Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 12. szám

ESZTERGOM, XIII ÉVFOLYAM. 12. SZÁM. VASÁRNAP. 1891. FEBRUÁR 8. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉSJiSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Esíész évre .............................'..................................® ^ — }a F él évre..........................................................................® “ * “ fr Negyed évre.................................................1 irt 5U kr Fg y szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTOSEG: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ- TiT V ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közle­mények, előfizetési pénzek és reklamálások intózendőlc. HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 Wig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 30u-ig 2 frt 95 kr. Bclyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab­ban közöl; etnelc. NYILTTÉR sora 20 kr. A primási javadalom. (B. H.) Hogy mikor dől el az el­hunyt bíboros herczegprimás successzió- jának kérdése, három tényezőtől függ: a kormány felterjesztésétől, az apostoli király kinevezésétől és a kinevezést elő­zőleg megkérdezendő római szentszék válaszának megérkezésétől. Bár ritka esetek közé tartozik, hogy a pápa az apostoli király állal prezentált jelölttől, kánoni okból, a püspöki joghatóság kou- ferálását megtagadja, Eötvös báró kul- tuszminisztefsége és Trefort kultusz- minisztersége alatt is megtörtént, hogy a szentszék által emelt kifogáson múlott' el, a magyar kormány által bevégzett ténynek tekintett egy-egy püspöki ki­nevezés. Azóta maga a magyar főpapok javadalmát adományozó fejedelem a leg­óvatosabb az ily dolgokban s mint! egy-egy adott alkalommal Trefort mi-! niszter megjegyezte, Komával szemben' a római közmondáshoz alkalmazkodik:: »super flua cantela nunquam nocet.« | A mostani viszonyok közt kétszeres; oka a kormánynak számba venni a pri- mási szék betöltése iránt kiválóan ér­deklődő szentszék érzékenységét s igy bizonyos, hogy Simor utódjának meg­választása nem lesz elhamarkodva. Mindamellett alaptalan egy félhivata­los kőnyomatosnak az összes napi­lapokba átvett uagyképü kijelentése,* 1 2 hogy az uj herczegprimás kinevezése; Simor János hagyatéki teljes leltárá­nak előkészülése előtt nem történhetik meg. Igaz ugyan, hogy az újon kineve­zendő főpap kinevezésének napjától lép uj javadalmának élvezetébe, mindamel­lett a gazdálkodásnak ulólagos elszá­molás által elsimítandó nehézségei nem számítanak azon magasabb érdekekkel szemben, a melyekre való tekintettel a magyar egyház legmagasabb patro- nusa balározotlan kifejezte abbeli aka­ratát, hogy az elkeresztelési ügyben függőben maradt tárgyalások ne sede- vacanle, hanem már az uj prímás ál­tal nyerjék megoldásukat. Maga a kultuszminiszter is szívesen lemond az államot megillető tetemes interkaláris jövedelemről, csakhogy az esztergomi érsekségnél a főpapi java­dalmak részére beszerzendő fundus ins- trukfusra vonal kozó tervet gyakorlat­ban megvalósíthassa. Régi árnyoldaluk ugyanis a gazdát gyakran vonatkoztató főpapi uradalmaknak, hogy püspöki széküresedés esetén az elhunyt java­dalmak hagyatékához tartozó felszere­lésük mindannyiszor potom áron el­kallódik és a jószágait csaknem minden beruházás nélkül átvevő utód mind­annyiszor élűiről kénytelen kezdeni uradalmainak bosszú, évekig eltartó istrukcióját. A kultuszminiszternek nem­zetgazdasági szempontból eléggé nem méltányolható terve, hogy a legfelsőbb palronusnak esetenkint kikérendő jóvá­hagyásával a papi latifundiumok e régi nyomorúságán segítsen. Az esztergomi érseki javadalmak jelenlegi 1 ellennel es állapota és kitűnő instruciója, kedvező alkalmat nyújt neki terve megvalósí­tására, hogy a boldogult prímás által évek során át gondosan beszerzett instrukciót megmentse az érseki java­dalomnak az elhunyt prímás hagyaté­kából az érseki javadalom által vétesse meg, méltányos áron, természetesen az utódok terhére, de kétszeres ja­vára. Közel egy millió értéket tesz a boldo­gult prímás hagyatékának e tetemes | része uradalmainak beruházása szarvas- | marhákban, juhokban, tinókban, lovak­ban, gépekben és terményekben. Az esztergomi érsekség törzsvagyonának és birtokértékének növelésére fordított költekezései 1.425,561 frtra rúgnak, beleértve a gazdasági uj épületekre fordított 545,690 frtot és az összes bútorzatával utódjainak hagyott rezi- dencziáját, mely az elhunyt érseknek pontosan vezetett kiadásai között 626,950 frt 45 krral szerepel. A kul­tuszminiszter más püspöki javadalmak­ban is utánzandó derék dolgot miivel, midőn a boldogult prímás huszonnégy évi ön megtagadó és kitartó fáradozása által a modern gazdálkodás nívójára emelt érseki javadalmat nem engedi a tavaszi munka előtt beruházásából ki­fosztani és régi dezolált állapotába visszaesni. Az esztergomi érsek földbirtokának összes területe helvenháromezer katászt. hold. Uradalmai közt legnagyobb a bajcsi, mely 17,528 holdat tesz ki egy tagban. — Boncz Ferencz A lelkészt kongruá-ról Írott munkájában hozzá­vetőleg 355,000 frtra becsüli évi jö­vedelmét, mely a boldogult herczeg­primás alatt jobb éveken a hatszázezer forintot is elérte. Csakis úgy győzhette mega boldogulnak mindig készpénzben tett nagy alapítványait és közadakozá­sait, a mellett, hogy gazdája oly tete­mes tőkét gyűjtött magának. A papi birtok jövedelmei az időjárás elkerül­hetetlen különbözőségein kívül gazdáik szerint is nagyon fluktuálnák. Simor megkétszerezte elődje jövedelmét s töb­bet hajtott ki uradalmaiból, mint a nagyváradi püspök és a kalocsai érsek, holott az előbbi nak 187,087, az utób­binak kilenczvenkétezernyi földbirtoka tetemesen nagyobb az esztergomi ér­sekénél. Érdekesnek fartőm az előttem fekvő hivatalos adatokból kiemelni, bogy a II. József alatti bevalláskor, 1783-ban 360,000, a Ferencz király alatti sza­bályozáskor 1806-bau 250,000 váltó- forintra taksálták az esztergomi érsek jövedelmét. Papjaink jövedelmének legrégibb taksál;ís.i a Nagy Lajos korabeli, mi­kor az esztergomi, kalocsai, nagyváradi főpapoké 2000, a pécsié éppenséggel 3400, az erdélyié 1500, a veszprémi és Csanádié 900, az egri és győrié 800, a váczié 500, a nyitraió 275 frt volt aranyban. A kultuszminiszter a magyar egyház anyagi ügyeinek legalaposabb ismerő­jét Boncz Ferencz miniszteri tanácsost és közalapítványi igazgatót küldte ki miniszteri biztosként az érseki java­dalom kormányzásának átvételére és terveinek kivitelére. — Sikert kívá­nunk február 4-ón megkezdett mű­ködéséhez. i lzMhtspisfiiíkBütárczája. NORITE TIMERE­I Kemény sziklába vájták bár a sírját i S durva poroszló őrzé tetemét, í Nem ölhetek, nem tiporhaták el í Az örök Eszmét, az örök Igét. I Dicsőség fája lett a keresztfából, I Dicsőséges lett az a sirhalom, I Feltámadott, örömköny rezg a szemben I Hosanna, dal zeng föl az ajkakon! I : Feltámadott! — s a kik sírván siratták, r Keserg.ve szivük Véle szenvedett, j Öröm repesve hallják ajkairól most i A biztató szót s szent Ígéretet: Ne féljetek, a Golgothának ormán K A sir örök nem volt, nem lesz nekem, 1 Ne féljetek, megölhetének is bár, De meggyőzni, nem fognak, soha sem! 2 S azóta hosszú, bosszú századoknak } öléiwát halljuk ezt a szózatot, I Rémes viharban, vészes zivatarban, I Hol szélvész zúg, s a tenger káborog. í Hol a reménynek mécse sem világol <2 S minden sötét, mint zordon éjszaka: A Ne féljetek, megölhetének is bár, 1 De meggyőzni, nem fognak, nem soha! H Ha Róma térit, vértenger föröszti a 8 keresztény vérbe fül kelet, nyugat H Ha niucs sehol hely széles e világon A Az üldözöttnek mely nyugalmat ad, A • A vérözönből felhallszik az ige, A A szív sebének enyhe balzsama, Ne féljetek, megölhetének is bár, De meggyőzni, nem fognak, nem soha! Ha Néró keblét vad harag hevíti, S nyomába kél az iszony és halál, Ha gyülölség ég Julián szemében A porttá döntött templom romjinál, A haldoklónak végső sóhajába Belé vegyül győzelmeink dala: Ne féljetek, megölhetének is bár De meggyőzni, nem fognak, nem soha: S ha újra jönek népek és királyok Bösziilt haraggal vívni a csatát, Miként az éji árnyak el is tűnnek Elvesztve fényt, hatalmat, koronát. Htjuk: lehulló, elhaló dicsőség, Csúfos futás és elvesztett remény, Utánok zeng a diadalmi szózat: Ne féljetek, a győzelem az enyém ! Ne féljetek, hozzánk is szól e nagy szó, Kik érte küzdünk, Érte harczolunk, Hogy esüggedésnek réme el ne fogjon S lankadtan lé ne hulljon a karunk, Hadd üldözzön bár az egész világ is S legyen jutalmunk tövis korona, Sem az ellenség, sem a rút Júdás had, De meggyőzni nem fognak, nem solia! Ne féljünk hát! sziklába vájták sírját S durva poroszló örzé tetemét. Nem ölheték meg, nem tiporhaták el Az örök Eszmét, az örök Igét; Dicsőség fája lett a kereszt fából Dicsőség lett az a sirhalom, Feltámadott! Ragyogjon köny a szemben, Zengjen hosanna, dal az ajkakon! GYÜRKY ÖDÖN. Ferencs Ferdinand fonercseg. Magyarország és Ausztria praesumtiv trónörököse most indult el előre jelentett, az egész világ közvéleménye által felette fontosnak tartott útjára az orosz császári udvarhoz. Az egész osztrák-magyar monarchia la­kosságának rokonszenve kiséri őt oda s a nagy czári birodalom mérvadó személyeinek és számottevő politikusainak őszinte ro­konszenve fogadja. A mire nemcsak Ausztria és Magyar- ország bizalommal számit, de mit az egész békeszerető Európa vágyva remél, az az, hogy sikerülni fog a fiatal, mélyen becsü­letes, nyílt szívű főherczegnek a háborútól kétségen kívül idegenkedő III. Sándor czár keblében felkelteni a kedvet és a bátorsá­got is azon határozott akaratának nyílt, fenntartás nélküli, mindenki által megért­hető tettleges bizonyítására, hogy nemcsak a háborút akarja kikerülni, hanem azt a kettős fényt is száműzni az orosz keleti politikából, mely mindig fenyegető árnya­kat vet s gyakran oly szándékokra s ter­vekre enged következtetni, melyek talán távol vannak az orosz kormánytól. Nem lehet elég gyakran s elég határo­zottan hangsúlyozni, hogy Ausztria-Ma- gyarországnak a Balkán-félszigeten nincse­nek más czéljai, mint melyeket bevallott politikájával követ, czélok, melyek mindenki előtt nyíltan s világosan állnak s e mon­datban vannak kifejezve: a balkáni orszá­gok a balkáni népeké. A monarchia praesumtiv örökösének nincs különös missiója Péfcervárra, nem megy semmiféle javaslatokkal a Balkán-félszigeten a hatalmi sphaera megosztására vonatkozó­lag, vagy azért, bogy már valami politikai megegyezést létesítsen vagy csak fel is említsen. Missiója egészen általános. Meg­jelenése által a pétervári udvarnál, meg­nyerő személyisége, loyalitása és szivessége által hatnia kell Sándor czárnak nem fogékonytalan kedélyére, hogy ez szivében győződjék meg, hogy Ferencz József csá­szár és király tényleg barátja neki s hogy az osztrák-magyar monarchia legkevésbé sem ellensége Oroszországnak. Ferencz Ferdinand föherczeg született 1863. decz. 18-án Gráczban, mint Károly Lajos föherczeg elsöszülött fia, (második házasságából, Mária Annunciata herezeg- nővel, II. Ferdinand siciIiái király leányával.) Még mint egész ifjú tanuló az atyai háznál gymnasiumi tanulmányait folytatta, mikor császári és királyi nagybátyja had­nagyi diplomával lepte meg, még pedig egy magyar, a budapesti (házi) 32. gya­logezredhez szólt a kinevezés, mely akkor még az Este nevet viselte, azt a nevet, melyet a fiatal főherczegnek, mint az 1875- ben elhalt Y. Ferencz modenai herczeg örökösének, az örökhagyó rendelkezése ér­telmében, előnév gyanánt kellett viselnie. Nemsokára ezután tényleges szolgálatra vouult be a föherczeg s 1882-ben főhad- nagygyá lett. Ekkor átlépett a lovassághoz mint igen csinos, a szolgálatban buzgó dragonyos tiszt. A lovasságnál töltött gyakorlati szolgá­latban őrnagyságig lépett elő, ekkor ismét gyalogsági szolgálatba ment. De úgyszólván egyik lábával tovább is

Next

/
Oldalképek
Tartalom