Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 83. szám
Előadták : Vaskóvits Gizella és Traut- wein Irén. Megvilágított csoportozat. II. Hálaadó-ünuep. 1891. október 15-én a zárdáiéin plombán. Reggeli 10 órakor ünnepélyes sz. mise, melyet nagy segédlettel méltóságos és főtDzt. :gr. Csáky Károly apát, kanonok ur fog végezni. — Mailáth György gróf főispán 'elnöklete alatt kedden közigazgatási bizottsági ülés volt. — Kálmán napja. Kruplanicz Kálmán alispán kir. tanácsost névnapja alkalmából rokonszenves ovácziókban részesítette a vármegye tisztikara. — Vaszary Kolos főapát. Az nj zala-apáti apátot az észt. származási! Rozmanitk Rikárdot, kinek részére megérkezvén a királyi megerősítés s a pápai npprobáczió, vasárnap benedi- kálta Vaszary Kolos panonhalmi főapát. Ez az első kivételes eseet, hogy a benedikálást, mely funkcziót eddig valamelyik püspök végezte, egy {szerzetes teljesítse. Ezzel a tényével XIII. Leó pápa ismét jelét adta a szt. Be- ■nedekrend s különösen annak magyar- országi feje, Vaszary Kolos főapát iránt való rokonszenvének. — Vasutunk megnyitása. A legutóbb tartott igazgatósági gyűlésen elhatározták, hogy az Esztergom—Al- más—füzitői uj vasúti vonalat november végén fogják ünnepiesen a közforgalomnak átadni. — A primás-kérdésröl a B. Hírlap tegnapi száma ezt Írja: Ugrón 'Gábor ma meginterpellálta a kultuszminisztert egyedül a prímás kinevezése végett s elbeszélte, a mit mindenki tud, hogy a kormány Samassa József egri érseket jelölte ki e méltóságra; kérdezte-: »mi gátolja a kormány és •a nemzet jelöltjének kinevezését?« Bécsi és római befolyásokat emlegetett és azt, hogy az egri érseknek esztergomi érsekké kinevezése kánonjogilag •csak áthelyezés, mely Rómából invesztitúrát nem kíván, mert a hierarchiában rangfokozat!al nem jár. A kérdés nagyon érdekes s a miniszter feleletére az egész ország kiváncsi. Fokozottabb e kíváncsiság az által, mert kitudódott, hogy midőn a Samassa és Schlauch közötti versengésben, mely mindkét jelöltnek kárára volt, a szombathelyi püspök Hidassy kinevezése komoly alakot öltött, egy miniszterta: nácsot tartottak Budán e tárgyban, [ melyben a kormány ismét állást fog- . lalfc Samassa József mellett és Szö- Syény minisztert 5 felsége személyéhez küldötte Galgóczra, hogy a magyar r minisztertanács fölterjesztését előadja. [ Még élénk emlékezetben vaunak ő feli ségéuek ekkor mondott szavai, melyekj [ kel az ország kafholikusait meguyug- í tatta az iránt, hogy a magyar katho- í likus egyház nem soká marad főveze- 1 Ités nélkül. És ime, most Ugrón Gá- I bor meglepi az országot a parlament- í ben annak elmondásával, hogy »a kor- ittmány most el akarja ejteni régi je- í löltjét.« Valóban ez a kormányra nézve £ igen kellemetlen. Hogy igaz-e. a mi- [i -niszterium feleletéből meg fogjuk tudni d harmincz napon belül. De talán az uj á kinevezés is meg lesz odáig. Beszélik - — az emberek sokat beszélnek ilyeu- d kor — hogy a kormány az egri érse- Á két mellőztetéseért a kalocsai érsekség- g gél kínálta meg, de hogy Samassa vo- ir nakodik azt elfogadni. Bármiül álljon n a dolog, kétségtelennek látszik, hogy ß a helyzet bonyodalmánál nagyobb í; a kormány zavara és határozatlansága. K Nekünk a primási székre személyes jeli löltünk nem volt és nem is lehet, sem \9 egyéni, sem pártpolitikai tekintetek ii reánk nézve nem irányadók; előttünk !í> csak a közczél és a közjó lebeg. E is. szempontból kívánnunk kell a kérdésnek gyors eldöntését s az első főpapi szék és nagy papi hivatalnak a legalkalmatosabb egyénnel való betöltését. — Azt liisz- sziík, a kormánynak elég ideje és módja volt magát minden irányban tájékozni. A bosszú késedelemnek mindenféle okát keresik az emberek s hol Becsben, hol Rómában járnak a helyett, hogy egyszerűen a magyar kormányban keresnék a hibát. Nekünk úgy tetszik, hogy voltaképen a minisztérium nem tudja, mit akarjon és mit tévő legyen. — Ugrón interpellácziója az uj primás ügyében. A keddi országgyűlés előtt Ugrón Gábor országgyűlési képviselő a következő interpellácziót intézte a vallásügyi miniszterhez: T. ház! Ez év jnlius 17-én kérdést intéztem a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a megürült esztergomi érseki és primási szék betöltése tárgyában. A minister ur julius hó 27-én válaszolt nekem és biztosított arról, hogy a primási széket minél hamarább be fogja töltetni, hogy idegen befolyásoknak tért engedni nem fog és hogy a király legfőbb kegyúri joga meg fog ovatni. A kormány, mint köztudomású, a primási székre Samassa József egri érseket hozta javaslatba. Az ország közvéleménye, mintha sejtette volna, hogy itt Magyarország közjogát ujabb veszély fenyegeti, a kormány ez állásfoglalását majdnem egybaugulag helyeselte. Én magam is abban a nézetben voltam, hogy ha a kormány bárkit, ki nemcsak szellemileg, de erkölcsileg és gazdálkodó természeténél fogva is alkalmas a primási szék betöltésére, javaslatba hoz, azt mindnyájunknak támogatnunk kell, hogy a magyar kormáuy e kérdésben az osztrák köröknek befolyását és Rómának jogtalan beavatkozását visszautasítani elég erős legyen. Midőn Samassa József egri érseket jelölte ki a kormány a primási székre, én ezen választást igen helyesnek és czélsze- rűnek tartottam, mert a nehézségek legyőzésére legalkalmasabb, hogy egy érsek jelöltessék ki, mivel Rómának csak akkor van joga beleszólani ás akaratát érvényesíteni, midőn egyházi hatalmat kell átruházni. Hogy ha valaki püspöknek neveztetik ki, püspöki hatalmát Rómának át kell ruháznia reá; ha valaki érseknek neveztetik ki, Rómának kell megadnia a palliumot, de ha érsek helyeztetik át az egyik érseki megyétől a másikba, akkor az illetőnek nem kell juriszdik.cziót kapnia, mert az egyh. hatalomnak minden jelvényével és teljével bir s csak azon terület, a melyen a hatalmat gyakorolja, változott meg. Azt hittem, hogy a kormányt e választásában éppen az a szempont vezette, hogy a közjogi nehézségeket minél könnyebben legyőzhesse. De a külföldi lapokból, különösen a Kölnische Zeitung-ból, a mely a római hivatalos közegeknek félhivatalos]organuma, arról értesültem a szünidők alatt, hogy a magyar kormány kérdést intézett Rómában, hogy vájjon eliogadja-e S a- massa Józsefet esztergomi érseknek és prímásnak és hogy onnan a magyar kormánynak az a válasz érkezett, hogy: Non placet. Most pedig úgy vagyok értesülve, hogy a magyar kormány, mely itt a házban erósit- gette, hogy a nemzetnek közjogát és a magyar királynak legfőbb kegyúri jogait megóvni és megótalmazui akarja, újból, mint már annyiszor, áldozatni hozza a magyar nemzet közjogát és eláll a jelöltjétől. Éppen azért, mert a magyar nemzetnek kegyúri jogát, melyet a magyar király gyakorol, megrontani, megtöretni, kiszolgáltatni nem akarja, a kultuszminiszterhez a következő inter-' pellácziót intézi : Tekintve, hogy a primási szók mielőbbi betöltése, az idegen befolyás mellőzése és a magyar király kegyúri jogainak megóvása iránt ez év julius 27-én a miniszter ur Ígéretet tett; tekintve, bogy a kormánynak és a uemzetnek bizalma ritka ogy- í hangusággal Samassa József egri érsek személyét jelölte ki a primási méltóságra ; Kérdem a vallás- és közoktatási miniszter urat : a kormány és nemzet jelöltjének kinevezését mi gátolja? (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Az interpellácziót közölni fogják a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. — A város csatornázása. A jövő esztendő első kérdései közé fog tartozni a csatornázás kérdése. Csak ezután ne tartson olyan ^sokáig, mint a kaszárnya-kérdés. — Gazdasági egyesületünk kedden délután a főispán elnöklete alatt a megyeház nagy termében választmányi gyűlést tartott, melynek érdekesebb tkéinái a következők voltak : A földművelési minisztériumnak leirata 300 frt segítség, egy gyümölcsészeti szakközeg kiküldetése, úgy a vinczel 1 ér és föklmives iskola felállítása tárgyában. Ugyannak leirata Molnár István gyümölcsészeti biztos kiküldéséről. Leirat a peronospora viticola ellen való védekezés tárgyában. Hirdetmény a vinczellér iskoláknál alkalmazott gyé- ritő munkavezetőknek a szőlőbirtokosok által való igénybevétele tárgyában. Végül a pénztáros jelentése az egyesületet! pénztár állapotáról. — A villanyos világítás ügyében Esztergom sz. kir. város tanácsától a kővetkező felhívás jelent meg : Esztergom sz. kir. város képviselő-testületének 10/891. szám alatt b®zott határozata folytán, a város tanácsa a villamos világítás esetleges czéljából »Ganz és társa« részvény-társasággal a szükséges adatok beszerzésére nézve mngát érintkezésbe tevén, a nevezett részvény-társaság által arról értesittetett, hogy hozzávetőleges számítások szerint egy 10 gyertyafényű izzólámpához szükséges villamos áramért évi 4 frt alapdijon felül lámpánként és óránként körülbelül 2 kr, erősebb gyertyafényű izzólámpákért aránylagos nagyobb ár fizetendő. A villamos világítás berendezési költségei eddigi tapasztalatok szerint egyszerű kivitel mellett átlag 12—18 írtra rugnának berendezett lámpánként, mely összegek a kivilágítandó helyiségekben szükséges vezetéksodronyok, lámpák, egyszerű világítási tárgyak és ezek szerelvényeinek költségeit foglalják magukban. Ennek előrebocsájtilsával, figyelemmel arra, hogy a villám világítás létesítése attól függ, valljon mily nagy villám világítási szükségletre számíthatni, Esztergom sz. kir. város, Érsek-viziváros, Szenttamás és Szent- györgymező városok közönsége tisztelettel felkéretik, hogy a mellékelt bejelentési ivet kitölteni, s az azért, jelentkező hatósági közegnek átadni szíveskedjék. A felhívás másik oldalán vau a bejelentő iv. A nagy fontosságú kérdésről külön közleményt találnak t. olvasóink lapunk mai szómában. — Megbokrosodott lovak. Breuner gróf uradalmi kocsija hétfőn délután a uánai pályaházhoz hajtatott egy megérkező gazdatiszt elé. A kocsis azonban nem birt a megbokrosodott lovakkal, mert ezek lerántották a kocsist, a ki kezét törte. A megbokrosodott lovak azután eszeveszetten rohantak tovább a párkányi utón, mig mind a kettő a lábát törte. — Szerencsétlenség. Özv. Ber- nátkné előrehaladott korú párkányi asszony, a mint a nagy korcsma kut- jából vizet mert, elszédült s belezuhant a. kút gödrébe. A szegény öreg asszony rögtön szörnyet halt, mert a kiálló kövekben összezúzta a fejét. — Az esztergom—füzitöi helyi érdekű vasúti részvénytársaság, okt. 10-én d. e. 10 órakor tartotta harmadik igazgatósági ülését kövekező napirenddel : 1. jelentés a pályaépítés haladásáról ; 2. határozathozatal a pálya megnyitására vonatkozólag ; 3. pénztári kimutatás előterjesztése ; 4. jelentés a tervezett iparvasutakról; 5. jelentés és határozathozatal a „Tokod-Annavölgyi“ szárny-vonal építése tárgyában; G.jeleutós a tariffatárgyalásokról ; 7. folyó ügyek. — A tűzoltó hercegné. Bajnán tűz ütött ki. A veszedelem, melyet szivarozó gyerekek idéztek elő, rohamos gyorsasággal harapódzott tova s talán az egész helység elpusztul, ha nincs ott az uraság, Metternich Paula hercegné, a Sándor gróf leánya. A hercegné, kit eredetiségéért a bécsiek ép úgy dicsőítenek,mint jó szivéért, itt se tagadta meg magát* Mihelyest a lángok kicsaptak, a hercegné kisietett a kastélyból s a nála egybe- gyült nagy főúri társasággal rögtön a tűzhöz ment. Gotthard Ede tűzoltó- parancsnok itt dolgozott már tűzoltóivá’. Metternich hercegné beállott melléje második parancsnoknak. Föl tűrte ruhája ujját, a szoknyáját fel tűzdel te egy pár gombostűvel s igy fölkészülve, maga hordta az oltáshoz a vizet. E mellett parancsokat osztogatott, buzdította a népet, meg a maga vendégeit is, ugy, hogy nemsokára ezek is szorgalmasan hordták a vizet a tűzoltóknak. Eközben a hercegné lakájait szalasztotta a környékbeli pusztákra, meg Nngy-Sápra segítségért s csakhamar mindenfelől jöttek tűzoltók. Ezek közreműködésével sikerült nagynehezen elfojtani a tüzet, Leégett busz ház és több melléképület; egy öreg uszony a tűz alatt megőrült az ijedségtől. Rögtön a tűz után Metternich herezogné sorra járta az égotteket és pénzsegélyt és élelmiszereket osztatott ki közöttük. — Az épitö iparosok téli tanfolyama — mint azt velünk az igazgatóság tudatja — a budapesti állami ipariskolában ebben az iskolai évben is november 2-án nyílik meg. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként nov. 2-tól márczius végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 15 életévet betöltött, írni, olvasni és számolni tudó kőmi vés-, kőfaragó- és ácssegédek, valamint a 15 életévet betöltött, Írni, olvasni és számolni tudó kőmives-, kőfaragó- és ácstanonczok és gyakornokok, a kik legalább egy évet töltöttek már gyakorlatban. A beiratásnál előmutatandó irományok : 1., az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított erkölcsi bizonyitváuy — 2., a végzett isk. osztályokról szóló iskolai bizonyítványok — 3., munkakönyv, vagy az illetékes első fokú iparhatóság által hitelesített munkahizonyitvány. A tandíj 5 frt. A beiratás okt. 15-én kezdődik. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. A beiratás dija 2 frt, a tandíj 5 frt. — Uj naptárak. A Pallas-társaság díszes naptáraiból megkaptuk a következőket : 1. A magyar ember naptára 1892. évre A naptár-részen kívül elbeszélésekkel s költeményekkel Jakab, Mikszáth, Benedek, és Karczag, az év történetével ezen közkedveltségű naptár rendes krónkásától, továbbá gazdasági tudnivalókkal, adomákkal és számos illustratióval. Ára 40 kr. — 2. Az obsitos. Jó kedvű kalendnrioin. A magyar nép mulatságára glódába állította Vitéz Hári János. Az egész naptár csupa jóízű adomákból áll, temérdek képpel, díszítve s ára ennek is csak 30 kr. — 3. Tárcza-naptár. X. évfolyam. Mint in in dig, ugy ez évben is rendkívül díszes