Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 28. szám
A ucg)'ülő pénzeiét és a kitöltött vngy üresen maradt gyűjtő-iveket kérjük a Kereskedő Ifjak Társulata Igazgatóágának, Budapesten, Gizclla-tér 2. beküldeni. Fogadja Kartárs ur hálás köszönetül! két, a nemes ügy érdekében, mely- lyol vagyunk igaz tisztelői a Kereskedő Ifjak Társulatának Igazgatósága. Szávoszt Alphons elnök, Édeskuty Lajos, Freyberger Pál, Fürst Jakab, Hüttl Tivadar, Jálics Géza, haraszti Jelűnek Henrik, Kertész Tódor, Kollarits Jenő, Kreische Antal, Kunz Ferencz, Marton Alajos társ. alel nők, Nádossy György, Kausch Ferencz, Saxlehner Árpád, Schneller Alajos, Seefehluer J. L., Strasse Sándor, Szarvas Sándor, Tümöry Károly, Waldhauser Adolf, Wollák Soma társ. alel nők, A középisk. tanárok fizetése. I. Az állami és királyi középiskolák tanárai kérvénynyel járultak a képviselőház elé, hogy javadalmazásuk emeltessék. 49 intézet tanártestületének kérvényei vannak immár a képviselőház, illetőleg a kormány előtt. S a miniszterelnök, pénzügyminiszter és a szakminiszter megkapják még a tanárok együttes összefoglaló kérvényét is, melyet a napokban tartott kongresszus küldöttsége fog átnyújtani. Maga e kongresszus a tanársághoz s mozgalmának komolyságához méltóan folyt le ; az ország legtávolabbi pontjairól is voltak tanárképviselők jelen s a legkülönbözőbb viszonyok közt élők is egybeforrtak abban az idealistikus felfogásban, melynek a tanári hivatástól elválaszthatatlannak kell lenni s mely ah bau a többszörösen hangoztatott igzságban is nyilatkozott: hogy a tanárok mozgalmát hiba volna úgy ítélni meg, mint a mely egyetlen osztály anyagi érdekeit akarná szolgálni ; mert a tanári fizetések kérdése egyúttal a magyar tanügy, a magyar kultúra s a nemzeti politika kérdése is. Mennél jobb helyzetet biztosítunk a tanárunk annál inkább biztosítottuk azt is, hogy a tanár lelkének egész erejével fog hivatásának élhetni s a család fen tartás gondjai nem fogják olyan mellékfoglalkozásokra kényszeríteni, melyeknek többé- kevésbbé végre is csak az iskola látja kárát. Ez olyan igazság, mely a tanügyi munkások kérelmének legbathatósabb érve s moly egyenesen megköveteli a megszivelést és komoly megfontolást még akkor is, ha nem volna köztudomású dolog, hogy a tanári pálya jövedelmezőség tekintetében nálunk a legutolsó az egyetemi pályák közt s hogy ebben a tekintetben jócskán mögötte állunk nemcsak művelt nyugati, de még a fejlődő keleti kis államoknak is. A tanítók után, kiknek biztos kilátásuk van, hogy helyzetük javului fog most a középiskolai tanárok kérelmeznek. Az a testület, melynek kérő szavát az ország még sohasem hallotta, az a testület, melynek rendeltetése, hogy szépre, jóra és nemesre legfogékonyabb korban hasson hazánk ifjúságának szellemére, lelkére, kedélyvilágára. Illő, hogy mi is foglalkozzunk e nagy testület ügyével, mert hazánk kulturális haladásának és nemzeti irány- bau való fejlődésének egyik legfőbb tényezőjéül kell a középiskolai tanárokat tekintenünk. Meg kell vizsgálnunk, hogy mi az, a mi e testületet arra indítja, hogy kérő szavát ilyen tüntetőén emelje fel, és meg kell vizsgálnunk, hogy minő módon kellene jelen pénzügyi viszonyaink között a magyar kultúra érdekében a tanárok kérését figyelembe venni. A tanárok kérvényükben maguk mondják, hogy kérésükben szerények óhajtanak maradni : csak azt kérik, a mi egyrészt a legégetőbb hiányt pótolni képes és másrészt, a mit pénzügyi viszonyaink között tényleg teljesíthetőnek vélnek. És elfogulatlanul ítélve, igazat kell neki adnunk. A középiskolai tanár oly munkásságot fejt ki, mely egész embert teljesen igénybe vesz. Kevesebb időt szentel ugyan látszólag foglalkozásának, mint a hivatalnok, a ki a büróban dolgozik, mert a tanárra napjában csak 3 órai tanítás jut; de maga e bárom óra oly munkaidő, mely szellemét teljesen igénybe veszi : folytonos élénk figyelem, mindenre kiterjeszkedő körültekintés, a tanuló lelki állapotába való behatolás, szellemének folytonos kutatása és irányítása a legfárasztóbb lelki tevékenység, a mit ember kifejteni képes; de a tanár munkájának csak kis része az, a mit magában az iskolában végez : az iskolai munka elő- készilésén kívül a tudományos haladás folytonos szemmelkiséróse a magyar kultúra érdekében múlhatatlanul szükséges Nálunk, a hol csak két egyetem van, a szaktudományok ápolása, a nemzet szellemi életének ébren tartása és előbbre vitele jórészt a középiskolai tanárok vállain nyugszik és a ki ismeri hazai tudományos irodalmunkat, a ki figyelemmel kiséri tudományos és szépiroda,Imi folyóiratainkat, a ki látja tudományos és szépirodalmi társulataink működését, az tudja azt is, hogy a magyar középiskolai fanár e fontos misszióját híven teljesíti. A tanári foglalkozás igénybe veszi teljesen az embert. Hiszen középiskolai törvényünk is ezen az alapon áll, midőn kimondja : hogy a tanár csak 18 órára kötelezhető, 24-nél többet pedig nem is vállalhat. Az egész müveit világban mindenütt ezen az állásponton vannak. Fraiiczia- országban még kevesebb a köteles óraszám. Avvagy nem a tanári foglalkozás súlyos voltának természetes követ- kezményo-e az is, hogy e középiskolai tanár 30 évi szolgálat után juthat teljes nyugdijához? (Vég.e köv.) HÍREK. — Hómann Ottó kir. tan. kerületi főigazgató pénteken este a főgymnásium és reáliskola megszemlélése végett városunkba érkezett,. — Áthelyezés. Klemen); Ferencz tolnamegyei segéd anfelügyelőt a vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter baranya vármegyei segéd tan fel ügy élőül helyezte át. — Felsőbb állami leányiskola. Örömmel értesítjük róla olvasóinkat, hogy a magas kormány Esztergom városának hajlandó felsőbb állami leányiskolát adni. Álalános az óhaj, hogy Esztergom leányainak felsőbb kiképzéseié 'mielőbb felsőbb leányiskolája legyen. Magára a városra támaszkodni képtelenség lett volna s igy számos érdekelt család elhatározta, hogy a saját erejéből és hozzájárulásával fogja az intézet megalakítását lehetővé tenni. Nagy áldozatokat követelne a társadalomtól egy fölsőbb leányiskola szerve zése s még igy is kockáztatott volna az intézet sorsa; mert a kor színvonalán álló fölszerelések és berendezések magán utón csak nagy nehezen létesíthetők. Az örömhírt Bartal Bezső kir. tan. tanfelügyelő hozta a kultuszminisztériumból s igy annak hitelességében kételkedni nem lehet. A kultuszminisztérium eszméjét az egész nagy közönség nevében hálás örömmel üdvözöljük s úgy a város, mint az átalános hazai közoktatásügy érdekében kívánjuk, hogy az ige mielőbb testté váljék. Esztergom városa mindig készen áll az idea keresztülviteléhez szükságes alapkellékek tőle telhető megadására s igy a felsőbb állami leányiskola sorsát biztosítottnak lehet vennünk. — A tanári fizetés javítása országszerte aktuális kérdés annál is inkább, mert a kultúra szolgálatában levő érdemes napszámért úgy a kormány, mint a jelentősebb vidéki városok meg szokták adni az elismerést. Múlt számunkban, a városi költségvetés ismertetése alkalmával említettük föl először az esztergomi reál tanárok fizetésének emelését. Nem uj a kérdés, hanoin azért meglehetősen elhagyatott. Fölemelt,ék már a városi tisztviselők s a városi tanítók fizetését; emberségesen. Ugyanazok a kifogások, molyok most kerülnek verőfényre, akkor nem kísértettek, pedig már jóformán meg voltak. Az évtizedek óta épülő kaszárnya, vágóhíd stb. nem argumentum a reáltanári fizetésemelés elodázására. Két közleményt adunk az országszerte megindult mozgalom ismertetésére. Ajánljuk a méltányosság ellenségeinek éppen úgy, mint a kultúra barátainak. — Megsemmisítés. A komáromi kir. törvényszék az esztergom-vidéki hitel s fogyasztási szövetkezet alapszabály- s törvényellenes határozatait megsemmisítette s Hnan Kezsó elnökigaz- gaíófc 3119. számú végzésével igazgatói állásába visszahelyezte. Örömmel közöljük e hirt, mert a mint a közhangulatot ismerjük,meg vagyunk győződve, hogy az nemcsak Esztergomban, de a közel és messze vidéken is, hol az intézet iránt érdeklődnek, jól eső megnyugvást fog kelteni. Mert tudja azt mindenki, hogy Haan Kezső évek óta fáradhatlanul küzd e szövetkezet érdekében, ismerjük azt a példás buzgalmat, a mit a fióktelep önállósítása érdekében kifejtett. Egy szóval, tett annyit, a mennyit csak kevesen lennének képesek megtenni — az eszme iránti buzgalomból, lelkesedésből Mi magunk részéről eddig nem sokat foglalkoztunk e szövetkezet ügyeivel s most is megelégedhetnénk a tények egyszerű fölemlitésóvel, ha a február 22-én tartott, szövetkezeti közgyűlésen hallottak fölötti felháborodásnak s igaz. megfordult, g;izdag bécsi utas türelmét vesztvén, lehordja az egész tót trager-hadat, kik riinánkodva mentegetőznek, hogy a zsidó-ágens kofferjait váltják csak le s azonnal neki indul a három fiakfcer-lóval járóművünk. No, volt mit hallgatnia az egész estén az esetleg éppen abba a szállóba került utazónak a »lünfundsechzig koffer«-jáért, melyeknek az omnibus tetejére való transportálásáért összesen csak egy »sechsei«-t keresett zsebeiben. Az aranyok országának kettős (Béla- bányával egyesitett) fővárosa sajátságos hegyes-völgyes fekvésével, évszázados emlékeivel, arany- és ezüstbányászatával, a múlt századi bányászéletböl fenntartott egyes szokásaival méltán felkeltheti a turista érdeklődését. Fel is keresik évenkint több százan, s tapasztalatokkal, hasznos ismeretekkel megrakva hagyták el. Selmeczbáuya fekszik Hontmegyének legészakibb szélén, a két Tanúd-, Paradicsom-, Óváros- és a magányosan álló Kálvária hegyek közöt,t. A vele hatóságilag egyesitett Béla-(Fehér-) bánya pedig tőle keletre félóra járásnyira. Utóbbi, háromszáz éven át önállóan gyakorolt szabadalmaival, most egykori gazdag aran y bányászatának csak halvány emléke. Bányái kiaknázva, szabadalmai Selmeczhánj áéihox iratolva, 1520'lélek lakosával jelenleg Selmecz egyik külvárosát képezi. Egykori fényes nővén kívül semmiféle nevezetességgel nem bir. A magyar San-Francisko madártávlatból pompás képet nynjt. Várromjai, templomai, nevezetesebb épületei harmonikusan vannak elhelyezve az említettem hegyek oldalain s általuk képezett)? völgyben. Panorámái hatását a körülötte lévő hegyek fenyvesekkel borított ormai csak növelik. A kép kiegészítő része a vulkánikus eredetű, magányos Kálvária-begy az országban párját ritkító, nagyszerű kálváriájával, melyet bármerröl tekintünk: mindenünnen domináló, mindenünnen festői. Legrégibb neve Vania hasonnevű fellegvárral, mely 1442-től romban hever. Jelenlegi nevét a legrégibb okmányokban Sebnirium, majd Schebnitz-nek találjuk Írva, de már 1510-ben II. Ulászló alatt, Selmeczbányát is olvashatunk. Nevéhez és egy tárnához monda is fűződik, s eredetét többfélék ép magyarázzák. Legvalószínűbbnek tarthatjuk, hogy a ta- tárpusztitás után betelepített alsószászok hozták be s honosították meg a Schebnitz nevet, melyből később a német Schemnitz neve származott, mert hasonnevű község Drezdától nem messze ma is létezik. A város czimerében egy várat, erre felkuszó két gyikot és a bányászok jelvényeit: kalapácsot és éket látunk. A vár az egykori Vania fellegvárat jelképezi, a két gyik a város nevéhez fűződő mondát, a kalapács és ék a városnak a bányásznép fölötti joghatóságát. Ez utóbbiak, mint hatalmi jelvények, mai napság is a város birtokában vannak. 1574-ből eredő ötvösművek. melyek régibb időben nem egyszer képezték a többször fellázadt s magukat függetleni akaró bányamunkások megszerzési tárgyát. Schebnitz névhez fűződő monda a következő. Kr. u. 745-bon (miért éppen ekkor ?) Sebnitz nevű pásztor (sebenie — sibi nihil — für sich nichts) erre a vidékre hajtá juhait, midőn egyszerre csak két hatalmas gyikot pillant meg. Egyik ezüst-, a másik aranyporral volt dúsan megrakva. A csillogó gyíkok menekülnek előle, de ő követi őket, mig azok egy sziklahasadékban eltűnnek. Utánuk néz: egy gazdag, ragyogó ezüsttérre bukkan. Ezen ezüstfelfedezés képezi a bányaművelés, igy a város keletkezésének is alapját. A monda a »Glanzenberg« altárnához is van kötve, állítólag ennek bejáratánál volt az az ezüsttől ragyogó szikla. A város első lakóiról s rövid történetéről alább. Most tegyünk egy sétát föutczáján végig, mely egész hosszában, az egykori alsókaputól fel a szélaknai kapuig, ’csaknem száz méter emelkedést mutat. Az emeletes pályaháztól egy kanyarula- tos szerpentinuton csakhamar elérünk a város alsó részéhez, hol a szentantali vagy alsó kapu állott. Az előre nyomuló törökök ellenében 1536-ban épült, később erődítmény nyé alakíttatott át, 1889-ben pedig a kor modern szelleme lerombolta. Megtartotta azonban legbecsesebb részét, Sel- inecz egyik nevezetességét: a sz. Erzsébet- kápolnát. Eredetének idejéhez biztos adatok nincsenek. Bizonyos, hogy Achenben és Kölnben c magyar királyleány kultusza 1235-ben bekövetkezett halála után azonnal megindult; az is, hogy azon vidékről települők Selmeczre folyton jöttek, kik a szent kultuszát magukkal hozhatták; az is, hogy a selmeczi és zólyomi sz. Erzsébet kápolnák Magyarországban a legrégiebbek, biztos évszámot azonban nem mondhatunk. A város a góthetilt eláruló romot ugyanezen stílben restauráltatni, illetve ujjáte- remtetni fogja. Kár, hogy addig is a kegyelet megengedhetőnek tartja a hatszáz éves emléknek, mint kamrának való használatát. A kápolnához 1523. óta szegények háza s kórház is tartozott, legelső e nembeli intézmény az ország felső vidékén. Balról látjuk a kápolnától a sz. Háromság altárnának idegen előtt feltűnő, trapézalaku nyílását, honnan bányavasut vezet ki: Magyarország legrégibb vasútja. Ugyancsak balról látható az állami épületek hagyományos sárga színére meszelt m. kir. dohánygyár két emeletes nagy, kaszárnyaszerü épülete a hozzátartozó emeletes s földszintes lakóházakkal. A város és vidéke mintegy 1500 —1600 női munkásának nyújt 1870. óta állandó keresetet. Tekintve a bányászoknak a körülmények által kényszeritett valóban nyomorúságos fizetését, e dohánygyár ittléte valóságos áldás. Tovább haladva a város közepe fölé, közönséges bérházakat találunk egész a vigadóig. Ez nemrég épült emeletes, korszerű épület, szinielŐadasokra is alkalmas nagy tánczteremmel, szállodával, kávéházzal s korcsmával. Közönséges neve »Bock« vagy »felső major.« »Vigadó« nevét azonban homlokzatán hordja. — Majd ismét a Glanzenberg-altúrna trapézalaku torkolata tűnik szemünkbe, s ettől jobbról néhány pompás villaszerű magánház. A városnak csaknem közepén találjuk a kamaraházat, az egykor nagy szerepet vitt kamara-(bánya-) grófok székházát. SINK A. (Folyt, kor,)
