Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 17. szám

rosunkat s vele az országos Uirü ma­gyar Sión ormát mintegy gyász fátyol all vonta be, valóban a mi helyzetünket jelezte már jó előre, égi jel gyanánt. Most midőn sajgó sebre gyógyírt remélve nézünk az nj kinevezés elé, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy újra nagy temetés előtt állunk s fájdalom ezúttal minket — egész Esztergomot temetnek majd el. Már hangzik a hallotti kószád, — már műkődnek a sírásók — nemsokára a kísérőt is harangozzák — mehe­tünk már! Az esztergomi priinási szék áthelye­zéséről van komolyan szó ! És e néhány szóban benne van min­den jövendő nagyságunk rombadőlte, minden reményünk, hírnevünk szétosz- lása, az ok nélkül halálra Ítéltek só­haja s a kétségbeesés vigasztalansága! De nem csak egyedül egy egyház fő eltávozása forog kérdésben, mert egy személyiség bár mi magas polezra állítva végtére is csak egy személy, hanem a dolog természetes kapcsolatá­ban szép egymásután el fog tőlünk lüuedezni, az egész udvar, a tisztikar zöme, a szentszék, végre a káptalan ; bármit igyekszik a magas kormány egyelőre mézes madzagként, ez utóbbi iltmaradása felül belliinket biztosíthatni! Föltéve azonban, bogy ez mégis megleend, vájjon azért nem állandóan az uj központ felé gravitáló, s a hely­beli érdekek javára épen nem szol­gáló lefolyó csatornát fog ezen álla­pot képezni mindig, liol két szék között csak is mi lehetünk azok, kik a pad alá kerülnek ! Eddig némileg mégis csak központ gyanánt szolgált szerény városunk ame- nyiben az egész prim, uradalmi szer­vezet, valamint egyházmegyei kormány­zat egyszer másszor mégis falaink közé terelték a benne működő eleme­ket ; ami állal kevés életerő, vagyis pénzforgalom mindig csak szivárgott a város polgárai közé — S ezt most Budapest vindikálja magának, ahol épen nem szorulnának reá, s anélkül hogy a legcsekélyebb kárpótlás eszméje még csak fel is merülne atyáskodó kormányunk körében, holott az adóki­vetésben tudvalevőleg bőven megaján­dékoztak szorgos figyelmökkel ! Mi lehet tehát mindezek követ­kezménye ? A város, a már eléggé hangoztatott filloxéravész, s több efféle tényezők Á magyar kaibólieizmust becstelenség azzal gyanusitani, hogy nem tiszteli az alkotmányt, habár nem is rendelheti magát alá ezt az alkotmányt reprozen- íá.ló kormánynak. Az egyház nem alá­rendelt hatóság az állam keretében mint a mai politikai iskola hirdeti, de vele egyenrangú, sőt nála nagyobb er­kölcsi, szellemi és univerzális hatalom. És senki sem fogja hinni, hogy Csáky gróf azért kívánja a priinási székel a fővárosba hozni, hogy azt mint a kor­mány és a király között lévő, tehát az időleges kormánynál magasabb insti­túciót. érvényre juttassa, hanem azért, hogy a priinási széket a kormány alá rendelje, levetkőztesse abból a közjogi nimbusból melylyel a századok fel­ruházták. Mert ugyan mit tosz az uj prímás a fővárosban. Ha eszköze lesz a kor­mánynak, elveszíti a katholikusok be­csülését-, ha függetlenül használva méltóságát, összekötetéseket keres, pár­tot gyűjt és azt a kormány ellen érvényesíti, a viszályok még jobban kiélesednék. S ne higyje senki, hogy Csáky gróf azért akarja a fővárosba hozni a prímást, hogy attól mindennap tanácsot kérjen, hanem hogy tanácsot adjon. Természetos, hogy minden aznj primás egyéniségétől függ. De ha megtörik a primás közjogi méltóságát, nem lehet azt, többé visszaállítani. Ép azért bármily magasra verjen is a liberális prímás-barátok ürömének lángja, mi a legnagyobb aggodalommal nézünk e nagy közjogi méltóságnak a Hbérális állameszme előtt való meg­hajtása elé és egyedül helyes expedieus- nck tartanók, ha a fővárosban káptalan és vikárius állíttatnék csupán, mert az esztergomi érseki szék, melyhez a pri- raásság kötve van, át amúgy som he­lyezhető, az nj primás tapintatára bíz­ván, hogy az minél többet időzzék a fővárosban. A magyar katholikus egyház képvisel oly erkölcsi erőt, mely megérdemli, hogy külön fővárosa legyen. Azt a katholikus egyházat egy időleges és változható kormányrendszernek alája helyezni egyházárulás bűne nélkül nem lehet. Nagy temetés előtt. Esztergom, fobr. 25. Amaz emlékezetes zordon köd, mely Simor prímás temetése alkalmával vá­közbonjártával is, fokoukint szegénye­dik, sülyed, s a legközelebbi tizedé vés népszámlálás, a millennium nagyobb dicsőségére konstatálhatja majd az elnéptelenedést, a kivándorlást! Adja az ég, hogy rossz próféta le­gyek e tekintetben, de mivel minden jel arra mutat, szedjük össze végső erőnket s küzdjülik az ellenünk irányult s felmerült tervezet ellen, mert ez reánk nézve kétségen kívül a lét és nemlét kérdése, vagy legalább a kez­det hozzá. Most van a nagy requiem boldogult prímásunkért, tiszteljük meg emlékét azzal is, bogy minden tolIforgató em­ber, pedig van néhány Esztergomban és környékén, kinek szavai a felsőbb fórumok előtt sem hangzanék el hiába, Írjon ez ügyben ; mert néma gyermek­nek anyja sem érti szavát, s vitassa meg a nyilvánosság előtt; mindenki, a inig nem késő, bogy az esztergomi priinási szék ősi jogon, de méltányos­ság alapján is, ide tartozik hozzánk s ne legyen az uj primás akár az uj országház tartozéka, akár a kir. udvar kiegészítő része Budapesten, vagy csu­pán a hierarchia főiisz viselője az or­szágrendek között beékelve, de legyen mint eddig is, igazi egyházfejedelem s híveinek igaz atyja, akit szivünk teljes örömével üdvözölhessünk mi is, nem pedig mint egykor a római imperatorf: »Ave Caesar, móri turus te sál utat!« ton társas vacsorát rendezett, mely al Idomból Helcz, Földváry és Szentta- mási üdvözölték a kaszinó elnökét. — A város küldöttsége kedden és szerdán Majer püspöknél, Cserenoch Rosszival és Rajner kanonokoknál tisz­telegett az érseki szék védelme ügyében. — A budapesti primás. A buda­pesti primásság egy előkelő állású egy­házi férfiú szerint a következő kellé­keket követeli : Kell hozzá először is a korona jóváhagyása, mert a király jogelődjei alapították és gyarapitolták az ország tőpapjának jogait és java­dalmait ; kell hozzá azután XIII. Leo pápa beleegyezése, mert ez a kérdés nemcsak Budapest, de Magyarország összes katolikusait érdekli : kell hozzá azután az oszlergomi pozsonyi és nagy­szombati káptalanok hozzájárulása végül kell hozzá az esztergomi érseki tartományhoz tartozó nyolez római és két görög katolikus püspök szavazata.. A tiz püspök a következő: Rosko- ványi nyitrai, Zalka győri, Pásztély munkácsi, Dulánszkv pécsi, Suszter váczi, Hidassy szombathelyi, Vály eperjesi,. Bende beszterczei, Hornig veszprémi és Steiner székesfehérvári. Az eszter­gomi főkáptalannak huszonkét, a po­zsonyi társ a s káptalannak tizenkét s a nagyszombati társas káptalannak hat kanonokja van. Ezek a testületek is érvényesülni fognak, mikor az át­helyezés kérdését alkotmányos formában eléjük teszik. Esztergomnak hetvenöt érseke volt, ezek közül a török uralom kezdetétől 1543-tól századunk elejéig, 1820-ig1 tizenkilencz érsek tartózkodott hol Nagyszombatban, hol Pozsonyban.. Kétszázhetbenbét esztendeig tehát az esztergomi érsek nem lakott Esztergom­ban és ez meg is látszott az egykori székvároson, meri; az országos egy e- t e in Nagyszombatban, a nagyobb ala­pítások ugyanott, Pozsonyban és Becs­ben hirdették az érsek áldozatkészségét. Tetszetős az eszme, pompás harmóniá­val karolta tel a törvényhozás és a sajtó, de nem lesz olyan könnyű a ki­vitele, a milyennek minden tetszetős­sége mellett Ígérkezik. A budapesti j primás vagy egyházpolitikai független- - ségét vagy papsága föl tétlen ragaszko- - dását veszti el. Ezen az áron pedig ] aligha óhajt a következő esztergomi i érsek budapesti primás lennni. — A megyei közgyűlésből. A esü törtök! megyei közgyűlésen a főispán í távollétében Krnplanicz Kálmán kir. . tan. alispán elnökölt, a ki mindenek-- előtt emelkedett szavakban emlékezett 3 meg arról a nagy gyászról, mely ^ Esztergom vármegyét érte. Esztergom x vármegye fiai a herczegprimásban gyér- - meki fájdalommal ineggyászoit apát d vesztettek, kinek emléke mindeuki szi- - vében élni fog. Megemlékezett azután £ Majláth György gróf tiz esztendős fő- - ispánságáról, mely Esztergom vármegye e legszebb korszakát képezi s igy meg- üneplendő. Az ünnepi ováczió mara- - dandó emléke lesz a vármegye közgyü- -j lesi terme számára megfestendő arcz-t-n kép. Az április folyamán tartandó b tavaszi közgyűlésen fogják az első ö rangn művész által festett arczképet it leleplezni. Ez ünnepségre B. Szabó é' Mihály főszolgabíró ünnepi ódát ir s a azt a közönség közt emlékül osztják i ki. Az ünnepséget a Fürdő vendéglő--í ben ünnepi áldomás fogja befejezni. A A dunai közlekedés bizonytalanságai miatt JJ középszerűen látogatott közgyűlés egyél--j ként a múlt számunkban ismertetette tárgysorozatot intézte el. Kruplaniczxo Kálmán kir. tan. alispán bejelentvénm a m. bizottságnak, hogy MailAth Györgyyx gróf cs. és kir. kamarás főispán ur ac falujában kiütött tűzvész miatt jeleims közgyűlésen meg nem jelenhetett, el~L foglalja az elnöki széket: 8 a jelen* i HÍREK. — Esztergom a primási szók megtartá­sáért megkezdte a küzdelmet. Kedden délben tisztelgett a város által kiküldött bizottság (Helcz dr., Feichtinger Sándor, Fehér Gyula és Földváry dr.) a polgár­mester vezetése alatt Majer István püspök­nél és érseki helyettesnél, ki igen biztató nyilatkozatokat tett a fókáptalan magatar­tására nézve. Az érseki szék s a főkáptalan elvételével Esztergom éppen a inillenium küszöbén pusztulna el, mert nemcsak fő­papsága, de az előkelő gazdasági tisztek családjai is elhagynák a várost. A főkáp- talan a nagy rekviem után kővetkező kon- zisztóriumban fog az érseki székváros ér­dekeinek megóvásáért lépéseket tenni. — Simor rekviemén ma a főszé­kesegyházban Palásthy Pál püspök fog pontifikái ni. A megyei és városi ható­ságok, intézetek és egyesületek testü­letben fognak megjelenni. — Kruplanicz Kálmán kir. tan alispán felüdülésére a kaszinó szómba esztergomi is, a Duna áthidalásával pedig közvetlenül össze van kötve észak felé Lé­ván keresztül a Garamvölgygyel föl Gararn- szt.-Keresztig, másrészről Ipolyság s Ba- lassagyarmathon át az Ipoly völgyével Fü­lekig kelet felé. A központi pályaudvar tehát több vonal góczpontja. A perronon általános sürgés-forgás, az esztergomiak közül sokan künn sétálnak, talán vendéget is várnak vagy csupán szó­rakoznak. Pompás várótermek, restaurácziók az utasok kényelmére. A rendes policzia több számozott közege az állomásnál a bér- s tásaskocsisok egész serege, kik olcsón kinálgatjákjárómüvüket. Sanda pillantásokat vetnek rám a külön­féle nemű hordárok, nem látván nálam semmiféle podgyászt. Tekintettel pénz­viszonyaimra, a villamos közúti kocsiba ültem fel s jegyet váltottam az első vonal- szakaszra: a Rotundáig. Esztergom erre is nagyszerűen kiépülve. A bérházak a dorogi ut mentén egész a töltésig húzódnak, a kenderföldeket ren­des utezák szelik át vagy gyártelepek, rak­társorok foglalják el. Épp igy a táthi-ut felé is, egészen le a kisdunáig. De külön­féle üveg-, papír-, keményítő-, gép- stb. gyárakat láttam kifelé is a Strázsabegyig. Csinos házsorok között vitt a villamos kocsi a forgalmas utón, midőn a Roiunda- t-érre ért. Erre is csak a templomról ismer­tem rá, mely azonban renoválva van. Több­nyire kétemeletes épületek veszik körül s templom előtti része parkozva van, köze­pén egy renaissance-stiiben épült nagy­szerű szt. Háromság szoborral. A Hőtan'h-tér Esztergom legforgalma­sabb pontja s vásárokul is szolgáló tere. Körös-körül számos különféle üzlet. A tér és széles kórház-ut azonban egyenletesen felhordva, az árok-sor kiépítve, az árok pedig véges-végig beboltozva le a Kisdunáig. A Buda-utcza felé tartó villamos-vasút itt már második megállóhelyét tartá. Le­szálltam több utassal, kik a »Grand Hotel Esztergom« e téren levő kétemeletes szál­lója felé tartottak, én pedig gyalogszerrel kezdtem a várost szemügyre venni. A kórbáz-uton a köz- és magánépületek egész sora áll. Itt van pl. egy tartalmas kétemeletes épület: az esztergom-föegybáz- megvei népnevelők men-és árvaliáza. Odáb'o a kór- és szegényekháza szintén emeletre véve. A régi kenderföldi kaszárnya eszter- gommegyei dologházzá átalakítva, melyben több százan nyernek különféle alkalmazást stereltetnek vissza a helyes útra. Künn az egykori Rozália-kápolna felé vinczellérképző intézet nagy minta-szölöteleppe! stb. Mindezeketcsak futólagosán vettem szem- ügyre, mert érdeklődésem tárgyai a város­ban beljebb vannak. A vinczellérképezdétől tehát néhány pillantást vetvén a nyári, sőt rendes lakásokkal is megrakott hegyoldalra, visszafordultam. Az újsorra, de különösen a Simor Já- nos-utra egyáltalában nem lehet ráismerni. Utóbbi pompás házsoraival elragadja az em­bert. Hasonlít a mnlfcszázadbeli Andrássy- nthoz. A széles nton külön aszfaltos jár­dája a gyalogosok, külön a kocsik s lova­sok számára. A villamos lámpaoszlopok zsinoregyenesen sorakoznak s szakítják meg az egy vonalban ültetett lombos fákat. Az épületek külsejéről ömlik az Ízlés és gaz­dagság. Úgy látszik Esztergom előkelőbb- jei majd mind ez utón laknak. A középü­letek között itt látom a stilszerü három­emeletes törvényszéki palotát kriminális czélokra, a kereskedelmi akadémiát, városi zenedét. A. magánlakok között kitűnik a főispán palotája, Eggenhoffer-, Frey-palo- ták s bankházak. Az elég forgalmas utón több helyen víz­vezetéki csapokat nyitnak meg (nyár lévén) s fecskendezik az átmelegedett talajt. A sarkokon rendőrök s hordárok ácsorognak, gyerkőezök meg napilapokat kinálgatnak. Alig tudtam betelni a gyönyörű Simor János-ut szépségével. Ezen utón találom a pavillon-rendszer- ben épült, nagyszerű kétemeletes kaszár­nyát is. Hat csoportban három utczára szolgál s a múlt század végén Rátli Gusz­táv budapesti műépítész tervei szerint épít­tették kizárólag esztergomiak. Építése óta csak most lett először újítva. A város for­galmán kiviil mindenesetre szépségét is előmozdítja. A Sisai utcza (időmben köz) épületsora közt végig menve a Buda-utczára mentem Ennek kiépülésére el voltam készülve. Esz­tergom legforgalmasabb útja két- és három- emeletes bérházakkal. A hausherrek stras- seje. Középülete a mnlt században épült gymnasium, de van több színvonalon álló kávéháza az üzlethelyiségek sora közt. A fe- renczesek pedig megvették a telkük mellett lévő házakat s fundusukon körül emeletes bazárt építettek. A bnlévárdon még meg van a Magyar Király is, de a két szomszéd- telekre kiépítve s egy emelettel feljebb véve. (Vé^ro Iföv.I

Next

/
Oldalképek
Tartalom