Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 36. szám
melynek érzelmei Méltóságod tíz évi szelíd, szeretetteljes kormányzásának mai ünnepélyes évfordulata alkalmából e megye minden egyes lakosának kebelét szokatlan hullámzásba hozták, élénk viszliangot kellettek a helybeli katli. tanítóképző intézet tanári testületénél is, melynek nevében van szerencsénk megjelenni Méltóságod előtt, hogy a legmélyebb tisztelet és leg- állhatatosabb hódolat néhány szerény szálát fonjuk azon dicskoszoruba, melyet a szív mélyéből fakadó szeretet gyöngédsége tűz ma Méltóságod érdemdús homloka köré. Intézetünk Méltóságod dicső emlékű elődei messzelátó bölcseségének, önzetlen hazafiságának és áldozatkész bőkezűségének köszöni létezését és azok atyai gondoskodásának védszárnyai alatt növekedve emelkedett azon magaslatra, melyen ma az ország e nemű. legjelesebb intézetei közé sorozható. Közel ötven éves múltja hazánk legese- ménygazdagab'b korszakának idejébe szövődik. A negyvenes években, a nemzeti önérzet nemes felbuzdulásának éveiben keletkezvén, a vihar, mely békés fejlődésünk folyamát egy időre megakasztotta és közművelődésünk már-már virágzásnak indult fájáról a legszebb reményekkel kecsegtető galyakat letépte, nem tanúsított, ugyan iránta sem kíméletet, de csak azért, hogy pihenése alatt uj erőket gyújtván, hamvaiból Phönix- ként megifjodva kelvén életre, annál szi- vósabb kitartást fejthessen ki a bekövetkezett súlyos évek harczai közepett és megélhesse azon dicső korszakot, melyben ama nagyszerű Concovdia-templom létesült, melynek oltárain ma nemcsak Felséges Urunk és Királyunk hő szeretetének kiolt- hullán lángjai lobognak, hanem a haza szellemi és anyagi emelkedése érdekében hozott legtisztább áldozatok is illatoznak. Megérte intézetünk Méltóságod lelkes kormányzásának idejét is és hálásan emlékezvén a mai ünnepélyes alkalommal azon hatásos érdeklődésre, mely Íj el azt Méltóságod, mint egy jelentékeny' kulturális tényezőt kitüntetni kegyeskedik, örömmel tolmácsolja ez érzelmeit és inig kéri, hogy azt kegyes jóindulatában továbbra is megtartani méltóztassék, szívvel lélekkel csatlakozik azok seregéhez, kik Méltóságod magas személyének még hosszú tartamú, állandó egészséggel és lankadni nem tudó munkaerővel fűszerezett életet kívánnak«. A beszéd elmondása után Major János átnyújtotta a disze3 albumot, melyet az intézet ez alkalomra készíttetett. Az album vörös bőrbe van kötve, folio-alakban, gazdagon és igen izlésteljesen diszilve. A tábla közepén e szavak állanak: >Az esztergomi tanitóképezde hódolata 1891. april hó 29.« A czimlap ügyes kézrajza ezeket a szavakat tartalmazza: »Méltóságos Székhelyi gr. Majláth György esztergoin-megyei főispán urnák 1891. april hó 29. ünnepelt tiz éves jubileuma alkalmából mély hódolata zálogául az esztergomi hír. érs. tanítóképzőin tézet.* Fen foglaltatik továbbá az igazgató beszéde, melyet a tanári kar és az ifjúság aláírásai követnek. A vízivárosi zárda üdvözlete. A vízivárosi felsőbb nőnevolőintézet, mely rendesen csatlakozik minden ne- v eze lése bb társadalmi mozgalomhoz, móltó alakban rótta le ez albalomból is hódolatának adóját a. szeretett; főispán iránt. Egy albumot küldött át, melynek külső kiállítása és béltartalma egyaránt méltó a kitűnő intézethez. Az album igen elegáns kötésű. Fehér bőr gazdag" díszítései. Külsején e szavak állanak: »Az esztergom-vizivárosi felsőbb nőne velőintézel. hódolnia.. 1891. april 29.« A czimlap remekül van megrajzolva és e szavakat tünteti fel : »Méltóságos székhelyi gr. Majláth György esziergommegyei főispán urnák 1891. april. 29. ünnepelt tiz éves jubileuma alkalmából mély hódolattal az eszler- gom-vizivárosi érseki felsőbb none vei ő- infézet.« A czimlap után egy lendületes üdvözlőbe,szód, az intézeti tanítónők és a belnövendékek aláírásai következnek. A reáliskola üdvözlete. (Feichtmgur Sándor dr. ig izgató) Mólt. gróf, cs. és kir. kamarás ! Mélyen tisztelt főispán ur! Midőn méltóságod, mint Eszlergoin- megye valóságos főispánja kifejtett sikenius és áldásteljes működése tiz éves forulójánuk dicső ünnepét az általános lelkesedés közepette megüli, az esztergomi reáliskola szerencsésnek érzi magát méltóságodat a honfiúi kegyelet, legmelegebb érzelmeivel liszt.eletielje- sen üdvözölni és kifejezést adni azon határtalan ragaszkodás, mély tisztelet és ha szabad mondani őszinte szeretet, és bizalmunknak, mollyol ezen reáliskola és annak tanári testületé, méltóságod nagy személye és tízéves működése iránt viseltetik. Méltóságod a lefolyt tiz év alatt ritka tapintattal és részreliajlatlan buz- gósággal a megye és város kormányát hazafias szellemben kegyeson vezetni s magas állásának tekintélyével és férfias erejének egész teljével a köztigyeink kedvező elintézésében fáradozni inéi tóz tatott, városunk és megyénk mindennemű üdvös mozzanatainak vezetésében készségesen és tevékenyen részt venni ; minden jótékony és közhasznú intézeteket nagylelkűen támogatni és pártolni kegyeskedett és azoknak érdekeit hathatósan előmozdítani törekedett, azért örömmel és egész lelkesedéssel ragadjuk meg mi is az alkalmat ma o fényes leleplezési ünnepélyen* hogy Méltóságod szellemi fenségének és hazafiui erkölcseinek hódolva, városunk és tanintézetünk irányában tanúsított kegyességéért mélyen érzett hálánkat tolmácsoljuk. És ezek után engedje meg Méltóságod hogy a római költővel elmondhassam : Te cuncta, loquetnr telIus. Te variis srzibent in Őofibus horao. Lingaque perpetui dncent in secula fasti. Midőn esedezünk, hogy tanintézetünket párt fogásában és kegyességében jövőre is részesíteni méltóztassék, szivünk mélyéből eredő óhajjal kívánjuk, hogy méltóságodat az egek ura, önzetlen nemes keblű hazafias törekvéseink és igazságos, kegyes és szolid kormányzatának méltó jutalmául az élet leg- dusabb áldásaival halmozza el és családjának boldogságára, közügyek hasznára, városunk megyénk és tanintézetünk előhaladására sokáig éltesse. Az iparbank üdvözlete. (Mondotta Kaán János igazgató.) Méltóságos gróf cs. és kir. kamarás Főipán ur ! Az esztergomi kereskedelmi és iparbank nevében jöttünk, hogy Méltóságodnak a mai öröm teljes napon, a tisztelet, ragaszkodás és hódolat adóját mi is lerójuk. Midőn annak kifejezést adni szerencsések vagyunk, habár csak egyszerű szavakban de annál melegebb szívből fakadókig s annál őszintébb érzelemmel tolmácsoljuk ebbeli hő óhajunkat, hogy tartsa és éltesse Méltóságodat, az isteni Gondviselés, hazánk és felséges királyunk javára, megyénk és városunk jó volta és díszére s nagyra becsült családja örömére és boldogságára, erőben és egészségben, az emberi kor legvégső határáig. Éljen ! Milánovits Antal pohárköszöntöje. (Két főispánra.) Méltóságos cs. és kir. kamarás ! Főispán iir ! Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésén a mostani disz- ebéd alkalmával elmondott fényes felköszöntők koszorújához engedje meg Méltóságod, hogy jó kívánataim alakjában egy virágszállal én is hozzájárulhassak. X>e mielőtt szivemből eredő érzelmeimnek kifejezését befejezném, engedőimet kell kérnem méltóságos főispán úrtól, hogy tekintve sajálszerü állásomat, nem egy hanem két főispánnal dicsekedhetni», miért is midőn Méltóságod egészségére ürítem poharamat, nem mulaszthatom el, hogy az épp mellette üllő Br. dr. Rosner Ervin cs. és kir. kamarás Hont vármegye méltósá- gos főispánjára poharamat szinte fel ne emeljem s igy kívánom, hogy méltóságoddal együtt Hont vármegye főispánját is a mindenható az emberi kor legvégső haláráig a haza javára éltesse. Olvasó asztal. ■— A v a s g y á r o s, irta Óimét György, fordította Fái J. Béla (Budapest, Singer és Wolfner kiadása.) Az Egyetemes regénytár legújabb két kötete Ohnetnek leghíresebb és legkedveltebb regényét A vasgyárost tartalmazza. A derék vállalat, mely eredeti irodalmunknak is tág tért nyit, »point d’honnenr»-re fette, hogy sorra közölje a legolvasottabb frauezia regényíró összes munkáit. És egynek — a legelsőnek — kivételével valamennyi 0bi)el-regény megjelent, az E. R.-tárban egész a legutolsóig, a sajtó alól nem rég kikerült »Pierre leikéiig. A díszes sorozatból nagyon hiányzott mostanáig a Vasgyáros, Ohnetnek ez a legjobban átgondolt, legtökéletesebben megalkotott műve, mely mint színdarab is diadalmasan járta be a világ összes színpadjait. Derblay, a vasgyáros, Claire, a büszke Be.iutieu-leány, a tékozló Blign.v, Mónimét az együgyű parvenu, a kaján Atbón/iis, a bájos Suzanne, a nemes fiatal marquis, s a derék Bachelm mester mind olyan ismerős alakok, mintha csak az utczán járnának közöttünk, mert, a legtöbben elevenen megtestesülve láttuk őket a színpadon. Teljesen azonban csak a regényből lehet mindez alakokat, megismerni s kétszer érdeklődéssel fordul a könyvhöz mindenki, a ki már látta őket a világot jelentő deszkákon. Ez biztosított Ohnet eme regényének olyan bámulatos kelendőséget, a minőre eddigelé még Francziaországban sem volt példa. Az E. R. olvasói mindenesetre örömmel fogják fogadni e mű megjelenését. A két kötet csinos piros vászonk. 1 frt. helyre válik el. Erre egy készülék szolgál osztályozó tölcsér-, csatornák-, vályúk- és ponyvákkal, Fel kell emlitnein még az elkülönítésnek mindezektől elütő módját higany segélyével. Ez a fon csőri tás. A készülék orsó és kések segélyével működik. A foncsoritást meg 1615-ben fedezte fel Winterholer Péter augsburgi polgár, de Selmeczen csak a jelen század elején kezdték alkalmazni. Rittinger Péter selmeczi zuzófelügyelö 1848-ban az érczek előkészítésének egy igen czélszerü módját találta fel. Találmányát már az egész világon alkalmazzák. Mihelyt Selmeczen a jövedelem engedi, a régiek helyett itt is e methodus szerint fogják az érczelőkészitő gépeket felállítani. Fennebb vázolt folyamatokon átment, az idegen anyagoktól, különösen agyagéi földtől uagyrészben megtisztított érez a kohókba kerül. Először azonban meglia- taroztatik a benne lévő fémmennyiség. A kincstári kohóban elfogadják a kisebb bányabirtokosok terményeit is, s pénzzel váltják be. Régente az olvasztásért járó dij levonása után visszaadták a nyert ezüstöt tulajdonosának, melyet ő maga váltott be Kör- raöezön. Érdekes, logy némely bányaszövetkezetnél szokásban volt: minden egyes részes kétketenkónt befizette a reá eső művelési költséget, tekintet nélkül arra, vájjon nyereségben vagy veszteségben van-e a bánya. A termények értéke aztán a beváltás után osztatott szét a részesek között. Volt idő, midőn magát a terményt osztották szét s kinek-kinek saját gondja volt' azt bvváltíMii. Eleinte, különösen a XVII. sz.-ban, az olvasztás íemveszteséggel történt. Nem csoda. Előző századokban a fém mennyiségének meghatározása hozzávetőleg történt, a kohókban az átvételnél is nagyon önkény- tesen jártak el, egyformán mervén vederszámra a dús vagy kevésbbé dús erezet. A kohó, természetesen, szép haszonnal dolgozott. Most, mielőtt az érez a kohóba kerülne, két kémlö (selmeczi akadémiát végzett fémkohász) próbálja meg a steffultói kém- lőműhelyben. Az olvasztás előtti s utáni két tartalomnak Viooo kilogrammig egyeznie kell. Ha a különbség nagyobb, újra próbálják. Az érczszállitó kocsik koporsófor- májukkal eredeti képet nyújtanak. 1629-ben 1 kincstári s 4 magános kohó volt Selmeczen. 1633-tól kezdve a terményeket veder helyett már súly szerint váltják be. 1767-ben Zsarnóczán 10, Berzenczén 4, Hodruson 4, Szklenón 4 és Selmeczen 2 olvasztó kemencze volt. Igaz, hogy e korszak volt Selmecz vidékén a iegjövedel- mesebb, de az egyes kohók azért nagyon primitíveknek képzelendok. Jelen század ötvenes éveiben már kőszenet és kokszot használnak tüzelő anyagul a kohóknál, s a sok kohót, tekintettel a költséges fuvaroztatásra, összpontosították. Ma egy kincstári kohó van Selmecz- bányán, egy magán (régi fajta) kohó Béla- bányán. A kincstári kohó egymaga tízszer annyit képes olvasztani, mint a régi kohók összesen, s csak y7-ed tüzelő anyag kívántatik, mint régen. E körülmény lehetővé teszi, hogy most oly szegényes terményeket is beváltanak, a milyeneket azelőtt nem lehetett. Egy borús nap délutánján megnéztem a selmeczi m. kir. ezüstkohot, hol a vidék összes bányaterményeit olvasztják: A kormos külsejű épület főbejáratánál ott az intőtábla ; idegeneknek (.tilos a bemenet, de engedélyivel megtekinthető. Az engedélyért át kelle rándulnom a belvárostól félórányira fekvő Steffnltó városrészbe, hol a kohófelügyelőség székel. A főnöktől nevemre kiállított zöld nyomtatott bárczát kaptam, melynek felmutatása után szabadon i jártam-keItem a kohó telepén. I Bemenet azonnal feltűnnek a tágas ud- j varon a törömozsár alakú salakok egymás j mellé sorjába rakva, vagy széttördelten teljesen félre hányva. Kétkerekű vaskocsikon tolják ki az edényt, melyből egyszerűen kifordítják a hamar merevedő salakot. Majd megtekintém sorban a készülékeket, gépeket, melyek segélyével a kohó dolgozik. E központi ezüstkohó feldolgozza a selmeczi s körmöczi kincstári bányák összes terményein kívül a magán bányák tenné-j nyeinek nagy részét. Ide kerülnek még a pénzverdékből, iparosoktól beváltott hulladékok is, végre az antimonos kénegmarák. Eőgond elsősorban az aranyos ezüst és ólom, aztán réz és antimon nyerése. A kerületben található bányatermények u. i. ezüstérczek, ezüstmarák, ólomérczek és murák, rézben szegény ólomérczek s murák, aranyban szegény kovandmarált, végre antimonos murák. E terményekben található fémek legnagyobbrészt kénhez kötve s földes részekkel keverve (nagyrész kvarcz) fordulnak elő, daczára a gondos előkészítésnek. Az olvasztásnál föczél: az aranyos ezüst legnagyobb részét az összegyűjtő ólomban, a rezet pedig a kénlében összpontosítani a következő folyamatok utján. Röviden veszem, mert e tárczák szűk keretei bővebb tudományos leírását nem enned ik. Minthogy kénhez kötve fordulnak elő az érczek, azért is először pörkölés alá vetik, hogy a kéu elszánjon, Ez két hosszú, két oldalról fűthető és hosszoldalaikban 7 nyílással ellátott pörkölő pestben vitetik véghez, mely szállópor-kainrákkal van ösz- szekötve. Félig meztelen, nyurga tót legények lapátolják tova evező alakú vasdorongjaikkal a pörkölödö, izzó érczet. Egy 14—16 q súlyú adagnak pörkölése 18 órát, , ennek salakalakra való olvasztása 3 órát 1 vesz igénybe a pestben. A selmeczi kerületben termelt érczek : túlnyomó mennyiségben kovasavat tártál- - maznak. Ennek hathatósabb eltávolítására i vaskövet (rmlobánvai) elegyítenek hozzá, ,, az olvadás elősegítésére pedig ólmot. Az s érczek ezen elegyítése a halmozást téren r történik, hol rétegenként halmozva vétetik jí belőle a pörkölendő adag. Magához az olvasztáshoz kerülő elegyben n az ezüsttartalomnak oly arányban kell 11 lennie az ólomtartalomhoz, mint 1:200-hoz, ,i vagyis l kilo ezüsthöz 200 kilo ólom essék, mert igy gyülemlik meg legjobban azu aranyos ezüst az ólomban. Az idegen anyag—; részek salakká válnak a kemenozóbeu, ac kén pedig kénlót képez, melyben a rézs' konezentrálódik. SINK A. (Folyt, k©v.) ■
