Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 12. szám

Komáromi kiállítás. A Komárom városi ipartestülot fél­ti űzdi! 1 v;i az utóbbi években az ország számos vidékén rendezett ipar és gaz­dasági kiállítások sikerén a »Komárom- megyei gazdasági egyesület« és a »Tata-Tóvárosi ipartestület« közremű­ködése, valamint Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város törvéuyha- Ióságának támogatása mellett egy Ko­márom városi és megyei ipar és gazda­sági kiállítás rendezését határozta el. Es bár e kiállítás első sorban Ko­márom város és megyei ipar és gazda­sági haladását, fejlet!ségét kívánja is bemutatni, szívesen fogad a kiállít, bízottá, az ország bármely részéből is kisebbfajta gazdasági gépeket, a gazda­ság, a szőlőművelés, kertészet és kis­ipar könnyebb és czólszerübb üzésére alkalmas eszközöket, szerszámokat és kézi erővel működő kisebb gépeket s főleg oly gyári és kézműipari készít­ményeket, melyeket városunk és megyénk területén nem állitfanak elő. Nem zárja ki a bizottság az iparossegédek és tanonczok munkálatait sem s külö­nös figyelmet fordít a női kézimunkára, háztartási csikkekre és a házi iparnak (vesszőm unka k, szalmám unka k, liá 1 ó- kötós, gyékénkötés, fafaragás, lombfiiró- szelés, papírmunkák, virágcsinálás sib.) a megye területén müveit összes ■ágaira. Midőn pedig a. kiállít, bizolts. e ki­ül litás megtartását elhatározta, tette ezt azon meggyőződésben, hogy úgy Komárom városa, mint a megye érdekelt közönsége lelkesedéssel fogadja ez esz­mét és buzgalmával, jóindulatával le­hetővé teszi annak kiviletét s lehetővé teszi a sikert, mely jómagunk, Komá­rom város és megye javára, becsüle­tére szolgálatid. Épp o végből a legnagyobb tiszte­lettel és bizalommal fordul a kiálitási bizottság Komárom város és megye t. iparosaihoz, mezőgazdáihoz, valamint mindazokhoz, kik női közmunkává1, ház­tartási czikkok előállításával, avagy háziiparral foglalkoznak, hogy e kiál­lításon részt vegyenek s kiállított ter­ményeik, ügyes, ízléses és gyakorlati munkálataik állal a magyar ipar és mezőgazdaság haladását is tanúsítva, e kiállítás sikerét -előmozdítsák és biz­tosítsák. A bejelentési határidő április 30-ika s ez időig »Bejelentési iv«-ért és »Szervezeti szabá!yok«-érí. (melyek min­den tokintetben kimerítő felvilágosítást nyújtanak) Komárom városában, Tata- Tóvároson és Kisbéren az ipartestületi elnökségekhez, a megye területén pedig mindenütt a községek jegyzőihez for­dulhatnak az érdeklődők, ahol egyszer­smind útbaigazítást és felvilágosítást nyerhetnek. Vidékiek forduljanak a kiállítási végrehajtó-bizottsághoz. Hun hegy esi Zuber József, főispán, tisz. elnök. Tátray József polgármester, nagybizoLts. elnök. Szombathelyi Győző, kir. lan, alispán, nagybiz. elnök. Tuba János városi főjegyző, kiállít, bizolts. elnök. Ifj. Kálmán Rudolf megyei fő­jegyző, kiállít, biz. társelnök. Viszo- lajszky István tatai iparhat biztos, kiáll, bizotts. alel nők. Poloni Lajos, ipartest, elnök, kiáll. b. alelnök. Hittrik József községi s ipariskolai tanító, kiállítási titkár. Honti levél. Ipolyság, jaii. 6. Br. Roszner Erwint, Ilontmegye uj főispánját jan. 31-én iktatták hivatalába. Az instal lácziónál mondott főispán i beköszöntő általában jó hatást gyako­rolt mindenkire, — de különösen a honti ellenzékre. Kétségtelen, hogy az a harca, melyet Mnjthényi báró főis- pánsága alatt a pártok egész a sze- iné’yeskedésig vívtak, az ellenzék ré­széről nagyon jogos volt. Mert a megyei administráczió rémle-j tes fogyatékossága-, a volt főispán krea- i turániak dühös szeszélyeskedése, s végül iskolákat alig végzett qualifikálal lan tisztviselők egész csoportja Hontvár- megyét valóságos min tava rmegyévé tel­ték — a nem dicsérendők sorában. A jan. 15-én megejtett elöljárók választása is még a Maji-hényi-féle kor- rupczió nyomása alatt nyögött. A min­denütt népszerűtlen s eszközül felhasz­nálható Zanoletti Károly volt bírót; közbotrány gyanánt egyhangúlag ismét megválasztották. Egyhangúlag azért, mert a 3 kandidált között az egyik a jelölés előtt már kijelenté, hogy semmi szin alatt sem fogadja el; a másik azért nem volt választható, mert éppen hogy csak nevét tudja aláírni. Mindazáltal kandidálva lettek, hogy egy orköleslelen választás megejtet hes­sék. Természetes, hogy a főszoigabirák- nak törvényileg biztosított kandidálási módja is egyik tényezője az ily gya­lázatos eljárásoknak, ügy tánczol itt a városi elöljáró, amint a fellebbvalója fütyül. A többi elöljáró megválasztatá­sához is sok szó férne. Ámde hagyjak nyugodni Majthényit az ő babérjain — már eddig is hervadnak. Bizalommal néz Hontmegye közön­sége, uj főispánjának működése elé, mert beköszöntőjében tapintatos ezéI- zatokkal reményt adott arra, hogy alatta a hontmegyei viszásságok nem fognak a. volt főispán Lyrannismusával tovább fejlődni. CSARNOK. Esztergom múltjából. (Palui'jay Imre után) (VI. Történeti adató k.) Azonban a lengyelek Nyifrából ki­takarodni nem akartak, maga Kázmér is Ilalics határszélein maradt, s a ha­vasokon át sűrűén jártak át a futárok. Mátyás ebből azt. gyanitá, hogy Vitéz még mindig szövi lázongó terveit s Kázmórral titkon összeköttetésben áll; nyomós tanácskozások őrve alatt tehát őt Budára hivatván, elfogatta s Vise- grádon becsukalta. A pápai követ s főpapok közvetítésére innen nemsokára szabadon bocsátotta ugyan, de oly feltételek alatt, melyek szerint inkább csak fogságának helye változott; mert bár főpapi hatóságát s javait vissza­nyerte, Esztergomból mégis, hol az egri püspök, Bekestoer János kelle reá felvigyázni, távoznia megvitatott. Vitézt a bú és szégyen négy hónap múlva sírba hajtotta. Az ez idő óta egész a mohácsi vész korszakáig lefolyt fél század Esztergám tör (éneiében mi emlékre méltót sem ha­gyományozott. A mohácsi téren esett el Szálkán Endre, esztergami várparancsnok ór- lesitletvén, a Budáról Bécs felé meg­indult királyné, s budai gazdagabb polgárok ingóságaival Poson felé evedző hajókat elvetemülve megrohaná s ki­fosztó, utóbb pedig meghallván a tö­rökök közelgését, a várat hűtlenül elhagyá ; de helyét a szegényebb szár­mazású, erejére nézve azonban nevét megérdemlő Nagy Máté vitézül pólolá, A mohácsi nagy nap után a magyar szent korona két király keresett tulaj­donává lön ; és »evvel a két király választással veszték el — mond jó Pethő Gforgely krónikájában — a ma­gyarok országukat; mert a két király között való nagy háborúság, vissza­vonás és pártolás miatt az országnak teljességgel való romlása és veszedelme történik a törököktől.« — S miután a törökben gyámolát kereste János király, az esztergami érseki székre pártjabeli Várday Pál egri püspököt nevező mindjárt a mohácsi vész után ; — a következett év oclober havában I. Ferdinand király Esztergámhoz ér­kezvén, a város lakosai állal szívesen fogadtatott; a János király híveitől védett vár azonban csak néhány napi ostrom után oly feltétel alatt: hogy a két parancsnok fegyveresen, a többi őrszemélyzet a nélkül, szabadon kibo­csát tassók, nmgát feladta. Farsangi levelek. (Tiszti estély febr. 7-én.) Tegnap este vonult be Carneval her- czeg legutoljára frakkban. Ma már ál- arezban, holnap diák mosolylyal jelenik meg, azután meghamvazott ábrázattal. A Fürdő nagytermében tegnap este és ma reggel a katonatisztek mulattak és velők tartott a farsang legkittrtóbb publikuma. Az általános gyász hatása tegnap is konstatálható volt. Sokan hiányoztak azok közül, a kik a jan. 10-iki nagy hangversenyen tündököltek. Persina karnagy kezdte ki az estét. Dopler Ilkáját mutatta be, ezt a tisz­teletreméltó ősi opera hősnőt, a kit már öregapáink gyöngédebb érzelmekkel tüntettek ki. A bemutatás azonban ki­tünően sikerült, mert a karnagy a zene­karral együtt jól érlel t Dopler interpre­ts tiójá.hoz. Beethoven Adagioja követke­zett azután. A klasszikus mestermüvet a vigalom művésznői nyugtalan tapsok­kal kísérték. Végül Verdi Aidáját, az opera legfönségesebb fejedelemnőjét mutatták be. De ekkor már megjelent Carnevál és elfoglalta trónját. A katonazenekar rázendítette az első walzert s a terem keringeni kezdett. Tudósítónk a következő névsort ál­lította össze : Ács Flórisnó és Anna, Barta Ar- minné, Büttner Róbertné, Drágói Li- viuszné, Felsenburg Gfyuláné és Blanka, Ferber Gfyuláné,Fischer Seraphin, Föld- váry Istvánná, Holen Lászlóné, Hulényi Gfyőzőné, Hulényi Etel, Kruplaniez Kálmánná és Aranka, Leipolder J., Lett Károlyné, Luczenbacher Ist ván né, Mercz Imréné és Etel, Munkácsy Károlyné és Sarolta, Neuberné, Niedermann Jánosnó és Nelly, Niedermann Józsefné, Noz- droviczky Mik lesné, Peréuyi Henrikné és Irma, Pittóni Henrikné, Spiszár Jánosáé és Jancsika, Sternfeld Rezsőné, Szvoboda Romáimé és nővérek, Wág- nernó stb. Az első négyest harminczhat pár tánczolta. A csárdásokat katona czigá- nyok cselekedték. A hangulat éjféltájt vidámabbra fordult s a farsaugbucsuz- tató közönség nehéz szívvel vált meg Carneváltól, kinek bucsuzása épen egy esztendővel gyarapította az eddigi re­mi niscou fiákat. a lovasságnál maradt, amennyiben a német ■császár kinevezte őt az egyik porosz ulánus- cy.redbe örnagygyá á la suite. Ez 1888-ban történt, mikor a fiatal főherczeg Berlinben volt látogatáson s az odavaló udvart kel­lemes megjelenése és rokonszenves lénye által meghódította. Mikor a múlt őszszel ezredessé léptették elő a föherczeget, ő Felsége a 19. magyar gyalogezred tulajdonosává nevezte ki őt, mely ezrednek azelőtt a ma is mélyen gyászolt Paidolf trónörökös volt a tulajdo­nosa. A tettleges szolgálatban újra a lovasság­hoz fordult a főherczeg s néhány hét óta Sopronban a Nádasdy-buszárok parancsnoka. A huszárok rajongnak ezredesükért, ki anyanyelvükön érintkezik velük s igazi, valóságos lovas-ezredes: gavallér és katona egyszerre. M__wmmm ___ h z ember teremtése. (Török legenda.) — ki ÉJel-ből. — A teremtés munkáját végezte az istenek legirgalmasabbja, a hetedik égen lakóÁlláh. Mert hét rétegje volt az égnek és hét réteg vezetett a föld fenekére: a rossz szellemek hazájába, Az egek utjain a perik (jó szel­lemek) laktak, a föld sötétjében a devek (rossz szellemek). És harezban állott az ég világossága a föld sötétségével, a peri­tündér a dey-ördöggel. A peri az egekig repült, a föld felett; a de.v a sötétbe sü­llyedt, a föld alatt. Begyek állottak az egek útjában és csak a jó szellemek juthattak el a rézhegyekhez, a rézormoktól az ezüst hegyekhez é6 az ezüst domboktól az arany hegyekhez. A rossz szellemeket elvakitotta volna a nagy fény. Az ő helyük a föld mélyében és két nyílása a bejárat, ott várta őket a fekete meg a fehér juh. Bele- fogózkodtak a fekete juh gyapjába és le- sülyedtek vele a föld fenekére, a hetedik rétegbeli birodalmukba. A feliér juhval a föld színére tértek vissza. Hatalmasak vol- 1 tak mindketten, a perik is, a devek is, és i tanúi a föld uj lakóinak, az első ember 1 megteremtésének. I Megalkotta Allah az embert, és a földet jelölte ki lakóhelyéül. És midőn megjelent a földön az első halandó és gyönyörködtek az égiek Alláli e csodálatos alkotásán, elő­jött a rossz szellemek ősapja és irigység szállotta meg lelkét. Rontani akart a jó­ságos alkotáson és ráköpte kárhozatos nyá­lát az első ember tiszta testére. Ott érte a mocsok a köldöke táján, és ezzel akarta a bűnöket beléplántálni. De el'isietett az emberi faj védője, a legirgalmusabb Allah, kiszakította azt a lmsdarabot, a hova a nyál oda tapadt volt és lecsapta a földre, gv támadt az emberi testen a köldök. Az a busdarab pedig, és a beléje gyömö­szölt nyál uj életre éledt a porban és az emberrel majdnem egyidejűleg megtermett — a kutya. Fele részében emberi testből másik felében meg ördögi nyálból. Innen ered, hogy sose bántja a moszlim a kutyát, de másrészt még a világért se tűrné el a házában. Mert emberi húsból eredt, meg­védi ; mert ördögi nyálból fajzott, megveti. A mi szelídség és hűség van benue, azt az embertől örökölte, a mi vadság pedig és éktelen düh, azt a sátáni rész teszi. IJgy mint keleten nem is szaporodott el sehol sem ez állat, mert ellensége egyúttal a védője is a — ihíiszühnán. Egy sztambuli efenditől tudom e legen­dát, az emberséges Iliszán bejtől. N KUNOS IGNÁCZ. * Kitüntetés. Nagy és tegyük hozzá méltó kitüntetés érte Maulhner Ödön budapesti inagkoreskedőt, kinek a hazai magkereskedés és mezőgazdaság körül szerzett érdemei minden gazda előtt ismeretesek. Ő Felsége a király ugyanis az érdemes ezéget, mely a tavalyi bécsi gazdasági és erdészeti kiállításon mag­va,ival valamennyi versenyző közt a legnagyobb dijat, a diszokmányt nyerte, most a Ferencz József rend lovag ke­resztjével tüntette ki. Őszintén örülünk a magyar termények diadalának és a magy arczégincgérdemolt kitüntetésének. HÍREK. — Királyi köszönet. Ritka kitün­tetésben részesült legközelebb nagynevű történetbuvárunk, Kuauz Nándor dr. püspök legutóbbi, szokatlan ténynyel kiállított: * * *A Garan-melletti sz. Bene­dek! apátság története ez. a. megjelent nagy munkáját megküldölte Európa összes jelentékenyebb könyvtárainak, fejidei mi udvaroknak, egybáznagyoknak, A köszönő levelek közül, a melyek ddigoló érkeztek s melyek kivétele nélkül a legnagyobb elismeréssel szó­lanák a munka külső lényéről, külö­nös említést érdemelnek a szász király és a Württemberg! fejedelem leiratai, la melyekben »legmagasabb köszönelü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom