Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 36. szám

ESZTERGOM, XIII ÉVFOLYAM.

36. SZÁM.

VASALNA? 1891. .MÁJUS 3.

MEGJELENJ ív HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR :

Eirúsz évro.............................■

..................................6 frfc — kr

F

el év........................................................................................ trt — kr

N eg vöd évre.....................................................................I frt 5U kr

Fgy szám ára 7 kr.

n ■urnwi—r- i ■ , — ■■ ■ '■ .a.

6

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZERKeTz TŐSÉG:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények kiilJeinlőlc.

KIADÓ - hTv ATAL:

SZÉCHENYIT ÉR 331,

hová a. lap hivatalos és magáuhitdutései, a n.yilMMrbe szánt közlemények, elíSlizet.ési pmizek és reklamálások iiif.ézenvlíHZ. @

HIRDETÉSEK :

HIVATALOS HIRDETÉSEK I szótól J0<> szóig ?ő kr, Kiotói 2u0-ig 1 Irt. őO ki', 200-tól 30o-ig 2 frt 90 Kr.

ß ly.-gdij 30 kr.

—

MAGÁN HIRDETÉSEK mezállapoilás szerint legjntánj’osab- 1 be ii közöli etn«k.

NYJLTTER sora 20 kr.

—------------------------------------------------------------------------9

O

rszágos tornaverssnyiink.

Budapest, máj 2.

(K. Gy.) Fanul hutailan íigvbuzgal- márol ismeretes és a. t.aiiügy felvirágoztatásáért, nemesen lelkesedő közokt. íniniszi.orilnk, az »Országos (ornaver- .seiiyek« la.ri.isa érdekében kibocsátott rendeletével, ha. nem is egészen uj, do m hide nőseire oly életrevaló eszmét pendített meg, mely megérdemli, hogy minél szélesebb körben felkaroltassék, minél számosabb hívekre, követőkre i találjon.

’j'éuy, bogy hazánkban a szorosabb ► értelemben vett testi nevelés müveié-1 ►se o a kellő gond és figyelem nemi I íordittatol t.

Az ifjúságot testben és lélekben el- fnyomta, a szellemi foglalkozás nagyi * teilie ; s mig szellemileg erőteljesen £ gyarapodott, addig testileg, legtöbb ^esetben elcsenovészelt; fej felien, töké-1 [letlen maradt ;példa, rá a katonai so-: irozó bizotlSágoknak az ujonczokról éveti- lliént kiadni szokott kimutatása, mely az iifjakra nézve, kétségbeej tő adatokat í tartalmaz.

A tertedzés (erén, a legutóbbi időiben mutatkozott fellendülés, bár min- j bdenki nagy örömmel fogadta, korántsem /volt az oly mérvű, mely a hozzá költött méltó igényeknek megfelelt volna.

Azt hiszem, vallás- és közokt.-ügyi «miniszterünk e legutóbb kiadott ren- Ixle le temek is egyik s legfőbb czélja az, ílliogy a. toriiázást ezentúl általánossá, ^kedveltebbé tegye.

A ezél elérését, a nyílt és szabad

versenyek életbeléptetésével véli elérhetni. Ara helyes, hisz a versenyzésben tűnik ki az igazi erő és képesség, a verseny az, mely mindnyájunkat tettre, (cselekvésre buzdít és serkent, nmennyi- ! ben egész eleiünk se más, mint a versenyek hosszú Iánczolata.

Némi aggodalomra azonban mégis adnak okot o versenyek, mert attól tarthatunk, begy a. verseny program inban foglalt gyakorlatok által a testedzésnek nálunk még kezdetleges ügye, idő előtt tévesztett mederbe fordul s a helyett, hogy belőle lassanként domborodnék ki a test fejlesztésének igazi js előttünk ideálként lebegő alakja,

| majd valóságos <ithletikái vá fajul, a mire bizony alig vau szükség.

Örvendetes ludomásul szolgálhat, hogy az athletizmus hívei ál al 500 méternyire csigázott verseny-futó pálya a »Nemzeti Tornaegyesület« kitűnő művezetője Bokelberg Ernő kezdeményezésére - 200 méterre szállíttatott le.

A május 17-én Budapesten tartandó ünnepély lefolyásáról, a kövei keze 17 pontban foglalt kiviteli értesítés adatott ki :

1. összpróba (máj. 17-én d. e. 8 órakor.) 2. Kivonulás, (d. u. 3. ó.)

3. Felvonulás és ének. 4. A felső osztályok elvonulása és az alsó oszt. felállítása a szabadgyakorlatokhoz. 5. Szabadgyakorlatok I—IV. 6. Katonai rendgyakorlatok. 7. Szertornázás. 8. A felső osztályok felvonulása. 9. Szabadgyakorlatok V—VITT. 10 Katonai rendgyakorlatok. (Szurony vívás.) 11.

Szergyak. 12. Tetszés szerinti szabad gyakorlatok. 13. Egyen ki üli verseny : 100, 150, 200 mél er futás. Összetett; verseny : távol ugrás, kődobás. 14. Já-j tékok. 15. Verseny kötélhúzás. 16. Fel-' állítás. 17. Győztesek kihirdetése, díjak kiosztása.

A verseny színhelye, az eddigi megállapodás szerint, a Városligeti mesterséges jégpálya területe.

Az ünnepélyt megelőzőleg, reggel 8 órakor, szent mise fog mondatni, a ver-j senytérlől nem messze fekvő Hermina, kápolnában.

Minden győztes ifjú ezüst érmet —j melynek egyik o'daláu e felirat olvas-j ható : »Magyar tanulók országos torna- versenye 1891.« A másik oldalon pedig Madách »Ember tragoediájá«-ból e végső 'mondat: »Küzdj és bízva bízzál!« — és okmányt fog kapni.

Vallás- és közoktatásügyi miniszterünk, nemes eszméjének megvalósítására leszállított áru menetjegyeket, ingyenes elszállásolást és mérsékelt áru éleme- zést biztosit a versenyre felninduló ifjaknak.

A miniszter urnák atyai lag gondoskodó jóakaratát, mellyel a lornázás elhanyagolt ögyét felkarolni s általánosítani törekszik, senki el nem tagadhatja.

Őszintén és forrón óhajtjuk, hogy ez eszméje a fegfényesebb diadalra jusson s minél hamarabb meghozza azt a jobb jövőt, mely erővel, épséggel, egyetértéssel árasztja majd el, a »romlásnak indult hajdan erős magyart !«

A MaHáth-jubileumhas.

ÜDVÖZLŐ SÜRGÖNYÖK.

(Meszlényi püspök.)

(S 7. a t m á r apr. 29.) Egy régi őszinte tisztelője örömmel vegyül e szép mipon az esztergomiak közé és üdvözli Méltóságodat. Legyen Méltóságod a jövőben is úgy szeretve és tisztelve, mint volt a múltban. Meszlényi Gyula szatmári püspök

(Majthényi László báró )

(B g y a r m a t apr. 29.) A megj elent nagyszámú üdvözlök közt senki sem vesz részt élénkebb örömmel az ünnepélyben, mint én, kényszerült távolban senki őszintébben nem csatlakozik a tisztelet és ragaszkodás nyilváinilásához. Áldjon meg Téged a Mindenható, virágoztassa Esztergom vármegyét. Majthényi.

(Pongrác/. Lajos kamarás.)

(I p o 1 y s á g h. apr. 29.) Beteges létem gátolt személyesen részt venni jubileumi i'iuepélyeden, így fogadd kegyesen isrásbeli üdvözletét és szerencsekivánatát egykori tiszttársad Pongrácz Lajos hontmegye volt főjegyzőjének.

(Vaszary főapát.)

(G y ő r s 7 e n t m ártó n, apr. 29.) Fogadja Méltóságod ezen ünnepély almából legőszintébb üdvözletemet. Vaszary Kolos, főapát.

Számos üdvözlő távirat érkezett még az ünnep folyamán.

A tanítóképző intézet üdvözlete.

A tanítóképző intézet nevében "W a I te r Gyula dr. igazgató, C z e n c z i k János, M a j o r János és K 1 i n d a Rezső tanárokból álló küldöttség tisztelgett és Walter Gyula dr, a következő tartalmas beszéddel üdvözölte a főispánt:

Méltóságos Gróf és Főispán Ur !

A benső öröm és őszinte lelkesedés

IA2„Mqoi!issMs“támája.

HIÁBA JÖ MÁR . . .

Hiába jő már a tavasz Oh nékem hiába,

Nem nyílik ki életemnek Elhervadt virága !

S lombok alatt, zöld ligetben Vidám madár-ének.

Nem lesz többé visszhangja a — Szivem érzetének !

Vége, vége! ott vagyok már,

A hol nincsen élet.

S lelkem belső világába Mi remény se téved!

Vége, vége! itt kezdődik , Már a bús lemondás,

Es ezentúl minden perez, egy Örökös haldoklás!

LiTHVAY VIKTÓRIA.

S e 1 m 8 e z,

<VJII. Érczzu/.úk óh ezüstkohók,)

(F o 1 y t a t á s.)

Az aranybányákból felkerült összes ter- önnények, mig a kohókban megölvasztatnak, döjöbbféle műtétnek lesznek alávetve. Ez élni;.árasokat közös néven érczelőkészitésnek jc. nevezzük. Feladata a zuzóérczek alkatrészeinek elválasztása, ezekből az értékesekéi iek mechanikai utón való megnyerése, főmuukái: az aprítás és elkülönítés. ^

Legegyszerűbb módja a diónyi nagyságra való aprításnak kézzel, kalapácscsal történik köves talajon vagy tovahelyezhető talpvason. E munkánál már nőket is foglalkoztatnak. Régen ez volt az aprítás közönséges módja, később már őrlőmalmot állítanak a kohó közelében, majd zuzókról is olvas hátunk.

Sokkal czélszerübb a gépekkel történő aprítás, a melyre a pofatörök és hengerművek vagy zuzómüvek szolgálnak.

Pofatörö néven ismert aprítógép Sel- meczbányán mindjárt a gázgyár mellett látható s hallható. Garat módjára öntik fel az összezúzandó erezet, s a gép 6-8 lóerejével működő, nyiladozó s csukódó éles pofák perczenként 200—550-szer za-j bálnak. Bocsánat az épen nem esztétikus; kifejezésekért, de nevét s ténykedésének műszavait nagyon találóknak tartom. Mohón nyeldesi az erezet, miközben durván ropogtató, hatalmas öblös hangot ád, mintha egy szörnynyel volna dolgunk, mely nagy fogaival s telhetetlen gyomrával falánk a végtelenig. Hangja messze elhal Iszik, s az idegen bajosan tudja hamarjában elképzelni: miféle monstrum belsejéből tör ki az erőlködő morzsolás szülte nagyhangú keserv. Legnehezebben a galamtot Tu-, gyasztja, perczenként 45 kilót. A lazább vaspátból már 70 kilót kívánna, kvarezbólj meg 200-on alól meg sem elégednék.

Ä rokonszenvesebb hangú hengerművek !

! már kisebb zajjal produkálnak. E 8—10 I lóerővel hajtott gépnél két ellenirányban forgó henger közé kerül az érez. Finomabb aprítás s őrlés végett még két hengerpár! van alkalmazva, közben rosták, hogy a'

kellő finomságú törmelék már tovább ne I apróztassék.

j Közönséges módja azonban az aprításnak a régi zúzás zuzók utján. Mar a XV—XVI. sz.-ban találunk a selmeczi bányavidéken néhányat. Tavak építésével számuk mindegyre növekedett, ma már annyi van, hogy 97 vizkerék és két turbina szükséges hajtás ükhöz.

A selmeczbányai kis hógvivonat nem messze az állomástól egy költséges vízvezeték hídja alatt búvik át. E vezeték a» órajárásnyira lévő kolpachi tóból hozza a vizét, mely a vasúti töltéstől néhány lépésnyire már megkezdi gazdaságos működését. Le a selmeczi fövölgyig s még ebben is összesen mintegy 14 helyen hajt, mos, áztat stb. hivatása szerint. Gazdaságosabban vizet bajos volna már felhasználni.

Sárgára meszelt s számozott külsői az érezzuzóknak érdekes képet nem nyújtanak. Belseje már tanulságos dolgokat tár elénk. Eöalkatrészük természetesen a nagy vizkerék, melyre a folyadék erejét átruházza s képesíti a müvek mozgásba hozására. Maga a zúzó emlékeztet a tornyok beli nagypénteki kereplők szerkezetére. Mikép ott a fakalapácsok párosával eregetnek a forgó bütykökről a hangot adó dobja, úgy itt is a két méteres fa- vagy vasnyelekkel ellátott függélyesen működő zuzó- vasalc a kő- vagy öntöttvasból készült köpükbe. 150 —160 kilo súlyúkkal rendesen hármasával vagy ötösével zúzzák porrá az érczet, közülük a középső egy könyökeme- lös készülékkel adogató szerepet visz. Égy vas 24 óra alatt képes 4—7 q anyagot összezúzni, mely nedvesített vagy száraz

utón kerülhet a köpübe. Előbbi esetben a zúzás könnyebb. Ily módon tehetünk különbséget a száraz vagy nedves zuzómüvek között.

Némely érczet, mely többféle anyagot j is tartalmaz, kétszeri zúzásnak vetik alá. Ez az alkotó részek különböző törékenysédén alapszik. Pl. álljon a tömeg ólóm- fényle-, kvarcz-, horgany fényle-, kovand- és zöldkőből, akkor, ha az ily érezre több ütés gyakoroltatik, az ólom- és horgany- fényié már porrá lesz, mikor a kvarcz, melyhez az arany kötve van, s a zöldkő még- darabos. Ekkor egy szita segélyével az előbbiek eltávolíttatnak, az utóbbiak egy második köpnben ismét porrá töretnek.

Kővetkező processzus, melyen a zúzott anyag átmegy, az elkülönítés. Történhetik szemnagyság szerint különböző minőségű rostákon, a mit azonban az összekötő anyag eltávolítása s az anyagrészecskék elválasztása czéljábol mosás előz meg vályúkban vagy forgó zsurlókkal. Utóbbi 1 —1*5 m.

J átmérőjű, 3. m. hosszú henger vagy csonka i kúp, oldalai IV.nyödeszkákból. Az elkülönítésre szolgál még az érczkihordó s rostáló I készülék. Nevük czéljukat is magyarázzák.

Az elkülönített keverék válogatásnak j vettetik alá. Egyszerű módja a kéziválogatás, de történhetik kézi vagy erömütani utón mozgatható szitákkal víz segélyével. Vannak ily gépek, melyek folyton működnek s az ülepedett érczet eső vezeti egy alsó szekrénybe, melyből időközönként le- bocsájfjak. Az elkülönítésnek mindezektől eltérő módja is vau oly féle szerkezetiéi, mint a malmoknál, hol a korpa, dara, különböző finomságú liszt más és más