Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 52. szám
ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM. • . \ 52. SZÁM. . VASÁRNAP 1891. JUNIUS 28. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre.............................• . . . . Fel évre .............................................................. N egjed évre......................................................... Egy szám ára 7 kr. 6 frt — kr 3 Irt — kr 1 frt 50 kr Városi és megyei érdekeink közlönye. SZER K eTz T ŐSÉG: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők, K I A D Ó - hTv AT A L : SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánliirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési penzek és reklamálások intézendők. •--------------------------------------------------------------------• H IRDETÉSEK : HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabban közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. •---------------------------------------------------------------------• K ulturprogramm. Esztergom, jun. 27. Ssztergom emelésére és felvirágoz- isára évtizedünkben sokkul több me terem, mint azelőtt egész korkok alatt összesen. Mindannyian érez- , bogy visszamaradtunk fejlődés igában s hogy a magunk erejére yunk utalva. Segítsünk magunkon és az Isten is ;;segit! — ez a jelszó és semmi Mert a mit elvehetnek, azt ólaik s a mit megadhatnának, azzal ! várost boldogítanak. A.z esztergomi kereskedelem és ipar 'forgalmi eszközök fogyatékossága Itt nem volt képes föllendülni s a os anyagi erősségét biztosítani. Esztergom jövőjét tehát nem a gyáriban, nem a kereskedelemben és bban, hanem a kulturális intézmé- ííkben kell keresnünk. Itt van Magyarország első szeminá- raa, mely idevonzza a papi pályára iiülő óriási főegyházmegye legtehet- í!«ebb ifjúit. Itt van a benczések jóhirnevü fő- unasiuma, mely nemcsak lokális érlöket szolgál, hanem hatáskörével vy vonzóerőt gyakorol az egész nagy ákre. Reáliskolánk már régóta megéidem- ö volna az állaraositást, ha a város mur-politikájáért löbb hozzáértő férfiú ima Esztergom ólén. eeánynevelésünk a vízivárosi zárdá- országos hírű s nagy vonzóerőt worol a főváros közönségére is. NÉHA HOSSZAN . .. Néha hosszan elbeszélünk l S nem jő ajkainkra szó, [; Mely szerelmi vallomásnak [ Hűség zálogul egymásnak r Volna éppen mondható! 3 Szép időről, nyílt virágról 3 S dalról foly az egyveleg [ De szivünkben, hogy mi lobban í Mérhetetlen, olthatatlau í Egyikünk se vallja meg! I Mind a ketten rejtegetjük I Hogy szeretjük rég egymást, 0 a büszke tőlem várja, 3 _S én a büszkébb, ő reája I Bízom csak a vallomást! LITHVAT VIKTÓRIA. A p&losread nagyjai. ii. lö’öngyösi Gergely (1528—32. rend- Ikrális). Idejében rendjének legzseniáli- b) tagja. A Mátyás király alatt Dombrói pálos által megkezdett szerzeti év- töveket dicséretesen tovább irta. Mint se szónok több beszédet tartott szt. Pál- 9rnelyeket ki is adott. »Commentarius )i itiquas constitutiones« ez. munkájá- rionint az egyh. és római jogban kitűnő i mutatkozik be s elfoglalja helyét 9 Ö')Őczy mellett. Végre »Epitome, sive Érseki tanítóképző intézetünkből az ország első katb. tanítóképző intézetét lehetne és kellene kifejleszteni. Elemi iskoláink miutaszerüsógét legszebben hirdetik az idegen helyekről bejáró tanulók. Napirenden vau a női polgári iskola felállítása. A zeneiskolából konzervatóriumot kell fejleszteni. Az alsó fokú kereskedelmi iskolából középfokú kereskedelmi iskolát lehetue teremteni. A korszellem követeli, hogy az iparos oktatás is magasabb niveaura emelkedjék s hogy a földművesek képzésére is valahára adjunk valamit. Minden bármi szerény kultur törekvés is beillik a kultur-programm foglalatába s igy magántermészetű iskolákat is örömmel üdvözöljük. Szóval művelt Esztergomot kell előbb teremtenünk, bogy a jövő nemzedékek ne maradjanak vissza a korszellem követelményeitől s csak azután legyen eszményünk a gazdag és erős Esztergom. A maga erejéből fölemelkedett város a maga erejéből lesz képes tovább fejlődni, mert az egyetemes műveltség vezeti napjainkban nemcsak a virágzó városokat, de a virágzó nemzeteket is. Esztergomi konzervatórium. Esztergom, jun. 27. Az esztergomi dal- és zenekedvelő egyesület zeneiskolája a tanév végén fényes sikerű vizsgálatokban bizonyította be, hogy nagy hivatása van városunk breviloquia, in quibus omnium religiosorum profectus et profectuum adminicula, item defectus et defectuumantidota deseribuntur« ez. munkájával Toldy őt mint tanügyi Írót is felemlíti. Magyar Bálint (Valentinus de Ungaria) II. Ulászló alatt rém. szent Pál csodáiról irt. — Pesti Gáspár, kitől Sermones exhortatorii ad viros religiosos (Krakó, 1531.) és Compendium Directorii in visi- tatione fratrum (u. o. 1532.) maradtak fenn nyomtatásban. — Bánh Gergely (megh. 1545.) ki Rómában a Mons Coeliu- son állott pálos monostor perjele volt »Gregorius Coelius Pannonius« név alatt adta ki külföldön is elterjedt munkáit: Expos* tio regulae S. Augustini, Commentarius in cantica oauticorum, Collectanea in apoca- lypsim d. Joannis apostoli. — Csanádi Albert (vir. 1492.) szónok, eposi költeményekben előadta sz. Pál életét s más bibliai tárgyakat. — A pálos évkönyvekben feljegyezve találjuk még Kelemen barát (1468 k. Rómában perjel) és Várady Mihály (1484) nevét, mint hires szónokokét. Beszédeikből nem tudjuk mi maradt fenn, mert az e korból fennmaradt ilynemű munkák és töredékek névtelenek. E korból fennmaradt összes pálos emlékek közt ránk nézve legbecsesebb Báthori László biblia fordítása. Báthori számos szent életén kivül lefordította magyarra az egész szentirást. Az eredeti mii, mely a nyitra- megyei elefánti monostorban volt, hová a törökök elöl menekülő szentlörinczi pálosók vihették, elveszett. A nagyszombati klarisz- szák bírták másolatát, honnan ez a rend eltöröltetése után Fába Mátyás, ettől 1820jövőjében. Annyi szép tehetségű uj zenei nemzedéket produkál már eddig is, hogy szinte örömmel üdvözöljük a magasabb zenészeti oktatást az esztergomi konzervatórium megteremtésében. A zeneiskola csoportjait kibővítem, az oktatást egyetemesebbé és hozzáférhetőbbé tenni, a kathedrákat magasabb elméleti és gyakorlati kurzusokkal bővíteni, a korszerűen fölszerelt osztályokat külön csarnokban egyesíteni s ezáltal az intézet sorsát biztosítani, a város kultur-programinjáért lelkesedni s áldozni tudó főpapságot és vagyonos polgárságot a konzervatórium megalapításához megnyerni, az esztergomi zenei erőket egyesíteni s a tanulók anyagát szaporítani : mindezzel együtt véve meg volna teremtve a z esztergomi konzervatórium. A zenei műveltség kiegészítője a tudományos műveltségnek. Valamint minden művészi képzés, úgy a zene is szebbé, jobbá és nemesebbé varázsolja a nemzedékeket, mig a tudományos nevelés csak felvilágosultabbá és gondolkodóbbá tessi azokat. Meg van nálunk az anyag, meg van a vezető erők összesége; tehát a talaj maga készen áll. A talaj megmunkálása s előkészítése valamint az elemi csapások ellen yaló biztosítása azonban már a város intézőinek hivatása. Az esztergomi konzervatórium akárhány tehetségesebb esztergomi leánynak és fiúnak biztosítana művészeti pályát, dicsőséges kenyeret, tisztességes megélhetést. De a ki nem is választaná a felsőbb zenei kiképzést kenyórban Jordánszky Elek tin nini püspök birtokába került, jelenleg pedig az esztergomi egyházmegyei könyvtárban őriztetik. Tartalmazza : Mózes könyvének egy részét, Józsua könyvét, a bírák könyvét, a négy evangéliumot, az apostolok cselekedeteiről szóló könyvet, az apostolok leveleit, a titkos jelenések könyvét. Müve a nyelv és nyelvtörténet búváraira tanulságos anyagot képez, velős rövidsége és sajátos kifejezésénél fogva becses irodalmi emlék, a kódexek időmeghatározásánál pedig nyelvezeténél fogva Útmutatásul szolgál. A XVII. és XVIII. sz.-ban sok pálost találunk, kik kevés kivétellel latinul Írtak, mint: Teretius Gergely, Kéry János, Va- noviczy János, Landor László, Kollecsány Ádám, Bolla Péter, Kienczl Nándor, Bari- lovics Lajos, Mácsay Sándor stb. Lássunk azonban néhányat azon XVIII. sz.-beli pálos irók közöl, kik magyarul Írtak. Azon rendben sorolom fel, amint első műveiket kiadták. Csúzy Zsigmond. Korának egyik legjelesebb egyh. szónoka. Remek beszédei két vaskos kötetben jelentek meg. Az első kötet (754 1.) 77 szentbeszédet tartalmaz s »Zengedezö sípszó« ez. a. 1723-ban Pozsonyban jelent meg az észt. érsek költségén. Ehhez csatolva adta ki versekbe foglalt oktatását »Tündérség, kinek pa- lásztya alatt ravaszon beférkezett apostoli hazánkba a mostoha atyafiság.« A második kötet (662 1.) 1824-ben jelent meg »Lelki éhséget enyhítő evangéliumi kölcsönzött három kenyér« ez. a. Ezenkívül más beszédei a következő czimek alatt adattak ki: »Evangéliumi trombita«, Pozsony, 1723., pályának, még az is dúsan megjutalmazná a művészet élvezésével mindazokat, a kikkel együtt él és érez az életen keresztül. Magasztos hivatása volna az esztergomi konzervatóriumnak, mert újabb oszlop lenne Esztergom szebb jövőjének csarnokában. A főváros közelében sehol sincs konzervatórium. Az esztergomi konzervatórium ennélfogva nemcsak helyi," hanem országos érdekeket is szolgálhatna, ha az összes arra való erők egyesítése által működését megkezdené. Excelsior! Esztergom múltjából. Esztergom, jun. 27. Villányi Szaniszló szent benedekrendi házfőnök és fögymnásiumi igazgató. »Néhány lap Esztergom város és megye múltjából« ez.a. igen érdekes és Laiszky János gondos munkájában szépen kiállított könyvvel örvendeztette meg Esztergom irodalmát. Örömmel üdvözöljük a nevezetes irodalmi eseményt annál is inkább, mert az nem a szórakozó dilettantismus, hanem a komoly bivatásu történeti kutató szellem gyümölcse. Hogy első sorban is a munka anyagi kérdéséről referáljunk, meg kell emlékeznünk a történettudós áldozatkészségéről. Nem is említve a typographiai kiállítás tetemes költségeit, csak a három fő melléklet előállításának költségére hivatkozunk, a mi négyszázhetven forintra rúgott. Művelt közönségünknek nem kell többet magyaráznunk »Kosárba rakott aprólékos morzsalék« u. o. 1725., »Egész esztendőre való hármas prédikátziók«, u. o. 1725. Orosz Ferencz. Rendjének egyik legjelesebb tagja. Szerzetének történetét meg irta s kiadta »Synopsis Annalium Eremi Coenobicorum ff. Eremitarum Ord. S. Pauli« ez. a. Sopronban, 1747. Továbbá »Egyedül- valóság ékessége« ez. alatt rém. sz. Pál életét sz. Jeromos után. Másodszor kiad 1757-ben. Lefordította Kummer László müvét »Puteus aquarum viventium: Elő vizek kúttya« ez. a. 1743. Másik műve: Vita moriens, avagy haldokló élet, Nagyszombat, 1754. Magyarázatok kíséretében : Orátiones procerurn Regni Hungáriáé, Kőszeg, 1754. »Első rém. sz. Pál lelki elmélkedésekre gerjedeztetető barlangja«, Nagyszombat, 1755. »Keresztényi tökélletes halálra készülő élet«, Pozsony, 1758.Hanapi »Flores bibliei« ez. munkáját leforditá s kiadta »Lelki kincsekkel rakott tárház« ez. a., Kassa, 1768. A sárvári b. Szűzről Írott könyve »Magyarországnak jeles tündökléssel feltetszett uj csillaga«, Nagyszombat, 1754. János küliüllői esperes Krónikáját lefordította s kiadta Budán, 1760-ban. Végre kéziratban maradt fenn tőle Kempis Tamásnak Krisztus követéséről irt munkája latin versekbe szedve. Eszterházy László gr.. Munkái: «Kortonai sz. Margitnak csudálatos megtérése«, Sopron, 1757. »Választott edény«, Xav. sz. Ferencz tiszteletére moudott beszéd. Nagyszombat, 1758. Kollarich Joakim. »Philothea, azaz: ájtatos életre vezető ut«, Nagyszombat, 1764. »Keresztény intések a komáromi
