Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 88. szám

iránt, kebleinkben boldogító bizalommal telve érezzük a múltnak rokonszenves emlékeit biztató jövő dús reményeivé alakulni. Fogadja FőinéItó- ságod addig is, inig szerencsések leszünk székvárosa hódolatát magas színe előtt közvetlenül bemulathntni, érzelmeink parancsoló halasa alatt ez ulon kifejezni óhajtott legmélyebb tiszleleiünket és legőszintébb üdvkivánalain- kat ismert kegyes jóindulatával, melyet városunk számára már ezúttal kikérni bátorkodunk. Esztergom szab. kir. város közönsége nevében : dr.

Helcz Antal s. k. polgármester.« — Az üdvözlő távirat elküldése után a város polgármestere táviratilag kérdést intézett Pannonhalmára, hogy mikor fogadja <3 Eininencziája Esztergom város hódolatát. Amint az értesítés megérkezik, Helcz Antal polgármester vezetése alatt egy diszkiildöltsóg megy Pannonhalmára Magyarország uj prímásának üdvözletére. A mint az örömhír megérkezett, a város középületeit fellobogózták. Számtalan magánházra kitűzték a nemzeti lobogót és a nap folyama alatt tömérdek üdvözlő táviratot küldtek az uj prímásnak. Este a várost kivilágították.

— Az uj hercegprímás életéből.

Vaszary Kolos 1832. fobr. 15-én szü-j letett Keszthelyen, itt hat gyinn. osztályt végzett, még pedig nagy nélkülözések közt, minthogy már nyolcz éves, korában elvesztő atyját. A hat osztályJ elvégzése után a Benedek rendbe vé-j tetett fel ; a teológia abszolválása után még nem volt 24 éves s ekkor egy, évig Komáromban tartózkodott, hol első miséjét mondotta. Kevéssel ezután Pápára tanárrá nevezték ki. Pápáról Esz-1 tergomba helyezték át tanárnak. Itt kezdte meg ismert történelmi munkájának írását. Esztergomból Gfyőrbe került mint igazgató, hol majdnem 20 évig működött. Győri gyinn. igazgató korában adta noki a király a Ferencz József rend kiskerosztjét. 1885-ben lett főapáttá Fehér Ipoly ellenében. Mint főapát nem igen elegyedett a politikába, de működött másképpen. Legelső ténye is. mint felszentelt főapátnak nagyon , jellemző. Ugyanis azokat a dijakat, melyeket Világtörténelem czimű három kötetes munkájának egyes kiadásai után kapott s ősszelakaritotL oda ajándékozta I Szent-Mártoii községnek egy summában i iskolai czéíokra. Nagyszerű ténye volt ! az is, hogy a győri főgymnasiumi czél- í szerűden s már szűkké vált épületet,

[ mintegy 120 ezer frtnyi költséggel föl- ; építtette. Alig fejezte be az építkezést, i rögtön egy másik alkotáshoz fogott.

Ismeretes, hogy Győrmegyébcn egyetlen s ajkú oly község volt Szent-Iván, a wely- i nek lakói még e század derekán is i horvát ajknak voltak. A benezés rend- ' bői kikerült plébánosok hazafias buz- § galrna következtében a község lassankint

i teljesen megmagyarosodott. Vaszary a á község inegmagyarosodásának emlékét a azzal koronázta meg, hogy mintegy 0 60 ezer forintnyi költséggel díszes kőit lostort s az apácza tauiíónők gond- ijjaira bízott leányiskola s kisdedóvó in- if tézet részére gyönyörű épületeket épít- ; tetett. Ezeknél is nagyobb építkezéseiket és költségesebb beruházásokat esz- 4 közölt Balaton-Füred emelése érdekéidben. Itt több mint 120 ezer forintra rí rúgnak a költségek. Évtizedek mulasztó tásait tette ezzel jóvá s manap Balaton- AFüred, mint fürdőhely kényelmi tekin- eitetben az első rendű európai fürdők odorába diszeskodik. De nem számlálii ha tjük el mind ama nemes tettet, mit •/Vaszary véghez vitt. Látjuk ezekből is, iákicsoda ő s tapasztalni fogjuk, ha a íí primási széket elfoglalja városunkban.

— Estély a benczéknél. A sz.

H Beuedekreud székháza f. hó 29-én, a

panonhalmi főapát, Vaszary Kolos névünnepének előestéjén nagy estélytrendezett, melyben tekintélyes számban vettek részt a .város és a közöli vidék előkelőségei. Ott voltak Sujánszky Antal f. prelatus, Dr. Foichtinger Sándor, Palkovich Károly és Pál, Bariul Rezső, Munkácsy Mihály, Dr. Fehér Gyula, Reviczky Gábor, Magoss Sándor, Mat.lya- sovszky Vilmos, Frey Ferencz, Szecs- kny Cornél, Dr. Walter Gyula, Dr. Mátray Ferencz, Pongrácz Zsigmond, Reviczky Győző stb. A harmadik fogásnál felemelkedett Villányi Szaniszló gymn. igazgató és ékes szavakkal éltette az ünnepeltet. Utána Sujánszky Antal mondotta a következő lendületes felköszön löt : A katli. anyaszent egyház

isteni alapítójától nyerte a küldetést»: a keresztény hitre és tudományra tanítani a népeket. E feladatának teljesítésénél az első századok alatt patakban folyt a vértanuknak drága vére ; záporként hullott az ezernyi bitvallónak verítéke és könnye. Hogy e feladatnak világszerte mimodoii feleltek meg szilt. Benedek atyának ünnepelt fiai, mi módon felellek meg később sznt. István király óta hazánkban nem csak a béke csendes, hanem az egyház üldözői által támasztott viharok napjai között is, arról fennhangon szólnak a történelem évlapjai, azt bizonyítják a tisztelet, a szeretet és ragaszkodás érzelmei, melyekkel mindenkor irántuk viseltettünk; azt bizonyítják a babérkoszorúk, melyeket a hála jeléül valamint a múlt, úgy a jelen kor is homlokuk köré fűzött. Holnap e dicső szerzet nagy rátermett, nagyra hivatott főapátjának nevonapját ünnepeljük, kinek tündöklő erényeit halomra nőtt hazafiui érdemeit, nagy tudományát, sok oldalú műveltségét, lelki nagyságával párosult szelídségét, buzgalmát s erélyét ón vagyok legke- vésbbó képes oly ékes szavakba foglalni, mint a minőkkel mindezt oly méltán és igazságosan csak néhány nap óta is a hírlapok hasábjairól olvashattuk. Hogy ilyen kimagasló férfiakra, kiváltkép a jelen zilált időkben az egyháznak és a magyar államnak szükségé van, nincs a ki fölött kételkedhetnénk és így mindnyájunknak nem is lehet forróbb és őszintébb óhajtásunk, minthogy az isteni gondviselés mélt. Vaszary Kolos főapátot szerzetének társaival együtt, kik az ő megválasztásában bölcsességükről és tapintatosságukról oly fénynyel tanúskodtak, sokáig tartsa és éltesse ! Dr. Feichlinger S. szintéu a főapátért emelt poharat. Toasztot mondott még Palkovich K. éltetve Villányi igazgatót, Reviczky Gy. pedig a tanári testületet. A vidám és előkelő társaság csak éjfélkor kezdett feloszlani.

— Kolos napja. Nagy ünnep volt Pannonhalmán. A rend tagjai Vaszary Kolost éltették, Vaszary Kolost a ki talán már nemsokára elfoglalja az üres primási széket. Jóformán minden fővárosi lap azt hirdeti, hogy Vaszary Kolos a prímás. Ma még nem tudjuk bizonyosan, de talán Pannonhalmán már tudják és pénteken talán nem a főapátot, hanem a jövendő prímást éltették. Kiváncsi megtudni mindenki vájjon ki lesz a prímás, leges!egkiváucsiahbak mi vagyunk, mi esztergomiak, mert minket érdekel legjobban. Itt marad-e vagy Budapestre helyezi át lakását. A »Magyar Hírlap« külön tudósítót küldött Vaszaryhoz. A főpap nyilatkozataiból úgy mellesleg kiolvashatjuk, hogy ő a prímás, azonban határozottsággal nem nyilatkozott, de igenis olyas valamit nyilvánított, hogy megérthetjük belőle, hogy hajlandó volna székhelyét Budapestre áttenni. Ugyanis ezt felelte a föltett kérdésre: »Háromszázezer

katolikus mindenesetre igényelheti, Rogy

főpap székeljen közöttük.» ... No de ez majd elválik a közel jövőben. Legyünk addig türelemmel és éltessük mi is Vaszary Kolost, nrnt magyar tudóst, mint buzgó főpapot és mint esztergomi prímást.

— Frigyes föherczeg e hó 29-én

este városunkba érkezeit. A főher- ! czeget Grivicsics Dániel ezredes és í Breuer főhadnagy fogadták az esztergom- i náiiai indóháznál. A föherczeg az érseki palotában szállt meg.

— A caldieroi ünnepélyre Komáromban tartózkodó önkénteseink közül is eljöttek mind Leidenberger hadnagy vezetése alatt is részt vettek az ünnepélyen.

— Kruplanicz Kálmán lm. tanácsos alispán a törvényhatóság nevében táviratilag üdvözölte az uj prímást és ! megkérdezte a pannonhalmi perjelt, hogy mikor fejezheti ki hódolatát az egy háznagy mik. Villányi Szaniszló fő- j gymuáziumi igazgató személyesen mont Pannonhalmára hódolatát kifejezni. Pisil tli István kir. közjegyző szintén személyesen ment az uj prímást üdvözölni. Lapunk zártáig a főkáptalan nem kapott a kinevezésről hivatalos értesítést,, ez ideig a magas főpapság részéről intézkedések nem tétettek.

— Legújabb. Irányadó kormánypárti körökben bizalmas megbeszélés tárgyát képezi egy nagy fontosságú politikai tény. Arról van ugyanis szó, hogy még az országgyűlés befejezése előtt Szilágyi Dezső igazságügyminisztert fogják az országgyűlési képviselő jelöltség elfogadására felkérni. Ha az igazságügyminiszter a jelöltséget elfogadja, az egész országban Eszlergombau lesz a legérdekesebb választás.

— Menu. A caldierói ünnepély menüje a következő volt; Hotel Schleifer, Grau vendredi, le 30 octobre 1891. Julienne Feyeux Esturgeou sauce tar- tare Filets do boeuf á Ja Wellington Charlotte á la reine Diiidon roti Saladé inelée Glace en forme Fromáge, Fruits, Dessert Café. Biére de Pilsen. Vius ; Somlauer Erlauer. Champagnes : Hungária Monopole.

— Templom szentelés. Amint értesülünk jövő hó 8-án templomszentelés lesz Kis-Szecsén, mely templomot Bálint János építész készíttette.

— Halottak ésteje az idén vasárnapra esik. A munkaszünet daczára a kereskedelmi miniszter megengedte oly czikknek elárusitását, melyet a közönség használni szokott. így tehát a temető az idén is felveheti csillogó, koszorús ruháját, melynek előállításával az élők kifejezik halottjaik, iránt tiszteletüket. Amint értesülünk a gymnásiumi ifjúság is lerója kegyeletének adóját tanárjai sírjánál hol a szokásos beszédet Tóth F. fogja elmondani.

— Lapunk egyik munkatársát súlyos, csapás érte k. neje elvesztésében mit| a következő gyászjelentés közöl: Beréuyi József mint férj, özv. Angyal Lörinczné mint anya, valamint rokonai, fájdalomtól meg!őrt szívvel jelentik, hogy a szerető és felejIhetlen hitves, a legkedvesebb gyermek, illetőleg rokon, Berényi Józsefné szül. Angyal Hona ifjú életének 22-ik, eszményi boldog ságu házasságának 3-ik évében, hosszas, kiuos szenvedés és a halotti szentségek áj latos felvétele után f. évi okt. hó 29-ik napján jobb létre szeuderült. A megboldogultnak drága hamvait f. évi október hó 30-áu délután 4 órakor fogják a köböl kuti sirkertben örök nyugalomra helyezni; az engesztelő szent mise-áldozatot pedig november 3-án, reggeli 8 órakor a köböl- kuti szentegyházban nz Urnák bemutatni. Köbölkút, 1891. október 29, Legyen áldott emléke !

— Az idő. Hirtelen történt a változás. Szinte nyári nap sütött s iine egyszerre elborul az ég, megeroduek a dühös szelek, a hőmérő leszáll a zérus fokra, sőt mi több, csodák csodája ! 30-án reggel holmi fehér pelyhok kezdenek szállingózni. Először azt hihette az ember, bogy valakinek kedve jött tollat dobálni az utczára, de néhány perez múlva aztán úgy megeredt ez a fehér eső, hogy az egész tájék hetakarózott fehérrel. Nagyolt néznek a járókelők. Tegnap még könnyedén futkostak és ime ma elő kell, hogy húzzák a téli kabátot. Ha ez így fog tartani, ismét olyan telünk lesz, mint tavaly volt, pedig ezt az évet már úgy is megsínylettük. Hátha ismét olyan szibériai hidegek lesznek !

e SÁR NOIT

Kurta por.

Seres Mihály uram nyakas bocskoros nemes ember anno 1623. Ha egyszer ő kegyelme valamit a fejébe vett, hat ökörrel se lehetőit más irányba terelni az esze járását.

No, de hát miért is ne maradt volna olyan, a minőnek az Isten teremtette, s a minőnek a világ a Seres-‘amilia tagját ember emlékezet óta ismerte !

Független nemes ember volt, A mit az apja ráhagyott, azt bücsü!öttel megtartotta, a szegényt megszánta, a nyomom Hat segítette, a vármegye dolgában mindig ingyen eljárt, dézsmáért, robotért, a jobbágyot nem zaklatta ; hát aztán jól tette, ha ur akart lenni a maga portáján !

Szép felesége volt neki, szép két kis gyermeke, egyik szőke, másik barna, egyik fiú, másik leányka, — szerette őket Isten igazában. Munkás népét, udvar cselédjeit erejükön túl soha sem terhelte, a mije volt azt atyafiságával, barátaival, ismerőseivel jóban rosszban megosztotta.

Áldotta is, szerette is mind az egész vidék és szerény nemesi kúriája a maga ősi egyszerűségében, lakó falaival, mohos tetejével mindenkor nyitva állott minden hazafinak.

Hanem azért mégis igen-igen nagy szálka volt nemzetos Soros Mihály uram valakinek a szemébe.

Ez a valaki pedig hatalmas ur volt, a ki nem tűrt elleumondást, ki a mit kívánt, ha nem kapta jó szerével, elvette erőszakkal. Olyan volt akkor régen a világ sorsa, hogy a gazdag főnemes urak egész kis országot formálták a maguk jószágain. Uralkodtak zsarnok módra, kemény falu varaikból kiszegezve az ágyukat, nem féltek senkitől, sem a király parancsától, sem a nép átkaitól. — Azt akarták, hogy valamint a fűszál meghajlik az ő lábaik alatt, úgy hajtsanak térdet-fejet előttük a vidék lakosai, hordják magtáraikba termésüket vakságul. Alázatosan szó nélkül tűrjék, ha vadászat közben letapossák vetéseiket, mulatságból fölperzselik viskóikat.

Igaz, voltak közöttük dicső hazafiak, a kik életüket és vagyonukat a hazának szentelték, a kik ha ragyogtuk, csak annak örüllek, hogy ragyogásuk fényt vet a nemzetre !

Ezek, ha béke volt, a király oldalán tündöklő fegyverzetben , kincsekkel , ékesen, bölcs tanácsaikkal, személyük hatalmával és családjuk nagy erejével a hazát szolgálták; ha pedig Tihirt, veszedelmet jelentett az országban körülhordozott véres kard, maguk álltak a zászló alá, vitéz seregeik élére és harczoltak, győzlek vagy meghallak vitézül.

De voltak ám olyanok is, a Iák nagy uovük varázsát arra használták fel,