Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 17. szám

ESZTERGOM. XIII. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM. CSÜTÖRTÖK', FEBRUÁR 20. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR E^ósz óvr« Fél évre . Negyed évre 6 fit - kr 3 Irt — kr 1 frt 50 kr Fgy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZER K eTz T Ö S É G: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a részét illetö köz emények küldendők. KI aDÓ-hTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a uyilftérbe szánt közle­mények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendök. HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól aoo-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30u-ig 2 írt 95 kr. Belyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányoiab­ban közölt etnek. © NYILTTER sora 20 kr. I 5IM0R BESV1EHE. Esztergom, február 26. Ma üli meg a gyászba borult magyar Sión legnagyobb halói (janiik, Simor János hevezegprimásnak einIéközelót. A fényes főszékesegyház mély gyászba borul. Szivünk összeszorul a ravatal - -előtt s ezt kérdezzük : vájjon a leg­r utolsó esztergomi érsek gyászemlékét r üljük-e meg mit ? Nem jelenli-e majd gyászos jövőnk \ szótárában ez a szó : Simor, az eszter- t go mi Sión örök gyászát? Nehéz idők következtek reánk, alig í egy hónap múlva, hogy a boldogult í herczegprimás a ravatalon feküdi. Rohamosan fejlődnek az események 8 s az ország prímásától nem kérdezik ii meg többé, hogy elvihetik-e főpapi 8«zekét Eszí.erg/nnlól. Csak most érezzük logfájdalmasabban, íf üiogy kit vesztei tünk az erélyes primás- tf ban. Életében még csak homályos vágy /volt az az erélyes mozgalom, mely I Esztergomot éppen a mii len inni küsző­dben akarja megsemmisít oni s első szent jíkirálya szülőhelyét iparkodik örökre n megfosztani díszétől, dicsőségétől, a itiiJeuczszázados érseki széktől. Boruljunk le Simor ravatala előtt lé és merítsünk erőt és kitartást a vég- yxzetes tusához. Esztergom ébredése. A Városi Kör emlékezetes alakuló közgyűlésén Magos Sándor elnök a következő megnyitó beszédei mondotla : ! A m agy a r aTTJf nF a közel jövőben bolölli fonálhúsának első évezredét s e milletiiiun örömieljes és méltó megün­neplésére országszerte nagy előkésziile- : lek történnek. í Ha ezen alkalomból vissza'ckinfüuk Esztergomnak ezer évet meghaladó j mnl jóra s azon szerepre, melyet külö­nösen a magyar nemzeti dynasiiákból származóit királyok uralkodása idején elfoglal! s e szerepet a jelen helyzet ei : összelinsonliijuk, azt fogjuk lalálni, hogy o város régi nagyságából nagyon alálianyntlo t s az újabb alkotmányos jaera, különösen pedig a magyar mi- : uiszierium fenállása óla, részint a ler- Imelési és gazdasági viszonyok változása, részben hátrányos kormányzati intézke- sek nemcsak hogy lépést nem fari ott az ország általános előrehaladásával, hanem inkább visszafelé fejlődött. — Ipara és kereskedelme pangásnak in­dult, hajdan virágzó szőlőművelése a pbylloxeravész következtében majdnem teljesen elpusztult, egymásután meg­fősz i a.i o 11 tö r v é 11y 11 a I ósá g i ön á l 1 ósá g á lói, t orvé nys z ékéi ő I, a dó fe I ü gy e 1 ő s é g é t ő 1 s most már azon veszély is fenyegeti, hogy régi fényének utolsó maradványát, legnagyobb szülőiIe, a dicső emlékezetű szent István király állal szülővárosában alapifolt érseki és primási széket is elveszítse. Nekünk, mint Esztergom város pol­gárainak, mindent, a mi hatalmunkban áll, el kell követnünk o városunkul fenyegető veszély elhárilása érdekében, de akár sikerüljön a veszély .elhárilása, akár nem, igy magunk mint utódaink iránti o'lodázhatlan szent kötelességünk teljes erőnkből oda törekedni, bogy a pangás, tespedés es hanyal lás korszaka véget érjen, helyette az újjá ébredés és felvirágzás időszaka kezdődjék meg s mire a magvar állam ^mállásának má­sodik évezredébe lép át, városunknak ne csak fényes múltja legyen, hanem virágzó jolone és reményteljes jövője is. Ezen ezéI megvalósításának eszméje lobogeil szemünk előtt Esz ergom vá­ros képviselő testületé tagjainak, mi­dőn egy népes értekezleten a Városi Kör megalakítását elhatározták s az e végből szükséges előmunkálatok keresz­tülvitelére s az alapszabályok terveze­tének elkészítésére egy szervező bizott­ságot küldtek ki. A szervező bizottság föladatát bevégezte s az elkészült alap- Ríabályteryezetot néhány száz példány­ban egy felhívás kapcsában megküldi)' te Esztergom város s a szomszédos váro­sok választó polgárainak, a kik közül eddig a lakosság minden osztálya és rétegeiből összesen 142-en jelentkeztek tagokul. A jelentkezett tagok számát a szervező bizottság elég nagynak ta­lálta. arra, hogy a Városi Kör megala- kitlassék s ez okból a mai alakuló közgyűlést egybehívta s engem bízott meg avval, hogy a bizottság eljárásáról beszámoljak s az alakuló közgyűlést megnyissam. Midőn e megbízatásomat teljesilve, feladatomat bevégezni szerencsém van, mindnyájukat, mint a Kör által meg­valósítandó nemes czé'ok ügybuzgó munkatársait haza fi ni örömmel szivem legmélyéből üdvözlöm s a mai alakuló közgyűlést ezennel megnyitottunk nyil­vánítva, felkérem önöket, hogy annak vezetésére egy elnököt s a jegyzőkönyv veze óséro jegyzőt választani méltóz- tassannk. Esztergám szíz év múlva. (Silyllai kontárkodás.) A város legnagyobb szülöttjének : szent íjsván királynak minden protekczióját fel jíkelle használnom a mennyek közel kétezer kévés kapusánál, hogy kiváncsi lelkemet egy nnapra a földre engedje. Nem a világ leg- miagyobb csodáinak megszemlélése, sem öóriási városaink látása, sőt Budapest sem vonzott engem, hanem mindezeknél sokkal ^igénytelenebb, de előttem végtelenül kedves ákis második szülőföldem: Esztergom. Milyen lehet, mekkora, vagyonos-e ha- ,f ladt-e a korral száz év alatt? Megfogam- iszott-e ások életrevaló eszme, a miket Körösy djbátyám a múlt század végén oly nagy lelke­sedéssel hintett lapjában s magam is szoro­ngattam ? Hisz csak az lenne egyedüli bdijnnk s elégtételünk az egykori mél- íítatlanságokért és kellemetlenségekért, me- Ulyeket eszméinkért kellet nem egyszer tör­etnünk ! Végre is sok közbenjárásra kérésemmel itraportra jelentkezhettem s szent Péter főapánk, a ..»valóságos« belső titkos tanácsos, Jkawarás 8 arany kulcsos, huszonnégy órára jorlanbot adott. Nagy örömmel siettem a íimondur-depóba, honnan parádés egyen- íruháinat kiadták s lelkesedve kötém fel kardomat, húztam fehér keztyüt a nagy : etra Az irányt elvesztve valahol Helemba kö­zről pottyantam a földre. Sebaj ! — innen már akár gyalog is Esztergomba érhetek. A portól kissé leverem magam, igazgatom .ruhámat, kemény tárgyakat érzek zsebeim­ben. Ugyan mik lehetnek ezek ? Mán ti im zsebében papírok : saját testámen tömöm, melyet örököseim, mint hasznavehetetlent, velem együtt küldtek a másvilágra ; kilize- tetlen kontók regimentssnájdéroktól, susz­teroktól, katonai áruezikkek, budapesti és bécsi kereskedőktők echt Soll i nger-k 1 in fé­kért, dauer-hafter patent kuplikért, porto- pékért nach Mailänder art. Nyugodtan szem­léltem s tettem vissza az érdekes emléke­ket, hisz az első már halálom óráján, a többi meg réges rég elévült. Hitt ez mi? — Csodák csodája: nadrág­zsebemben két darab ezüst forintos ! Va­lóságos luxus ezek itt léte! Hogy kerül­hettek zsebembe ? Lehet, hogy privadinerem csúsztatta bele, úgy gondolkodván, hogy jó ura ne csak sneidig, de urasait is jelenjék meg odafönn ti Hauptrapporton. Hisz száz­szor annyit kicsent ö abból a zsebből, inig lehetett ! Ha már pénzem is van, váltok jegyet s vasúton utazom. Nem is kelle messze men­nem. A közelben találom Heleiuba meg­állóhelyet. A pénztárossal négyszem között elintéztem ti dolgot s beválta a multszázadi ezüstforintokat több kisebb ezüst aprópén­zért, melyeken már II. Ferencz József ne­vét olvastam. A személyvonatot erős hadonászások kö­zött sikerült megállítani, mert fütyülve akart odább vágtatni. Mint egyedüli pasa­sér felhágtam egy másodosztályú kupéba. De mily kápráztatató elegánczia! Azt hit­tem első osztályba tévedtem be. összeszed­tem magam, mert kilétemet nem volt sza­bad elárulnom. A kupéban ugyancsak spektáltak : ki és mi lehetek a mnltszázadbeli uniformisban ? De nem ismertettem meg magam a XX. század utolsló negyedének többnyire vézna test.ü s Halványképü egyénei előtt, kikben mikroskoppal is bajosan lehetne az ösnia- gyarok ivadékaira ismerni. A szó legnemesebb értelmében : bámul­tam ki az ablakon. Bámultam Esztergomot, melyre csak a bazilikáról s környékéről is­mertem rá. Szentgj örgymező helyén egy nagy város több templommal, sok emeletes házzal, Marótli felé a gyárak és hizlalók egész tömkelegével, vasúttal, a hegyeken j szt. János kút körül s lejehb az egész ol-i dalon nyári épületekkel, présházakkal. Az öröm dagasztá keblemet már elöleges meg-j gyözödésböl is: Esztergom nagyot haladt.' Eszteruom-csavargőzös állomáson sokan szálltak ki, s egy helyiérdekű navyobb hajó várta az utasokat. Jegyem Esztergoin-kőz- poiiti pályaudvarra szólt, ülve maradtam. A vonat to vasi k lőtt Esztergom-Nána felé. De ime, a garami vashidat elhagyván csak­hamar fütyül s megáll. »Esztergom- Párkány I« — kiáltja a konduktor. Ismét többen szállnak ki a két oldalt lépcsövei ellátott karcsú pályaház előtt, mely tekintve a vasúti töltés magas voltát, csak a személy- forgalmat van hivatva közvetíteni. Raktár­helyiségeket itt nem is láttam. Párkány szintén meglehetős nagy vá­ros s gyáraival már a töltésekig terjed. A következő állomáson Esztergom-Nánáig balról különféle gyártelepeket látok füs­tölgő kéményekkel s bevezetett szárny­A primási szék áthelyezése. Az egyetlen budapesti napilap, mely a budapesti primásság ellen küzd a Magyar Állam, épen azért meg kell ismertetnünk álláspontját olvasóinkkal. Ha csak fővárosiak volnánk — írja az említeti lap — nőin tárhatnék vissza magunkat az örömtől a kép viselő ház legújabb eseménye fölött, de mert e n agy fontosságú aktusnál nem zárkózha­tunk el a magyar katholicizmus poli­tikai fügetlonségének biztosítékaitól, nem állhatunk az örvendezők táborába. Az állameszmének modern fogalma nem ismer más hatalmat az államon kívül ez a jog, ez a rend, ez az er­kölcs forrása. Mi minden jogot, min­den erkölcsöt az Istentől és annak egy­házától származtatunk le. Akik a ma­gyar herczegprimást a fővárosban hozni akarják, már most aként beszélnek, hogy ne Rómára nézzen, azaz ne legyen kalholikus, hanem nézzen arra az ide­gen stílben, lulkiadásokkal épülő par­lamenti palotára, melyben ma a luthe­ránus Péclii Tamás elnököl, holnap esetleg egy magyar Robespierre el­nökölhet. vasutakkal, ügy látszik a forgalom elég nagy lehet. Esztergom-Nána pályaudvara háromszor akkora a múlt századinál, de az egész in­kább az áru- és teherforgalomnak látszik szánva, mert temérdek magazin sorakozik egymás mellé s nyolez-tiz sínpár van le­rakva, rajtuk minduntalan közlekedő teher­vonatok kai. Kilétem még odább szólott, de le kelle szállítom átszállás végett. A vonat tovább törtetett Becs felé. Negyedóráig sem időz­tem itt, midőn északról megérkezett a gyors­vonat, melyre felszálltunk. Elhagytuk az állomást. Tíz perez múlva vasutunk dübörögve siklott át a kettős Esztergomot összekötő impozáns s óriási vashídon. A drukk egy neme vett rajtam erőt meglepetésemben. De uj bátorságot öntöttem magamba, mert hasonló újságok feltűnése most már lépten- nyotnon követni fog utamba». A kilátást innen a Dunán elvette a hid magas korlátja s a rácsos választófal, mely a kettős hídon a balról levő gjalog- és kocsijárót a vonat Htjától elválasztja. Kí­váncsiságomat azonban csakhamar kielé­gíthetem. Megérkeztünk a központi állo­másra. Ez a kenderföldeket keresztül szelő töl­tés Dorog felé eső oldala mellett áll. Ha­talmas stílszerűen épült födött pályaudvar egyszerre öt-hat vonat befogadására. Fek­vése a primássziget fölött épült hid felé. A forgalom benne igen nagy, mert a kü­lönféle személy- és tehervonatok közleked­nek négy-ot irányból. Ki van már építve a füzitői vonalon kívül a pomáz-dorog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom