Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 19. szám
ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM. 19. szám: CSÜTÖRTÖK, 1891. MA ROZI US 5> MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Eiíész évre .............................'............................-6 ű't ^r F él évre..........................................................................3 trt kr Negyed évre .....................................................................1 írt 50 kr F gy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZER K eTz T Ö S É G: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lop szellemi részét illető közlemények küldendők.' K I A D Ó - hTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánliirdetései, a nyiltte'rbe szánt közlemények, előfizet esi pénzek és reklamálások intézeudők. 9 HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 2U0-ig 1 írt 50 kr, ‘200-tól 30ü-ig 2 írt 95 kr. Bélyegeiij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodna szerint legjHiányosabban közölt etilek. NYILTTER sora 20 kr. Sorsunk a király kezében. Esztergom, márcz. 4. Az esztergomi főkápfillan köveiei, Böltizár püspök, nagyszombati vikárius, Márkus ez. püspök központi papnevolő- beli rektor és Rossziv;tl Isi ván ország- gyűlési képviselő és kanonok ma járulnak ő Felsége a király színe elé. Hódolattal fogják jelenteni az esztergomi főkáptalan egyhangú kérelmét az egyliáz tóvédőjének, patronusának. És arra fogják kérni a királyt, liogy ne foszlassa meg Esztergomot kilenczszá- zados díszétől, jövőjétől, életétől, az érseki széktől. Azután elmennek a király miniszteréhez, Csáky Albin grófhoz s benyújtják neki azt a memorandumot, melyet az esztergomi főkáplulau állított össze erős anyagból, szilárd okokból az érseki szók megvédésére. És arra fogják kérni a minisztert, hogy a kath. egyház érdeké-bon ne bántsa azt az oszlopot, mely már kilonczszáz esztendő óta Szt. István szülővárosában rendületle-1 nül áll s tartja az egész egyházat. Repesve várjuk az eredményt, a király szavát s a miniszter észrevételét.1 A király .nevét eddig nem vonták belő a divatos és népszerű mozgalomba. He a miniszter álláspontjával tökéletesen tisztában vagyunk. Csáky gróf nem fogja azt mondani, hogy meghagyja Esztergomban a prímás székhelyét, ha-' nem azt, hogy majd áttanulmányozza és megfontolja a főkáptalan memoranda- ■ mát. Ha azonban szivén viseli a magyar vidék sorsát, egy ősi magyar város életkérdését, akkor talán megfogja vigasztalni a követséget olyan Ígéretekkel, melyek Esztergom kárpótlására fognak vonatkozni. A korona szava lesz a döntő. Ez után fog igazodni az ország, mely aligha kívánja, hogy Budapesté legyen minden a magyar vidék tökéletes föl- áldozásával. Van a magyar parlamentben is Esztergomnak pár ja. Mert hogy az Audrassy Manó-féle nevezetes iuterpoIláczió után nem emelkedett föl senki, az igen természetes, hiszen a miniszter válaszát az interpelláló tudomásul vette s ez esetben nincsen felszólal hozásoknak helye. Vigye a főkáptalan követsége Esztergom hódolatát és aggodalmát, szerelőtől, és fájdalmát a trón lépcsőihez. Vó- delmezzo meg Szt. István szülővárosának jövőjét a király részvétével. G-yőzzo la a kétségbeejtő áramlatot a király jóindulatával s akkor az esztergomiak jaj kiáltását az öröm és hála ujongasa fogja fölváltani. Kísérje áldás és szerencse az esztergomi követség minden léptél, minden szavát, és minden gondolatát ! Városi képviselők felelősége. A békés-csabai félmilliós sikkasztás alkalmából nagy kontroversiái képezett a megyei törvényhatóság és B.-Csaba városának tanácsa között annak az ötvenezer forintnak fedezete, mit a városi tanács elég meggondolnilanul az elsikkasztott Népbankban helyezett el. Országos érdekli ennek a vitának el-1 intézése, az ország minden városában akadnak pénzintézetek és városi képviselőtestületek, melyek a közpénzeket azokban elhelyezik. Már most kérdés felelős-e az a városi tanács, ha ezt a pénzt a takarékpénztárban elsikkasztották ? A békés-csabai eset erre nézve felviláigositást nem adhat, mert joger- vényesen elintézve még nincs. A megye lefoglal lati a ugyan a városi képviselők vagyonát a fenti összeg erejéig, de ezek a szoros zár ellen a. belügyminiszterhez fellebbeztek. Csakhogy rosszul fognak járni. Rajtuk a miniszter sem segíthet.; az ő kezei is megkötvék az ismert 40,000 fi tos félegyházi sikkasztás ügyében tavaly kimondott döntvénynyel. Mert — szólt a miniszter okoskodása — a mint a polgármester és társai (a félegyházi esetbon) elmulasztották a pénzkezelő személyzet ellenőrzését, éppen úgy elmulasztotta a képviselő testület ellenőrizni a polgár-: pestért és társait abban, hogy köteles-; sógoikot az ellenőrzés tárgyában telje-; sitik-e? Tíz évig nem kérdezték meg* vájjon rendben van-e a pénztár, jó j lehet a város szabályrendelete szerint1 azt éven kin t meg kellett volna kérdezni! és a képviselőtestület dolga lett volnál ezt a polgármestertől számon kérni. Csupán azért hozzuk föl ezt a két nagy horderejű esetet, hogy példával jelezzük a korszellem fuvallatát és megváltozott voltát. Díszes közhivatal a városi képvisolő- ség, do az illetők no felejtsék el soha hogy szolgálati szabályzatukat a szórvezési szabályrendelet.,és az 1886. é-vi XXL I.. ez. 45. üt. szakasza képezi. E díszes közhivatal választottjainak fizetését a közbizodalomnak az a nyíl vaníliása képezi, melylyel a testület tagjává, avattatnak. Kötelességeik előírják a törvény és a szabályrendeletek és mint hogy alkotmányosan tisztult jogi felfogás mellett nem lehet a közéletnek intézkedésre hivatott egyet,Jen faktora sem, mely azért, a mit lösz vagy azért, a mit tennie kellene, de nem tesz, felelős ne lenne, felelős a képviselőtestület is. Ezt ugyan mint tudjuk a törvény már rég kimondotta, de a fél egy házi és valószínűleg a békéscsabai eseteken kivül ezt a törvényt még egyszer sem alkalmazták. Az árvíz eilen. n. Nem tartok attól — igy folytatta a miniszter — hogy a tartományi és helyi hatóságok, melyek ez utasításokat ismerik s melyeknek készen" kell lenniük, azonnal megtennék a szükségeseket és hogy valamiben mulasztást követnének el. De saját megnyugtatásomra már jan. 10-én utasításba adtam az illető uraknak a következokot : Ámbár meg vagyok győződve, hogy t. ez. idejekorán foganatba fogja venni a szükséges intézkedéseket a várható nagy vizáradások ellen, mégis czélsze- rünek láttam azt a kérdést intézni önhöz, vájjon nőm tartja-e kívánatosnak, hogy innen még további lépések történjenek az elrendelt intézkedések foganatosítására. Ha igen akkor kérőm As„Essterym és Vidéko^tárcsája. As tíalsé prínúsi kiaavesés. (Egy részlet Walter Gyula dr. emlékművéből.) Simor János győri püspököt egy téli i napon Majláth György kanezellár felsőbb [ parancs folytán Becsbe kérette és ö felsége i nevében felszólitá a primási szék elfoga- j 0 dására. Ez jan. 19-én történt, 1867-ben. 1 í Másnap készen állott a kinevezési okmány, ti melynek szövege szószerint a következő : »Mi Első Ferencz József, Isten kedvező i á kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar-,1 > Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tot-, Haltes-, 1 Ladomérországok apostoli, úgy Illyria stb. 3 Királya ; Ausztria főherczege, Krakó nagy- rí herczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, >1 Korontán, Krajna és Bukowina, Fel- és A Al-Slézia herczege, Erdély nagyfejedelme, UL Morvái őrgróf; Habsburg és Tyrol grófjaj Ja stb. emlékezetül adjuk ezennel jelentvén j ra mindenkinek, kiket illet: hogy mi szemünk j le előtt tartván, mikép a Mindenhatónak tiszel telete leginkább azáltal‘öregbittetik, ha az ge egyházi méltóságokra. Általunk kegyelme- eesen azok emeltetnek, kiket kitűnő szellemi íjJtulaj dón okkal párosult erények s a lelki- aqpásztorkodasban lündöklött buzgalom aján- iiillatosakká tesznek, kegyelmes tekintetbe 'ívvevén az erény és isteni törvényhez alkal- Brrmazott élet folyamát és tántoritliatlan hti- jyiíégben viselt kölönbfálo hivatalaiban az jgifsten egyház.a és haza iránti magas érde- eíífneit, a Mi' hűséges és őszintén kedvelt ziibivünkuek, tiszteleudö Simor János győri Püspöknek, ő Szentsége a római Pápa házi főpapjának, valóságos belső titkos tanácsosunk, tiszteletbeli udvari káplánunk, romai nemes polgár és bekebelezett hittani tudornak kiváló érdemeit, ki is hittani tanulmányait a bécsi egyetemnél dicsérettel bevégezvén s nyilvános pályáját mint pesti segédlelkész megkezdvén, már eme állásában is képességének és tudományos műveltségének oly kitűnő jeleit adá, hogy a. magyar királyi helytartótanácsunk által csakhamar a pesti egyetemnél a hittan előadása és az ifjúság lelki vezetése reá bízatott, később a bécsi Páy.mány-féle papnöveldénél tanulmányi felügyelőül neveztetvén, ezen minőségben a növendékeket az egyházi tudományok művelésében és fontos hivatásukhoz szükséges egyéb hasznos ösmeretek megszerzésében buzdító példájával lel késité, honnan ismét a lelkipásztori pályára visszalépvén, az esztergomi egyházi főmegyében, Bajnán, mint plébános, híveinek a vallás és erény követésében például szolgált, majdan 1846 évben a pályavégzett növendékek bővebb kiképzésével Esztergomban megbizatván, ugyanott később mint főkáptalani helyilöki, aztán mint érseki titkár dicséretesen működött, 1850. évben pedig a bécsi sz. Ágostonról nevezett papképző intézetben tanulmányi igazgató, továbbá a vallásoktatási minisztériumban mint osztály-, utóbb mint miniszteri tanácsos, az egyháznak és államnak jelentékeny szolgálatokat tett, miértis előbb ugyan fehérvári kanonokká és széplaki apáttá,, 1857. márczius 19-én pedig győri püspökké, később egyszersmind belső titkos tanácsossá lön kinevezve, mind eme elősorolt állomásokban, fáradhatlan munkásságot, ernyedetlen tevékenységet és buzgalmat fejtett ki s e mellett magas műveltsége, tudományossága, egyházi mint világi dolgokbani kitűnő jártassága, buzgó és erélyes egyházi kormányzata, mindenek felelt pedig feddlietlen egyházi példás élete és magatartása által, az általános becsülést és köztiszteletet magának kivivá s ezen főiül mint püspök, megyéjében az egyházi fegyelem megszilárdítása, a vallásos luiz- galom s hitélet élénkítése, az Isten igéjének lelkes hirdetése,.keresztény és jótékony intézetek és társulatok felállítása által mások felett messze kitűnt, a székesegyházat s más templomokat bőkezű adakozásával felék esi tett e, székvárosában,. Győrött gyermek noveldét, a szent Vinezért) 1 nevezett irgalmas »éneknek zárdát, kisdedóvodát és a szenvedő emberiség számára kórházat,, Sopronban a szegény leányok számára a Megváltóról nevezett zárdaszüzek vezetése alatt nevelőintézetet jelentékeny áldozatokkal alapított, a szűkölködő néptanítókat és segédjei készeket bőkezűen segélyezte, a szolgálatképtelen lelkészek és némely kevésbé j a va d aim azott I e I k észsége k j a vá ra alapot alkotott, a művészetet, irodalmat és tudományt hazafias áldozatokkal mindenkoron kegyelte, végre felséges uralkodó Házunk iránt állandó s törlietlen hűséget tanúsított, azért ugyan ő neki a fópásztor- nál megkivántatott erények és tulajdonokkal tündöklőnek azon legmagasb megelégedésünk bővebb bizonyságául, melyet az egyház, a hon és felséges Személyünk iránt teljesített szolgálatai által magának kiér- demlett, a Krisztusban főtisztölendő Atya Méltóságos Bibornok Herczegérsek és Prímás, nagy kéri Scitovszky János halála áí- taf megürült Esztergomi érsekséget királyi fö pártfogó i jogunknál fogva, melylyel és a melyet fennevezett Magyarországunk és ä hozzá kapesolt részek szentegyházai és azok javadalmaira nézve Magyarországunk Istenben boldogult Királyai, úgymint dicső emlékezetű elődeink szerint bírunk és gyakorlunk, egyszersmind herczegi méltóságot, mely a fenemlitett Érsekséggel és Ország-Primási méltósággal összeolvadva van, továbbá Esztergom megye örökös fő- ispánságát, a római szentszék született követségét, fö- és titkos kanezelbírságot, a szokásos Pisatummal, ugyszinte mindert várak és erősségek, várlakok, kerített és mezővárosok, helységek, faluk, puszták, majorok és minden egyéb hozzátartozón - dókkal és hirtoki jogokkal, úgy a mint azok többször említett Magyarországunk és a hozzá kapcsolt részeknek bármely me-- gyeiben találtatnának és léteznének, melyek ugyanazon érseséghez az 1776-ik esztendőben történt szabályozás és osztályozás után jogi és ősi szokás szerint tartoznak és tartozniok kell, ezen érsekségnek minden szabadalmai, kiváltságai, jövedelmei ét hasznaival együtt, akármi néven neveztessenek is azok, a már említett őszintén, kedvelt hívünk Simor Jánosnak adni és adományozni elhatároztuk, sőt ezennel őt a fentebbi méltóságokra kinevezzük, neki adjuk és adományozzuk, fenntartván egyébiránt Magunknak és Utódainknak Magyar- ország törvénves Királyainak, minden* valamint az esztergomi fő-, ugyszinte a pozsonyi és nagyszombati társas káptalanban,
