Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 74. szám

Asztaltársaságok. Esztergom, izept. 12. Vaunak évtizedek, melyek sajátszerü alkotásokkal lepik meg a világot. Széchenyi nyomdokában kaszinók ke­letkeztek. Kossuth megteremtette az első magyar iparvédő egyesületet. (Azóta sincsen.) Az amnesztia óta keletkeztek az országos honvédegyesületek. A het­venes években erősítettek meg legtöbb társadalmi egyesületet, melyek önként alakultak. A nyolczvanas évek meg­teremtették a kulturegyesületeket. A. kilenczvenes évek a kényszereritett- egyesíiletekről, a falusi tűzoltóságokról s a városi iparos szövetségekről neve­zetesek. De másrészről az asztaltársa­ságokról is. Magyarország társadalma legújabban asztaltársaságokká alakul. Minden klub­ban, minden társulatban, minden egye­sületben, minden vendéglőben, sőt majd minden házban vannak hivatalos és nem hivatalos asztaltársaságok, melyeknek tagjai arról nevezetesek, hogy szívesen találkoznak és kedvelik egymást. Ezek az asztaltársaságok lelkesednek Kossuthért, gyűjtenek iskolás gyere­keknek, adakoznak valódi szegények­nek, előfizetnek lapokra, megrendelést tesznek könyvekre, farsangban vigad­nak, böjtben elmélkednek s minden­kor megtalálják körükben a jó per- ezeket. Mióta a főváros redoutjában az egye­sült budapesti asztaltársaságok olyan impozáns Kossuth-bankettet rendeztek, ■a melyhez hasonló még aligha volt Budapesten, azóta az asztaltársaságokat nem lehet kicsinyelni. Nálunk is vau néhány derék asztal- társaság, Azok is egyesülhetnének leg­alább minden évben egyszer valami lélekemelő hazafias ünnepségre, mert egyesületeinkből lassau-lassan kialszik a lelkesedés tüze s évtizedünk társa­dalmi mozgalmainak élesztőse az asztal- társaságok feladatévá válik. Esztergomi levél. (A szedőgyerek természetrajza.) A szedőgyerek apja nem sárkány, anyja nem boszorkány s rokonsága nem pokol béli ivadék. Zsarnoki hnj lámái az ólombányában, a nyomdában fejlőd­nek ki. Már zsenge korában megtanulja a kerékbetörés mesterségét és sátáni kéj­jel gyönyörködik a legédesebb hajnali dicsősége, ez életének tanúja, ez dicsősé­gének koszorúja, harcza és győzelme, élete és halála. S ez érzelem oly hatalmas bármely nő kebelében, hogy már serdülő korában gon­dozza a nálánál gyöngébbeket, később anyja lesz szüleinek, ha azok megöregszenek és elgyengülnek, s anyja lesz még férjének is, kit szeretettel félt és gondoz. És ha a nőtől meg van vonva e mennyei érzelem, a szerelem forrásának ki kell törnie egész erejével kebléből. Ez érzelem segítségével, mely áldozatot kíván, egy vétkes nőt is meg lehet téríteni ; ez érze­lem lemoshatja bűnét a saját és a társa­dalom szemében. A rossz anya nagy boldogtalanság. Az a férfi, ki rossz nővel van megbüntetve, elveszti minden reményét; mert a rossz anya alantabb fokon áll mint az állat, mely képes fiaiért életét is koczkáztatni. Ha látni fogsz egy hőst a harcz meze­jén vagy egy másik férfit a lelki kincsek országában, tudd meg, hogy annak kiváló anyja volt. Ti anyák ! gondoljátok meg, hogy azon apró lények, kiket Isten keble­tekre, karjaitok közé küldött, elsajátitnak tőletek minden jó és rossz tulajdonságot: óhajaitokat és vágyaitokat, lelki szépséget és tisztaságot; tőletek fogadnak el min­dent. Ti tőletek függ gyakran gyermekei­tek boldogsága, lelketek indulatai szerint; mert ez az alapja és tényezője éltünk sor­sának. Az anya béketürése a szenvedések kö­zepeit, a köszönet, melyet az anya ád a szeretet egy melegebb sugaráért, vagy egy álmából fölvert szerkesztő irodalmi gyötrelmein. Nem ismer kíméletet és kegyelmet. Neki kézirat kell. Emberéletet nem követel, mert annak nem veszi hasznát. Szurkos kezeivel addig döngeti az aj­tót, mig be nem bocsátód. Ha imádko­zol, megrántja a kabátodat. Ha regge­lizel, kiveszi a kezedből a kiflit. Ha ebédelsz, megfoszt a legpompásabb fa­latoktól. Ha társaságod vau, elkergeti. Ha nincs társaságod, a nyakadra ül. Ha Írsz : sürget. Ha nem Írsz ; zaklat. Ha készen vagy : elrabolja meg sem száradt elmeszüleményedet. És ha nem vagy készen, a hálád mögé áll olyan elszánt kitartással és világmegvető nyugodtsággal, mintha a mennybéli jussát követelné tőled. Pedig csak kéziratot kér mindössze. Ha az íróasztal előtt talál, a mint éppen a burgonya romlásáról Írsz ve- zérczikket s fájdalmasan sóhajtasz a világ Megvállójához, valóságos gyönyör­rel élvezi gyötrelmeidet a szedőgyerek. Pokoli kéjjel nézi azt is, a mint a foszlányos kefelenyomatot rakva eléd, kétségbeesetten fogsz a láthatatlan be­tűk olvasásához. De legnagyobb élvezete az, mikor harmadszor jön Kéziratért. Hangja meg­semmisít, tekintete korhol. Minden mozdulata megvetés. Ekkor a mardosó lelkiösmerelet jálszsza olyan tökéletes­séggel, mint a legnagyobb művész. Franklin is szedőgyerek volt, Bret Harte is, sőt Edison is. De ezek az urak azért lettek olyan világhirűekké, mert hálásabb térre lép­tek s már kora ifjúságukban megszűn­tek emberevő kannibálok lenni. GASTON CSARNOK Szabadságharczunk emlékei. Esziergom az ország legérdekesebb hon véd-városaihoz tartozik. Itt vau eltemetve hatszáznégy honvéd a nagy- sallói, budai, komáromi és csallóközi csaták sebesültjeiből. És itt van el­temetve százhetvenöt osztrák, kiket a honvédek fegyverei győztek le. De itt nyugszik még a hodrogkereszturi és kerkályi diadalok hőse Bátori tábornok is. Ennélfogva nem cselekszünk fölös munkát, ha még egy czikket szentelünk a szabadságharcz emlékeinek kiállitá­jól eltöltött óráért, mely hatást gyakorol a gyermek kedélyvilágára éppen úgy, mint az anya közönye, vagy elégedetlensége, mi úgy elszomorítja a gyermek lelkét, hogy abban sem talál vigaszt, mi ellenkező eset­ben a legnagyobb örömet okozná neki. Az anya titokzatos befolyása megmér- hetlen mély ; határait ő maga sem ismeri s csodálkozik, ha látja, hogy kikelt az, a mit ő vetett s ismét csodálkozik, ha észre­veszi, hogy elveszett az, a mit ő ápolt. Mert bármily közelálló a nő hivatása az istenséghez, bármily hasonló szeretete a napfényhez, sokszor téved és hibáz. Azért legyen a férfi segítségére és könnyítsen terhén, melyet visel ; mert kölcsönösen egymást szeretve és becsülve, elősegítik egy egészéges nemzedék virágzását, kik méltók lesznek Isten gyermekeihez. Adj erőt nekünk szent Atyánk, hogy híven teljesítsük egymás iránt a szeretet kötelességeit. Te, ki mindnyájunkat, egyen­lővé teremtél, adj erőt, hogy tökéletesedve, egymáson segítve közeledjünk tehozzád mennyei Atyánk ! Tégy jóvá s tisztává bennünket, mert Te tanítottál megismerni a mennyei szépséget. Te, ki fölruháztál bennünket mennyei adományoddal, adtál nekünk gondolkodó értelmet is, mely vilá­git, mint a napfény s mely erőt ád örö­mest hozni meg az áldozatot azért, hogy gyermekeink okosabbak, jobbak legyenek, mint a milyenek mi vagyunk. S ha gya­kori a tévedésünk, te nem fogsz elfáradni abban, hogy nekünk a helyes utat ki­jelöld. Engedd Istenem, hogy a mi házunk fé-1 sálól, melynek látogatására honvédvá­rosuukat ismételve felhívjuk. * * * Elmerengve álltam meg a vigadó előtt, melynek lobogói nemzetünk színeivel büszkén integettek felém, mig amoiman a szőke Duna csillogott moiajlott s komoran tekintett rám Buda­vára, midőn a távolból szilajon zúgott föl a Rákoczy, révén hullámzott szivem remegett mintha eltűnt századok véres rohamai örvénylettek volna körülöttem. Ilyen érzéssel léptem a vigadó homá­lyos boltivei alá s midőn a szabadság­harcz kiállításának első folyosójára léptem megilletődve nyomtam háborgó szivemre a kezemet. Bent voltam a nagy idők kohójiban büszke lelkesen égő szemek tekintettek rám, szinte halottam dörgő szózatukat: mi mertünk ! mi akartunk ! Széchenyi István, Batthyányi Lajos, Klauzál Gábor, Eszterházy Pál, Batt­hyányi Kázinér, Pázmándy Dénes, Madarász László, Szemere Bertalau stb. az egész 48-as kormány és parla­ment emberei festve rajzolva. Miutha tanácskoznának, mintha most mondanák ki: életünket és vérünket a szabadságért ! És szavukra előpattau az egész honvédsereg csillogón, daliásán, szemeik­ben a nemes harag és az elszáutság hatalma van. Megdördül az első ágyú is sőt fel- tartózhatlanul róhattak a három színű lobogó után s fut az ellen a fezes szere- zsátu, a párt ütő horvát s a hitszegő német. Aztáu halljuk a nyomógép zakatolá­sát s megjelennek a diadalt hirdető kiáltványok, majd a debreczeni prok- latnáczió, mely büszkén adja tudtára a világnak, hogy Magyarország szabad független állam ! Leverve és száműzve a zsarnok ! Hogyan történt, elmondják a har- ezok képei. Ott a honleány markotá- nyosnőként lelkesíti a csüggedő hon­védet, amott hős amazonként mosolygva nézi szivének bugyogó vérét. Ah ! itt a halál csak megdicsőülés. Ez az első folyosó már maga teljes képet ad szabadságharczunk tényezőiről a honvédseregről, ellenségeinkről s ellenállhatatlanul ragad a dicső esz­tendők hangulatába. A rendezés ügyessége még inkább kitűnik, midőu innen a jobboldali fo­lyosóra lépünk. nyes menyország legyen, megvilágítva a te szereteted napfényével, hol az áldozat soha sem tűnik nagynak, hol a megbocsátás megmérhetetlen, hol a hálát nem felejtik el soha. * íme az ideális román királyné eszménye, a melyben a jó nő szépségét látja. — Áttérés. Vállas Lajos az eszter­gomi Wallfischok ivadéka, a Franklin- társulat hivatalnoka feleségével és két kis leánykájával szombaton a belvárosi főplébánia templomban a zsidó vallásról áttért a katholikus hitre. A szertartást Böschatt káplán végezte, ki szép beszédet intézett az uj katholikusokhoz. Tanukul Hindy Kálmáu bizottsági tag és Hauser Ferencz szerepeltek. A keresztapái tisztet Gerlóczy Károly alpolgármester teljesítette. — Névmagyarosítás. Schwarz La­jos kövesdi lakos, valamint Lajos nevű kiskorú fia nevét »Fekete«-re magya­rosították. — Zongora hangoló. Révai Andor budapesti zongorahangoló arról értesíti az esztergomi zongorákat, hogy f. hó 20-ika táján látogatásukra városunkba érkezik. Ittmárnemcsak aharczi jelenetek tá­rulnak elénk, hanem maga a kor, a tár­sadalom, mely annak a hősiségnek szülője volt. Itt látjuk az akkori Budát, Pestet, Komáromot s a torzképek, a számos arczkép, tábori jelenet kifejezi a világ velünk rokonszenvező lelkes hangulatát. A balolbali teremben fejeződik be ez a képes történelem egészen odáig, hol meghajlik a zászló s a hősöket gyer­mekké tőré a fájdalom : Világosnál, Világosnál huszárok könnyeznek Ez a három terem szabadságharczunk ecsettel, irónnal irt történelme, hierog- liphikus könyv, mely apróra, feledhe­tetlenül vési emlékezetünkbe ennek a tüneményes kornak nagy jeleneteit. Midőn igy megismertük a szabad- ságharezot a katastrófáig, a nagyterembe fordulunk, hol a szekrényekben az ereklyék vaunak elhelyezve. Zászlódarabok , kardbojtok , övék , rangjelzők, egyenruhák, fegyverek. Itt van Kossuth Lajos papirsimitó kése, ez a néma tanúja a kormányzó hazaszeretetének és lángoló eszméinek. Az oláhok: által meggyilkolt Vasváry Pál pipája, érmek, érdemrendek és pénzek s egy világost emlék 1849. aug. 13-ról. Hogy el ne felejtsük mi ezután a gyászos nap után következett, ott sö- tétlik egy koustábleri-b nkó a Bach korszakból. Elboruló lelkünket feltüzeli egy szo­morú fekete irigység színével, harago­san csüngő osztrák zászló. Honvédőink Buda-várfokáu csavarták ki a letiport ellenség kezéből. Itt vannak a szabadságharcz vezér­egyéniségeinek levelei összegyűjtve itt a szabadságharcz hírlapjai s számos emléktárgy, melyek Kossuth, Kmetty, G-áspár András, Dessewffy alakjait idé­zik emlékezetünkbe. Még két szobán át, melyek becses­nél becsesebb, érdekesebbnél érdeke­sebb képekkel, okmányokkal vaunak megrakva, fekete lepellel bevont te­rembe jutunk. Ez a gyászszoba, A 13 vértanú fes­tett, rajzolt, domborművű képei komo- - ran válnak ki a sötét káttérből. A legkeményebb szivet is felindu­lás fogja el, ökölbe szorul a kéz s át- - kot mormolnak az ajkak. * Ott vannak a súlyos bilincsek, melyek i az <5 szent kezeiket nyűgözték, ott az s aradi vár, honnan utolsó sóhajuk rö- - pült az Ég felé. Szemeink előtt feltűnik a bitók er- -■ deje s megindul a vérfolyam haragosan n zúgva, egész világot temetve párolgó |é habjaiba. Ott vannak utolsó leveleik, melyek- ben eibucsuznak szeretteiktől s mintha fi most is ki volnának terítve, halk elfőj- -[ tott zokogás hallatszik; igazi gyász- -5 szoba ez. Báró Mednyánszky László, gróf Bat- -j tyány Lajos, Kiss Ernő pisztolyai; jj; Damjanich kardja, tőre, az akasztásig §i viselt nyakkendője, látcsőve és sapkája, .fi A sapka hasonló menházi honvédem- -n kéhez s elől az aranyos vitózkötésbe ed fehér toll van tűzve, hogy a katonák fáj megismerve őt lássák, hogy a vezér ié jár legelői. Ott van Kiss Ernő órája, mely ta- -b; Ián azt a perezet mutatja, midőn az kb utolsó remény kiszakadt szivéből. Petőfi kardja, kokárdája s még szá- mos tárgy, emlékei iszonyú fájdalmak- j -á nak mérhetetlen veszteségeinknek. Lesujtottan, fájdalomtól inarezangolt áíc szívvel támolygunk ki innen s a nyo- -0^ masztó érzés szinte elviselhetetlen, de eh ekkor lelkűnkben diadalmi harmóniák áü zendülését halljuk, mintha a sphaerák áA énekelnék; Annyi hősisóg nem volt dió hiába, mienk a diadal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom