Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 95. szám

írnia* Csernoeh dr. apátit an 011 okot, az érseki iroda tevékeny igazgatóját vá­lasztották meg. Az esztergomi tanító­egyesület üdvös működése által már eddig is az ország első 0 nemű egye­sületei közé emelkedett. Az uj elnök 1)ingósága és munkaereje még szebb jövőt Ígér a tanítok egyesületének. — Esztergom vasútja. Nagy ün­nepségre készül Esztergom városa nov. 28-án. Ekkor nyílik meg ugyanis az Esztergom-almás-füzitői vasút. Az nj ■vonal műtan rend őri bejárásán nőm lösz jelen Baross Gábor, hanem egy taná­csosával képviselteti magát. A meg­nyitáson körülbelül ötven vendég fog részt venni, kikot a részvénytársaság igazgatósága a Fürdő-vendéglő nagy termében fogad áldomásra. A varos ne­vében Helcz Antal polgármester üd­vözli az eseményt. Ez az első vasút, melyet Esztergom a magáénak vallhat s mely a kőszéntelep és márvány- bányák anyagának nyugat felé való szállítására nézve csakugyan nagy fon­tosságú. , . -pi j Élénk közgyűlés. Az «Észtér- gomjárási járási TanitóegyosüleU őszi közgyűlését kedden a városi elemi is­kola 4. oszt. tantermében szokatlanul szép látogatottság mellett tartotta mel­lett tartotta meg. Major János alel nők nyitotta meg a gyűlést és rövid beve­tői ő beszéd után átadta a szót a zőknek, kik a köz- és választ mányi ülések jegyzőkönyveit felolvasták. Ezok- nek helybenhagyása után Bartnl Rezső kir. tan. tanfelügyelő a közohaj 111- ditványaként hangsúlyozza, hogy a megüresedett elnöki szék betöltésében igen szerencsés választást tenne az egyesület, ha erre a jelenlevő Cseinoch János apát kanonok fel kéretnék. Ezen indítványt a jelenvoltak lelkesült éljen­zése követte, mire Csornoch János az elnöki széket elfoglalván, tartalmas bo- szédben domborít á ki azon elveket, melyek elnöki programmjanak tekint­hetők. Különösen méltatta az előbbi elnök érdemeit és azon sikereket, me­lyeket annak bölcs és tapintatos veze­tése létrehozott. Nagynevű elődjének —- úgymond — 21 évi áldásos műkö­dését megközelítenie nehéz leend, — mindazonáltal főtörekvése odairányul, hogy a tanítói buzgalmat éleszszo kü­lönösen olyan iskolákban, a hol a hazafias nevelés mellett kettőzött igye­kezet szükséges arra, hogy a magyaro­sodás nagyobb tért hódítson. Ilyen mondának akkor némely szakácsok, hogy az lehetetlen volna. Mondának az főmes­terek közül némelyek : Meglehet elméjeket hozzáköszörülvén mert az ökörnek tagja nagy sok sütést kivan, igy belül az ap­róság megsülhetett az ökörnek nagy bő­ségétől, mintha egy meleg kemeuezében lettek volna.» Ez a reczipe nagyon hasonlit a Bernát Gazsi hirbed-t ökörszem pecsenyéjéhez, a melyet szintén be kell pakkolni egy pár csirkébe, ruczába, hogy élvezhető csemege legyen belőle. Ennél a Zilahy Agnes Va­lódi Magyar Szakácskönyvének a re- czeptjei sokkal egyszerűbbek s éppán ezért a gazdasszonyoknak melegebben ajánl­hatók. A Zilahy Ágnes szakácskönyve, mely 350 oldalra terjedő vaskos kötet, kapható Budapesten Erzsébet-körut 36. szám alatt, Mandel Ida asszonynál. A «Valódi Ma­gyar Szakácskönyv» ára a vidékre után­vétellel megrendelve 1 frt és 20 kr. — Régészeti felolvasás. Récsey Viktor í'őgymnasiumi tanár az orsz. régészeti és embertani társulat kedden tartott rendes havi ülésén az újabb salamegyei leletekről mutatványokkal ki­dért igen tanulságos fülolvasást tartott. — Társasvacsora. A polgári ol­vasókör vasárnap saját helyiségében a ;agok számára jól sikerült társasvacso- •át rendezett. buzdítás mellett nem feledkezhetik meg egyúttal arról sem, hogy tőle tel hot ő- leg a tanítók anyagi és szellemi javára ne munkálkodjék. Hatalmas sikert vél föl lelni abban is, ha az egyesület fő- fővédnökeül kegyelmesen kinevezett fő- pásztorunkat, Vnszary Kolos herczegpri- mást kérik fel. A közgyűlés a röviden vázolt elnöki kijelentéseket hálás éljen­zéssel fogadja s egyúttal felkéri az el­nököt, hogy a horczegprimáshoz inté­zendő hódoló nyilatkozatot megszer­kesztve, a közgyűlés lefolyása után távirati utón adja tudomására. — Szóbakerült azon óhajtás, hogy az osztergommogyoi tanítók egy megyei tanító testületté tömörüljenek. Bár a kivitel nem csekély nehézségekbe üt­közik, — mivel a párkányi-járási taní­tók külön egyesületet képezvén, csekély haljandoságol árultak el eddigolé a többözör felajánlott csatlakozásra, — mégis örvendve fogadtatott azon elnöki ígéret, hogy magánúton kísérletet lesz a csatlakozás érdekében, —- mely­ről a legközelebbi gyűlésnek beszámol. Ezután Major aleluök hatásos beszéd kíséretében az egyesület symbolutnái képező pecsétetet átadja az elnöknek, ki úgy erre, valamint Bartal Rezső onuncziacziójára felelvén, örömét fejezi ki a fölött, hogy szóló törekvése, mely a hazafias népnevelést elöbbrevinni igyekszik, — az állam iskolai képvi­selőjével egy utón egyenközüen halad oly képen, hogy egyik a másikat mint­egy kiegészíti. Hogy e közös czél, közös munka az államra és egyházra egyaránt a kölcsönös jó hatást gyako­rolja, — az oszmék találkozásának e nyíl vállalását jövő sikerében a mi­dőn hiszi és reméli, örömmel a szóló az állam képviselőjének összhangzó munkája általános megelégedésre jo­got szolgáltat. Ezután Major alelnök tiszttársai nevében lemond és kéri a választás megejtósót oly formán, hogy személye helyett más fiatalabb,' tevéke­nyebb erőt szemelnének ki. Csernoch János elnök felszólamlására — a mely­ben mindenegyes tisztviselő elis­merő-nyilatkozatot nyert s közgyűlé­siig is megerősítve Ion, a tisztikar további 3 évre újólag megválasztatott. Walter Gyula dr. tanítóképző intézeti igazgató az országos kath. tanítói se­gítő alap állapotáról beszámol és han­goztatja, hogy jelenleg kevesebb párt­fogásban részesül az érdekelt tanító­ság részéről. Indítványa az volna, hogy ha az egyesület kasszája bizonyos meg­szavazott összeggel istápolná az intéz­ményt, másrészt kegyelmes főpásztőrünk Vaszary Kolos Í3 fel kérőt nók annak támogatására. Az indidványok elfogad­tatnak s ezok értelmében 25 frt mog- szavaztatik s a felirat szövegezésének eszközlésével az egyesület választmánya megbizatik. Felolvastatott a számvizs­gáló bizottságnak jelentése a pénztár állapotáról, melynek fonalán Kiinda Rezsőnek szóló felmeutvény megada­tott. Ezután Blumschein Lipót eszter­gomi taniró értekezése kerül felolvasás alá a tanítói nyugdíjtörvény revisiójá- val kapcsolatos hiányokról és a tanítói érdekeket ki nem elégítő cultusminisz- teri előzetes megállapodásokról. A len­dületes szavakban és talpraesett meg­jegyzésekben bővelkedő értekezés kiváló elismerésre talált, a mennyiben Roszival egyházmegyei tanfelügyelő és országgyű­lési képviselő utján a cultusmiszterhez- kézbesitendő folyamodvány alapjául a köz­gyűlés által elfogadtatott. A tanítói köz­gyűlés is részt óhajtván venni a herezog- primás ünnepi fogadtatásában elhatároz­zák, hogy a fogadtatás napjára a tanitó- jgyesületi vidéki tagok meghivassanak. A nyergosujfalusi segédtanító inditvá- íyához képest Walter Gyula nemcsak ámogalja azon indítványt, hogy min-! 'den gyiilésra pályakérdés legyen ki- kitüzve, hanem a tanítói önművelő­dés szempontjából azt múlhatatlan jónak tartja, mi miatt a következő tételt ajánlja kidolgozásra : «mit vél valaki és hogyan gondolja legjobbnak, hogy az iskolában no a dőlt, hanem az álló irás vétessék használatba?» E pályakérdés elfogadásával kimon- datik, hogy a tanári közgyűlést meg­előzőleg egy hónappal előbb jelentse be az értekező azt az elnökségnek, hogy munkája a leendő közgyűlésre készen áll. Végre kiinondatik, hogy a közgyűlés a jelen helyiségben való megtartásra nem alkalmas s azért szí­vesen voszi elnökének azon izonetét, hogy a tavaszi közgyűlés helyiségéül a kir. városi tanácstermet találván jónak, — annak meguyorhetéso iránt a polgármester urnái annak idején lépéseket lesz. Ezzel tárgy nem lévén az elnök barátságos üdvözlésével a közgyűlés véget ért. — A uj érsekek prckonizácziója a legközelebbi konzisztoriiunban megy végbe, melynek napjául, római jelen­tés szerint decz. 21 -ét állapította meg ő Szentsége. Ennélfogva a két érsek­nek intronizálása csak január havában mellet végbe, mivel azt a berezogpri- másnál még a püspökké szentelésnok is meg kell előznie, — Herczegprimás és néptanító. A kerczegprimásnak, a pedagógusok és nemzeti népnovelés ügyeik kivált pártfogójának kinevezését a tanítói kar is nagy örömmel fogadta. Hirschler Soma szobránczi, államilag sogélyzett községi tanító, mint a herczegprimás földije táviratilag üdvözölte őt, mire a herczegprimás a következőleg válaszolt: Fogadja legkegyesebb kineveztetósom alkalmából tolmácsolt szives üdvözle­téért őszinte köszönetemot. — Simor szerzeménye. Simor Já­nos herczegprimás hagyatéka fölött a végleszámolás, a mint jelentettük, hét­főn kezdődött meg az esztergomi pri- mási palotában Boncz Fcrencz minisz­teri biztos, Rosszival István és Raj 11 er Lajos kanonokok és Mészáros Károly primacziális főügyész végrendeleti vég­rehajtók, Pisilth Jslván közjegyző és Mattyasovszky Kálmán az örökösök jogi képviselője jelenlétében. Az eddigi ada­tokból konstatálható hogy az elhunyt prímás másfél millióval szaporította az érseki vagyont. Igaz ugyan, hogy az érseki birtokokon levő házakon, temp­lomokon, iskolákon, gazdasági épüle­teken 254.0.00 frtnyi tatarozásra van szükség, mert az épületeket igen rit­kán javították. — Károlyi színtársulata Csiky Gergely temetésénél. A P. II. Írja Tapintatlanság cziinmel a következő érdekes apróságot : Csiky Gergely ra­vatala mellett már hangzott a megkapó beszéd, a mely szívből támadt és «moly sziveket érintett. A nemzeti színház előcsarnoka és udvara zsúfolva volt elegáns könyező közönséggel, a mint megtelt a kerepesi-ut színház előtt lévő része is. Díszbe öltözött Jovasrendőrök paripái ficzkándoztak a körben, amelybe a gyalogos rendőrök nem bocsátottak közönséget, hogy a gyászkocsik kör­nyékét ne áraszsza el a kiváncsi tömeg. Ekkor történt, hogy a néptől tisztás helyen egy csoport jelent meg, Elől haladt egy borotvált arczu férfi, a kin meglátszott, hogy színész és utána ment néhány más színész és színésznő. Az újpesti szin társul at küldöttsége volt. Nem mondhatni, hogy a legújabb di­vat szerint voltak öltözködve, nem állít­hatjuk, hogy megjelenésükkel imponál­tak volna, mert bizony volt rajtuk va­lami a komikumból. De színészek vol­tak és eljöttek gyászolni a legnagyobb magyar drámairól. Eljöttek leróni ke­gyeletüket, Ők, a kik ismerték a költő szellemét és a kilcnok okuk volt gyá­szolni. Lehet, hogy gyalog jöttök be­lebet, hogy telt talán nekik lóvasúti kocsira is, de megjelentek és bizonyára nagyobb, igazabb részvéttel, mint so­kan, a kiket fogat röpített oda. Ko­pottan bár, porosán bár, kissé iigye- fogyottan bár, do eljöttek mogsiratni azt, a kit gyászolnak az ő romlatlan, gyermeteg szivük egész érzésével. Mi­kor beértek a térre, amely üres volt és a nemzeti színház kapuja felé tartot­tak, sietett tílibük állni néhány rendőr- s mint valami gyanús alakokat kezdte kitolni a kiváncsi népség közé, mint olyanokat, akik a temetésen megjelenő elegáns közönség közé nem valók. A népség persze, amely látta ezt, neve­tett, a mint falán a kapunál álló ren­dező is novel ott, lei szett szörnyen, hogy a vidéki színészeket menyire lenézi a rendőr s a czilinderes rendező. Pedig hát sominiképou sem volt ok a neve­tésre, mert tapiuiatlanság volt ez az oljáiás és mert azok a szegény újpesti színészek, a kik talán úgy gyalogoltak be, hogy a nagy költő ravatala előtt igaz könyet ejtsenek, kegyeletről tettek taiiubizottságot és mert azok egy ko­pott színészek jobbul illőttek a ra­vatal mellé, mint netán azok az em­berek, a kiket jórészt a kíváncsiság vitt oda és a kiknek szivében ezredrész sem volt annak a inoghatatottságuak, mint a mennyi volt azokéiban, a kik legteljesebon átérezho* tók a csapást, amoly a szinirodalinat és közvetve őket érti. — A nagyölvedi gyilkosság. A komáromi törvényszék tognap két in­telligensebb fiatal ember fölött ült tör­vényt. A vádlottak Tlmróczy Lajos földbirtokos és Deák Viktor segéd­jegyző, öl védi lakosok, kiket azzal vá­dolnak, hogy Garai József nagyölvedi községi pénztárost meggyilkolták s a községi pénztárt kirabolták. Garait a múlt év deczember hó 19-én a Tlmróczy udvarán halva találták. A vizsgálat megálapitoLta, hogy a boldogtalan em­bert hátulról valamely tompa eszköz­zel ütötték le. Az is kiderült, hogy a gyilkosok elvették az áldozattól a Wertheim-kassza kulcsait s 248 forint 50 krt raboltak a pénztárból. A tette- sok, a vád határozat szerint, csak Tlm- róczy és Deáki lehetnek. A gyilkossá­got úgy követték cl, hogy a pénztá- rost lakásukra csalták s ott orozva le­ütötték. A Wertheim-kassza kulcsait is Tburóczy házában találták meg egy félreeső helyen, a hová a gyilkosok el­rejtették. Találtak náluk ezenkívül na­gyobb összeg pénzt, a mi szintén gya­nús, mert mindkettőn állandóan pénz­zavarban voltak. A vádlottak állhata­tosan tagadnak. Thnróczyt Bátor Mór dr., Deákit Gaul Gy. dr. védelmezte. — A kaszinó uia tagjai számára társasestélyt rendez. — Az agyonszurt ember özvegye, Bartal Feronczné földműves asszony öt kiskorú gyermekévül a legnagyobb nyomorban tengődik egy elhagyatott szőlőhegyi lakásban. A családkenyér- keresőjót ogy-két óv előtt részeg pa­rasztlegények szarták le az utczáu s a özvegyasszony nem ért a koldu­láshoz. A tél küszöbén a legnagyobb nyomorban sínylődő család számára szívesén elfogadunk könyöradományoka! s azokat a szerencsétlen család nyug- tatványával tartjuk nyilván. Részünk­ről egy forinttal kezdjük meg s gyűjtést. — A komáromi elkeresztelések Molná János komáromi apát plébános vol az, a kit ©1 kerszt el ésért az ismert mi niszferi rondelelet alapján elítéltek Elítélték háromszor. Molnár nem fizó tett, hanem mogföllobezto az Ítéletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom