Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 16. szám

ESZTERGOM, XI1L ÉVFOLYAM.

________ 16. SZÁM.

V

ASÁRNAP, 1891. FEBRUÁR 22.

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész, évre.............................■..................................^ L‘t InF

él évre..........................................................................3 ü’t kr

Neg; ed évre....................................................................1 frt 50 kr

F

gy szám ára 7 kr.

YTárosi és megyei érdekeink közlönye.

S Z E R K eTz TŐSÉG:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szdlemi részét illető közlemények küldendők.

KI ADÓ-hTv ATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 331,

hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

©------------------------------------------------------------------------q

h

irdetések -.

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- ban közöltetnek.

NYÍLTTÉR sora 20 kr.

•---------------------------------------------------------------------—©

Budapesti hsrczegprimas.

Esztergom, február 21.

Simor János halálának harininczad- ján ujahb gyász érte városunkat. A képviselőház helyeselte, a miniszter kimondotta, hogy az esztergomi érseki szék, Magyarország herczegprimásának j székhelye Budapestre tétessék.

A szerdán tartott országgyűlés kikezdte a munkát. Esztergom történetének egyik legszomorubb fejezete számára adjuk az eseményeket s a fővárosi sajtó hangulatát.

Andrássy Manó gróf vetette föl a kérdést.

Nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés a gróf következő beszédét :

T. ház ! A következő kérdést vagyok bátor intézni a cultuszminiszter úrhoz. Magyarország herczegprimása elhunyt és ez állásra újabb kinevezés lesz szükséges. Ez állás nem hasonló a más országokbeli primatiuíis állásokhoz, mert a magyar herczegprimásnak nem csak egyházi hatásköre van, hanem | bizonyos —bár korlátolt — befolyása! van az ország ügyeire is; vagyona és állása oly magas, hogy az ország ügyei: intézetében latba esik. Igen fontos kérdés tehát az ő kinevezése. Régeute a herezegprimások többnyire ott laktak, ■a hol a királyi várak voltak, pl. Esztergomban és midőn onnan kiszorít - tattak, Pozsonyban azután megint Esztergomban. Szerintem magától a prímástól függ ama helyek megválasztása,

& hol lakni akar. Kivált pedig azért, mert Budapest, az ó egyházmegyéjébe1

tartozik, semmi akadálya sincs annak, hogy székhelyét ez ország fővárosába helyezze át.

így tehát a miniszter urat arra vagyok bátor felkérni, hogy a herczeg- primási kinevezésnél tekintettel legyen arra, hogy a ki e méltósággal felru- háztatik, az minél közelebb lakjék azon körhöz, a melybe állásánál fogva tartozik. Meg vagyok győződve, hogy ha a herczegprimás Budapesten laknék, egyes kérdések, melyek az utóbbi időben felmerültek, nein élesedtek volna ki anynyira. (Igaz ! Úgy van !)

Ezen áthelyezésnek semmi akadály sem áll az útjában. Ott van a Mátyás király temploma, ott van Budán a pri- mási lak és ott van azonkívül a budai városháza is, a mely e czélra megszerezhető. Nem volna szükséges azért a káptalant is áthelyezni : elég, ha az érsek és herczegprimás Budapestre helyezi át székét s a helyeit, hogy az esztergnmi bazilikában lakik, mely Rómára emlékeztet, tekintsen Mátyás király templomára és az alatta fekvő parlament-épületre, mely Magyarország alkotmányosságára fogja emlékeztetni. (Általános helyeslés.)

Én azt hiszem, hogy mindemnek a megnyugtatására fog szolgálni, ha a herczegprimás az ország kebelében lakik és szükségesnek tartom, hogy mielőtt a kinevezés megtörténik, megállapodás jöjjön létre e tekintetben; mert később sokkal nehezebb lesz az országot és lakosságot megnyugtatni. Mindezek folytán bátor vagyok a következő interpel- latiómat benyújtani:

A herczegprimás és eszfergomi érsek elhunyta folytán most ideje volna nzon általános óhajtás teljesítését előmo'diténi, hogy a herczegprimás székhelye Bi-d.prstre tétessél;.

Kérem azért a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat : hajlandó-e oda hatni, hogy ezen országos óhajtás teljesüljön?

Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A kérdés, a melyet Andrássy Manó gr. t. képviselő ur hozzám intézett, oly egyszerű, az ügy maga, melyet interpellatiójáhau érintett, előttem oly tisztán áll, hogy a t. ház engedőimével arra azonnal megadhatom a választ. (Halljuk ! Halljuk !)

A válasz pedig, a melyet adhatok nagyon rövid lehet:

Először is kijelenthetem, hogy már régen azon meggyőződésben vagyok, hogy az esztergomi érsek székhelyének Budapestre való áthelyezése, úgy az állam, mint a k itholikus egyháznak jól felfogott érdekében áll. (Általános élénk helyeslés.)

Másodszor kijelenthetem, hogy ezen székhely ál helyezésének ügye, szerintem a legczélszerübbeu és legkönnyebben éppen akkor oldható meg, a midőn az érseki szék nincsen betöltve. (Általános, élénk helyeslés.)

És harmadszor van szerencsém elárulni, hogy ezen meggyőződésem alapján, a kérdésnek tanulmányozását már el is rendeltem, oly czólból, hogy meglehessen állapítani; micsoda eljárás lesz követendő, hogy az általam kitűzött czél minél előbb és minél biztosabban elérhető legyen. (Általános, élénk helyeslés.)

Kérem a t. házat, méltóztassék ezen

válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés és zajos éljenzés.)

Andrássy Manó gróf köszön ói tel veszi tudomásul a miniszter válaszát.

AZ ORSZÁGOS SAJTÓ.

A főváros összes napilapjai a buda- pesii prímás pártján vannak. Néhány irányadó fejtegetést be is mutatunk, hogy teljesen tájékoztassuk olvasóinkat Budapest hangulatáról.

A Nemzet.

A Nemzet csütörtöki vezérczikké- bou többek közt igy apostropliálja az országházban nagy diadallal megfogant eszmét, :

Magyarország hgprimásának székhelyét akarja Csáky Albin gróf állandóan Budapestre áthelyezni.

Abból a nemes egyszerűségű s alig pár sorból álló válaszából — meUben Csáky gróf Andrássy Manó grófnak e tárgyban hozzáintézett interpellatiójára ezt a tervét elárulta, — ki sem látszik, hogy milyen nagyjelentőségű s milyen nagy horderejű terv az, melyre nézve a cultusiníniszter az előleges tanulmányozásokat már el is rendelte. De Magyarországnak nem csupán kátbolikus, hanem minden felekezethez tartozó polgárai át fogják érezni Csáky gróf ini- tialivájának mély jelentőségét s átalá- nos örömmel fogja azt az egész közvélemény fogadui, a mint hogy a parlament a mai ülésben pártkülönhség nélkül, egyhangú lelkesedéssel üdvözölte érte a cultusmlnisztert.

Régi történeti tényt változtat meg

iz,MrpiBöm1ÍMa.

77 Q J

Mátyás király mondásai.

(A „Mátyás Király“ czlmü drámai trilógiából.)

1.

Igaz magasztalása tetteimnek Nincs ellenemre ; ámde a hazug Hízelgőt megvetem s utálom én.

Rám halmoz ilyen botor dicsérgető Sok oly díszt és erényt, mikről tudom, Hogy bennem nincsenek — s eszembe hozza Mily távol állok a tökéletestől.

De másrészt a még meg nem érdemelt Hir ösztönöz, tettekre lelkesít,

Hogy a mit pazarszavu hízelgő Képzelni tud rólam, — való legyen.

2.

Bolyongok álruhában és gyalog,

De pór-mezemben is király vagyok : Meg nem tagadja a király magát,

Mert lelket nem cserélhet, csak ruhát. 3.

Becsülöm a tudóst, a bőst, a költőt Meggyőződésbül, lelkem ösztönéből;

Hisz’ magam is törekszem arra,

Hogy koronám fényét önönszemélyem Másokban tisztelt képességei Homályositsák el, s hatalmamat Legyőzze két karom, szivem s eszem.

* 4.

Sok bántalom fájdalmát nem a sértés Nagysága, hanem a megbántott lélek Érzékenysége teszi végtelenné.

5.

Gyakran, lia künn, táborban, ágyudörgés Bömbölt felettem, ostromlók zaja És haldoklók nyögése iszonyun Zúgott az éjije : én békén aludtam A vitt falak tövében s édes álmok Arany harmatja ringott lelkemen.

Máskor meg egy nesz, egy suttogva ejtett Kis szó, egy röpke szellőlebbenés Azonnal elriasztá lelkem álmát Nyugalmas sátor-ágyam bársonyáról. Természetünk csodás játéka ez,

Mely a világ örök talánya lesz.

6.

Vitatkozás a lélek fűszere.

De nem makacs, sivár ellenkezés,

Nem puszta dacz, nem mérges csökönyösség Kell a vitahoz ; hanem tűz, erő,

Szikrázó szellem, gyors ész, könnyű nyelv, S két szárnyaló lélek, mely összeméri A szóvitában kipróbált erejét,

S mely győzve fényesebb, legyőzve dúsabb. Villám az éjben az ily szó vita,

Mely megvilágít rejtett utakat;

Hüs nyári zápor eszméink mezőin,

Mely illatot lehel és termékenyít.

7.

Ha jók bukását, rosszak győzelmét Á Látom : nem csüggedek s nem vádolom Igaztalannak a Mindenhatót.

Az Isten örökkévaló Igazság ; Igaztalanság, önkény és erőszak Csak gyönge embertől származhatik.

8.

Levest én kétszer soh’se forralok : Kiengesztelt baráton nem kapok.

1

!Ne féljetek ti jámbor pártátok !

Nem jár jutalmul börtönnek éje;

Mátyás király nem sújt le bősz haraggal, A inig övé a kegyelem hatalma.

Ti életemre törtetek, tudom.

De miért? Talán mert engemet gyűlöltök ? Oh nem ! De mert rajongtok a honért s azt Hittétek : a nemzet javára lesz,

Ha megszabadul tőlem a haza.

Dicső a czél, magasztos volt a szándék:

Ki a magyarnak ellensége — veszszen! Ám tévedés, csalódás, jó vitézek,

Fegyvert emelni ellenem, holott Magyar hazánkra baj helyett szerencse, Áldás s dicsőség, hogy Mátyás : király.

RUDNYÁNSZKY GYULA.

WJ ÉLET.

Katona Lajos dr. Esztergom fia, a legkitűnőbb fiatal magyar tudósok egyike, uj szemlét indított meg, melyről már annak idején megemlékeztünk. ÍIgyr tapasztaltuk azonban, hquy Esztergomban még mindig nines elég Elet. Éppen azért bemutatjuk kedves föld ink beköszöntőjét, talán használunk vele városunk művelődésének, ha az Élet terjedése rokonszenvesebbé válik.

Az emberiség — írja Katona Lajos az Élet első czikkében — egy uj századnak, hazánk egy uj ezredévnek néz feszült várakozással elébe. A múlt eredményeiből táplálkozó bizalomhoz, a jelen kétséges állapotaiból felmerülő aggodalom vegyül e várakozásban.

A gépek százada, az anyagi fejlődés annyi

terén elért óriási sikereihez képest, csak kevéssé haladt előre nemünk ideális követelményeinek : a szellem szabadságának és az erkölcsi világrend biztosításának irányában. Mi magyarok pedig itt Európa keleti és nyugoti felének határán, melyet elleneink nem átallanak csak ideiglenes és meg nem érdemelt állomáshelyünknek tekinteni, kiválóképen fölötte válságos időkre lehetünk elkészülve.

Nemzeti önállóságunkhoz való szívós ragaszkodásunk s ez önállóság föltételeinek csorbítatlan teljességére irányult törekvésünk mellett, csak egészséges gazdasági és kulturális haladásunk menthet meg bennünket a több oldalról fenyegető elnyele- téstől. E haladás pedig csak a szabadság mindent tápláló levegőjében és az erősbült nemzeti öntudat szilárd talaján lehetséges.

A haladás éltető levegőjének tisztaságát utóbbi időben, nálunk csakúgy mint egyebütt, veszélyes miazmák fertőztették meg. A szellemi és anyagi fejlődés rohanó áradatából visszamaradt némely sztagnáló terület mételyezo termékei keveredtek az ingatag közvéleménybe, — magát a haladást és fejlődést igyekezvén mindazon bajok szülőoka gyanánt föltüntetni, melyek a régi alapokról újabbakra álbelvezkedö s még ki nem jegeezült társadalom szervezkedésének kisérő tüneményei. Másfelől, nem csoda, ha nemzetünknek a nyugati népekkel versenyre kelt törekvései közben, midőn a kultúránknak annyira kedvezőtlen századok mulasztásait rövid pár évtized alatt voltunk kénytelenek nagyjában helyrepótolni, e lázas igyekezettől végzett munka némileg megingatta azt az alapot, melyet