Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 2. szám
meUőztetiiék. A köad jövőben már oly hangszerek fognak gyáriul ni, a melyüknél -a billen tytlail apacsok helyett a villamos {kain fogja a húrokat rezgetni «§8 ’pengetni. Az ily hangszer húrjai felett körülbelül 8 cm. távolságban egy vas ráma van keresztbe megerősítve, •melyre a hurok számának megfelelő -egy-egy tetszés -szerint szabó,lyozbató kettős eleklrommágnes van kellő magasságban elhelyezve a -megfelelő húr ^pengetésére. Ezen mágnesek egyrészt az áramot fejlesztő száraz elemekkel, melyek a zongora alá illesztett kis ládában vannak elhelyezve, másrészt pedig sodronyuk által minden egyes billentyűvel vannak összeköttetésben. A billentyű és pedál megnyomása folytán a villamos áram egy mechanizmus közvetítésével a megfelelő húr feletti mágnesbe vezettetik, miáltal ez utóbbi a húrt magához vonzza. Hegy azonban eme vonzerő következtében a húr ne tapadjon egyszerűen a mágnesre a rezonacz fenéken elhelyezett készülék által rögtön visszavonatik és ismét szabadon bocsáttatik, úgy hogy most ismét a mágneshez ugrik vissza, smiudaddig, mig a megpendüléshez szükséges rezgéseket megtette. Az ekép ínyért hang nagyon tiszta; a felsőbb regiszterekben az aeolhárfn, a közép- fekvésben a cello, a mély fekvésben pedig nz orgona hangjához hasonlítható,! Kiemoleudő még, hogy a hang tetszés szerinti erőben és ideig kitartható az által, hogy a villamos áramot egyszerűen működésben hagyjak. <2. Étvágy mesterséges utón.) Pentzold erlangeni fanár a sósavas xphenil-dihydro-chinaroliiu-hau állítólag egy oly szert fedezett fel, a mely étvágyat gerjeszt. Ezen szernek jelentősége tehát, tekintettel azon körülményre, miszerint több betegségnél ■csak elgyengülés következtében áll be ■a halál, legalább is világraszóló. Az uj szer, a mely csak mérsékelt adagban vehető he, nagy adagban pedig veszélyes, oly csodálatos módon fokozza az étvágyat és emésztést, hogy betegek és gyengélkedők jó evőképessége mellett, még erő és snly tekintetében is sokat nyernek. Pentzold ur a gyomorbajosok Pasteurje és Kochja »Orexin« (étvágy) névre keresztelte találmánya tárgyát tekintet nélkül az elkereszte- lési vita mai stádiumára. jék levelem rövidségemért. Nagyon rossz levélíró vagyok. Egészen az öné Csőregh Irma. Vermes Charlotte — Csőregh Irmához. Budapest, okt. 23. Mikor elolvastam levelét, éppen alkonyodon, s az őszi nap vérvörös sugara világított be a csipkefüggönyön . . . Karjaim bágyadtan hanyatlottak a szék tárni anyára s én félig ébren álmadozni kezdtem . . . Föl he völ t képzeletem egészen maga elé varázsolta az ön alakját. Hisz a szellemekben ? Lássa, én hiszek . . . Meglehet, hogy bohóság, képzelődés az egész, de — kérem nevessen ki — megjelent előttem az ön szelleme Az ajtó csendesen fölnyilt, s egy szépt feketeruhás, karosa, halvány asszeny lépett be. A félhomály daczára jól láttam, hogy sötét és villogó szemei vannak, de arcza méla és szomorú, mint a holdfényes ten- gertökör. Pár lépést tett felém, s aztán kezeibe temetve arozát, csendesen zokogni kezdett. Erre gyorsan felugrottam. Az álomkép eltűnt. Oh, asszonyom! Kegyed szerencsétlen, szenved és mégsem tárja ki szivét előttem. Egész levelén oly hidegség, tartózkodás ömlik el, mintha nem bíznék bennem, barátnőjében. S lássa, ez nekem fáj. Egy bohó, mulatni vágyó, ugri-bagri teremtés vagyok, de azért a szivem jó, s ha őszinte lenne, — ki tudja — talán még segiteni ás tudnék önön. Levele szűkszavú, mintegy leányosan érmes. Még azt sem meri .bevallani, (3. Villamos haíászhorog.) Egy Sipari nevű olasz feltaláló n villamosságot még halfogásra is alkalmasnak találta, eddig azonban hiányoznak a bizonyító adatok az iránt, hogy mily alakban és irányban válik hasznossá Sipari ur különös találmánya Egyelőre csalt annyit tudunk, hogy a szellemes feltaláló egy általa készített villamos horgot kipróbált és igen alkalmasnak találta azt. Az eszköz előállításához egy elektrommágnes és egy pár Leclanché féle elem szükséges; az utóbbiak azonban egy füst alatt több horogra is alkalmazhatók. (4. Zsebóra vakok számára.) Svnjczi órások találtak fel egy ilyen órát, melyet világtalan emberiársaink biztosan jó szívvel fognak üdvözölni. Minden szára közepén egy kis peczek van alkalmazva, mi azonban azon óraszámnál eltűnik, a melyre a mulató érkezik. Ha ezen óra viselője az időt óhajija tudni, tapogatva kikeresi azon számot, melynél a kis peczek eltűnt, visszaolvas 12-ig és megtudja a kívánt időt. (5. Nők mint feltalálók.) Eossz nyelvű férfiak állítása szerint szépnembeli embertársainktól a productiv feltaláló szellemet a természet megvonta ; pedig ennek ellenkezőjét bizonyulják az alább felsorolt Amerikából ki böngészett adatok, melyeket hátirat vagyunk egyszersmind az európai hölgyek előnyére is felróni. Volt. például egy kaliforniai nő, a ki általa fel-' talált igen alkalmas gyermekkocsira nyert szabadalomért 50,000 dollárt volt szerencsés bezsebelhetni. —- Grano Katalin asszonynak, Washington legtehetségesebb tiszije nejének köszönheti Amerika a painut.tiszLitó gép feltalálását, melyért az iparvilág örök hálával tartozik. — A fű- és gabonaarató gép eszméje legelőször plainfieldi Manning Anna asszony agyában fogam zott meg ; ugyanezen nőnek tulnjdoiiiiják a here- tiszt iló gépet is. Manning asszony látszólag nagyon biztató hatást gyakorolt szomszédjaira, a mennyiben fű- és gabona aratógépe szabadalmazása után néhány ’évvel Smith Erzsébet asszony szabadalmat kért ezen gép javítására a mi abban ált, hogy a kések a kerekek forgása beszüntetése nélkül is ki- cserélhetők legyenek. — A legkomplikáltabb gépek egyikének mondható a kettős fenekű papírzacskókat előállító készülék, melyet Knigth Maggiek kisasszony talált fel. E gép szerkezete oly szellemesen vau elrendezve, hogy még ma is csodálva keresik az eszme kiindulópontját. Knigih kisasszony a nevezett tárgyon kívül egyéb hasznos dolgot talált fel, azokat szabadalmaztatta és ily módon tett szert óriási vagyonára. — Egy newyorki nő egy igen előnyös utczaseprőgépot talált fel, mihez az adta meg az impulsust, hogy egy másik rossz utezaseprőgép bepisz- kiiolta ruháját. — Walton B. Mária asszony találmánya, a mely a kerekek zörgésének elhárítását czélozza is igen érdekes. Walton asszonyra, ki a newyorki magas vasút mentén lakott, kellemetlenül hatott a folytonos zakatolás és főkép ezen körülménynek tulajdoniiható a nagymérvű zaj elhárítására szolgáló általa feltalált intézkedés, a mely felett nem egy kiváló szakember törte fejét, mig végre mégis egy nőre várt eme probléma megoldása. Legközelebb a magyar női feltalálókról fogunk megemlékezni, a kik sorában egy herczegnő is helyet foglal. CSAHNOK Esztergom negyven év előtt* (Palugyai Imre után ) (I. E 1 n e v e z t e t é s e.) Esztergom (deákul Strigonium, Ist.ro- granurn, Ist ropo 1 is, — németül Gr ran, — tóiul O.szlrihom vagy Ost rigóm) elnevezletését Kollar Adám, mint sok magyar város és vár nevét, tót származásinak tanítja; ugyanis szerinte a tót elnevezés, betű szerinti értelmezéssel, tekintve a hely sziliét, hegyeit, hegyet vagy dombot jelent ; s innen a magyar Esztergom a kezdő 0 betűnek E betűvel felcserélésével, éppen úgy mint a deák Strigonium az első betűnek elhagyásával eredhetett. Bél Mátyás ellenben a kelet felé folyó s a vár alatt dél felé szögletet képezve elhajló Isler (Duna) folyam nevétől — a kezdő I betű elhagyásával — származtatja Esztergomnak latin Strigonium elnevezletését. A német Gran elnevezés pedig minden kétségen kívül a Gararn folyam nevétől származhatott, mit a francziák s olaszok is utánozva * Palugyai Imre jelen közleményét negyven esztendővel ezelőtt irta s már akkor is tűrhetetlennek talá ván a négyfelé huzó városrészt előre üdvös intézkedésnek jósolta meg a Bach-rendszer alatt rövid időre csakugyan megtörtént esztergomi egyesítést. A szerk. ejttuek ki. E különböző nézetek alapján legvalószínűbb : hogy Esztergom csakugyan az egymással egyesülő Ister (Duna) és Garam folyamok neveiuek egyesítéséből keletkezhetett éppen úgy, mint a deák Istrogranmn elnevezése is. (Fekvése és alkatrészei.) Fekszik Esztergom a roppant tágra elterülő Duna folyónak jobb partján, a túlsó parton lévő Párkány helységgel szemben, Budától 6, Komáromtól 5 és a budai-bécsi országúitól háromnegyed mérifüldnyire, Ferro szigetétől 36°, 25J hosszaság s 47° 47' északi szélesség alait. Áll pedig tulajdonkép a mai Esztergom a városon kívül négy részből : a) a szabad királyi városból ; b) a vizi- vagy érseki városból (sajátlag a vár ehhez tartozik) ; c) Szenttamás mezővárosból, mely a vártól kelet felé esik s a helybeli főkáptulan birtoka 8 d) Szentgyörgy mezővárosból, mely a vártól kelet felé a Duna partján húzódik el. E területi felosztás alapján egész napjainkig négy, egymástól elkülönített, hatóságot képezett ; a minden perezben bekövetkezőnek remélt közigazgatási szervezet s községrendszer azonban bizonyára végkép elenyésztendi a ma már úgyis csak történeti kagyományilag ismert válaszfalakat s a közös jogok közös élvezhelése egy compact egészként virulva örökitendi Esztergom is őskori nevét. S e nem kétlett »com- massatio« legyen igazolásunkra : midőn a sajátlagos Esztergom sz. kir. város leírásában nemcsak többi alkatrészeire is — mindazálfal a ténylegi állapot szerint — szintén kiterjeszkedünk. De mielőtt egy egyes részek ismertetését tüzetesen megkezdenék : lássuk kevésben az összes Esztergomnak élőkor! történetére vonatkozó adatokat. NŐKRŐL A NŐKNEK. Mosolygós asszonynak, világos felhősek nem kell hinni. * Az idő néha aoya, néha mostoha. ♦ Korán házasodol, korán bánod meg. * Megnő a lány, ha pad alatt is, * Vén asszony lakat a háznál. * Annyit ér a vén lány, mint egy megírt, de el nem küldött levél. * Erős az igazság, a szép asszony meg a bor. * Irigyek meghalnak, de az irigység soha. Mi volt álmaimnak szertefoszló képe a halvány asszonyról a valósághoz képest L Hitvány másolat, mely az eredeti mellett egyszerre értéktelenné válik. Kegyed szép; oh, nagyon szép! Órák hosszáig elnézem képmását ... és akkor újra kezdem. Mondhatnám egész szerelmes lettem kegyedbe. Restellem nagyon a dolgot, de már csak bevallom, hogy arczképét meg is csókoltam . . . Pedig nem is egyszer ... Oh milyen jól esett t Hallott már kegyed róla, mikor egy nŐ szerelmes lesz a másikba, azután csókolódz- uak és ölelkeznek, mint Eomeoés Julia... Van valami az én barátnői érzelmeimben is kegyed iránt olyan férfias . . . igazán sokszor olyan különös . . . különös . . . Asszonyom, a férhhoz a nyíltság illik. Én nem vagyok Vermes Charlotte, hanem Vermes Károly; nem özvegy asszony az ön barátnője, hanem férfi, az ön imádója. Szeretem önt lelkem egész hevével. Joggal vádolhat, hogy mint barátnő, hamis álarczczal beloptam magam szivébe; megszerezve rokonszenvét, kicsaltam legféltettebb titkait. Mikor mint nő válaszoltam kis hirdetésére, tréfából bújtam álarcz alá. Bobó tréfa az egész, gondolám; jól fogok rajta mulatni. A dolog azonban komoly végétért; levelei felkeltették érdeklődésemet, rokon- szenvemet s mikor megtudtam, hogy kegyed szenved, és fotográfiájáról, hogy mily imádandó szép, elrabolta szivemet. Beismerem, hogy bűnös vagyok, vádoljon, de én nyugodtan várom Ítéletét. Imádója Vermes Károly. 0. i. Hanem azért ígéretemet, mint hogy írónője hajadon-e vagy már asszony. Szükségtelen is bevallania, mert — oh az én szemem éles — az első pillanatban láttam, hogy igenis kegyed asszony, még pedig boldogtalan asszony, kit férje szeret, de kegyed nem szereti őt. Erről mondja bizonyosan; »de bár r,e is szeretne.« — Nos, ugy-e eltaláltam ? Talán öreg. csúnya ? . . . vagy mii is beszélek . . . hisz semmi bizonyosat nem tudok még. Kérem legyen hozzám bizalommal, s ha igaz, résztvevő barátnőt keres, úgy csak forduljon az önt százszor ölelő és üdvözlő bobó C’narlottejához. Még valamit. Ha már személyesen nem találkozhatunk, nem lenne oly kegyes, drága barátnőm, arczképét elküldeni. Hadd láthatnám mindig magam előtt azt, kit már mint ismeretlen is annyira becsülök. A mint fényképét megkapom én is küldöm az enyémet. ♦ Csőregh Irma — Vermes Charlottehoz. Apátfalu, nov. 1. Tisztelt barátnőm! Engedje meg, hogy én is barátnőmnek nevezhessem. Szomorú lelkemnek kimondhatatlan jól estek a kegyed vigasztaló szavai. Eles látásával csakugyan kitalálta, hogy férjes nŐ vagyok, még pedig egy szerencsétlen asszony, ki életének legnagyobb hibáját akkor követte cl, a mikor férjhez ment. A rokonszenv, mit kegyed iránt érzek, késztet szivem keservén könnyíteni az által, hogy elmondom röviden élettörténetemet. Mindig szerény, visszahúzódó, félénk lány voltam. Egy dnrya szó, szigorúbb pillantás képes volt sirvafakasztani. Anyámat korán elvesztvén, atyámmal csak nagyon ritkán érintkeztem, mivel egyik nőrokonom vállalta el nevelésemet. Barátnőm, játszótársam sohasem volt, s a magányos, hosszú estékben más mulatság hiányában ábrándképeimmel foglalkoztam. Álmaim tárgya egy deli ifjú volt, jó, nemes és szép, mint a tündérmesék királyfiai, kikről valaha könyveimben olvastam. Tizenhét éves yulék, midőn Ákos — most férjem — megismert, s mivel atyám és nagynéném is úgy akarták, félév múlva férjhez mentein hozzá. Nem szerettem akkor sem őt; hisz azt sem tudtam még, mi a szerelem, és most . . . férjem rendkívül féltékeny és nemcsak a férfiaktól hanem még női ismeretségtől is őriz, úgy hogy cselédeimen kívül senki mással nem érintkezhetein. Ezért választottam a közlekedés e módját kegyeddel is. De elég erről. Beláthatja, hogy van okom a panaszra, s mennyire irigylem kegyedet, ki mint gondtalan pillangó csapong virágról-virágra, mig én sötét börtönömbe zárva már-már unni kezdem az életet. Barátnője Irma. U. i. Sokáig gondolkoztam, vájjon küld- jem-e kérelméhez képest photograpliiámat, nem fogna-e nagyon csalódni, ha képzelt »szép, karcsú, halvány asszony« helyett a valódinak hű képmását meglátja. Végre is elhatároztam, hogy elküldöm. íme mellékelve veszi. De most már kérem az önét is. ♦ Vermes Charlotte Csőregh Irmához. Budapest, nov. 5. Mélyen tisztelt negysád! Megkaptam arczképét . . .
