Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 83. szám

Előadták : Vaskóvits Gizella és Traut- wein Irén. Megvilágított csoportozat. II. Hálaadó-ünuep. 1891. október 15-én a zárdáiéin plombán. Reggeli 10 órakor ünnepélyes sz. mise, melyet nagy segédlettel méltóságos és főtDzt. :gr. Csáky Károly apát, kanonok ur fog végezni. — Mailáth György gróf főispán 'elnöklete alatt kedden közigazgatási bizottsági ülés volt. — Kálmán napja. Kruplanicz Kál­mán alispán kir. tanácsost névnapja alkalmából rokonszenves ovácziókban részesítette a vármegye tisztikara. — Vaszary Kolos főapát. Az nj zala-apáti apátot az észt. származási! Rozmanitk Rikárdot, kinek részére meg­érkezvén a királyi megerősítés s a pápai npprobáczió, vasárnap benedi- kálta Vaszary Kolos panonhalmi fő­apát. Ez az első kivételes eseet, hogy a benedikálást, mely funkcziót eddig valamelyik püspök végezte, egy {szer­zetes teljesítse. Ezzel a tényével XIII. Leó pápa ismét jelét adta a szt. Be- ■nedekrend s különösen annak magyar- országi feje, Vaszary Kolos főapát iránt való rokonszenvének. — Vasutunk megnyitása. A leg­utóbb tartott igazgatósági gyűlésen elhatározták, hogy az Esztergom—Al- más—füzitői uj vasúti vonalat novem­ber végén fogják ünnepiesen a köz­forgalomnak átadni. — A primás-kérdésröl a B. Hír­lap tegnapi száma ezt Írja: Ugrón 'Gábor ma meginterpellálta a kultusz­minisztert egyedül a prímás kinevezése végett s elbeszélte, a mit mindenki tud, hogy a kormány Samassa József egri érseket jelölte ki e méltóságra; kérdezte-: »mi gátolja a kormány és •a nemzet jelöltjének kinevezését?« Bécsi és római befolyásokat emlegetett és azt, hogy az egri érseknek eszter­gomi érsekké kinevezése kánonjogilag •csak áthelyezés, mely Rómából invesz­titúrát nem kíván, mert a hierarchiá­ban rangfokozat!al nem jár. A kérdés nagyon érdekes s a miniszter felele­tére az egész ország kiváncsi. Foko­zottabb e kíváncsiság az által, mert kitudódott, hogy midőn a Samassa és Schlauch közötti versengésben, mely mindkét jelöltnek kárára volt, a szom­bathelyi püspök Hidassy kinevezése komoly alakot öltött, egy miniszterta­: nácsot tartottak Budán e tárgyban, [ melyben a kormány ismét állást fog- . lalfc Samassa József mellett és Szö- Syény minisztert 5 felsége személyéhez küldötte Galgóczra, hogy a magyar r minisztertanács fölterjesztését előadja. [ Még élénk emlékezetben vaunak ő fel­i ségéuek ekkor mondott szavai, melyekj [ kel az ország kafholikusait meguyug- í tatta az iránt, hogy a magyar katho- í likus egyház nem soká marad főveze- 1 Ités nélkül. És ime, most Ugrón Gá- I bor meglepi az országot a parlament- í ben annak elmondásával, hogy »a kor- ittmány most el akarja ejteni régi je- í löltjét.« Valóban ez a kormányra nézve £ igen kellemetlen. Hogy igaz-e. a mi- [i -niszterium feleletéből meg fogjuk tudni d harmincz napon belül. De talán az uj á kinevezés is meg lesz odáig. Beszélik - — az emberek sokat beszélnek ilyeu- d kor — hogy a kormány az egri érse- Á két mellőztetéseért a kalocsai érsekség- g gél kínálta meg, de hogy Samassa vo- ir nakodik azt elfogadni. Bármiül álljon n a dolog, kétségtelennek látszik, hogy ß a helyzet bonyodalmánál nagyobb í; a kormány zavara és határozatlansága. K Nekünk a primási székre személyes je­li löltünk nem volt és nem is lehet, sem \9 egyéni, sem pártpolitikai tekintetek ii reánk nézve nem irányadók; előttünk !í> csak a közczél és a közjó lebeg. E is. szempontból kívánnunk kell a kérdés­nek gyors eldöntését s az első fő­papi szék és nagy papi hivatal­nak a legalkalmatosabb egyén­nel való betöltését. — Azt liisz- sziík, a kormánynak elég ideje és módja volt magát minden irányban tájékozni. A bosszú késedelemnek min­denféle okát keresik az emberek s hol Becsben, hol Rómában járnak a he­lyett, hogy egyszerűen a magyar kor­mányban keresnék a hibát. Nekünk úgy tetszik, hogy voltaképen a minisz­térium nem tudja, mit akarjon és mit tévő legyen. — Ugrón interpellácziója az uj primás ügyében. A keddi országgyűlés előtt Ugrón Gábor országgyűlési kép­viselő a következő interpellácziót in­tézte a vallásügyi miniszterhez: T. ház! Ez év jnlius 17-én kérdést in­téztem a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úrhoz a megürült esztergomi érseki és primási szék betöltése tár­gyában. A minister ur julius hó 27-én válaszolt nekem és biztosított arról, hogy a primási széket minél hamarább be fogja töltetni, hogy idegen befo­lyásoknak tért engedni nem fog és hogy a király legfőbb kegyúri joga meg fog ovatni. A kormány, mint köztudomású, a primási székre Sa­massa József egri érseket hozta javas­latba. Az ország közvéleménye, mintha sejtette volna, hogy itt Magyarország közjogát ujabb veszély fenyegeti, a kormány ez állásfoglalását majdnem egybaugulag helyeselte. Én magam is abban a nézetben voltam, hogy ha a kormány bárkit, ki nemcsak szellemi­leg, de erkölcsileg és gazdálkodó ter­mészeténél fogva is alkalmas a pri­mási szék betöltésére, javaslatba hoz, azt mindnyájunknak támogatnunk kell, hogy a magyar kormáuy e kérdésben az osztrák köröknek befolyását és Ró­mának jogtalan beavatkozását vissza­utasítani elég erős legyen. Midőn Sa­massa József egri érseket jelölte ki a kormány a primási székre, én ezen választást igen helyesnek és czélsze- rűnek tartottam, mert a nehézségek legyőzésére legalkalmasabb, hogy egy érsek jelöltessék ki, mivel Rómának csak akkor van joga beleszólani ás akaratát érvényesíteni, midőn egyházi hatalmat kell átruházni. Hogy ha va­laki püspöknek neveztetik ki, püspöki hatalmát Rómának át kell ruháznia reá; ha valaki érseknek neveztetik ki, Rómának kell megadnia a palliumot, de ha érsek helyeztetik át az egyik érseki megyétől a másikba, akkor az illetőnek nem kell juriszdik.cziót kapnia, mert az egyh. hatalomnak minden jelvényével és teljével bir s csak azon terület, a melyen a hatalmat gyakorolja, változott meg. Azt hittem, hogy a kormányt e vá­lasztásában éppen az a szempont ve­zette, hogy a közjogi nehézségeket mi­nél könnyebben legyőzhesse. De a kül­földi lapokból, különösen a Kölnische Zeitung-ból, a mely a római hivatalos közegeknek félhivatalos]organuma, arról értesültem a szünidők alatt, hogy a magyar kormány kérdést intézett Ró­mában, hogy vájjon eliogadja-e S a- massa Józsefet esztergomi érsek­nek és prímásnak és hogy onnan a magyar kormánynak az a válasz érke­zett, hogy: Non placet. Most pedig úgy vagyok értesülve, hogy a magyar kormány, mely itt a házban erósit- gette, hogy a nemzetnek közjogát és a magyar királynak legfőbb kegyúri jo­gait megóvni és megótalmazui akarja, újból, mint már annyiszor, áldozatni hozza a magyar nemzet közjogát és eláll a jelöltjétől. Éppen azért, mert a magyar nemzetnek kegyúri jogát, melyet a magyar király gyakorol, megrontani, megtöretni, kiszolgáltatni nem akarja, a kultuszminiszterhez a következő inter-' pellácziót intézi : Tekintve, hogy a primási szók mielőbbi betöltése, az ide­gen befolyás mellőzése és a magyar király kegyúri jogainak megóvása iránt ez év julius 27-én a miniszter ur Ígé­retet tett; tekintve, bogy a kormány­nak és a uemzetnek bizalma ritka ogy- í hangusággal Samassa József egri érsek személyét jelölte ki a primási méltó­ságra ; Kérdem a vallás- és közokta­tási miniszter urat : a kormány és nemzet jelöltjének kinevezését mi gá­tolja? (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Az interpellácziót közölni fogják a val­lás- és közoktatásügyi miniszterrel. — A város csatornázása. A jövő esztendő első kérdései közé fog tar­tozni a csatornázás kérdése. Csak ezután ne tartson olyan ^sokáig, mint a kaszárnya-kérdés. — Gazdasági egyesületünk kedden délután a főispán elnöklete alatt a megyeház nagy termében választmányi gyűlést tartott, melynek érdekesebb tkéinái a következők voltak : A föld­művelési minisztériumnak leirata 300 frt segítség, egy gyümölcsészeti szak­közeg kiküldetése, úgy a vinczel 1 ér és föklmives iskola felállítása tárgyá­ban. Ugyannak leirata Molnár István gyümölcsészeti biztos kiküldéséről. Le­irat a peronospora viticola ellen való védekezés tárgyában. Hirdetmény a vinczellér iskoláknál alkalmazott gyé- ritő munkavezetőknek a szőlőbirtoko­sok által való igénybevétele tárgyában. Végül a pénztáros jelentése az egye­sületet! pénztár állapotáról. — A villanyos világítás ügyében Esztergom sz. kir. város tanácsától a kővetkező felhívás jelent meg : Eszter­gom sz. kir. város képviselő-testületé­nek 10/891. szám alatt b®zott határozata folytán, a város tanácsa a villamos világítás esetleges czéljából »Ganz és társa« részvény-társasággal a szükséges adatok beszerzésére nézve mngát érint­kezésbe tevén, a nevezett részvény-tár­saság által arról értesittetett, hogy hozzávetőleges számítások szerint egy 10 gyertyafényű izzólámpához szükséges villamos áramért évi 4 frt alapdijon felül lámpánként és óránként körül­belül 2 kr, erősebb gyertyafényű izzó­lámpákért aránylagos nagyobb ár fize­tendő. A villamos világítás berendezési költségei eddigi tapasztalatok szerint egyszerű kivitel mellett átlag 12—18 írtra rugnának berendezett lámpánként, mely összegek a kivilágítandó helyisé­gekben szükséges vezetéksodronyok, lámpák, egyszerű világítási tárgyak és ezek szerelvényeinek költségeit fog­lalják magukban. Ennek előrebocsájtil­sával, figyelemmel arra, hogy a vil­lám világítás létesítése attól függ, valljon mily nagy villám világítási szükségletre számíthatni, Esztergom sz. kir. város, Érsek-viziváros, Szenttamás és Szent- györgymező városok közönsége tiszte­lettel felkéretik, hogy a mellékelt be­jelentési ivet kitölteni, s az azért, jelentkező hatósági közegnek átadni szíveskedjék. A felhívás másik oldalán vau a bejelentő iv. A nagy fontosságú kérdésről külön közleményt találnak t. olvasóink lapunk mai szómában. — Megbokrosodott lovak. Breuner gróf uradalmi kocsija hétfőn délután a uánai pályaházhoz hajtatott egy meg­érkező gazdatiszt elé. A kocsis azon­ban nem birt a megbokrosodott lovak­kal, mert ezek lerántották a kocsist, a ki kezét törte. A megbokrosodott lovak azután eszeveszetten rohantak tovább a párkányi utón, mig mind a kettő a lábát törte. — Szerencsétlenség. Özv. Ber- nátkné előrehaladott korú párkányi asszony, a mint a nagy korcsma kut- jából vizet mert, elszédült s bele­zuhant a. kút gödrébe. A szegény öreg asszony rögtön szörnyet halt, mert a kiálló kövekben összezúzta a fejét. — Az esztergom—füzitöi helyi érdekű vasúti részvénytársaság, okt. 10-én d. e. 10 órakor tartotta harmadik igazgatósági ülését kövekező napirend­del : 1. jelentés a pályaépítés haladásá­ról ; 2. határozathozatal a pálya megnyi­tására vonatkozólag ; 3. pénztári kimu­tatás előterjesztése ; 4. jelentés a terve­zett iparvasutakról; 5. jelentés és ha­tározathozatal a „Tokod-Annavölgyi“ szárny-vonal építése tárgyában; G.jeleutós a tariffatárgyalásokról ; 7. folyó ügyek. — A tűzoltó hercegné. Bajnán tűz ütött ki. A veszedelem, melyet szivarozó gyerekek idéztek elő, rohamos gyorsaság­gal harapódzott tova s talán az egész helység elpusztul, ha nincs ott az uraság, Metternich Paula hercegné, a Sándor gróf leánya. A hercegné, kit eredetisé­géért a bécsiek ép úgy dicsőítenek,mint jó szivéért, itt se tagadta meg magát* Mihelyest a lángok kicsaptak, a hercegné kisietett a kastélyból s a nála egybe- gyült nagy főúri társasággal rögtön a tűzhöz ment. Gotthard Ede tűzoltó- parancsnok itt dolgozott már tűzoltói­vá’. Metternich hercegné beállott melléje második parancsnoknak. Föl tűrte ruhája ujját, a szoknyáját fel tűzdel te egy pár gombostűvel s igy fölkészülve, maga hordta az oltáshoz a vizet. E mellett parancsokat osztogatott, buzdította a népet, meg a maga vendégeit is, ugy, hogy nemsokára ezek is szorgalmasan hordták a vizet a tűzoltóknak. Eközben a hercegné lakájait szalasztotta a környékbeli pusztákra, meg Nngy-Sápra segítségért s csakhamar mindenfelől jöttek tűzoltók. Ezek közreműködésével sikerült nagynehezen elfojtani a tüzet, Leégett busz ház és több melléképület; egy öreg uszony a tűz alatt megőrült az ijedségtől. Rögtön a tűz után Metter­nich herezogné sorra járta az égotteket és pénzsegélyt és élelmiszereket oszta­tott ki közöttük. — Az épitö iparosok téli tan­folyama — mint azt velünk az igaz­gatóság tudatja — a budapesti állami ipariskolában ebben az iskolai évben is november 2-án nyílik meg. A tan­folyam négy téli félévre terjed s éven­ként nov. 2-tól márczius végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 15 életévet betöltött, írni, olvasni és számolni tudó kőmi vés-, kőfaragó- és ácssegédek, valamint a 15 életévet betöltött, Írni, olvasni és számolni tudó kőmives-, kőfaragó- és ácstanonczok és gyakorno­kok, a kik legalább egy évet töltöttek már gyakorlatban. A beiratásnál elő­mutatandó irományok : 1., az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított erkölcsi bizonyitváuy — 2., a végzett isk. osztályokról szóló iskolai bizonyít­ványok — 3., munkakönyv, vagy az illetékes első fokú iparhatóság által hitelesített munkahizonyitvány. A tan­díj 5 frt. A beiratás okt. 15-én kez­dődik. Vidékiek levélben is jelentkez­hetnek. A beiratás dija 2 frt, a tan­díj 5 frt. — Uj naptárak. A Pallas-társaság díszes naptáraiból megkaptuk a követ­kezőket : 1. A magyar ember naptára 1892. évre A naptár-részen kívül elbe­szélésekkel s költeményekkel Jakab, Mikszáth, Benedek, és Karczag, az év történetével ezen közkedveltségű naptár rendes krónkásától, továbbá gazdasági tudnivalókkal, adomákkal és számos illustratióval. Ára 40 kr. — 2. Az obsitos. Jó kedvű kalendnrioin. A ma­gyar nép mulatságára glódába állította Vitéz Hári János. Az egész naptár csupa jóízű adomákból áll, temérdek képpel, díszítve s ára ennek is csak 30 kr. — 3. Tárcza-naptár. X. évfolyam. Mint in in dig, ugy ez évben is rendkívül díszes

Next

/
Oldalképek
Tartalom