bocsátotta bírálat végett az ő modus vivendijét; a felhitt fórum tehát beszélhetett, véleményét őszintén kinyilváníthatta siue ira et studio nyilvánítani fogja. A mit a közvélemény hálával fog elismerni, az az a tiszta hazafiság, A HAkADAS GMmVSKA(Esztergomi dal.) A haladás géniusza Másutt polgárjogot nyert, De minálunk alig talál Egy két ismerős embert. A haladás géniusza Másutt hódit és teremt; Arat fényes dicsőséget, Nálunk pedig csak szégyent. Lassú vizű, lassú kezű Nemzedék közt mi lehet ? — A haladás géniusza Nálunk ráknak született. 1SZTIBSQI MÚLTJÁHOZ, n. a) Sz. István első vértanúról czimzett prépostság. E várban állott keletnek a várfalak közelében a sz. István első Vjértanu emlékére szentelt, a2 Esztergomban született sz. István megkeresztelése miatt híressé vált templom (máskép körmeneteli kápolna, vagy egyház.), melyet sz, István atyja I. Geisa fejedelem kereszt- alakban építtetett. — A templom maga, mint a Barkóczy Ferenez érsek által 1763-ban a vártéren, annak rendezése végett, rendelt ásatások alkalmával még fennállott alapja kivehető volt, hoszúdad alakú, s déli oldalán két ajtaja volt, melyek egyike szélesebb s magasabb, csiszolt ináivány bolti vezet alatt levén, a szentélybe nyiló fő bejárásra szolgált, a másik a sekrestyébe vezetett; a harmadik az előbbieknél sokkal alacsonyabb ajtón pedig a siralagba, vagy földalatti kápolnába lehetett lejutni, melyben az oltár helyét mutató kék színű kőlap találtatott. A fő ajtón pedig lépcsőkön a karba vagy imolábai feljárás történt. Az oszlopoknak a romok közt fellelt főtéi kék s vörös szinre festetten négylábú állatok és növény levelek közé vegyitett madarak alakjaival vannak ékitve. A földalatti kápolnában több síremlék, többi közt Zanthó Amrus és Gosztonyi Endre prépostoké is, födöztettek föl, a boltív kövek egyike pedig a templom védszentje sz. Isiván vértanú alakját tüntette elő. A szentély romjai alatt talált kősirbau megégett bulla és szén közé vegyült csontok valának. Végre a templom déli és nyugoti oldala alatt tojásdad alakú, mintegy 1^00 akót tartalmazó, vizmedencze volt. (Máthez az. i. h. 7—27. 1.) Maga azon hely, melyen első sz. királyunk született és megkereszteltetett, ismeretlen ; de hogy valamelyik ezen templomhoz tartozott kápolnában kereszteltetett meg bizonyos azon 1397-ben kelt okiratban, melynek tanúsága szerint ezen templomban 4 oltár vala, úgymint: talán sz. Margité, melynek gondnoka 1460-ban Túron Mihály ; másik sz. Lászlóé, melynek gondnoka 1429-ben Vasard Miklós kanonok volt. (Cod. Dipl. X. 7. 136.1. — Magyar Sión I. 770. 1.) a harmadik alkalmasint sz. Péter és Pál. apostoloké, melynek gondnoka Oláh Miklós, később esztergomi érsek, volt, (V. u. IV. 221. 1. a negyedik talán a bold. Szűz Máriáé. Ezeken kivül még egy oltár a sekrestyében, egy másik pedig azon kápolnában volt, melyben a szent király ujjá született, azaz megkereszteltetett. (Cod. Dipl. X- 2, 520. 1.) Ezen templom viszontagságai közt el nem hallgathatók az 1313-ban, Trencseni Csák Máté által benne okozott károk és rombolások. De sokkal nagyobh;dicsőség érte, mint a minővel előbb birt, 1391-ben ; midőn azt Kanizsai II. János érsek társas egyházzá emelvén, piépostságot és hat kanonokot alapított mellé, s Nagy Mártont préposttá nevezte. Ennek fenntartására, Zsigmond császár adománylevele erejénél fogva, Maroth, Bajoth, Újfalu, Siteu birtokokat rendelte különféle falvak gabona és bortizedével együtt, továbbá a Kéménd közelébeni malmot, Nyirmál és Cbernovelgt-ben szőlőket, végre a budai várban két házat, melyek egyike Sz. György kápolnája átlellenében, a másika-Miklós mester Garay Miklós, a néhai nádor fia, és Gergely mester, Jakach fiai telkei szomszédságában létezett. (A primási levéltárból Hevenesi kéziratai között.) Továbbá a káptalan, egy 1462-ben kelt nyugtája szerint, a Nyéki ut mentében Buda és, sz. Lőrincz kolostor pálosai birtokai közt feküdt házat vagy majorságot is birt, melyben 16 arany forint bórért Erzsébet I. Mátyás király anyja lakott. (Neo. Reg. Act. 1525. csomó 31. szám.) Mindazonáltal e templomot káptalanával együtt 1543-ban érte legnagyobb csapás, midőn, mint följebb érintettem, a törökök elfoglalván a várat, mindent, ami szent volt borzasztóan elpusztítottak. Maga ezen káptalan, mint a főegyház káptalana is Várdai Pál érsek meghagyásából, az egyházi szerekkel és e levéltárral együtt Pozsonyba, innét Nagyszombatba költözött,, hogy ott biztonságban legyen, az érsek várrá alakitotta, és védfalakkal kerítette be Érsekújvárt. A társas káptalan prépostjainak sora a^ következő : 1391—1396. Nagy Márton. (Math. az. i., h. 24. 1.) 1397—1417. Újvárosi János. (U. 0. és., az. 6. sz. kev. I. N. E, 1. 859. cs. 2. sz. 4 §.. 1418. Domonkos. (Cod. Dipl. I. 6. 98. 1.) 1420. Péter, királyi alkorláfcnok. (Mathos. az. i. h.) 1423. Domonkos. (U. 0. 1435—1454. Demesvári Miklós. (Cod. Dipl. X. 7. 686. 1. Mathes az i. h.) 1459. Zanthoi Amrus. (Mathes az, i. h.) 1484-1494. Segedi Ambrus. (V 0.) 1492—1499. Csomukházi Gosztom Endre. (V. o.) 1501. Grazdai Péter. (U. 0.) , 1507. Csozma Mátyás. (U. 0.) 1519. . Hamel Mihály. (U 0) 1534. Paksi Farkas. (U. 0.) 1553. — — Endre. (Kovach. Saript. Min. I. 94. 1.)