Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 29. szám

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

29

/*V iJ > KJ /J áa i

CSÜTÖRTÖK 1891. APRIL 9.

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

EhÓ37, «vre

...........................'................................6 öt kr

F

él évre......................................................................^ ö't kr

Negyed évre.....................................................................1 írt 50 kr

Fgy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye

S Z E R K É'Tz TŐSÉG:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

KIAD Ó hTv ATAL:

SZÉCHENYÍ-TÉR 331,

liová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

9

HIRDETÉSEK :

— 3

HIVATALOS HIRDETÉSEK J szótól JO" szóig 75 kr, 100- tól 2n0-ig 1 írt 50 kr, 200-ról 309-ig 2 írt 9-5 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- ban közöltetnek.

NY1LTTER sora 20 kr.

e

ixtm. arsn

Esztergom kárpótlása.

Esztergom, ápr. 8.

A fő városiak már tudják, hogy ki lesz az uj prímás, sőt még azt is akarják tudni, hogy Samassa Budapestül) fogja székhelyét tarlaui.

Az esztergomiak is tudják, hogy a primási székhely kérdése nagy válság előtt áll, mely azonban még mindig eldöntetlen.

Két pártra válik közönségünk. Az egyik minden hatalmi és politikai befolyással szemben ősi jogokra hivatkozva követeli a szent István alapította esztergomi érseki szék sértetlenségét. A másik párt a centralizáló erejű főváros újabb diadalát látja az esztergomi érseki szék áttételében s a budapesti primásság kérdését eldönlőttnek véli.

Az előbbi párt fóliáitokat forgat s annyira belemerül a múltba, hogy meg se látja Esztergom jövőjét. A másik párt úgy fogja föl a város válságos helyzet ét, a mint kell. Mit fog adui nekünk az ország, ha elveszi tőlünk egyetlen országos díszünket, a mi ősi dicsőségünkből még sértetlenül megmarad)?

Az ország nem fogja Esztergomot kárpótlás nélkül hagyni. Esztergom a milleniuui küszöbén nem mondhat le jövőjéről, ha múltjáról le is kell mondania.

Tökéletes kárpótlást ezer eszlondős történeti intézményért adni nem lehet.

De vaunak Esztergomnak régi álmai meg nem valósult vágyai, a jöbb jövő attribútumaiból.

Megyénk kulturális ereje nagyobb a politikainál, földrajzi helyzete előnyösebb az éjsz;ikkeleti megyékénél, snly- poufja nagyobb, s igy missiója azt követelné, hogy megerősödjék, megnagyobbodjék. V//(],"✓

Városunk eVt+aedríJc óla hiába cseng az összeépített négy városrész egyesi- téseért. Az törvényhozás, melynek hatalma van az érseki szék áttételére csak mondja ki az egyesítés szavát és rögtön meg van teremtve az uj Esztergom.

Kereskedelmünk biztos forgalmat, vashidat, vasutat, iparunk és tönkrement népünk gyárakat és uj munkakört kivannak.

Igazságszolgáltatásunk visszakéri a törvényszékei. Kultúránk a reáliskola államosítását s tovább fejlesztését követeli. Nőnevelésünk felsőbb nőiskolát óhajt.

És kéri mindezt az országtól. Mert a maga erőjéből alig képes kaszárnyáját s vágóhidját lelépileni, iskoláit modern színvonalon tartani s haladni a rohamos gyorsasággal haladó századdal.

Főispánunk jubileuma.

Majláth György gróf, mint Esztergom vármegye főispánja a napokban éri meg loispánsága tízéves jubileumát. Az ünnepség hivatalos program inja a következő :

Székhelyi gróf Mailálh György cs. és kir. kamarás, Esztergom vármegye főispánjának főispánságának tizedik évfordulója alkalmából Esztergom vármegye közönségének f. é. febr. 19-én ,2. sz. a. költ határozata, folytán megállapítod ünnepély programmja.

April, hó 29-én délelőtt pontban 10 órakor Kruplanicz Kálmán kir tan. alispán ur az elnöki szék ideiglenes elfoglalása illán és hivatkozva a fenn- időzel f vármegye bizottsági határozatára bejelenti, hogy gróf Mailálh György cs. és kir. kamarás, főispán ur arcz- képe elkészült; s röviden tudatva a vármegyei bizottsággal a rendezett ünnepély czélját, egy küldöttség megválasztását hozza indítványba, a mely küldöttség megválasztatván, a teremből azonnal eltávozik, hogy az üuneplendő főispánt, az elnöki szék elfoglalására meghívja s őt a terembe bekísérje.

Főispán ur 0 Méltósága a terembe érkezvén a közgyűlést megnyitja, és erre Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán ur egy emlékbeszédben kifejtve az ünnepély indokait az általa adott jelre, az j arczlfép le leplezi étik s a leleplezés után, illetve emlékbeszéd befejező soraidban alispán ur 0 Nagysága az arczké- pet további kegye fetes megőrzés végett a vármegyei bizottságnak ünnepélyesen átadja.

Az alispáni emlékbeszéd után, Főispán ur 0 Méltóságát a papság nevében Sujánszky Antal pápai praelatus prépost ur, a vármegyei bizottság nevében Palkovics Károly bizottsági tag ur, és végre Esztergom szab. kir. város közönsége nevében Dr. Helcz Antal polgármester ur üdvözlik.

Ezen ünnepi szónoklatok befejezése 1 után alispán ur 0 Nagysága indítványt

tesz, hogy az ünnep indokából a közgyűlés tauácsKozásait feifüggeszsze ; mi megtörténvén, ^d. c. liy2 órától d. u. 12y2 óráig Ő Méltósága által a nála tisztelegni óhajtó küldöttségek fogod tatnak.

Fel kéretnek ennélfogva mindazon testületek és egyesületek, kik Főispán ur 0 Méltóságánál ez alkalomból tisztelegni óhajtanak, miszerint ebbeli szándékukat folyó évi April hó 20-áig alispán ur Ő Nagyságánál bejelentsék.

Délután 1 órakor társasebéd a Fürdő- vendéglő nagytermében, Rgy teríték ára 3 frl. Azok, a kik ezen ebéden részt- venni kivannak, szíveskedjenek ezt, az aláírások gyűjtésével megbízott Reviczky Győző főszolgabíró, Hamar Árpád aljegyző, vagy Dr. Herényi Kálmán szol- gabiró urakkal folyó ápril 20-áig tudatni.

Az ebédnél az első fel köszöntőt a Király és királyi családra a Gróf Főispán, utána a Gróf Főispánra Andrássy János főjegyző ur mondja., végre Szabó Mihály főszolgabíró ur, az ünnepélyre szerkeszt et t Ódát fogja elszaval ni s ezen Óda és a mondott beszédek egy nyomtatott díszpéldányát Főispán ur Ő Méltóságának átnyújtani.

Este 8 órakor fáklyászene, melynél az ünnepi szónoklatot Reviczky Károly országos képviselő mondja.. A fáklyás menetet Reviczky Győző főszolgabíró,

1 Hamar Árpád aljegyző és Dr. Perényi Kálmán szolgabiró urak rendezik.

Minthogy pedig ugyancsak a vármegye bizottsága azt is elhatározta, hogy az ünnepély alkalmából elmonAi,,tapi55Äe1mja.

S e 1 m e c 2.

(II. Selmeczbánya sz. kir. város.)

(Folytatás.)

A kamaraház egyemeletes épülettömeg újabb külsővel, melynek építésére még Mátyás, az igazságos, adta az engedélyt. Többszöri dulás s rongálás után jelenlegi alakját 1690-ben kapta. A m. kir. bányaigazgatóság összes hivatalainak,a bányaiskolánakjhelyisé- ge s a bányaiguzgató lakása előtt régi jó idők emlékéül egy öreg kapuőr ó-divatu egyenruhában s rossz fringiával kezében még ma is silbakol.

Átellenében van a piaristák kollégiuma. Kétemeletes, masszív épülethalmaz, melynek építése IV. László alatt fejeztetett be. 1275-ben a dominikánusoknak lett átadva, kik a mellette lévő plébániát is adminisztrálták. A dominikánusokat 1671-ben Sze- lepcsériyi prímás kegyelméből a jezsuiták váltották fel, kiket 1781-ben (más forrás szerint 1776-ban) ismét Mária Terézia által a piáristák. Ez évben került Selmecz- báuyára az első világi pap, mint plébános, és ez évben alapittatott a noumáliskola.

A város plébánia-temploma, mely román- stilt mntat, újabban renoválva van. Az ének és prédikácziók nyelve után német- templomnak is hívják, jóllehet újabban magyarul is prédikálnak benne. Helyén a kolostolral egyidős sz. Miklós-kápolna állott. Közelében van a piáristák vezetése alatt álló nagygympásipip eipejetes épülete,

melynek fogymnásiummá leendő legközelebbi kibővítését bold, emlékű herczegpri- másunk bőkezű alapítványa lehetővé tette.

A Nagyboldogasszony-templomtól a városházáig, innen is jobbra fel a sz. Háromság téren át az ev. lyceum épületéig találjuk a modernebb Selmeczet. Többnyire i kétemeletes épületek tetszetős külsővel. A selmecziek értenek a régi, de masszív házakból nem nagy költséggel újat teremteni. A homlokzatot modern külsővel látják el alapos renováltatás, ablakok nagyobbit- tatása s többnyire olajjal való festetése által.

A városnak legszebb utczájában szembe- ötlik a körülbelül kétszáz méter bosszú terrász, oldalán ízléses vaskorláttal s gázlámpa oszlopokkal. A selmecziek korzója. Feltűnik a Hell-féle háromemeletes bérház, Selmecz legszebb modern magánháza.

A terrász helyét 1868. előtt a német városokat jellemző »Laube«-k, nyílt áru- . csarnokok, sikátorok foglalták el, A városiban több helyen még ma is találhatók, s leginkább húskimérési czélokra szolgálnak. ! Vegyük szemüyyre a város közepén található nevezetesei»!) épületeket: az akadé- i miát, városházát, Katalin-templomot s ev. templomot.

A bányászati és erdészeti akadémia czél- jaira négy épület szolgál: a Fritz-ház, régi bányatörvényszéki épület, vegytani terem és az uj akadémiai palota erdészeti czélokra.

1788-ban épült a Fritz-ház, mely azonban 1885-ben kibövittetett s gyökeresen ! renováltatok,. úgy, hogy modern külsejével :s kétemeletével most Selmecz legszebb középülete. Az egykori bányatörvényszéki

épület szintén kétemeletes, a vegytani terem (az akadémia legrégibb háza) pedig ósdi kinézésével s lapos tetejével érdekes múlt- századi emlék. Benne vau az akadémiai gépgyár is elhelyezve.

Selmeczbánya dísze azonban az uj akadémia. Steingruben városrész egy emelkedett pontján, az egyik botanikus kertben épült, kétemeletes, zöldre festett modern külsejével, Ízléses tornyaival uralkodik az egész város fölött. Ezrekbe került nagyszerű lépcsöcsarnok vezet föl a tágas s kifestett folyosókkal, díszes lépcsöházzal ellátott pompás palotához, mely a modern tanodái berendezés és felszerelés összes vívmányaival dicsekedhetik méltán. Telefon köti össze a város közepén lévő akadémiai épülettel, mellette lévő akadémiai csillagdával s a szolgalakásokkal, el van látva vízvezetékkel, villany- és gázvilágitással, villanyos csengőkkel stb. — A jelen tanévben kezdték benne az előadásokat.

A városháza igen régi. Három emeletes a föutczáról tekintve, két emeletes a hom- j lokzat felöl s van magas tornya is. Jelenlegi alakját s felső emeletét 1787-ben [nyerte. Tágas tanácsterme freskóival, a i sz. Háromság-szobor mintájával, falain jPtolomeus mondataival és dús levéltára régiségeivel megtekintésre méltók.

A szt. Katalin- vagy tóttemplom 1491- böl való. Minaretszerü toronykájavai ellátott egyszerű külseje igénytelen képet nyújt. [Meredek tetői s nagyobb ablakai azonban [elárulják a korai góthstilt. Belseje csinos, i uj oltárai szépek.

j Szemben a tóttemplommal látjuk. az 1 evangélikusok renaissance, kupolás templomát. Por tál éj a fölötti chronosticon szerin I. Ferencz alatt 1795-ben épült. Kár, bőgj házak közé van beépítve.

Többnyire kétemeletes újított épületei köritik a város főterét, melynek egyik nevezetessége a renaissance stilü hatalma: sz. Háromság-szobor. A bat oszlop-, illetve tartón nyugvó, s ezek közeiben szobrokká ■ ellátott impozáns emléket 1764-ben a: akkor még gazdag bányapolgárok építették | FeIrata az építési költségekről is tanusko- Mik: »Sanctissimae Trinitatis Honori Large Tr in i Patrociniae Refundata et Erect: 64,000 fi. C. V.« Hasonló sz. Háromságszobor kevés lehet az országban.

A lyceum 1830-ban épült két emelete: masszív épület, homlokzatának felső részér a tudományok szimbolikus jelvényeivel i {hexameterrel: »Concordi studio erevi stu- I diisque favebo.« Ez intézetet legnagyobl ; költőnk Petőfi is frekventálta, s itt pónált: Jót szekundába, szerinte, sok szamár professzora. Közel a lyceumhoz van a ház I hol liceista korában lakott s legelső köí [ töményeit irta.

Megemlékezünk még a város régi ha- j talmának s jelentőségének több száz éve: ! emlékeiről: az ó- és újvárról, kapuiról l.végre a bányászok jeladó tornyáról, i klopacskáról.

Áz öreg-vár az idők hosszú során ái más és más czélra szolgált. Eredetileg II Endre alatt épült góthiluis nagy templon: volt (Unserer lieben Frauenkirche), nielj fölött templáriusok vagy vörösbarái ok őrködtek. 300 évvel később a mongolok elln varrá alakítottak at s a vad csordák ebi alakosság asylumául szolgált, fiiegkebe-