Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 44. szám
44. SZÁM. ESZTERGOM, Xlll. ÉVFOLYAM. VASÁRNAP 1891. MÁJUS 31. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS^CS ÜTŐ RT Ö K ÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Esés* «vre .............................■..................................o .É ~ Í2 F él évre..........................................................................? tr, U Negyed évre.......................................................................... fit oO ki F gy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZERKÉTzTŐSÉG: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, liová a, lap szellemi részét illető közlemények küldendők. K I A D Ó - íTTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánhirdetóSei, a nyilfctérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendök. •--------------------------------------------------------------*---------------• HIR DETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 3 00- tól 200-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 30ü-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK" megállapodás szerint legjutányosabban közöltéinek. NYILTTÉR sora 20 kr. Napirendünk. Esztergom, máj 30. A RŐi polgári iskola kérdését az egész társadalom örömmel üdvözli. Nagy hiánynak kell ott, lenni, a hol mindenki pótolnivalót lát. De meghozzuk-e mtijd áldozatni, ha ugyan áldozatnak lehelne mondani azt a rámát, melybe az ország képet akar ajándékozni ? Több mint valószínű. Vannak azonban a nagy misztériumból uéhányan, a kik szidják a női polgári iskola eszméjét. Ezek minden iskola ellenségei, mert nem jártak, eleget iskolába. * * * Már nincsen borunk. Most vizünket is megbecstelenitették. A bécsi szemüveg az esztergomi vizűén különféle idegen alkotórészeket födözött fel, melyeket egy jó nevelésű ' bakának nem lehet megemészlenie. Találtak benne salétrom sziklákat, vasunkat, mészköveket, czetbal-maradványo- kat és vaskalaproncsokat. Már most mi [lesz velünk? Az amerikaiak körülbelül r úgy fognak nevetni rajtunk, mint mi a ) chinaiakon. Azt fogják hirdetni tan- [ könyveik, hogy van egy pompás édes- r vizű folyam Magyarországon ; a nagy 1 folyó partján egy kis város, a kis vá- r rosban sok nagy eszme ; de az ideák > elsorvadnak, mert nincs iható viz a - — kutakban. És az édesvizü folyam [ lakosai jórészt szóraján halának az i ihatatlan kutvizek meghecstelenitése i miatt. * * * Jnnius tizedikére készül a város és m —————— a megye szép közönsége. Jótékonyan fog esni egy kis tavaszi táncz olyan teremben, melynek falai illatos ákáczok, boltozata mosolygó csillagok tábora s levegője a tavasz édes csókja. Dicsé- retremeltó harmóniával iparkodunk azon hogy a soproni női iskolának, hol nemcsak közöshadseregbeli, de hon védi isztok sarjai is jövőt találnak, minél több esztergomi obuluszt áldozhassunk. Ez a jó viszony polgárság és katonaság közt mindenesetre nemesebb, mint az, melyet, itt-ott véres kardok és behorpadt koponyák hirdetnek. * * * Megkezdték a megyei hadjáratot pénteken és Apponyi Albert gróf névnapján. Legyen a régi megye temetésének első napja péntek s az uj megye első napja Apponyi Albert napja. Esztergom vármegyét nem fogják olt örül ni a magyar löriénét lapjairól, mert olyan mélyen bele kellene szántani a radírral, hogy foszlányossá válnának a legszebb lapok. * * * Napirenden van a fürdőzés thé- mája is. Milyen fürdő tollettek lesznek az idén ? Milyen divatos betegséget gondolnak ki? Nagyobb kérdés az egyik a másiknál s nem egy fiatal asszonynak okoz álmatlan éjszakákat. Pedig sokkal egyszerűbb volna alkalmas gyógyító szert keresni az unatkozás ellen. Ott van az irodalom patikája. Tessék abból mielőbb rendeltetni, jó sokat olvasni és tanulni s akkor nem fog fejtörést okozni a még föl sem talált uj nyári betegség, nudy a fürdőzést elkerülhetetlenné teszi. Szőlősgazdáinkhoz. Az Esztergom-vidéki gazdasági egyesülettől az esztergom-vidéki gazdaközönség tájékezásául a követ kező fel hívást kaptuk az egyesület elnökségétől : A magy. kir. földm. minisztériumnak f. é. május hó 14-én kelt rendeleté értelmében Esztergom városába hivatalosan kiküldött vánd'ortanitó Rácz Sándor ur a gazdasági egyesületnek az uj kaszárnya közelében fekvő szőlőie- lepén az amerikai szőlővesszőknek honi fajokkal leendő czélszerü ojtása, úgy szemzése körüli eljárás és teendőkre nézve f. é. jun. 2-, 3- és 4-ik napjain gyakorlati oki áfást adand. Ennélfogva tisztelettel felhívjuk a városi, úgy a vidéki gazdakOzönséget, valamint különösen a gazdasági egyesület igen t. tagjait, miszerint a kijelölt napokon reggeli 8—12, úgy délutáni 2—7 óra közötti időszakokban a helyszínén megjelenni, vagy netalán begyakoroltatni kívánt, kellő igazolvány nyal ellátott saját embereiket az illető telepre küldeni szíveskedjenek. A gyakorlati oktatást eszközlendő, egyetlen tanító elégtelenségére vonatkozható minden kétely elhárítása tekintetéből nem mulaszthatjuk el, a t. gazdaközönséget egyidejűleg aziránt is értesíteni, hogy az egyesületi telepvezetőnk határozatiing utasítva lön, miszerint, ha a kijelölt napokon a kérdéses ojtás, szemzés elsajátítására törekvő ifjúság netalán nagyobb számban jelentkeznék, az esetre úgy intézkedjék, hogy ezen szám arányában s illetve a fölmerülő szükséghez képest, saját leggyakorloltabb munkásaink közül négy-öt, sőt több egyén az illető tanulók és a közjó érdekében, az egyesület költségére mindhárom napon át szintoly készséges, mint foganatos, egy- , szersmind ingyenes szolgálatot teljesítsen. Főiöfekvésünk és kiváló ‘óhajtásunk az lévén, vajba örömmel teljesített !szerény fáradozásaink folytán az elpusztult városi úgy vidékbeli szolő- j begyeink áldásos újjászületését, egyetemes felvirágzását mielőbb elérni szerencsések lehetnénk. Kertészkedöknek. (A kertészet általános kézikönyve. »Utasítás a kertészet mindeu ágában, az összes konyhakerti termények, gyümölcsfajok, a legszebb kerti, üvegházi és szobai virágok tenyésztésére, valamint kertek berendezésére vonatkozólag, kertészek, kertkedvelők és mezőgazdák stb. számára. Irta Jäger H., a negyedik bővített kiadás után fordította és a hazai viszonyokra alkalmazta Benes János, az országos magyar kertészeti egyesület szerkesztő titkára.» Teljesen igaza van a nevezett mű magyarra átül tetejének, midőn előszavában azt állítja, hogy a szakkönyv értékét és has/mavehetőségét semmi sem fejezheti ki jobbau annak kelendőségéI Az„Egzier|oin és Viiéks^iározája, TALÁLK0Z0M NÉHA . .. T Találkozom néha egy oly ösmerőssel I Ki az ifjúságnak tündér tavaszában, l Ábrándozott értem, és ma már nem látok, I Egy fekete szálat sem az ősz bajában! /['Ma már öreg ember; unokái vannak I Életét csak rövid kölcsönnek tekinti, 3 S úgy elszomorodom, ha szürke szemének I Bágyadt sugarait az arczomia hinti! t£ E fénytelen szemek tüköréből látom, & Hogy már én is nagyon sok esztendőt éltem, 3 S "olyan lettem, mint a leveletlen fának II Hóval lepett ága, a tél közepében ! LITHYAY VIKTÓRIA. A pilisi apátság. Édes hazánk a Közép-Duna mellékén 9,t terülvén el, minden oldalról természetes id határok választják el a külföldtől; csak a nyugaton kevéssé felötlő a határvonal, il Itt húzódnak ugyanis az Alpok legkeletibb a nyúlványai, a melyek, a Dunának keletre hömpölygő hullámaival, mintegy jelzik az js európai művelődés terjedésének irányát. A Az Álpok hegyrendszerének e keleti ágai, )!> délnyugatról éjszak-keletre haladva, Bakony, Y Vértes, Pilis nevezet alatt —a Duna bal- ío oldalán hozzájuk csatlakozó, Cserhát, Mátra 3b és Bükk hegységgel — két részre osztják £'a Közép-Duna medenezéjét— kis és nagy ír magyar Alföldre. Bár hazánknak minden talpalatnyi földje, tekintettel a múltra, kegyeletet, a jövő szempontjából pedig éber figyelmet érdemel: mégis, ha a történelmi tények előtt meghajtunk, el kell ismernünk, hogy ezer éves állam-életünkben az első szerepet az a Duna-hííjlat játszotta, a melynek határát az Esztergomtól Váczon át Budapestig terjedő Duna s az Esztergomtól Budapestig képzelt egyenes vonal alkotja. Megértették a Duna-könyök földrajzi jelentőségét már a kelták, majd meg az utánnok jövő rómaiak is. Szinte tört útra léptek tebát királyaink, midőn székhelyökül az egyházi középponttá is lett Esztergomot, majd meg Székesfehérvárt, Budát és Vise- grádot szemelték ki. S történetünk, valamint állami életünk első századaiban, úgy később, a mohácsi vészt kővető megoszlás, a török hódoltság és a magyar szabadság- ’ harezok idején is igazolta, hogy a kié a Duna-hajlat, azé az ország. Ma meg minden ember hazafias önérzettel figyeli, hogy az egygyé olvadt ikerváros, hazánk fővárosa, nemzetünk szeme-fénye, Budapest ugyanitt küzdötte föl magát európai hir- névre. E Duna-könyökben húzódik el a Pilis- hegység, a mely Esztergom és Szent-Endre között meredekül ereszkedik le a Duna völgyébe. Itt kopár sziklák, odább délre erdős kúpok emelkednek. Visegrád tájékáról futnak ki a trachit-hegyek, a melyek Szt.- Lélek és a Pilis-Szent-Kereszt táján mészkőhegyekben folytatódnak. A hegygerinczek éjszak-nyugatról délkeletre húzódnak, mindenütt párhuzamos völgyek által kisérve. Ott, hol a begygerincz éle legmagasabbra nyúlik, mered ég felé a Pilis-begy, a melytől az egész hegység nevét nyerte. Nyomozzuk tehát e szó jelentését, mert ez elnevezéssel több vármegyében találkozunk. Szerelmey azt állítja, hogy a jászok és bessenyők, kunok és székelyek, régi pogány mód szerint kopaszon, azaz pilisesen viselték fejüket. E szerint tebát Pilis tarságot, kopaszságot jelentene. A »Magyar nyelv Szótáráéban azt olvasom, bogy »Molnár Albertnál pilis annyi, mint levakart, lereszelt valami (rasura, das Abgeschabte, Feilstaub)«; továbbá »a római egyházban a fölszentelt papok és szerzetes-rendűek feje tetején kopaszszá borotvált kerekded hely: pap-pilis, pap-koszoru, barát-pilis.« Pilis tebát itt is csupasz, kopasz értelemben fordul elő. Részben megegyez e magyarázattal Umlaufft Frigyes fölfogása, a | mely szerint nálunk valamely helyet vagy kopasz területen fekvése, vagy méztermelése miatt neveznek Pilisnek. De meg a tapasztalás is igazolja, hogy Pilis névvel a magas és pedig rendesen kopasz hegyormokat szokták jelölni; mint teszem Erdélyben. Áz tehát bizonyos, hogy a pilis és kopasz fogalom tartalmát azonos jegyek alkotják. De kérdés, mely nép nyelvkincse vallja a pilis szót saját szülöttjének ? Szláv tartományokban sok a Ples, Plesce, Plesevice helynév, s ezek jelentése mindenütt : tarság, kopaszság. Habozás nélkül kimondhatjuk tehát, hogy a pilis szót mi a szlávoktól vettük át, s az ö elnevezésűk alapján használjuk ama helyek jelölésére, a melyek még ma is e nevet viselik, mint a Pilishegy, a melynek délre tekintő sziklái most is igazolják az elnevezés helyességét. A Pilis-begy délkeleti lábánál, Pilis- Szén t-INereszttőI alig tiz pereznyire, Budától és Esztergomtól majdnem egyenlő távolságra, ma már csak a föld alatt rejtőző romok jelezik az egykor hires pilisi cziszterczi apátság színhelyét.. Alig hinné el bárki is, pedig szomorú való, hogy a pilisi apátság helyére, nem is egészen két század alatt, a feledés sürü fátyola borult. Amint ugyanis épületei 1526-ban elhamvadtak, 1541-ben meg a török betelepedésével egész Pilis-vármegye behódolt terület lett, s igy az apátság czimét viselő egyházi férfiak az itt levő birtokokból mit sem élveztek: senki sem törődött vele s igy természetesen kiesett az emlékezetből, hogy hol virult egykor az apátság. Csakis igy történhetett, hogy, midőn 1712-ben okt. 5-én III. Károly király Nezorin Flórián wellehrádi (Morvaország) cziszterczi apátot nevezte ki pilisi apáttá, a kolostor színhelye miatt ennek sok baja. utódának pedig hosszas pere akadt a pesti pálosokkal és a wellehrádi czisztei’cziek a bíróság előtt nem tudták beigazolni, hogy a per tárgyát képező rom a pilisi apátság maradványa. Örökségként szállott tehát ránk, hogy a pilisi apátság helyére nézve mindeddig csak tapogatództunk. De most már haladéktalanul eldöntésre vár a kérdés: vájjon a Pilis-begy délkeleti felének alján levő romok a pilisi cziszterczi apátság, vagy a pálosok szent-kereszti kolostorának maradványai e ? A pálosok évkönyveiből megtudjuk, hogy
