Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 52. szám

n ti agy kötet két forintos áíáivak jutá- nfosságát.

A ma megjelent pompás könyv nemcsak »Néhány lap Esztergom váró« és megye múltjából«, de néhány kidolgozott fejezet, néhány bovégzett részlet belőle.

Az első rész Esztergom és vidékének erődítéseiről, a Várhegyről, a Vízivárosról és Esztergom sz. kit. város helyrajzi viszonyairól tájékoztat. A második rész adalékokat tartalmaz Esztergom város és megye művelődési ésrnépességi visszonyainak történetéhez a XVII. sz-ban. A történeti mű függelékében a XVIII. sz. iparczikeinek és munkabérének árszabásaival ismerkedünk meg.

Az első ábra kromolilographiában az ‘esztergomi vár erődítéseinek és közvetlen környékének 1756-iki alap- és helyrajzát mutatja; a második lapaz esztergomi vár kiválóbb erődítési pontjainak ál metszetét adja, a harmadik melléklet pedig az utolsó várbeli templomok képeivel ismertet meg.

A tizenkilenc Ívre s ábrák nélkül százötven két lapra terjedő könyv homlokát csinos ovál klisében az 1720 iki esztergomi várkapu rajza disziti.

Alapos munkával végződött Villányi -Szán:s ló mikor rendkívül részletes tanulmányokat követelő könyvét megírta. Legyen a mű Esztergom történetének egyik legbecsesebb határköve. Fogadják a könyvet minden müveit valódi körben kegyelettel. Ez az első irodalmi emlék a miilenium küszöbén Esztergom 'viharos múltjából.

Olvasó-asztal.

— A „B udapesti Hírt a p“ előfizetési felhívása. Főszerkesztő : Rákosi Jenő. Felelős szerkesztő: Csajthay Ferenc».- Dolgozótársak'. Balogh Pál, Balázs Jgnácz, Baksay Sándor, Béla Henrik, Berényi László, Barna Izidor, Csajthay Ferencz, Csapodi István dr., Fiam marion Kamill, He rezeg Ferencz, E. Illés Károly, Kaas Ivor báró, Ö-ivald 'Sándor, őszi Koméi, Proff Sándor báró, Bákosi Jenő, Bákosi Viktor, Solder Hugo. Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Vasskó Elemér. A kiadóhivatal feje: -Zilahi Simon. A Budapesti Hírlap jun. 15-en tölti 1 he fennállása tizedik évét. Ez évek alatt a magyar közönség legnéps/erübl), legelterjedtebb lapja lett és a mai időszaki sajtó kellékeivel a magyar hírlapirodalom elsőrangú tagjává küzdötte fel ■magát. A nemzeti irány merész és elszánt kultusza úgy a politikában, mint az irodalomban, a művészetben és a tá1 sadatömban biztosították neki a bir- Tipolvasó közönség rokonszenvét és tömegeit. Alig volt rá eset, Magyarországon, mióta az alkotmány ■helyreállt, de ritkán külföldön is, hogy hírláp oly vezérlő szerepet játszék egyes kérdések sorsa megalakításában, minőre a Budapesti Hiilap aránylag nem hosszú fennállása óta ismételve adott példát : nem kell csak a véderő vitára emlékeztetnünk, a me'yben két. hónapon keresztül azt lehet mondani a Budapesti Hírlap táplálta & vitát, a közérdeklődést,

* közszellemet. Újabban pedig a közigazgatási javaslat első és döntő birálát a e lap hasábairól indult

ki, hogy az emléket megtermékenyítse. Ily sikerhez

pedig kettő szükséges: elsőbben is az értelmi tőke párosulva az írói tehetséggel; másodszor az abszolút függetlenség minden párttól is hatalmasságtól. Ezek ■nélkül lehetetlen azt. az erkölcsi erőt felszabadítani s munkássá tenni a közérdek javára, a minő a tisztességes sajtóban és munkájában rejlik. Ha pedig valaki e helyen, a hol az újság kénytelen magáról beszélni, ezt dicsekvésnek venné, annak megen- ges/telésére készséggel tesszük a vallomást, hogy "távolról sem tartjuk magunkat csalhatatlanoknak. Tudjuk, hogy minden vigyázat és megfontolás mellett is botlunk mi is. De botlásunk is csak szabad meggyőződésünkből ered, nem egy harmadiknak akár egyénnek, akár társaságnak, akár pártnak, akár felékezetnek, akár osztá'ynak sugaimazásából vagy egyoldalú érdekéből.

Bízvást tehetjük hát olvasóinknak azt az ígéretei, lrogy úgy mint eddig, újságírói kötelességeinken és lelkiismeretünkön kívül m'S urat magunk felett el nem ismerünk. A politikai vezetést, a vezérczikkek Vov'atát Balogh Pál, Kaas Ivor báró és Bákosi Jenő látják el rendesen. Jogi szakezikkeinket, általában jogi szakkérdések fejtegetését, rovathoz nem kötve Edvi Illés Károly kitűnő tollából veszik e lapok olvasói. Orvosi s természettudományi kérdésekben Írónk és tanácsadónk Csapodi István dr., a jeles fővárosi orvos es szakiró. A többi rovatok megoszlanak kipróbált s nagyobb részt már évek óta a Budapesti Hírlap közönségét szolgáló több dolgozó társaink közt. Irodalmi es tárc/arovataink a mellett, hogy a lap kereten kívül levő írók közreműködését is sünien igénybe veszik, sőt a közönség köréből is a tehetsegeket magához vonni iparkodik, oly erőkre vannak állafidóau búvá, mint Tele ki Sándor ezredes, T ó t h Béla, Bákosi Viktor (Sipu usz), Herczeg Ferencz, Baksay Sándor, Béla Henrik és a főszerkesztő (—ő ), végül a világraszóló hirt élvező F 1 a m m a r i o n Kamill, a ki szintén állandó szerződéses viszonyban van a Budapesti Hírlappal. A regenycsarnok számára iparkodásunk, hogy a küllőidről s a hazai erőktől is a javát szerezhessük meg a Budapesti Hírlapban. Cs i ky Gergely kitűnő regény- és drámaírónkat a hírneves franczia 0 h n e t György váltja fel. Egy olasz regény Salvatore Farina tollából sxin én birtokunkban van. Hogy nagy áldozatoktól a m rettenünk vissza e rovat érdekeben, megmutattuk azzal, hojjy tavaly megszereztük és k"zöltük Stanley legújabb müvét afrikai expedicziójáról. Angol regényeink, a melyekből évenként ketiőt hármat szoktunk közölni, kitűnő kedveltséget élveznek. A mi e lapok többi tartalmát, u. m a közgazdasági, újdonságokat, az értesüléseket, helyi, vidéki és külföldi tudósításokat illeti: mindez régóta úgy el van látva a Budapesti Hírlapban, mtnt bármely elsőrendű európai lapban. Dolgozótársainkat méltán nevezhetjük kipróbált és lelkes gárdának, a mely becsvágyát helyezi lapja korrekt és kitűnő kiszolgálásába. Minden jelentékenyebb magyar városban van tudósítónk, Bécsben egész kis fiókszerkesztősóg szolgál ki bennünket tele- gráf és telefon utján ; az európai nagy városokban saját talósitóink óvják közönségünk érdekeit és mindenüvé a haza határain belül es kívül, bárh*I valami rendkívüli dolog készül vagy ha csak vóletlénül megesik: külön kiküldött tudósítóink ott vannak vagy ott teremnek mint a magyar olvasóközönség érdekeinek katonái. A Budapesti Hírlap iránya az elmúlt decennium alatt kiáLotta képességei tüzpróbájáh Ebben a változatlan irányban fogja ezentúl is teljesíteni feladatát és kiszolgálni olvasóit. Julius 1-én fogjuk megkezdeni 0 h n e t György A gyűlöl- sag adója czimü uj regényének a közlését, mely a Budapesti Hírlap kizárólagos tulajdona.

Az előfizetés föltételei : Egész évre 14

frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. A fővárosi nyaralókban lapunk kora reggel kézbesittetik, az egész fürdő-évad alatt pedig előfizetőink kívánságára a*lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő cziin alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kerület, Kalap-utcza 16. szám.

— Pesti Hírlap. Hogy a Pesti Hírlap ma — tartalmának bőségére nézve — Magyarország legnagyobb lapjának méltán mondható, kétségtelen. Mert a közigazgatási vita megkezdése óta naponkint busz oldalon (vasár- és ünnepnapokon pedig 24—32 oldalon) jelenik meg, amire eddig nem volt példa hazánkban. S azonfelül, hogy az országgyűlési vitát érdemlegesen ismerteti, a napilapok közül egyedül a Pesti Hírlap hoz országgyűlési karcolatot minden nap, »A tisztelt Házból« és »A mai ülés« czimek alatt. Naponkint egész csomó karczolat, kis caikk» tréfa» jól megválogatott tárczák teszik a Pesti Hírlapot a magyar olvasó közönség legélénkebb, legkedveltebb lapjává. Re- génycsarnokában most a kitűnő franczia szerző : Theuriet André legújabb, igen kedves és érdekes regényét közli, melynek czime ; Roche kisasszony atyja. A julius elejével belépő uj előfizetők a több mint egy hó óta megjelent részt külön lenyomatban megkapják. Ezt követni fogja a jövő negyedben koszorús költőnk Jókai Mórnak most készülő regénye, melynek czime alkalmasint Czigány-gróf lesz. (Jókai regényei ezentúl a Pesti Hírlap tulajdonosai, Légrády testvérek kiadásában fognak megjelenni) Mindezekhez járulnak a Pesti Hírlap rendkívüli kedvezményei: az előfizetők minden két hétben külön zenemellék- letet kapnak ; karácsonykor minden előfizető ajándékul kapja a Pesti Hírlap Naptárát, egy valódi diszművet, melynek Roskovics Ignácz által rajzolt czim- képe az idén valóban kellemes meglepetést fog szerezni a megajándékozott előfizetőknek, eltekintve attól, hogy bővebb tartalmú s díszesebb kiállítású naptár bizonyára nem fog megjelenni az őszi könyvpiaczon. Ezek után bátran elmondható, hogy itt már minden verseny kizárva : Az előfizetési összeg (egy bóra 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr) a Pesti Hírlap kiadóhivatalához (Budapest. V., nádor-uteza 7. sz.) küldendő, honnan mutatványszámokat is lehet kérni.

földrengés leírásával«, alkalmi versezet, Pest, 1766. »Csepelényi György élete«, u. o. 1772.

Osváld Zsigmond »Gróf Essex« czimü szomorujátékot forditá magyarra és adta ki Pozsonyban 1785. Eredeti müve: »Zsófia avagy az igazságos fejedelem«, Győr, 1786. Erasmus beszélyeiből »Pauaszolkodó feleség«, u. o. 1787.

Alexovics Vazul, a rend eltöröltetése után a pesti k. egyetemnél hitszónok és tanár. Tanítványai három hónapig- gyászolták. Kitűnő szónok. Magyar munkái : »Ünnepi predikátziók«, Pest, 1780. »Vasárnapi predikátziók«, u. o. 1790. 4 köt. »A könyvek szabados olvasásáról«, u. o. 1792. Kiadta továbbá 1789-ben b. Orczy fölött mondott halottas beszédét s 1793-ban Bécsben sz. István tiszteletére tartott beszédét is, melynek czime: »Az emberséges ember.« Ezeken kívül több munka maradt utána kéziratban.

Egyed Joákim »A keresztény tudományról oktató beszédek«-et irta plébánosok használatára. Vácz, 1794, négy vastag kötet. »Ünnepnapi predikátziók«, u. o. 1798.

Szentgyörgyi Gellért »Józan elmélkedés a religioról«, francziából és németből, Pest, 1795. Irt továbbá verseket »Örök emlékezetére Sándor Leopoldnak«.

Pór István. »Jámbor élet, szoros ösvény«, Nagyszombat, 1797.

Simon Máté pálos, később kárászi plébános, jelesqhitszónok. »Beszéd a religiónak három rendbeli ellenségei ellen«, Vácz, 1799. Boldog asszonyról 40, továbbá sz. Annáról, Joakimról és Józsefről szóló szt.

beszédeit kiadta u. o. 1801. Továbbá »Az Ur Krisztusról XXXX. egynéhány predikátziók«, Vácz, 1802. »A káromkodásról tiz predikátziók«.u. o. 1795. »Predikátziók«, u. o. 1800.

Potyondí Ráfael ily czimü munkát irt: »Az áhitatos magyarság számára dicsőséges szűz szent Margit IV. Béla magyar király leányának tisztelete«, Pest, 1805. — És mások.

Mint láttuk: a fennti írók elsorolt művei legtöbbnyire pálosaink hivatásos munkálkodásai körébe vágnak, de foglalkoztat szakba vágó tárgyakkal is.

Ha végigtekintünk pálosainknak e pontban részben felsorolt nagyjain, lebetetleu fájlalva fel nem sóhajtanunk:

Paulinus rend, hová lettél? .. .

Szép hazánkból, hej kivesztél!. . .

— Építkezés. Bálint János Kis- Szecsén ref. templomot; épít, melyre a csillagot f. hó 24-én tették fel.

— Kúriai Ítélet. Obola István bajotbi lakos 1889 évi október 10-én édes atyját halálig verte, mert anyát ok nélkül gyanitotla, utóbb, midőn e miatt általa kérdőre vonatott, őt is elverte. A komáromi törvényszék szándékos omberölés büntette miait 3 évi fegyházra Ítélte őt, a mit a leír tábla 6 évre emelt föl. A kúria most a törvényszék ítéletét hagyta helyben, beszámítva elitéltnek a vizsgálati fogságban betöltött idejét is.

HÍREK.

— Az uj félév küszöbén tisztelettel kéri a kiadóhivatal az előfizetési összegek szives beküldését valamint az esedékes előfizetésdk megujitását.

— Fölszentelések. Ma szentelnek föl a főszékesegyház kápolnájában tizenhat végzett theologust, illetve már diakónust áldozó pappá. Két diákouus fiatal kora miatt jövőre lesz presbiterré. A fölszentelést Palásthy Pál püspök végzi.

— Haraszti Feigler Hermin Komáromban. Pesti Ihász Lajos színigazgató személyesen fölkérte Haraszti Hermint, hogy a komáromi saison végén két vendégelőadásra jönne a társulathoz. A fiatal művésznő, a ki minden oldalról számos ajánlatot kapott vendégszereplésekre, Komáromban kezdte meg útját. Kedden került színre a Vasgyáros, melyben a vendég Clairet játszotta. A komáromi intelligenczia rokonszenvesen fogadta. A pompás arena színig megtelt s a vendégművésznőt csokrokkal és tapsokkal üdvözölték. Ott volt Zuber József főispán, Szombathelyi Győző alispán, a város, a megye, a törvényszék, a járásbíróság számos előkelő képviselője, ott voltak a környék primacziális tisztviselői családjaikkal, a földbirtokosok fogataikon, a magyar tisztek s a komáromi és vidéki társadalom szine-java. Pesti és Dobó színigazgatók nyilatkozata szerint színműi előadáson Komáromban még nem vett részt olyan fényes és nagy közönség, mint a keddi előadáson. A vendégművésznő hatása jeleneiről-jole- notre fokozódott. Minden felvonás végén

zajosan kitapsolták, sőt jelenések kt ben is lelkesen tüntettek. Előadás ut Kepp sörcsarnokában bankettre gyűl kéztek össze a rokonság tagjai és tisztelők. Másnap, szerdán, Dóczy Csók került színre szintén teljesen niegtc házban. A főispán az alispánnal ez í kálómmal is megtapsolta a kiváló t hetségü fiatal művésznőt. A kómáról hölgyek szép szalagos csokrot s a k máromi fiatal urak szintén értékes S2 lagu virágcsokrot nyújtottak föl a szi padra. Viharos tapsok jutalmazták csók definiczióját, melyet a vendégm vésznő gyönyörűen szavalt. Mindi felvonás után többször meg kelle jelennie a közönség előtt. Végül ped lelkes éljenzésekkel búcsúzott el tő a közönség. Előadás uíán a dalárd kertben ismét bankett volt, honnan művésznőt Lakatos Ferdi zenekaráv kisérték Merle pénztáros vendégszere lakásán levő otthonjába. Pesti és Dől színigazgatók az előadások erkölcsi anyagi sikerétől föllelkesítve, a művés nőt három vendégelőadásra Érseki váróa hívták meg, a hol julius köz pén fog föllépni.

— A vízivárosi nönevelö intézet zá

vizsgálatai junius 22—27. napjain lön megtartva a legnagyobb érdeklődés melle A vizsgálatokon részben ngos Rossziv István dr.. főtanfelügyelő és int. igazgat részint Némethy Lajos lelkész elnökölt, leánykák szabatos feleletei, folyékony, é telmes előadása, valóban elismerést érdem és fényes tanúságot szolgáltat amaz által nosan ismert tény mellett, mily szakérti lemmel és buzgalommal foly e kitűnő ii tézetünkben az oktatás. Különös emlité kell tennünk a 22-én d. u. tartott be növeldei zenevizsgálatról, mely alkalomm a tágas földszinti terem zsúfolásig megte Az előkelő közönség a legélénkebb érdél lŐdéssel és élvezettel hallgatta a növend kék játékát, énekét és szavalatait. A le kés tapsok, melyekkel a közönség a szere] löket jutalmazta, hangosan bizonyított mily méltánylásban részesül a ritka el menetel és odaadó fáradozás, mely az ii trzet munkásságát nemcsak a tudomány* ismeretek, hanem a művészeti tárgyak az idegen : német, franczia, angol, olasz nye vek tanításában is jellemzi. Meglepően szí volt a gazdag kézimunka- és rajzkiállitá melynek választékos, magas Ízléssel készü darabjai két teremben voltak felhalmoz? Az intézet méltó büszkeségét képezi vár*' sunkuak és csak kötelességet teljesitüni midőn azt a t. szülők legkiválóbb figye* mébe ajánljuk, megjegyezvén, hogy a be intézetre vonatkozó mindennemű felvilági; sitással bárhová készségesen szolgál a főnöknő, az érdemekben gazdag Rémig; nővér, ki az iutézet mai virágzása kör: oly hosszú idő óta és oly nagy buzgalom mai fáradozik.

— Nagy zenevizsgálatok. A das

és zenekedvelő egyesület a tanév zár vizsgálatait az I. II. és III. zongora és begedü-osztálylyal kezdte meg. Mé3 tán feltűntek ez alkalommal Yanclí Imre, Sztraka Edit, Magurányi Olg) Popper Vilma, Mezey Ilka, továbV Bartal Olga, Radig Karolin, Szalks Irma, Perényi Irma és Reviczky Arpc dina. A hegedűsök közül mindentó meglepett a kis báró Pongrácz Károh és nőtestvérének összjntéka, tovább a Brukner testvérek, Horu Ede, BI ronkay Kornél és Popper József bizUJ előadása. A Fürdő-vendéglő nagy tea méhen megtartott záró vizsgálaton ■ hegedű osztály együttes tánezzenéjéj kívül Hübschl Kálmán, Bellovits Gyűli, Mercz Pál és Mattyasovszky önálló j t téka keltett tetszést. Igen szép heg^ düs tehetségnek bizonyosodott a tói Bellovits Gyula és Mercz Pali. A zoo gora osztály az ének osztálylyal vegyes mutatkozott bo a pompás közöuség előlit mely minden sikerültebb részletet zaj j^ tapssal jutalmazott. Kiválóan kitüii Felsenburg Blanka és Felsenlmrg Gyúr duója biztos gyakorlottságával, Peréin Irma és Bellovits Karolin Mendelssolijc capricciója tiszta előadásával, Pfau Giziké Leyhach Alvajárójának megleju