Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 16. szám
rög 'katboliküs püspökség tartozik. Legalább e püspökök mindenesetre meg- kérdezendők. Ezek 'véleményét ő felsége is kétségtelenül ismerni óhajtja. Magát az elnevezést nem szükséges megváltoztatni. A Csanádi püspök rezi- deálhat Temesvárotfc, a budai görög keleti püspök rezideálbat Szent-Endrón, az esztergomi érsek is rezideálbat Budapesten, a nélkül, hogy esztergomi érseksége név szerint is megváltoztatnék. A minthogy esztergomi érsek maradt akkor is, a mikor a török hódítás miatt nem revideálhatott Esztergomban. Sok nehézséggel fog járni az anyagi kérdések megoldása. E kérdések minden részletére nem akarunk kit erjeszted ni, de azt valószínűnek tartjuk, hogy a törvényhozás részéröl kisajátítási jogot e részben az állam, de minden esetre a főváros részéről tetemes áldozatokat kell adni legalább a székes káptalan javára. Az átköltözéssel együtt járó nagy ■vagyoni hátrányok jelentékeny mérvben kipótlandók lesznek. De minden áldozat kicsinynek tűnik fel amaz óriási erkölcsi haszon mellett, melyet a főváros, az ország, a kath. egyház s a magyarság és a közművelődés nyerne az áthelyezkedéssel. Budapesten sem a primási udvar, sem a káptalan nem lenne a nagy világ erkölcsi és eszmemozgalmaitól any- nyira elzárt intézmény, mint Esztergomban. A politika, az irodalom, a tudományos fejlődés közvetlen közelébe sőt a főváros közepébe helyezkedve úgy a prímás, mint a káptalan hason- lithatlanul nagyobb befolyást gyakorolna v n közügyekre, mint gyakorol bat most. [ Mindkettőnek tekintélye, nagy vagyona, i sok közjogi jogosultsága hatalmasan ér- r Tényesülne itt. S annyival inkább, :í-mert a közvetlen hatást nem tízezer, e mint Esztergomban, hanem több mint [í háromszázezer katholikus hívőnek közvetlen csatlakozása és. támogatása folk ózná Budapesten. A nemzeti szellem is élénkebb s ^tevékenyebb lenne a primási udvarban gs innen kihatva a püspöki udvarokba, oimint most. Az érseki megye s az íéérseld tartományhoz tartozó püspöki írmegyók mind vegyes ajkúak s itt- jcott a pánszláv törekvések a szemmel- Máthatók. Oly nagy egyházi és társa- BÍiahni tekintély, mint a fővárosban isszékelő prímás hatalmas fejlesztője lenne síz állameszmének és az államnyelvének minden irányban. Állását mozdítják elő. Az »Élet« középpontúul akar szolgálni mindama törekvéseknek, emelyek a napi politika szükebb l;i tás körén inul fekvő kérdések tárgyában is a szabad {fejlődés és a nemzeti önál lóság- biztosi té- liaainak gyarapítására irányulnak. Csoporto- ßjltani kívánja mindazon erőket, melyek a lisnár kipróbált liarezosoknak az ifjabb nemzedékkel szövetkező egymásra kölcsönösen jlpjlesztőleg ható munkásságában az imént jsblzett czélok elérését elősegíthetik. *1 Folyóiratunk minden tekintetben beható an.nulmányra és igazságos kritikára törekszik, i - nem csupán hidegen bonczoló s merev igogmák szerint Ítélő, hanem lehetőleg a íiö-enő inteuoiióit is méltányló s müvét egyéniségből és a reá hatott erőkből ma- •saTaráani jg3'ekv> kritikára, a melyen a ráló tudásán és Ízlésén kívül, szivének eleelege is megérezzék. — A közlendő müvek íg^egválogatásában nem akarunk merev egy- [atialusággal és kizárólagosan épen csak í 'U irányt dédelgetni, hanem szabad tért >9ggedünk bármelyiknek, a mely képviselője iöíietségében és maradandó hatásában máris fiija minden kétségen felül álló létjogát, X%y legalább elismerést követelő eredet-éggel és izmos erővel küzd a maga Zxzáért. süz »Élet« kiváló magyar és külföldi irók i9i;remüködésóvel indul meg. Az előkelő felföldi munkatársakkal egy sorban küzdve ii?’ emberiség közős ideáljainak zászlója ; töt; a hazánkon kívül uralkodó vagy jjinmág ellen harezoló eszmeáramlatokkal )U9enesen azoknak leghivatottabb tolmácsai rt;én ismerkedvén meg; ezzel egyszersS a fővárosra és az országra még más irányban is roppant előnyök állanának elő. Mihelyt a magyar katholikus egyház a maga központját Budapestre helyezné át, már féltékenységből s a nemes verseny ösztönéből is a többi egyházak és felekezelek is érdekükben állónak látnák s azért sietnének főmüködósük telepét a fővárosba tenni át. A ká!vinisták, a lutheránusok, a görög-kolotiok egymás után. így munkálna közre hatalmasan az át helyezkedés a fővárosnak, az országnak s a nemzőti ügynek felvirágoza- sára. A magyar katholikus egyház oly dicső lenne, mint valaha a múltban. S a magyar főváros így lenne igazán metropolis. A mozgalom súlya. Bemutattuk a kormánypárt, a mérsékelt ellenzék s a függetlenségi párt, főlapjainak szavazatát. A különböző pártftiásu lapok közvéleménye ritkán vágott egybe annyira, mint ezúttal. A budapesti primásság eszméje valamennyi pártot egyértelmű gondolkodásra és actióra lelkesít. Egyetlen egy veto sem hangyák a számbavehető komoly sajtó részéről s ez a megindult mozgalomnak óriási súlyt ád. Milyen faktorokkal rendelkezik eddig az eszme ? A budapesti primásságot követeli a kormány. Követeli a sajtó. Követeli a főváros. Követeli valamennyi országos párt. Milyen szavazatokra van még szükség, hogy az eszme diadalt arasson ? Kei I először is a király jóváhagyása. Másodszor a pápa beleegyezése. Harmadszor az esztergomi főkáptalan hozzájárulása. Negyedszer az esztergomi érseki tartományhoz tartozó nyolez róm. kath. és két görög kath. püspök beleegyezése. Ötödször az áthelyezés által felmerülő érseki és főkáptalani áldozatok enyhítésre. Mi marasztalja az ország horczegprimását az esztergomi érsekség székvárosában ? Először a kilenczszázados tradiczió. Másodszor az érsek politikamentessége s tisztán az egyházi ügyekkel való foglalkozása. Harmadszor a nemzeti kegyelet, mely nem nézheti megindulás nélkül, hogyan pusztulna el vérkép Szent István szülővárosa s az ország egykori fővárosa. Budapest nem nyerhetne annyit, a mennyit vesztene az ország egy derék magyar város megsemmisülésével. Esztergom védekezése. Pénteken délután a polgármester gy1———■■«—————— mind egy nagy fontosságú nemzeti érdeket is vélünk szolgálni. Ez által ugyanis módunkban fog állni, hogy minden eddigelé e ezelra megkisérlettnél egyenesebb utón érjük el azt, a mit még mindig nem sikerült kivívnunk ; nemzeti aspiracziónknak megfelelő s önállóságában jogosult kultúránknak a müveit Nyugat részéről leeudő elismerését. — Csernoch János dr. a boldogult herczegprimás oldajkanonokja és iroda- igazgatója a hagyatékában talált kéziratokból összeállította Simor János magyar egyházi beszédeit s azokat a tavasz folyamán több kötetben sajtó alá fogja rendezni.- Simor János életrajza az esztergomi főkáptalan megbízásából Waller Gyula dr. főszékesegyházi könyvtáros tollából febr. 26-án fog megjeleni. Az emlékművet a nagy rekviem napján osztják ki és küldik szét ország minden részébe. — Hirtelen halál. Schön Lajos Hontvármegye főmérnöke Budapestre uiaztában Esztergom-Náiiáu szív büdösben hirtelen elhunyt. A javakorbeli férfiú letemet Párkányban szentelte be a kövesdi plébános, azutáu elszálitot- ták Ipolyságra. kezdeményezésére a városház tanácstermében értekezlet volt, melyen körülbelül harmincz képviselő jelent meg, köztük : Fe ich t inger Sándor, Niedermann Pál, Havasi, Fehér dr., Dóczy, Rudolf, Eggeiihoffer, Marosi, Kaan, Magurányi, Brut sy, Mi hal ik, Zsiga, Szlávy, Horváth, FöldvAry dr., Hnlmyi, Obermayer, Schönbock, Meszóna, Bayer, Pongrácz, Nagy P., Magos, Körösi dr. Iíelcz Antal adta elő az esztergomi érseki szék gyászjelentését s fölhívta az értekezletet, hogy eszméit Esztergom érdekében kicserélje. Havasi Imre azon tényezőket sorolta fel, melyekre bízvást támaszkodni lehet, és ilyenek a püspöki kar, a főkáptalan s a Vatikán. Fehér dr. időszerűtlennek tartja a kormány részéről szék üresedés idején az érseki szék áttételének eszméjét. Feiclitinger dr, fölsorolja az áihelyezésből származó végzetes károkat. Magos Sándor nagyszabású mozgalmat indítványoz, ha kell küldöttséget a királyhoz s a kormányhoz. Dóczy Esztergom hanyatlásáról beszélt. Brill sy az esztergomiak a ppol lá- táját a kath. orsz. kongresszushoz czi- meztetné. Kőrösy dr. indítványozza, hogy ne csak a város, hanem a testvérvárosok is belevonandók a mozgalomba. Több felszólalkozás után az elnök kimondja, hogy egyelőre a főkáptalan nagyprépostjához, Major István érseki helyetteshez küldenek ki depuiácziót s a főkáptalaulól várják a védekezés irányítását ; kijelenti másrészről, hogy Esztergom minden alkotmányos fegyverrel védeni fogja, kilenczszázados tra- dicziúit, végül pedig azt, hogy a legközelebbi értekezletre az összes testvér- városok képviselőit is meghívja. Ezzel az első mozgalom levert hangulatban, de szívós védelemre elszánva, feloszlott HÍREK. — Simor emléke. Simor János herczegprimás emléke a nagy gyászistentisztelet febr. 26-án lesz az esztergomi főszókesegyházban, hová a város összes hatóságai és intézetéi külön meghívóval hivatalosak. Sajátságos egy dátum a február buszon hatodik«! nemcsak a német végzetdr miairóknál, hanem a kath. egyház legújabb törtóne- ben is. Épen tavaly, február huszonhatodikén jelent meg a kultuszminister elkeresztel ősi rondelete és az egy évre rá, február liuszonhalodikán tartják meg Simor János herczegprimás rekviemjét. A rekviemen különben Palásthy Pál püspök, Simor János fölszentelt segédpüspöke fog pontifikáim. — Majer István püspök és érseki helyettes Rómából Rampolla bíborostól levelet kapott, melyben XIII. Leo pápa üdvözli a püspököt Simor János helyettesítéséért s köszönetét szavaz neki, hogy úgy a halálesetről, mint a temetésről és a végrendeletről bővebb értesítéseket küldött, a Vatikánba. — Simor rekviem. A Főkáptalan ma adja ki a következő meghívót: Istenben boldogult főmasságu és főtisztelendő Simor János bibornok, Magyarország herczegprimása, esztergomi érsek ur felejthetetlen emlékű főpásztorunk lelki üdvéért folyó évi február hó 26-án reggel, 9 órakor, a helybeli főszókesegyházban ünnepélyes gyász-istentisztelet fog tartatni, melyre tisztelettel meghívjuk. Kelt Esztergomban 1891. február 15-én. — A megyei közgyűlés legemlékezetesebb beszédét Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán elnöki megnyitóját jövő száraimban fogjuk közölni. — A Városi Kör tegnap délután Havasi Imre elnöklete alatt megalakult. Jelen voltak a következők: Helcz A. dr., Fried A., Bruísy Á., Brunnor F., Spanraft J., Kis I, Nozdroviczky M., Szabó Gy., Ha vasi Imre koréi nők, Feliér Gy. dr., Csupics E., Zsiga Zs., Hulényi Gy. dr., Szón (.tamási B., Körnst ein L , Wimmer F., Kapcsuk I. dr., Szóda M., Szálkái T. F., Stern M., Ál dóri Mór dr., Fiedler F.* Pongrácz Zs., Stem féld R., Hoffmann F., Föld- váry I. di%, Gerendás L., Kara J., Poppor L., Mai ina L., Hamar A., Ha- jabács A., Lóit géb J., Brutsy Gyula, Kaan K., Feitíhtinger Ernő dr. Rudolf M., Milánovils a., Dóczy F., Wallfisch H., Weisz M., Obermayer Gy., Kaau J. , Uhlárik J., Laiszky J., Fekete G., Bart a A., Szecskay C., Marosi J., Felsenburg Gy., Farkas T., Magurányi J., Magyary L., Csoicsnor J., Bedő J., Fekete J., Jodlicska, R., Schwarz A., Walch M., Niedermann J., Hoffer B., Palkovics J. dr., Niedermaun J. körjegyző, Krechnyák, Einczingor J., Bayer K. , Körösi L. dr., Varga M., Merényi F., Kollár K. Egyhangú lelkesedéssel megválasztották elnökül Magos Sándort, aieluökük Wimmer F. és Frey F., jegyző Körösi L. dr., másodjegyző Pal- kovich Jenő dr., pénztáros Zsiga Zs. A negyvenlagu választmány : Áídóri dr, Bari,a A., Bayer A., Bedő J., Brenner, Brutsy, Dóczy F., Fehér dr., Feich- iinger E., Fekete G., Folsenburg Gy., Föld vary I. dr., Fried A., Hamar Á., Havasi, Helcz A. dr., Hoffmann F., Hiibschl A., Kaan J., Kruplanicz K., Liptiiay J,, Magurányi J., Maliiul, Marosi, Mattyasovszky K., Mattyasovszky |L., Niedermaun J., Obermayer Gy., Palkovics K., Reviczky G., Rapcsák J., Rudolf M., Sarlay, Schön beck I., Szabó Gy., [Szalkay T. F. Szenttamási B., Szóda M., Tóth József — Magos Sándor elnöki megnyitóján kívül emlékezetesebb volt Szabó Gy., Dóczy, Föld- váry, Áldori s más tagok felszólalása. Az útaIános érdeklődés a Körnek a lehelő legszebb jövőt jósolja. — Egyesületi élet. Az esztergomi aath. legény egyesület f. hó 15 ón tartotta meg évi rendes közgyűlését a Fürdő vendéglő nagytermében, a melyet nagyszámú közönség egészen betöltött. Mintegy háromszázan voltak jelen tagok és vendégek, kik között ott volt Reviczky Győző főszolgabíró, Rapcsák Imre dr. főorvos, Prohászka Ottokár dr. papnövelőbeli tanár stb. A gyűlést Eitner E. Ákos elnök egy szép beszéddel nyitotta meg, melyben a kath. legényogyesűletek czélját fejtegette. »A kath. legényegyesület, — úgymond többi közt, — a kath. iparos ifjú tisztes otthona akar lenni, családi tűzhelye azoknak, a kik azt nélkülözik ; oly menedékház, a hol valláserkölcsi alapon kellemes szórakozást találhatnak testvéri körben mind- i azok, a kiknek érzületével ellenkezik ja kurtakorcsmák bűzhödt levegője; oly tanterem, hol gyönyörködtetve tanulhatja a műveltség szükséges elemeit; oly kert, hol elvetheti s fejlesztheti ideig- s örökkétartó boldogságának magvait. Egyesületünk hatból ikus, azaz egyetemes, mert sorainkból ki nem zárunk senkit, ha híven megfelel s teljesíti a kormány által is megerősített alapszabályainkat; katholikus, mert meghatározott czélok elérésóro biztos alap, a kísérletezés s a változó vélemények hullámain felülálló elvek szükségesek ; katholikus, mert vezetése a kath. egyház szolgáinak, védelme az egyház főpapjának vau átadva, mert tagjai a kath. vallás igaz követői s mert egyesületünk csak mint kifelé is határozottan kath. egyesület, képezheti lánczszemét ama szövetségnek, mely maholnap egész Európát, sőt mondhatni, az egész földkerekséget befogja szálaival s minden városban otthont
