Esztergom és Vidéke, 1890
1890-03-27 / 25.szám
későbben az átvétel tol számítandó három hónap leteltével — a raktár-kezelő által megjelölendő helyre (t. i. a nevetett raktárak egyikébe, avagy a szénkóiTCg-gyárba), teljesen jó állapotban — teheráni szállitmánykép feladva — bérmentve tartoznak visszaküldeni. Mindazoknak, kik szénkéuegot vagy fecskendőket vásárolnak, egyidejűleg megküidetik a gyérítés ismertetésére vonalközé, ezeu minisztérium által ki. adott, utasítás. Ez alkalommal felhivatik az érdekeltek figyelme arra is, hogy ha valamely borvidéken, az illető vidék igényeinek könnyebb kielégithetése czéljából, szénkéneg- és eszköz-raktárt óhajtanak felál lilani és az illető hatóság vagy az érdekelt gazdasági egyesület, vagy védekezési szövetkezet — anyagi felelősséget vállalva a raktárnak bizományba adandó eszközök ós anyag értékeért e rakárt az előírandó elszámolási módozatok mellett kezelni vállalkozik : e ministerium ilyen raktárakat a már létesített egri és beregszászi szénkéneg- és eszköz-bizományi raktárak mintájára az ország jelentékenyebb borvidékein felállíttatni hajlandó. Színházi szemle. Bokodyék szintársulatata a Fürdő vendéglő nagytermében szombaton este kezdte meg a saisont Szigeti 1, Bang és Mód czimű színmüvével. Bokody nemcsak mint rendező, hanem mint alakító színész is lelke a társulatnak. Szigeti bácsin kivül aligüa mutat be valaki különb Bannai Geröt a régi jó iskolából maradt Bokodynál, aki ambiczióval és lelkiösmeretesen játszik. Bokody rendkívül jellemzetes alakja mellett csak Bánfalvi grófja domborodott ki, a többi meglehetősen színtelen volt. Aranyossi Bannaiban iparkodott, Horkay Sándorban szeretett volna kiemelkedni, ami azonben még nem sikerült. Sokkal több dicséret illeti Bersenyi Margitot Irmában, aki fátyolos hangja mellett is igen kedves nah a, Bokody né Clarissában nem érezte magát otthonosnak, de annál inkább kitűnt Szabóné Bannainéban finom és disztingvált felfogásával. Markó Emilia elég ügyes kis szobacziczát mutatott be. 2. Asszonyok bűne. Vasárnap este a szombati ritkás közönséggel egy úgynevezett életképet adtak elő, mely csupa életképtelenség volt a maga nemében. Berzsenyi Margit ártatlan gyötrelmei sokkal mélyebben meghatották az ér/.ékeny karzatot, mint Jászay Erzsike kupiéi. A filigrán énekesnő igen finom mimikával kiséri csicsergéseit, melyekért meg is tapsolták. Horkay sokkal különb svihákot mutatott be, mint a milyen az ízetlen darabot mozgatja. 8. A füsvény. Moliére klasszikus vígjátékát hétfőn este meglehetős szép és lelkes közönség élvezte. Az előadás vén oroszlána ismét Bokody volt, a ki realisztikusan ugyan, de Harpagon jelleméhez találó színezéssel dolgozott s nyilt jelenésközben is megérdemelt tapsokban részesült. Clean lot Horkay adta népszínműbe' vágó felfogással. Eliseben Berzsenyi Irma s Marianneban Markó Emilia nem sodortak ki a moliérei illúziókból. 4. 4 rongyszedS. •Vagy a demokraczia harcza az arisztokracziaval.« Parisban állítólag nyolezszázszor került volna színre, de azt már nem árulja el a színlap, hogy hol. Rémségesebb szörnydrámát már fogadásból sem lehetne írni. És Bokody még a vén rongyszedőben is gyöngyöket talált a türelmes publikum számára. A négy felvonásos rémdrámában huszonegy esztendeig harczolnak a demokraták az arisztokratákkal, de ezt a küzdelmet már nehéz volt végig várni. Bokody a jóizlés bajnoka, legalább ezt hirdeti azzal is, hogy az operettek léhaságai ellen merészen sikra száll s igy elvárjuk tőle, hogy még a karzatnak se adasson elő többé valami másczimű rongyszedőt. Irodalmi levél. (Budapesti Hírlap.) (Szerkesztők és tulajdonosok: CsukáBsi József és Kákosi Jenő.) A »Budapesi Hirlap« újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a »B. H.« talán elfogultság nélkül mondhatja magáról' hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A »B. H.«-ot ebbeli törekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország intelligencziája: a világ legfogékonyabb, legméltányosabb és ragaszkodásban leghűbb közömége. A decennium küszökén elmondhatjuk, hogy a »B. H.« a művelt magyar j újságolvasó közönség mandatariusa. E megbízatás óriási erkölcsi súlyával • veszünk I részt a vélemények harczában és a közdol!gok intézésében. Hogy milyen sikerrel, j arról az elmúlt és a jelen viszonyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita alatt, az alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel vivott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és forrása a jelenlegi válság a »B. H.« minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirácziók diadalmas hőseként szállott sikra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintébben, legbátrabban és legelszántabban nyilatkozott meg a közérzület szava. És a mikor a közönség napról-napra lavina- j ként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a »B. H.« döntő ! erővel működött közre a vitás kérdések ' megostromlásában, a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésünktől diktált működésünk akkor érte el legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a »B. H.«-ban kereste és találta a nemzeti ügyek legfáradhatatlanabb, legszívósabb és legvehemensebb védelmét. Legbuzgóbb határozásunk, hogy a]»B. H.« a jövőben is az maradjon, a mi volt, a minek indult, a mely irányban hatalommá növekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek: a legmagyarabb újság, tartalomban lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint j ilyen a nemzeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesiti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, söt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programmunk. E programmunkkal nekünk adott igazat a magyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen kozmopolitaságtol, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas czifra jelszavaktól ; nekünk adott igazat, midőu lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is mindennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folytatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra, a melyek a közeljövőben a nyilvános élet minden munkására ^várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, a mi szükséges életképes derék és jó: ostromolva, üldözve mindent, a mi czéltalan, félszeg és becstelen. Ebbeli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pártatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pillanatra feladnék. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, ugy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajtáskodá'st és klikk-szellemet. A mi megfelel a szép és nemes ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunkban. El is értük vele azt, hogy a »B. H.« a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és mindenekfölött vezérczikkei és tárcsái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink megválogatásánál mindig szemelőtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzácziónak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a »B. H.« hű, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar uri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A »Budapesti Hirlap« kiadóhivatalának, IV. ker„ kalap-utcza 16 sz. Az egész fürdőévad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A »B. H.« jelenleg rendkívül érdekes két kötetes angol regényt közöl: »Doktor Kupido« irta Brougthon Rhoda. E regénynek április hó l-ig a lapban megjelent részét (26 folytatás) az uj előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. HÍREK. — Az uj negyed küszöbén tisztelettel kéri a kiadóhivatal az előfizetések szíves megújítását s a hátralékok beküldését. - Udvari hír. Pongrácz gróf, vágujhelyi prépost legközelebb az udvar vendébe volt. — Adakozás. A herczegprimás a nagy-onyedi templom harangjainak ujjáönlésére s az alsó-dombai orgona helyreállítására ötven frtotadományozott. — Gyümölcsoltó B. A. ünnepén Csáky Károly gróf apátkanonok végezte díszes segédlettel az ünuopi istentiszteletet a főszékosegyházban, hol a herczegprimás is jelen volt. Mise végeztével Krotky kanonok, főszékesegyházi plébános készült szent beszédre, midőn a herczegprimás megfeledkezve gyöngélkedéséről elhatározta, hogy prédikálni fog. Közel egy óráig tartó szent beszédet mondott szűz Mária kultuszáról azzal a szivhezszóló közvetlenséggel és népiességgel, moly szent beszédeit jellemzi. Végül korunk bűneit, a napirenden levő sikkasztásokat, öngyilkosságokat, becstelensógeket ostorozta s elleuökben védőpaizsul szűz Mária bensőbb kultuszát jelölte meg. A herczegprimás mindvégig érezes hangon szónokolt, csak beszédje végén látszott meg rajta, hogy még nincs egészen régi egészségén. — Küldöttség a prímásnál. Helcz Antal dr. polgármester vezetése alatt Feichtinger Sándor dr. főorvos, Magos Sándor, Földváry István dr. főügyész és Frey Ferencz városi képviselő kedden délelőtt a herczegprimás szino elé járultak s kikérték jóindulatát a városrészek egyesítése ügyében. A herczegprimás ez alkalommal is biztosította a várost, hogy szívesen üdvözli az egyesítő mozgalmat és sokáig fogadta a küldöttséget. — Pasteur intézetéből már hazaérkezett a bold, városi pénztáros, Niedermann Endre kis leánykája, kit hetek előtt veszett kutya mart meg városunkban. A világhirű párisi intézet biztosította a családot, hogy az alkalmazott beojtások után a kis leányka meg van mentve a veszettség szörnyű betegségétől. Szolgáljon ez az eseta rendőrségnek intő például, mert a város már megint telve van konstantinápolyi tálkákkal. — A kereskedöifjak mérsékelt áru színházi jegyeket kaphatnak Gaal Sándornál. — Katonazene. JNemsokara megnyílik a restaurált kioszk. Addig is a katonazenekar a karmester buzgó vezetése alatt vasárnaponkint a déli órákban a Széchenyi-téren játszik. — Tavasz. Időjárásunk egészen tavaszias, nemcsak a naptár, hanem v napsugarak szerint is. Erdőinkben megkezdődött az ibolyaszüret, melyet nemsokára vidám majálisok fognak követni. — A kereskedotarsulat a hosszú idő óta betegeskedő Takács Géza váMerCZ Imre kir. főmérnököt érzékeny csapás érte uj szülött kis fia halála által, a kit a család szepesi sírboltjában temettek el. — Húsvéti számunkba kérünk t. munkatársainktól mielőbb alkalmi közleményeket. Nini; már serked a bajusza! Az édes anyai csókok . . . ebéden a kedves ételek, ki ne emlékeznék vissza ilyesmikre. Gondtalan napok, nyugodt éjszakák, álmok, illúziók. Kezdődik a jövő légvárainak építése. Mi lesz belőlem ? Az algymnasiumban el vagyok határozva: karthausi vagy karmelita. Később megváltozik a gondolkozás. Talán költő, mint Hugo, vagy Byron ? vagy talán második Rubens, Dürer? vagy a hatodikvilágrész felfedezője, Stanley leverője?... Akármi, csak nagy ember, hires ember, gazdag ember. S később lassan-lassan egy második alak is kezd szerepelni az álmokban. Az örök Éva ! Az is legalább Julia, Heloise, Tagy Beatrice. Leány, akármilyen leány, de soha sem közönséges, mint amilyenek körülöttem vannak . . . Rózsás tónusú kép a következő. A régi mese megtestesülése, amely mindig uj marad. Te vagy a főalakja, szép Sárika! Ma is meg van a fényes kis fekete gomb, amely a tánezpróbán pattant le ennivaló laktopánkádróh Egy egész évig volt az amulettem. Eszembe jut a sok czipotalp, amelyet az ablakaid alatt elkoptattam. A szivtépö ábrándok a zongorán, egy ujjal kiverve! . . , Szép derűs éjeken mélabús kaczérkodások a teli holddal . . . Edes emlékek ma is . . . Hiába: »on revient toujours a ses premises amours«. És mégis elmultak. Ilonka következett utánok. A fitos orrú, kondor hajú kis vis-a-vis. Kölcsönös csókok az ablakon keresztül voltak akkor napirenden, mély elpirulások mindkét részről, az ajtóból bedobott levélkék és ló/.sabimbók is finale gyanánt a mogorva, ránezosképü nagymama, aki virgácscsal fenyeget. Nr. 3. Helénke volt. A. szép szőke szász leány a legkisebb szemekkel és a a legszebb szemöldökkel. Lágy volt; odaadó, romantikus, mint minden német leány, mintha csak a Marlitt könyvéből lépett volna ki egyenesen. Csupa szerelem és érzelem. Talán azért untam meg oly hamarosan. És végre a kis Lolo, az én liliputi herczegnőm, akinek susogó ruhája a Catulle Mendes houdoirjainak illatát hordozta örökösen magán. Nagyon veres haj és nagyon zöld szem, a legszebb fogsor és legparányibb láb; ezek jellemezték. No meg a legtelhetetlenebb zseb a világ összes kóristánéi között . . . ő már az egyetemi évek idejében szerepelt. Vele a Stereoskop, legváltozatosabb képei következnek. Egy hosszú láncz, a melynek szemei: a váczi utczai séták vastag bottal és jól kivágott kabátban, pásztorórák a kávéházi Hébék trónja zsámolyánál, egy csinos vágás a jobb karon, (természetesen első vérig ment a párviadal) a »Blaue Kafcz« szellemes és decens coupletjeinek melódiái, pazar mennyiségű katzenjammerek és nem kevesebb számú zálogczédulák, három tuczat lakezipő és kétszáz darab nyakkendő és ki tudná elősorolni, mi minden Eszembe jut a rendes havi programmom! Hónap elején: bokkszivar, 2-es számú fiakker, souper á »Vadászkürt«-ben. 15-én: ötös kuba, lóvasutazás, és kis pörkölt a Józsefvárosi »Jó Vilmos«-nál. Hónap végén »orvosi rendeletre* dohányzási tilalom, erős gyalogséták és theaestélyek odahaza fűtetlen szobában. Ezek is elmultak. A Stereoskop megáll. Kop, kop . . . mondják az esőcseppek. Küzdenek az esernyők és tipeg a 84-es számú hordár. Oh, unalmas órák, unalmas gondolatok! Mindennek vége. A szerelmet már nem vágyom, a bortól undorodom, Stanley dicsőségét nem irigylem, előttem három doctorátus, a zsebemben 2 forint 10 kr, pedig még tiz nap elsejéig ... És hozzá ez a mai vasárnap délután. Ki ne esnék kétségbe . . .Vájjon érdemes-e egyáltalán élni? Vájjon elég-e 2 frt 10 kr egy közönséges revolverre? Valaki a vállamra üt. — Hát te, brúder, mit buslakodol? Hátratekintek. Az én Laczi pajtásom. Egy jó ebéd viszfényével mosolygá arczán. — Semmi, dünyögöm. — Nos csinálsz egy parthie karambolt? Figyelni kezdek. Odavetve kérdezem. — Mennyi fórt adsz? — Huszonötöt. — No hát jerünk. Ugy történt. A parthiet elvesztettem, de az életemet megmentettem. De a Laczi ma sem tudja, hogy ő volt az én életmentőm. MUNKÁCSY KÁLMÁN.