Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 9. szám
kísaé hígultak, kanyarodó flak. A bal al«E&ren néhány felületes, finom bőr- S&egedés -és néhány köles nagyságú var. A belső vizsgálat, szerint a tüdők erősen puffadtak, savósak, tüdőhólya- goeskák megnagyobbodottak. A sziv- £mr,okban 15 gramm tiszta sárga savó, a szív megnagyobbodott és elzsiroso- do11., üregei a normálisnál csaknem kétszer tágabbak, a hátsó szívórbillen- éyűn négy milliméter hosszú el meszesed é-s. A szív falai el vastagodó! tak. A jobb és baloldali billentyű rövid, merev, e lm eszese debt és nem simul a Valsalva-féle öbölhöz. A belső hártya az egész sziTérrendszerben, különösen a hasi szi-vérben elmeszesedett és pla- -queos. A szív üregeiben sok sötétvörös, részint big, részint lazán megaludt Tér. A máj szükvérü, zsíros, mérsékelten tömött; átmetszve a keltévágott szerecsendió rajzolatához hasonlít. Az epehólyagban elég sok, sötét zöldes, sülü epe. A lép barnás-vörös, tömött. (Az emésztő csatorna leírását, mely kevés elváltozásra vall, mellőzük.) A baloldali fojbicezentő izom közepén bor- sónyi nagyságú, süni, sárgás matériával teli abscossus. E genyedséggóez okát és forrását az arca kímélése és a bnlzsamozásra való tekintetből nem lehetett fölkeresni. Kórisméiét: Középfokú tüdő-emphy- soma, akut vizonyősség és sülyedési vérbőség, a szi vérbillen tyűk elégtelensége. párosulva a bal ütőeres szájadék- nak csekólyfoku szűkülésével ; a szívizmok zsíros elfajulása, mindkét ven- triculus, különösen a baloldali, aktiv tágulása, a szi vérrendszer megrögzött belső hárlyagyuladása, a vesék felületes gödrei, az alsó lábszár vérereinek tágulása, a bal lágyékban luisz év előtti sérv és diónyi maradványa, bor- sónyi genyedséggóez a bal fejbicczentő izomban. A hivatalos lap. A Budapesti Közlöny Írja: Simor János bibornok, esztergomi érsek, az apostoli szentszék született követe, római szent birodalmi herezeg halála oly esemény, moly minden más napi- érdeket háttérbe szorított. Nemcsak az országos állás magas volta, hanem annak, a ki betöltötte, minden részben tiszteletére méltó egyénisége is közvetlenül tette meg hatását. Simor János neve különben is egyike a mi hazánk újkori történelmi novezetességeinek. A közjogi nevezetes kiegyezés küszöbén a király január 20-án nevezte ki őt, az addigi győri püspököt az érseki székre. Simor prímás volt, ki azon év június hava 8-án a budai főtemplomban ünnepélyesen föltette Szent István koronáját a legjobb, legalkotmányosabb magyar király homlokára. Kevés főpap töltötte be az esztergomi érseki széket, kinek a gondviselés megadta volna, hogy ily szerencsés történelmi momentumban végezhesse a nevezetes szertartást. — A nemzet nem feledkezett meg s nem fog megfeledkezni erről. De maga felséges uralkodónk is akkor és azóta mindig különös kitüntetésekben és kegyeiben részesítette. A koronázás alkalmával királyunk, saját elhatározásából a Szent István-rend nagy- keresztjével lepte meg s egyszersmind kinevezte őt a rend főpapjává. Eleven emlékezetében van mindenkinek az a másik nagy kitüntetés, hogy midőn Simor János bibornok-érsek 1886-ban félszázados aranymiséjét tartotta, ő felsége személyes megjelenésével tette páratlanná az ünnepély fényét. S ugyanakkor kelt az a kegyelmes kézirat, melyben az ősz főpap azzal van kitüntetvén jellemezve, hogy nemcsak a főpásztori kormánya alatti anyaszentegy- káz minden tagja, hanem mondhatni vallási iilönbség nélkül az egész ország és pedig méltán, ünnepli áldozársága félszázados ünnepét. Ismeretesebb, hogy- sem részletezni kellene, hogy tartózkodva a napi politika viszályaiba való avatkozástól, mennyire benne élt az életben, buzgón teljesítve főpásztóri kötelességét, a nélkül, hogy más vallásfelekezetnek iránt a legnagyobb tűvel messég elhagyta volna. Buzgalma nem gátolta, hogy a tudományokat maga űzze és hathatóan segítse. A művészet valódi kultusz volt nála és roppant összegeket áldozott értő. Tudva van, hogy a megboldogult az ország egyik legkitűnőbb gazdája volt. De a herezegi jövedelem és vagyon, melyet ő nem fogyasztott, hanem gyarapítóit, melynek igen egyszerű, mondhatni puritán élete mellett, csak legkisebb részét fordítíi a maga kényelmére, arra szolgált, hogy templomokat, iskolákat építsen, befejezze a monumentális esztergomi bazilikát, felépítse az érseki székhelyet, alapítványokat tegyen, képtárt alapítson, szobrokat emeljen, Ínségeseket segélyezzen úgy, hogy csak nyilvános adományainak összegét négyöt millióra teszik. Ezer meg ezer áldás kiséri őt s mint főpapnak és embernek csak emléke és emléke is áldás! Simor és a főváros. Simor János nem igen örömest időzött a fővárosban, csak a legfontosabb alkalmakkor rándult Budapestre, hol 2—3 napot töltött. Legjobban szeretett kocsin vagy hajón utazni. Budán kényelmetlenül érezte magát, mert az úgynevezett, primási palota egy ódon szűk egyemeletes épület, melyben csak apróbb termek vannak. Nagy tenne is oly kicsi, hogy a diszebédek alkalmával csak 24 vendég foglalhatott helyet az asztalnál s a fővárosi meghívott papság rendszerint a mellék- szobáiba szorult. Ezt sehogy sem szerette az agg főpap s alárendeltjei előtt is mentegetőzött e miatt. József föherczeg. Azon lesújtó csapás, melyet az isteni Gondviselés egyházunkra és hazánkra inért, mélyen meghatott. Jobblétre hívta azt, a kit atyai barátomnak to- kinték. Áldja meg ötét a Mindonható ott túl azokért, miket e világon kiérdemelt. A főrendiház. A főrendiház ülését szombaton tizenegy órakor nyitotta meg Yay Miklós báró elnök a herczegprimást dicsőítő meleghangú beszéddel. A katholikus főpapok közül ott volt Samassa József egri érsek, Schlauch Lőrincz nagyváradi és Császka György szepesi püspök. Az elnök röviden vázolta az elhunyt egyházfejedelem fényes pályáját, fölsorolta kiválóbb alkotásait, aztán így folytatta beszédét : A dicsőül then felséges urunk és királyunk kipróbált tanácsadóját gyászolja, a, kaiholikus egyház benne kiváló bíboros főpapját, főegyházmegyéje érsekét, a haza pedig az ujabbkori alkotmányos élet edzett bajnokát méltán kesergi. ügy hiszem, a méltóságos főrendek érzelmeinek adok hű kifejezést, a midőn indítványozom, hogy 1- ször a ház egyik elnökének vezetése alatt Esztergomba küldöttség a gyászszortartáshoz menesztessék, a mely 2- szor a főrendiház nevében a boldogult ravatalára díszes koszorút helyezne el ; 3- szor az eszlergomi főegyházmegye főkáptalanjához részvétirat küldessék ; 4- szor a főrendiház a gyászszertartás befejezőéig ülést ne tartson és 5- ször, hogy a méltóságos főrendek bánatos érzelmeiknek jegyzőkönyvben is kifejezést adjanak. (Alt. helyeslés.) Ha ezen indítványokat, a mint kiveszem, elfogadni méltóztatnak, a határozatot ily értelemben mondom ki. (Általános helyeslés.) A küldöttség tagjaiul Károlyi Tibor gr. elnöklete alatt a következő tagok kiküldését vagyok bátor javaslatba hozni : Zichy Nándor gróf, Eszterházy Miklós gr., Pálffy Móricz gr., Hunyady Imre gr., Majláth György gr., Palla- viciui őrgróf, Yay Tihamér gr., Beöthy Zsigmond, Podmaniczky Géza br., Zay Miklós gr., Migazzy Vilmos gr., Ester- házi István gr., Ktissevies Szvetozár, Apponyi Géza gr., Andrássy Aladár gr., Széchenyi Béla gr., CzirákyBéla gróf, Festetich Tasziló gr., Wenckheim Dénes gr., Gervay Mihály, Batthyány Lajos gr., Révay Gyula br. Ha ebben méltóztatnak megnyugodni, határozatkép kimondom és a most említett tagok közül a [távollevők a méltóságos főrendiház ezen határozatáról érlesittetni fognak. A mint magától értetik, a méltóságos főrendiház többi tagjainak tetszésére bizatik, hogy ezen küldöttséghez csatlakozzanak. (Helyesl.) Ezzel az ülés véget ért. A képviselöház. A képviselöház szombaton délelőtt 10 órakor Pécliy Tamás elnöklete alatt ülést tartott, melyen a ház tagjai szép számmal gyűltek össze. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök szólalt fel s a következőket mondta: A miniszterelnök úrtól vett hivatalos értesítés és az esztergomi székes- főkáptalantól az éjjel vett hivatalos távirat folytán fájdalommal jelentem a t. háznak, miszerint Simor János bi- born.ok, esztergomi érsek és Magyar- ország herézegprimása, tegnap reggel fél 8 órakor Esztergomban elhunyt. Midőn országszerte harangok zúgása és fekete zászlók lengése hirdetik Magyarország legnagyobb egyházának mély gyászát, azt hiszem, at. ház érzelmeivel találkozom, midőn felteszem, hogy a t. ház fájdalmának és részvétének az eseményhez méltó kifejezést adni kíván. (Általános helyeslés.) Bátor vagyok indítványozni, hogy méltóztassék a t. h. elhatározni: először, hogy a fájdalmas eset fölötti részvétének jegyzőkönyvileg kifejezést adni méltóztassék; (Általános helyeslés) másodszor, hogy a kép vi selő ház részéről az elhunyt, egyházfő ravatalára koszorút helyezni határoz ; (Általános helyeslés) harmadszor, hogy a házat küldöttség képviselje a halot ti szeri artásnál is a ház ezen küldöttséget hízza meg a koszorúnak a ravatalra való letételével. (Általános helyeslés.) Azonkívül még bátor vagyok arra kérni a t. házat, hogy Magyarország legnagyobb egyháza tagjainak főpapja iránti érzelmének és figyelmének kifejezést adandó, méltóztassék elhatározni, bogy a mai napon az ülést nem folytatja ; (Élénk helyeslés) és hogy hason Iáképen a temetési szertartás napján nem tart ülést. (Helyeslés.) Ha mindezeket méltóztatik elfogadni, ezt határozat kép kijelentőm és egyszersmind kimondom, hogy a legközelebbi ülésben fogom a küldöttség tagjaira vonatkozó előterjesztést a t. háznak megtenni. (Helyeslés.) Ezzel az ülés véget ért. Albrecht föherczeg. Arco, jan. 24. Legmélyebb részvétemet fejezem ki a bíboros herczeg- primás és régi nagyrabecsii 11 barátom halála fölött. Albrecht föherczeg. Haynald. Kalocsa. Lelkem mélyében megrendülve vettem e perezbeu a gyászhirt ő eminencziájának, a főmagasságu bíboros herczegprimás és esztergomi érseknek várai,lan elhalálozásáról, ki nemcsak magyar egyházunk lánglelkü vezére, hanem ifjú koromtól fogva jóakarómnak és barátomnak elvesztését siratom, megdöbbentő halálában buzgó hévvel kOnyörgök istenhez, hogy az elhunyt halhatatlan lelkének a megérdemelt jutalmat, az Örök dicsőséget adja meg az elárvult egyházmegyét és magyar hazát pedig roppant vesztesége méltó elviselésére malasztjai teljével vigasztalja meg. Haynald Lajos. Rampolla. 0 szentsége a nagyérdemű és tiszteletreméltó egyházfejedelem halála hírét a legmélyebb fájdalommal vette, lelkét legbuzgóbban ajánlja isteu kegyelmébe. A főtisztelendő főkáptalannak s a káptalani helytartónak a világegyház részvétét nyilvánítja Iiampolla bíboros. Egri érsek. Mély megillet.ődéssel veszem a le- sujlo hírt o eminencziájának elhuny- fáról, mely az egyházat és hazát egyaránt gyászba borítja. 0 mindkettőt áldást árasztó szeretekének heve, tehetségeinek fénye, szellemének nagysága által dicsőítette meg. Méltó, hogy mindkettőnek bánata ravatalánál egyesüljön. A megdicsöiilt iránt elévülhetetlen hálámnak jeléül a gyászszertartást magam kívánnám végezni. A főtisztelendő főkáptalan erre vonatkozó elhatározásáról szives értesítését kérem. Samassa érsek. Samassa levele. Főtisztelendő Főkáptalan ! Fomagas- ságn Simor János bibornok, kgprimás, esztergomi érsek ur ő eminencziája e hó 23-án jobblétre szenderűlt. A pri- mási méltóság iránti hódolat, valamint azon csodálattal párosult tisztelet, melyet a dicsőült ragyogó erényei és az egyház s haza körül szerzett elévülhet len érdéinei ébresztenek, arra indítanak, hogy ez alkalomból főszékesegyházamban gyászistentisztelet tartását rendeljem el. Felhívom azért a főtiszt, főkáptalant, hogy e hó 28-án, vagyis a dicsőült temetésének napján a főegyházban liherával egybekötött ünnepélyes gyászmisét tartson s arra a hatóságokat és testületeket szokott módon meghívja. Be végzett mintája volt a dicsőült egy főpapnak s méltó, hogy emléke, mint nemes verseny forrása köztünk mindenha főn maradjon. Többire stb. József érsek. Schlauch püspök. Fogadja mély fájdalmamnak és részvétemnek kifejezését a pótolhatlau veszteség felett, mely az egyházat és a hazát ő eminencziája halála által érte. Schlauch, váradi püspök. Bubics püspök. A magyar egyházat és hazánkat halhatatlan emlékű főpapjának halálozása •’ által ért kimondhatatlan veszteség fölött a méltóságos főkáptalan fájdalmában egész egyházmegyémmel együtt a legmélyebb részvéttel osztozom. A megboldogultért imák és gvászmisék végzését megyémben elrendeltem. A temetésre megjelenésemet tisztelettel jo- lontem. Bubics Zsigmond kassai püspök. Erdélyi püspök. Simor bibornok hgprimás halála „ fájdalmas érzéssel töltötte ol az erdélyi i püspöki megyét, melynek plébániáiban j gyászistentiszteletet fog a boldogul tért ú tartatni. Fogadja legbensőbb részvétem i kifejezését. Lönhard.
