Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 83. szám
I vannak örökítve, persze német forrásból. Úgy látszik Schlick valódi reklámgenerális volt, ki neu késett az utóvilág számára különböző liarczi pozitu- rákban hátrahagyni arczmását, mert az bizony os, hogy ö alakja hűen van mindenütt fényképezve. Az erdélyi oláhok kegyetlenkedését Szeremley rajza után a magyar emigránsok által kiadott s a zalatnai vérfürdőt ábrázóló képe tükrözi vissza. 1848. október 24-én mészároltak le 640 zalatnai menekülő lakost. Ez igen ritka kép, miután a német kormány minden példányt megsemmisített, melyet csak megkaparithal ott, Bem erdélyi hadjárata sem maradt megörökitleuül. Győzelmes vonulása közben Kolozsvár felé megtámadtatván, a támadást visszaveri s eközben esik el Geramb osztrák alezredes, mely jelenet képben látható. Az 1849.márcz. 2-án vívott győzelmes medgyesi ütközet, Nagyszeben ostroma és bevétele Bem állal, szép rajzok. Megragadó •szépségű s pompás kivitelű olaj nyomat »Bem a piskii hídon.« Itt vívták honvédőink a leghősiesebb kitartással küzdelmüket 1849. febr. 1-én. Reggel 8 órakor kezdődött a csata, melyben Puchner vezérlete alatt 11.000 osztrák katona 40 ágyúval harczolt Bem 7.700 embere és 28 ágyúja ellen. Délután 4 órakor már futásnak kezdtek eredni^honvédeink, de Bem szava, ki megálásra bírja őket a Sztrigy felett elvesztő hídnál s ki felkiált: »ha hid el veszett, Erdély is elveszett,« újra támadásra vezeti őket. És mire beállott az alkony a császáriak teljesen visszaveretlek. Az 1849. február 5-én vívott bra- nyiszkói ütközet a szabadságharcz egyik legfényesebb fegyverténye s gyönyörűen van vissza is adva. Görgei maga Írja : »Branyiszkót megrohanni, akkor annyit tett, mint a bikát szarván ragadni.« De seregére nézve a branyiszkói har- czot a »lenni és nem lenni« kérdésének tartá, mert mögötte is ellenség állt, előtte pedig Schlick egy meged- zett és bátor hadsereg élén. A feladat hősiesen lön megoldva, Guyon ezredes vezérlete alatt a turóczi és zólyomi zászlóaljak vakmerő elszántsággal verték ki állásaikból az ellenséget. Egykorú festmény örökíti e fényes liarczi jelenetet. Nagy méretű, szép festmény, mely azon jelenetet ábrázolja, midőn a vörössapkások Szolnoknál halálmegvetéssel rohannak a gyilkos ágyutüzbe és szu- rouyrohammal foglalják el az osztrák ágyukat. A tápio-bicskei, kápolnai stb. csaták részletei szintén láthatók. Gyönyörű kép a szolnoki ütközet rajza, melyet Sserevnley képe után a magyar emigránsok adtak ki. A Komárom vára körül vívott liarczok s a vár ostroma is számos kópbeu van bemutatva. Budavár ostromát és bevételét szintén számos képben látjuk. Nagyon sikerült nagy olajfestmény és nagy kőnyomatu hű kép ábrázolják Budavár bevételét. Henczi osztrák tábornok megsebesülése is fel van tüntetve. Rajzban látható a győri csata is, melyben az ifjú császár is résztvett. Az orosz hadsereg felvonulását, táborozásukat is örökítik rajzok. Egész csoport kép adja vissza a világosi fegyverletétel szomorú jeleneteit. íme, mennyi sok megtekintésre méltó drága emlék, melyek visszavarázsolják szemünk elé elmúlt idők nagy eseményeit. E szűk csarnokkeretben csak futólagos, szűk vonásokban sorolhattam fel egyes kikapott részleteket, az e nemben is szerfelett gazdag, rendkívül érdekes kiállítás megtekintése elégítheti csak ki tudnivágyót és érdeklődőt. NŐKRŐL A NŐKNEK. (Emléksorok.) Nincs szebb, mint mikor egy szép leány jobban szereti a költőket, mint a — nőszabókat. * Mindenkinek van szentje, csak annak nincs, a ki a másét — szidja. * A modern nő nemcsak ismeri, de követeli is jogait. Es a modern irodalom a trónkövetelők pártján van. * Egy nagyon szellemes nő becsülése többet ér, mint ezeregy közönséges no tapsa. * A tökéletesen müveit férfiú tökéletesen tiszteli a nőt, mert a nők kultusza a művelt országok vallása. * A rut nő épen úgy gyülóle a tükröt, mint a szép nő azokat a charlatanokat, a kik az ő szeméban minden alávaloságu kkal tükröződnek vissza. * Már otthon meglátszik a leányon, hogy milyen asszony válik belőle, mikor a maga igazi otthona kezdődik. GASTEN. HÍREK. — Knauz Nándor dr. püspök, hl leves törfcéiiethuvárunk hétfőn f. hó l‘2én ünnepelte születésének 60. év- fijfdu lóját. Szívből kívánjuk, hogy e íjipot köztiszteletű tudósunk legvirulóbb yészségbou még számtalanszor megillesse. . — Bach M. Remigia, családi nein Jozefa, szül. 1836. Belfortban előkelő, vagyonos szülőktől. Édes anyját nár korábban, atyját a porosz-franczia iadjárat idején vesztette el. Egy bomba íullott szülői házába és atyját halálo- tan megsebesítette. A szép tehetségű eányzó a leggondosabb nevelésben ré* ízesül t. Tanulmányait Ribeauvillében végezte egy nőszerzet hires intézetében is állandóan kitűnt társnői között. Tud- vágy által ösztöuöztetve tanítói pályára határozta magát és úgy az elemi, mint a felsőbb leányiskolákra kitűnő eredménynyel tette le a képesítő vizsgálatot. A német nyelv tökéletes elsajátítása czéljából Schweizbe küldötték szülői, a hol több évet töltött Ingeubohl- ban. Visszatérvén szülőihez, mély vallásosságu édes anyja azt óhajtotta, hogy két nővére példájára szerzetbe lépjen. De édes atyja ellenkezett, mig végre a Gondviselés csodálatos intézkedése folytán csakugyan teljesült az anya óhaja, de leányától teljesen meg- kellett válnia. Remigia főnöknő 1863- ban Magyarországba jött és a szathmári anyaházba lépett Biró László püspöksége alatt. Két év múlva Esztergomba jött a Scitovszky bib. által alapított zárdába és itt tette Biró László kezébe fogadalmait 1866. okt. 15. Ezen idő óta itt működik, 187b óta mint főnöknő. Itteni működése, az iskolák és a templom érdekében tett fáradozásait mindenki ismeri. — Emléktárgyak. A vízivárosi nőnevelőintézet növendékei szeretőtök és ragaszkodásuk tettleges tanúsítása czéljából néhány emléklárgygyal óhajtottak a nt. főuöknőuek kedveskedni. Ezen emléktárgyak a következők : 1. Egy gótli ízlésű egészen ezüst kehely. Tasperencsések vagyunk, de anyáink és testvéreink, rokonaink és ismerőseink ezrekre menő hosszú csoportjai mind a te dicső munkásságodnak, a te szellemi vezetésednek köszönik ismereteiket; erényes, a fáradalmat megnemesitö életüket; nyugodt megelégedésüket és földi vagy talán már tulvilágí boldogságukat. Negyedszázada, hogy lángoló bited és dicső erényeid tömjénillatával az Urnák kedveskedel. Negyedszázada, hogy mint az ismeretek és tudomány fogyhatlan fényforrása az elméket világosítod. Negyedszázada, hogy mint az ifjúság ritka nemtője, azt az egyház és haza javára igazi jámborságban és őszinte hazaszeretetben képezed. Fogadd nemes, fáradhatlan és eredményekben gazdag munkásságodért általunk mindazoknak legforróbb háláját, kik tanítványaid lehetni szerencsések voltak. Légy meggyőződve, hogy mindannyian hő tisztelettel, forró köszönettel, elévülhet- ( len bálával környezik nemes Személyedet és mig a dúsan megérdemelt elismerés koszorúját fonják ma homlokod köré, szivük legmélyebb mélyéből kérik a minden jó Adóját, hogy Téged testi-lelki áldásainak legbőségesebb teljével elárasztva, az egyháznak és második hazádnak javára; az ifjúság boldogitására és rendednek díszére az emberi életkor legtávolabbi határáig éltetni kegyeskedjék. A hála koszorúja. nt. Remigia főnöknő fogadalom-letételének 25 éves jubileumára. Irta: PASZLAVSZKY SÁNDOR. Szavalta : DOSZTÁL OLGA. ősi Esztergomunk őszi tája felett Mai áldott napunk nem lát búfelleget: Az ég olyan tiszta, Mint tavasz reggelén a szűzi gyermekszív, Melynek érzés lángja dicső menny felé hív, 8 áldással tér vissza. Miért e szent öröm veröfényes napja, Mikor az őszi lomb sátrát dér fonnyasztja, S hull már virág, levél? . . . Honnan a koszom szép tavaszi éke, Midőn a kert díszét már őszi szél érte — S hervadásról beszél ? Szivünk tavasza ez ! Lelkünk imában szól Az égi kegyelem nagy ajándékból — A háládat nyelvén ; Főnöknőnk éltének vidám áldásfénye Száll forró érzelmink dús termő földére, Ünnepi díszt keltvén ! Áldást esdö kézzel, — fel hát, növendékek ! — A hájakoszorut fejére tegyétek, Zengve nagy érdemét; De még inkább azért harsogjon ma a dal, Hogy huszonöt évre a megjött diadal Esztergomnak esek! A szent fogadalom hű letételének Huszonöt éve ma, — s méltán harsog ének Isten nagy kegyéhez ! Drága, jó főnöknőnk, szent Yiucze leánya Kit a békétlenség vihara nem hánya, Mondd, — szived mit érez?! Nem felelsz ; de hőn ver, tudjuk szived újra, S ifjú vagy lelkedben huszonöt év múlva Nevelés ösvényen ; Mert Istent szereted, szolgáltál a honnak, S tanitványid fődre ma koszorút fonnak Hálából serényen! Elrejteni óhajt szerénységed talán ? . . . Hajh, de örömtüz gyűl Esztergom ős falán, A mely ösmer régen! S halk hullámverési a szőke Duuának Minket mintha folyton dalra oktatnának, Hogy elzengjük szépeu. A müveit frauezia föld adott minekünk, Kegyes jó főnöknőnk ! téged, kit szeretünk Boldog gyermekszívvel ; S huszonhat tavaszinál’Esztergomban láta : Mint fejlik nálad az erkölcs szép virága, S buzgalmad mit mivel! . . . Szereteted hevít; nyelvünket beszéled : Született magyar sem mérkőzhetnék véled Szóban s dicső tettben, — S mi, magyar leányok, áldjuk azt a napot, Midőn Isten nekünk hü vezérül adott, S miénk vagy szüntelen ! Kegyes, jó Istenünk, — örömszerző Atyánk! Ki az ártatlan szív legforróbb óhaját Nagy örömmel veszed, — Halld imahangunkat szent oltárod előtt, S kísérje mindvégig a mai ünneplőt A te áldó kezed! lapzatán a következő emléksorok olvashatók : OCCASIONE QUINQUE LUSTRORUM JUBILAEI EMISSIONIS VOTORUM RÉV. SOR M. REMIGIAE BACH DIREOTR. STRIG. IN CIV. AQU. A. D. MDCCCXCI. DIE XV. OCTOBR. IN TESSERAM HON. F F GRATISS. DISCIPULAE. Azaz t »Tiszt. Bach Remigia nővér,. Esztergom-v'zivárosi főnöknő huszonöt! éves fogadalmi jubileuma alkalmából 1891. évi okt. 15-én tiszteletük zálo-i gául készíttették leghálásahb tanitvá-j nyai.« A kelyhet méltóságos és ftdo Palásthy Pál dr. püspök ur volt kegyei okt. 11-én a főszékesegyház téli kápol-J nájában felszentelni 2. Egy alba, ér: tékes csipkékkel. 3. Két antipendiuin a zárdatemplom főoltárára. 4. Hat da-í rab kehelytakaró. 5. Egy terítő ae szentségtartó alá. 6. Két darab díszes« festésű famunka. 7. Egy emlékalbumc Tábláját selyemre festett remek kéjp díszíti. Czimlapja e szavakat tártál! mázzá: »Nagyontisztelendő Bach Ml Remigia főnöknő huszonöt éves fogaß dalmi jubileumára 1891. évi októhee hó 15-én hálás kegyeletük jeléül hőb szerető tanítványai.« Tartalmát az Űdb vözlő beszéd, továbbá A hála kosza) lmja czímű költemény és az intézet ed évi növendékeinek aláírásai képeziki — A jubileum programmja a köö vetkező volt: I. öröm-ünnep. 18911 okt. 14-én. Kezdete esti 6 órakoni Műsor. Nyitányul : Marsch, Kettertőlí 4 kézre előadták : Fischer Gizella és Illés Irén. »A hivatás győzelme..! Allegóriái jelenet. Szerző Rosty Káli mán. Személyek : Malaszt Tillmauu Margit. Szegénység Szabó Anna. Szül: zesség Hegedűs Elza. Engdelmessóe Golakovszky Erzsi. Sz. Növelés Kisi Irén. Világ Lestyanszky Erzsi. Kino« Helle Iloua. Gyönyör Sehéda Idsí Hiúság Perina Mariska. Jozefia Fischer Gizella. Valse des flours. Kettertőö; Négyjkézre előadták : Vaskovits Gizelíl és Illés Ilona. Megvilágított élő kéje Üdvözlő beszéd. Szerzó Dr. Waited Gyula. Szavalta Illés Hona. Gram* Galopp de concert, Kettertől. Nógá kézre előadták : Pongrácz Clarissa é Trautwein Irén. La vie de Jeanmi d’Arc, par Delavigne. Szavalta Tillmauuj Margit. La cloche, három hangbai.fi Eneklé az intézeti énekkar. Fimettdi Románcz a »Boccaccio« czimű opereei teből. Czimbalraon előadta Czillek Miié ti 1 d. I. crociati a Gerusalemine, ♦ Torquato Tasso. Szavalta: Vaskovi'b Gizella. Potpourri, J. Raabtól. Négé kézre előadták: Lestyánszky Erzsiül és Till maim Margit. Gnädig und uiif guädig. Dialógus. Előadták : Pongrác Clarissa és Emele Klára. Die StilJl Wasserrose, Abtól. Zongora és hegedje1 kísérettel három hangban éneklé lnf« Fischer Gizella, Tillmann Margit, Hilfj Ilona, Fischer Gabriella, Trautweev Irén, Vaskovits Gizella, Sehéda Iol és Pongrácz Clarissa. Az indiai postíet Lamothetól. Négy kézre előadtákJű Prausz Teréz és Vaskovits Gizelllíe »Alkalmi ünnepély.« Vígjáték. Szemme lyek: Hegyessyné asszonyság Illés Homo Róza Illés Irén, Klára Trautwein íróéi Juliska Weiternitz Ida, előbbinek leányain KrisztinaPharaó király Fischer Gabrieli le Teréz, az egiptomi József Strobentz MíbIí git. Mariska, Pnthifár Szeyffert Marggi, Ilona, Pohárnok Balogh Irén. Auni Schipler Melánia, GertrudBrokeslréntín« álomfejtők. Egy koldusleáuyka Nam? Vilma. Játszótársnők: Marschal Ln Ilonka, b. Kaas Tériké, Pollinger Amin, Fischer Elza, Helle Rózsa, Vass Gizella« Steinbach Frida, Fischer Heléu, Keim} dorfer Erzsiké, Mersits Vilma, Travfii wein Vilma, Mácsay Elza, Bruní ner Henriette, Bencze Aranka, t, KaasErzsiko. Kimenetre: Öröininduki
