Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 19. szám

togye meg idejokorán az indítványaid, melleket fi mennyire hatalmamban áll, készséggel teljesíteni fogok. Továbbá felkérem ökot, hogy tegye­nek fi jég állásáról s árvizviszonyokról ;i folyam illető szakaszán 3 napról 3 napra további intézkedésig rövid je­lentést levelező lapon. Ezen intézke­déshez képest mozgósítva vannak aj ég­és árvíz véderők. Ez a mozgósítás megtörtént, az összes folyamok mentén ■a Visztula kivételével, hol még telje­sen téli állapotban vau a folyó. A hol szükséges, kai on as ág is ki van ren­delve. Már előbb gondoskodás történi, jégrobbantásokkal, bogy a folyam fo­lyása szabad legyen és sehol no képződ­jék jégtorlasz. A mi különösen a Rajnát illeti diplo­máiba utón megkerestük a németalföldi kormányt, hatna oda, bogy a folyam jégmontessé tétessék. És azt a választ kaptuk, bogy meg fog történni a mit a kormány szükségesnek tart és a mi lehetséges. Miután tehát a jégvéderő mozgósítva van — Visztulának kivételével — a feladat most, hogy az megtegye kö­telességét. Anyagszerek robbantásra, jég!örök beszereztettek. A személyzet a szükséges segédszemélyzettel éjjeli és nappali szolgálatra készenlétben van. Meg vannak tehát a segédeszközök, melyek a vész elhárítására szolgál­hatnak. ó felsége a császár és király atyai gondoskodással parancsot intézett a katonai hatóságokhoz, hogy a szükséges műveletek iránt megállapodásra jus­sanak. Most azon kell lenni, hogy a fo­lyamok torkolatai szabadon tartassanak és n folyam számára legalább akkora szabad folyás nyeressék, hogy azon a jég lefolyhasson. Az idáig begyült je­lentések szerint a hirtelen beállott idő­változás daczára, nincs ok különös ag­godalomra. Minden attól függ, hogy a hivatalnokok hatáskörükben kötelessé­güket teljesítsék, és ezt megvárhatjuk tőlük. Bízhatunk abban, hogy odaadás­sal és teljes erélvlvel meg fognak a mostani rendkívüli időben feladatuknak felelni és nem fognak arra nézni, hogy a mű ezrekbe tán százezrekbe kerül, midőn arról van szó, hogy egy nagy kalamitás háriitassék el az országról. A fődolog azonban, hogy az ég ked­vező legyen irántunk és természetes, hogy ezért csak könyöröghetünk. A helyzet valóban rendkívül nehéz, nehezebb mint volt valaha előbbeni években, do nem szabad feladnunk a reményt, hogy ebben az esztendőben is tűrhetően kijöhessünk. Elcsüggedve egyáltalában nem vagyunk. Ellenkező­leg tűrhet IonüI akarunk az öleinek ha­talma ellen küzdeni. A Rajnáról tegnap ezt távirtát Ő fel­ségének a központi állomásról: »Jelentem felségednek alázattal, hogy ja porosz Kajiiaszakasz mellékfolyóin a Ijégzajlás tegnap vette kezdetét báróim .négy fok meleg s bel jenkin t erős eső- !zés mellett. Lippe teljesen, Keehr és 'ós Lohn nagyrészben jégmentos, arány­lag alacsony vízállásnál, Rajna, Düssel­dorf felett veszedelmes kanyarulatnál a jégkéreg felit) rése folytán 10 km nyíre, ismét szabad, áradás nélkül. Az onnan lomont jég a Ruhr torkolatáig össze­torlódott, aztán 3 km nyíre ismét sza- j bad a folyam, a mi nagyon kedvezőt Tovább lefelé viz borija a jeget, az te­hát megpuhul. A Mainz feletti terület­ről semmi kedvezőtlen hír. j Ezek alapján azt a reményt táplál­nia juk, hogy a Rajnán az áradás lefo- jlyása aránylag kedvező leend. E re- jményt az eddigi hírek alaján a We- serre vonatkozólag is táplálom ; nem kevésbé az Elbára vonatkozólag, a hol azon kell lenni, hogy a folyam alul mielőbb szabaddá tétessék. Az Oderá­nál is remélni akarjuk azt. A Visztu­lára nézve minden lehető előkészület meg lesz téve, hogy a veszély leküz­dessék. De a fődolog mint mondtuk, hogy segítsen meg a jó Isten, akkor aztán mi is elvégezzük a magunkét!« Én, ki mindenek fölött becsülöm öt észt i év tehetséget, nemhabozomkimondani, hogy előttem a nö csuk ükkor érdemli meg iga­zán ezt a szép nevet, ha szive van l A nagy tehetség a nőnél csak kivételes, de a szív: az minden leány, minden asszony­nál nélkülözhetetlen. Türödelem, elnézés, enyhe Ítélet, ragasz­kodás, hűség, szeretet és kitartás ebből álljon az asszony egyénisége ! Ekkor min­denki leveszi előtte a kalapot. Ezt akartain munkám által belétek ojtani. Ha sikerült, boldog vagyok. Csak azt a keveset óhajtóm még hozzátok intézni, hogy soha se téved­jetek ama sötétségbe, melynek a legtöbb ember hajlandó nagyhangzásu, pompás ne­veket adni, de mely egyszerűen »előítélet« s melyből keserves a kibontakozás, és ne­héz, göröngyös az üt a felvilágosultság- boz jutni. A munkát, érdemet, tehetséget és észt becsüljétek mindenek felett, de Ítéljetek mindig szivetekkel ... Es ekkor kedves emléket emeltek nekem, ha egykor nem leszek s a válás óráját meg fogja könnyí­teni azon édes és jövŐtökre nézve meg­nyugtató tudat, bogy a vallást és szerete­tett örökségül, emlékül hagytam hátra szi­vetekben.« Beniczkynóuek ez a regénye, az »Egyetemes Regónytár« 96- 97-ik kő­iéi ót képezi. A két kötet ára csinos niros vászon kötésben 1 frt. Olvasó asztal. (Benic/.kyné, leányainak.) Az »Egyetemes Reg é u y- t á r« legújabb két kötete BeniczkynÓ Bajza Lenkének »Rang és Pénz« czimü regényét hozza. A kiváló Írónő ezt aj regényét »Ilona és Agáthe« leányainak ajánlja oinlékül. Nőm mulaszthatjuk el, hogy a szép ajánló sorokat, — melyek egyszersmind sejteni engedik a , regény tartalmát — egész terjedőimé-: , ben ne közöljük. »L o á n y a i m h o z. Nem azért Írom e néhány sort könyvein elejére hozzátok, 'mintha szükségesnek tartanám, hogy azt mit az anya leányainak mond, lenyomtas- sák ! Csupán azért, hogy figyelmetekbe ! ajánljam azon dolgokat, mik ez újabb re­gényemben előfordulnak, az életről, érzel­mekről, előítéletről és a nö igazi, valódi megvesztegethetlen érzelmeiről. az egyházi javadalmak- ős kanonoksagot illető kinevezés jogát, megengedve mégis a fennevezett esztergomi Érseknek a meg- ürülés esetében azoknak betöltésére alkal­mas egyének Előnkbeni terjesztését, de Ma gunk és utódaink legkisebb korlátozása nélkül. Miért is nektek hiveink, tisztelendő és tiszteletes fő-, s a pozsonyi és nagyszom­bati társas egyházak nagyprépostjának, olvasó, éneklő, őr s többi kanonokjamak s javadalmasainak és ezen esztergomi Érsek­séghez tartozó egyéb egyházak lelkipász­torai és papjainak ezek folytában szorosan meghagyjuk és parancsoljuk, hogy ezen időtől fogva fenemlitett Siinor Jánost a ti igaz, jogszerű és kétségtelen Ersekteknek tudjátok, tartsátok és elismerjétek, Neki a köteles tiszteletet, becsületet, engedelmes­séget megadjátok, mutassátok és minden 'szabad és szokásos dologban az ő hatósá­gának engedni és engedelmeskedni maga­tokat minden módon kötelezve tartsátok másként nem teendők ; elolvasás után ezen királyi adománylevelünket az illetőnek visz- szakézbesitvén. Kelt a mi őszintén kedvelt hívünk, ne­mes és vitézid székhelyi Mijlátb György, valóságos Belső titkos tanácsosunk, Magyar- országon királyi udvarunk s egyszt rnnind szent István apostoli királyi rend kanczel- lárjának kezei által birodalmi fővárosunk­ban Bécsben, Ausztriában, boldogasszony hó huszadik napján az Ur ezernyolezszáz hatvanheted)!;, Magyar, Cseh stb. országi. 7 ralkodásónk tizenkilenczedik evében. Fe­rim ö* József Máj lath György. Mérni Sándor. Eővid idő alatt megtörtért ok mindazon külső szertartások, melyek a kineveztetést végérvényüvó tették. Febr. 8-án letette ő felsége előtt a hüségi esküt. A szentszék 22-én megerősítette kineveztetését és el- küldötte számára az érseki palliumot, me­lyet april 11-én vett át Faloinelli Marián apó Joli nunczius, athéni érsek kezeiből Bécsben, a követségi palota házi kápolná­jában. A húsvéti ünnepeket Győrött töltötte és végezte s mint naplójából kitűnik, az ösz- szes nagyhéti szertartásokat. Ott szentelte apr. 18-án az olajakat s •—mint megjegyzi — azt is, melyet junius 8-án ő felségeik koronázásánál használt, llusvét után máso­dik vasárnapon, május D-én felszentelte ugyanott Jekelfula-sy Vincze fehérvári és Zalka János győri püspököket és 9-én ko­rán reggel, »summe mane«, mint a napló mondja, a legnagyobb csöndben búcsút vett székhelyétől, hogy Esztergomba utazzék. Másnap — mint naplójában feljegyezte — mint érsek első miséjét a Bakács kápol­nában végezte, hpgy a hold. Szűz védel­mébe ajánlja magát, »kinek pártfogásából — Írja — győri püspökségem alatt bőven tapasz1 altam a legórvendeU^e’nb eredménye­ket. Ünnepélyes szék foglalását május 16. tartotta. — Általános nyomor. Az esztergomi alsóbb néposztályok nyomorát semmi sem jellemzi hűségesebben, mint az a hetven darab kérvény, mely az utóbbi napokban a jfőkáptaluuhoz czimozvo Major István püspökhöz érkezett. Színházi szemle. Károlyi Lajos szili társulata már meg­kezdte az első előadásokat. Az első há­rom bemutató után alkalmunk volt meg­győződni arról, hogy hasonló jó szerve­zetű társaság uiár óvek óta nem járt Esztergomban. (1. Király fogás.) Szombaton este került szilire legelső előadással Konti Király fogása. Az ope- retlet a katonazenekar választolt zené­szei látták el egészen elfogadható kí­sérettel. Erős Antónia énekelte Fjórát élénk teinperamantuinmal, játéka is pezsgőit az operette vidámságától. Csige Lajos Radzivil herczegbon festői megjelenés volt. Igen értékes hanganyaga van, de az alsó hangokat még nem hídja érté­kesíteni. Némi iskolázottsággal azonban legyőzheti modoros torok hangjának ural­mai. V'ál Gizella Lolában nyerte meg egyszerre a közönség tetszését. Rokon­szenves játéka s jól értékesített kelle­mes hangja van. Lányi Szidi Amadil- ban szépen fejlődő tehetségét igazolta. Skálája nem nagy terjelmü, de hangja vonzó, megjelenése megnyerő és játéka biztató. Deák Péter Bernardóban ural­kodót a közönség nevető idegein. Deák már kinőtt az olcsó élczolődések kor­szakából s erős humora tisztaságával és érettségével bizonyította be, hogy nem állapodik meg, hanem halad. Kupiéi viharos tetszésben s folytonos újrázásban részesültek. Tukoray Loráud kitűnő buffo, de sokszor tulcsapongó. Marxban vidám figura volt, de náthá­jának nem adhattak igazat az orvosok. Néhány kupléja óriási derültséget ara­tott. Nagy Pista a granali érsekbon meglepő szép baritont mutatott be. Kiváló dicséret remél ló a második fel­vonás sextet teje. A többi közreműködők is mindent elkövettek az előadás har­móniájáért. A rendezés kifogástalan volt s a rögtönzött színpad fogyatékossá­gaiért Deák kérte a közönség elnézését. (2. lngyeaélök.) Az első operette bemutató sikere után szívesen kiál lilájuk a jó bizonyít­ványt az els’) népszínmű előadásról is. Blahánó adta legutoljára Sárikát, éppen azért nagy feladat előtt állott a társulat népszinműénekesnője, D. Ylád Gizella. A fiatal színésznő egész odaadással iparkodott. Elénk vérmér­séklete azonban nem egyszer szertelen­ségek felé ragadta. Hangja kellemes, megjelenése népies, még csak a föllé­pés biztossága s nagyobb nyugalom kí­vánatos. Neki kell uralkodnia a szere­pei» s nem megfordítva. Csige Lajos Janiban bebizonyította, bogy sokkal otthonosabb a népszín­műben mint az operetteben. Deák Pé­ter a korcsmárosban elemében volt, a mit a kaczagó terem is bizonyított. Tóth Béla már régi ismerésünk s igy biztosra vehetjük, hogy valamennyi szerepében ugyanaz lesz, a ki Balogh- ban volt. Szirmaiuó Teréz a legintelli­gensebb vidéki anyaszinószek egyike, a korcsmárosnóban nyelte meg a kö­zönség í'okonszenvét. Lányi Szidi az exotikus koresmáros leányzóból keve­sebb bumort merített, mint a mennyire képes lett volna. Rónai Karola Gangos Eszterben nem közönséges drámai te­hetségét mutatta he. Szathmáry Lajos, a társulat szerelmes.', a rendőrben mu­tatkozott be először. Nem egészen hozzá méltó thémában, de egészen sikerültén. Kendyué Ida Fürge Döménében mutat­kozott be igen hasznavehető anyaszi- n észnőnek. Károlyi Lajos a hordár szerepében kitűnő jellemző tehetségről 'adott bizonyítványt. — A Csengő Érez dalkör tagjai : Bertalan, Nagy Dezső, Nagy Pisla és Nagy Gyula nemcsak nagyok, de óriásiak voltak — a kar­zati közönség előtt. (3. Örök törvény.) A keddi előadás közönsége is elég szép volt, sőt a mi ennél is szebb : igen hálás és elismerő. Károlyi.nó Emilia volt az est hőse. Bellában olyan sikerrel lépett föl, mint már évek hosszú során keresztül alig valaki a s/.intársulatok női közül. Hel- vey Laura és Csillag Teréz napjainak hatása jutott eszünkbe, mikor a közön­séget tanulmányoztuk. Károlyinó elő­kelő alak, érzelmes hangú, ismeri a szenvedélyek kitörését éppen úgy, mint a megaláztatás fájdalmát. Szaval szo­katlanul szabatosan, átérti és átórzí szerepét. Végül még azt a nagy elő­nyét is ki kell emelnünk, hogy vidéki színésznőknél szokatlan Ízléssel, sőt művészettel is öltözködik. Sokat várunk még tőle különösen franczia színművek­ben. A közönség majd minden nagyobb jelenését megtapsolta. Szathmáry Lajos Orlátbyban mindvégig következetesen jellemzett, csak nagy páthoszából ad­jon kövesebbet és akkor többet fog adni. Tukoray Marczollban mulatta he minden jellemző képességét s olyan pompás alakot mulatott be, a kit nem fogunk egyhamar felejteni. Károlyi SzénIgrófiban mutatta be ismét kitűnő jellemző tehetségét, melytől nagyobb j problémákat is várunk. Rónay Karola jSylviában, Lányi Szidi Juditban és ISzirmayné Orláthynéban iparkodtak a közönség tetszésére rászolgálni. Deák Péter Mányi Gusztávja nem volt egé­szen egyenletes ; de a hol eltalálta, ott azután megtalálta a legteljesebb elismerést. Csige Lajos Rozgay drámai szerepében azt bizonyította, hogy in­kább kitűnő népszinműéuekes. Tóth Béla Albertijáról már elmondottuk vé­leményünket az előbbi előadásnál. Lásd kritikáját az Ingyeuélőkben. 4 HÍREK. _ — Királyi adomány. Ó Felsége e a király száz frtot adományozott an sárisápiaknak iskolájuk javára. A ki- -i rályi adomány a kormány révén Máj er it István püspökhöz, érseki helytartóhoz érkezett. — Az érseki szék üresedése, .e Boncz Ferencz miniszteri biztos és Fá--k bián miniszteri számtanácsos tökélete--9 sen el végződvén az esztergomi föl véts—0 lökkel, visszautaztak Budapestre, liogyv^ az első tavaszi napok után a szétszórtál primási uradalmakban folytassák a lo-o lettározást. A miniszteri biztos távozá-k; savai a primási palotában alig maradbb néhány szál cseléd, mert az egész ház-x* tartást feloszlatták. A főkápfalnu a pri-tj

Next

/
Oldalképek
Tartalom