Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 28. szám
ESZTERGOM, XIIL ÉVFOLYAM. 28. SZÁM. VASÁRNAP 1891. APRIL 5. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Eiré*» évre ...........................‘................................6 írt — kr F el évre .......................................................................3 írt — kr N egyed évre.................................................................1 írt 50 kr Egy szám ára 7 kr. 9 Városi ás megyei érdekeink közlönye.® S Z E R K És"? TŐ S É G : PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illeiő közlemények küldendők. K I A D Ó - hTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 381, hová a lap hivatalos és magánhifdetései, a nvilttérbe szánt közle- j menyek, előfizetési pénzek és reklamálások intézeudők. © HIRDETÉSEK : HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól guO-ig 1 fit 50 kr, 200-tól ÜOu-ig 2 írt 95 ür. B'-lyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK" megállapodás szerint legjutányosab- ban közöltéinek. NYJLTTER sora 20 kr. A közigazgatás kérdése, Budapest, ápr. 4. A képvisolőház közigazgatási bizottsága újra felveszi a húsvéti ünnepek által megszakított fonalát a vármegyék újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának. A bizottsági tanácskozások folyamán még sok igen fontos olyan kérdés lesz taglalandó, mely az ellentétek csiráit hordja magában. De az ellentétek ama két párt között, melyek az államosítási elv alapján állanak, korán sincsenek oly élesre kihegyezve többé, mint azelőtt voltak, mert gróf Nzapáry Gyula miniszterelnök előzékeny magatar ása folytán az általános vitában, mit gróf Apponyinak is el keile ismernie a nézetek tisztázásával is közeledés történi, mely közeledés a részletes vita további menet érő a többség és mérsékelt ellenzék közt megegyezéssel biztat a leglényegesebb pontok tekintetében. A bogy a viszonyok ma állnak, éppen nines kizárva, hogy gróf Apponyi pártja a Házban a javaslat mellett száll síkra 8 a szélsőbal elszigetelve marad a reform ellenzésében. Természetes, hogy a vita ilyetén kimenetele nem maradna befolyás nélkül e belpolitikai helyzetre. Ha elfogadja a mérsékelt ellonzék a javaslatot, akkor ezáltal tárgyilagosságát nyilvániija s azt az akaratot, hogy tevékeny részt vesz az állami működés egész sphae- ráját felölelő nagy reformműben, mely a jelen javasalattal van inauguralva. Gróf Apponyinak s elvtársainak viszonya a kormányhoz és többséghez ezáltal mind a két pártra és a közjóra kedvező módon mogvállóznék s ez a változás alkalmas kiindulási pontot eredményezne Magyarország parlamen- lális életének további üdvös fejlődésére. E melleit éppen nincs fusio a szemünk előtt. A közvetlen jövőben a tusiéra való törekvésnek semmi kiláásai sincsenek : ezt- jó ma kereken kijelenteni. A fusio mik a páriok hatalmi viszonyaitól kell függeni s azt a. kölcsönös politikai alapelvek tekintetében folytatott tárgyalásoknak kell megelőzni. Ma azonban sem az egyik, sem a másik nem forog fenn. A kormány kétharmad többség felett rendelkezik a házban s ennek folytán gróf Apponyi közreműködése nél- is kérésziül viliéi i a közigazgatási reformot. A szabadelvű pártnak tehát, nincs rá szüksége, hogy politikai áldozatot hozzon a fusio végett. Másrészt oknólkiil abdikálna a szabadelvű párt, ha egy fusió kedvéért programmjábóf csak egy jottát is feláldozna. A reform tekintetében közte és Apponyi közt nincs elvi véleménykülönbség s a mi ez utóbbinak közjogi elméleteit illeti, úgy éppen kötelessége a többségnek, hogy az 1867. kiegyezés szellemét megóvja a balra való átvonszolástól. A két párt egyesülése ma csak egy féltéiül alatt képzelhető : ha gróf Apponyi elv társai ogyenkint vagy testületileg belépnek a szabadelvű pártba. Ilyen egyesülés nem kíván áldozatot a többségtől, oz tehát az egyedüli, komolyan figyelembe jöhető. Kereskedő ifjak jubileuma. 1891-ben 24 éve, hogy Budapesten fennáll a Kereskedő ifjak Társulata; ez a társulat, mely több mint két évtizeden nagy kihalással volt ifjabb kereskedői geuerácziónkra és melynek egykori tagjai ma az egész országban számot tevő tényezői a hazai kereske- i delemnek. I A kereskedő komolyságához legmél- [ (.óbban ünnepelhetjük meg negyedszázadon fennállását kereskedelmünk emez intézményének, ha lezajló ünnepségek 'helyeit állandó nagy alkotással jelöljük meg pályafutása lezárt ez első korszakát; oly alkotással, mely büszkeséggel tölthessen el minden magyar kereskedőt és tiszteletet parancsoljon kifelé. Ez alkotása a magyar kereskedelemnek legyen egy ezrekre rugó alapítvány, melyet az ország kereskedő főnökei és alkalmazottjai összeadnak s melynek kamatjai egyformán nyújtsanak segélyt avagy buzdítást, bárhol ott, a hol ennek szüksége legjobban mutatkozik, j Czélja legyen ez alapítványnak : i 1. A felnőtt kereskedői alkalmazottak szakszerű kiképzésére társulatunkban fennálló esii tanfolyam alaptőkéjének gyarapítása ; 2. Érdemes kereselképtelenek állandó avagy időleges segélyezése, tekintet nélkül arra, tagja-e valamely egyesületnek, !vagy nem. 3. A Pesti polg. keresk. testület ál tál alapítandó menedékházban alapítványi helyek biztosítása olyanok számára, kik e testületnek tagjai soha nem voltak, s igy alapszabályszerüleg elhelyezésre nem számithalnánuk. 4. Pályadijak jó és buzgó magaviseletért tanonczoknak. 5. Kereskedelmi szakmunkák pálya* díjazása és egyéb czélszerünek látszó segélyezések vagy buzdítások. A gyűjtésből származott alapítványi összeg az alól Írott társulati igazgatóság felügyelete alatt áll, mely őrködik annak sértetlen fenntartásán és intézkedik a kamatok hova fordításáról a fenti czólok értelmében, a minél különösen megjegyeztetik, hogy adandó esetben a vidék ép oly mérvben fog tekiutetbe vétetni, mint a főváros. Hogy ez összeg valóban tekintélyes és a magyar kereskedők nagy számához méltó legyen, szükséges, hogy mindon kereskedő-főnök neki tetsző összeget adományozzon és alkalmazottjai mindegyikét szintén rábírja, tehetségeihez mérten tetsző összeggel a gyűjtéshez hozzájárulni. Ha az ország minden főnöke és alkalmazottja csak csekély áldozattal járul is egyszer s mindenkorra e nemos czélhoz, oly tekintélyes összeg fog egybe- gyülui, mely méltó lesz karunkhoz és sok bajunk orvoslásra fog erőt nyujtani örök időkre. Bátran hiszszük,hogy kérelmünk nem fog figyelembe vétlenül elhangzania kartársaknál és azért ama reményuyel küldjük e gyűjtő ivet, hogy kartárs ur szives lesz azt foutjelzott gyűjtésre alkalmazoltjai és ismerős kartársai közt köröztetni. AiM£siÍ67£Qm8sVidGk3atárciája. DALOK A SZERELEMRŐL. I. Mindig egy dalt zeng a madár A lombok titkos sátorán . . . Párját siratja, hogyha bár Sötét éjeinek leple száll, Vagy napsugár remeg talán. Mindig egyről susog a szél, Ha síkon és a bérczen át — Hosszú utjából visszatér A csendes völgybe, hol az ér Halkan csevegve lejt tovább. A szivem is egyről dobog, Bűbájos, titkos éjszakán . . . Midőn a csillag fenn ragyog, tí én végtelen boldog vagyok, Karodban, édes, kis leány ! n. Kérdezd a lombot, hogy mit érez, Ha keble mélyén, sátorán, Hagy, csillagoltó éjszakákon, Búb dalba kezd a csalogány. Kérdezd a rózsát, hogy mit érez, ■* Hogy büszke keble mért remeg, édes sejtelem között, azt A harmatnak nyitotta meg. ...Lásd, ezt, a lombnál és virágnál Siáiszorta jobbon étiem én, Ha átölellek és te, édes, Szerelmesen hajolsz fölém! III. Ha titkos órán átölelsz, S lelkünk egy csókba olvad át: Ne félj, hogy szivünk majd kihűl, Mint rózsa veszti illatát! Ne félj, én édes angyalom, — Bár veszszen minden földi kincs . . . — Hallgasd csak azt a régi dalt: — A szerelemnek vége nincs! PERÉNYI KÁLMÁN. £ e l m 6 c z. (I. Selmeczbánya sz. kir. város.) Tnlnan a Krivánon, zólyomi hazában, egy ritka szépségű s regényes völgyben fekszik Garam-Berzencze. A csinos állomáson a magyar államvaspályák egy keskeny vágányu, kis hegyipályára ülünk fel, mely az utasokat a magyar Kalifornia egykor mesés gazdagságú vidékére szállítja. A bélabánya-kozelniki gyönyörű völgyben visz a folyton emelkedő ut Selrnecz- banyáig. Jobbról-balról merészen 1 ejt,ős, néhol meredek s kopár sziklákkal megszakított hegyek egészen utunk végpontjáig, dús lombozatu bükkösökkel, majd magasabb régiókba hágva, örökzöld fenyvesekkel borítva. Vidáman locsog a kis hegyi patak, örömmel sodorja kristályvizét, mely a völgy egész hosszában számos érezzüzót és malmot van hivatva zakatoltatni, illetve kole- peltetni. Majd útjában sok apró csermelyt felvevőn hivulását derekasan betöltve szakad Berzenczénél a Garamba — nyomtalanul. Az erdők szárnyas dalosai bucsúénekkel köszöntik a leszállIó napot. Zörren a baraszt, recsegnek a letördelt ágacskák, suhognak a bokrok süiü ágai az éjjeli nyugvóhelyet kereső vadak léptei alatt, egy-egy fészket kereső fenyvesrigó hallatja még hangját, majd méla homály borul az egész vidékre. Csend honol a völgyben, melyet csak a hegyivonat elé kapcsolt gépecske nyögdé- eselése s a kocsik monoton zökkenései szakítanak meg. A kisgép alacsony kéménye sűrű tüzkévéket bocsát ki magából, bőven szórva a szikrákat, melyek nem egyszer hullnak átokként a zatyafiak szalniafödeles kunyhójára vagy csűrjére. Szokatlan herczig, de egyszersmind veszedelmes kis jószág. Kupéi és vaggonai kisebbek egy közúti vaspálya kocsijánál, s ha több utas is van, körülnézzen bennük az ember, hogy ülőhelyre is tegyen szert. A személyforgalomra bárom kupé van : szánva; másfél másod- és másfél harmadosztályú. Egy ily feles másodosztályú kocsiba szálltunk, hol már kívülünk négyen helyezkedtek el nagy hamarosan: hárman az egyik hosszában elhelyezett ülésen szorongtak, édes atyám pedig egy másik hasontermetü úrral préselték egymást a másik alacsony börlóczán. En, mint legfiatalabb az utasok között, künn rekedtem a konduktor helyén. Pompás utazás, mondhatom, de szokat- lanságánál fogva fölötte érdekes. Nekem jutott volna a sorstól legrosszabb osztályrész, mégis nem én zúgolódtam, hanem egyik utitársunk blattja mutatta ~ ...... ír" .... f olyton a méltatlan kifejezések kifogyhatatlan bős ég ü játékát. Sehogy sem tetszett neki a kényelmetlen helyzet. Jordán-mellóki vér kószált ereiben s szerfölött bántotta, hogy az egyszer jól megfizette a le nem alkudható zónadijat. Nem nyujtózhatik végig a puha bördivánon, vagy rakhatja fel czipöit az átelleni ülésekre, nem foglalhatja le sokszor egész útjára az egyik ablakot, privilegizálván egymaga a változatos látnivalók nyújtotta élvezetet. Fészkelődbe adta tudtál, hogy ezúttal veszteséggel kell utaznia. Majd a toló-ajtót huz- gálja ide-oda, majd a szeleiét nyitja fel, csukja le, midőn pedig szivarra gyújtottak, a füsttől köbécselve fuldokolt — egyedül. Bélabányán megszabadultunk három uti- társunktól. köztük a kellemetlen vendég, ki szidta magában a sorsot, hogy az egyszer nem volt rebach. Másfélórai utazás után többszörös kanyarulaton prüszköl a vonat, mig végre a selmeczbányai magason fekvő állomásra kígyózik be. Sokan nincsenek künn az állomásnál, de két torok váltakozva kiabálja hol tenorhangon: »Traube«, majd élénk bassussal: »Bock«, úgy, hogy hangos ki- nálgatásuk betölti az egész perront. De szólj hozzá németül: gyors tót feleleteket Iszaporáz, és ülj be szó nélkül az egyetlen »Traube«-hoz czimzett társaskocsiba, ha érthetetlen karatyolásával nyakadról' le akarod rázni. >Bock« szállóba gyalogszerrel vagy bérkocsin kalauzolnak. De mi ez? — Pusztult már az állomástól utas, kocsi, csak bárkánk nem mozdul a világért sem, mint,ha tengelyig kátyúba rekedt volna. Az egyik,(Solmeezeu többször
