Esztergom és Vidéke, 1890

1890-01-09 / 3.szám

is minden rossz teremtőjének különösen ríj helyről jött doctrinák után a jegyzőt képzeli. Nekem pedig bocsásson meg, hogy ezen észrevételemet nem magamért, da kötelesség szerüleg azon testületért, melynek véletlenségből és a kar bizal­mából elnöke vagyok, megtenni kény­telen i 1 te 1 te m, kijelentvén, miszerint ré­szemről az ügyet befejezettnek nyil­ván i torn. A győri kamarából. in. Az értekezlet a javaslattal szemben óhajtaná a rendes eljárás alá tartozó ügyeket okvetlen a törvényszéknél hagyni azért is, mert a nagyobb összegű kere­setek rendesen bonyolódottabb jogvi­szonyok megoldását igénylik s ennek megfelelő lassúbb szervezetű eljárás az alaposságot inkább biztosítja, az érte­kezlet szerint továbbá a sommás ügyek az eddigi sommás eljárás jellegének megfelelőleg a kisebb polg. peres ügyek­kel együtt a járásbíróságnál lennének hagyandók és csakis a husz forintig terjedő keresetekre nézve volna helye­selhető megfelelő bagatell szervezeti alapon az intési eljárás s itt igen mi is azt hisszük, sok esetben előnyösen volna alkalmazható a közigazgatási kéz­besítő közeg egyeztetési szabadalma, bár ez a visszaélésekre sok alkalmat adhat és bár részünkről mindig vissza­esésnek tartjuk, ha igazságszolgáltatási kérdésekben közigazgatási befolyás ér­vényesülhet, főleg a kézbesítést esz­közlő jegyző, esetleg valami, a javas­latban ugyan megemlített, de kilétére homályban hagyott helyettese részéről, tekintettel ezek jogképzetleuségére és a minősülési törvényre is. Szerintünk egyébiránt ezen egyez­tetést közvetíthetnék az ügyvédek s igy a közigazgatási tényezők teljesen kiküszöbölhetők lennének. Az általunk most vázolt peruton le­hetőleg minden ügy hason elbírálás alá esnék s mégis az egyes ügyek fgnlosságuk szerint az eddigi gyakorlat tapasztalati szerint helyes és arányos biztonságot nyernének az elintézésre hivatott tényezők összeállításában és szervezetében. Nagy hibája a javaslatnak szerintünk az is, hogy az ellentmondásnak a kere­set kézbesitésekori egyszerű bejelenté­sére utalja az adós feleket anélkül, hogy nekik a megfontolásra időt szabna és mégis az alaptalan ellentmondókat büntetni megengedi; továbbá bog szó­beli, esetleg szárazon bejelentett puszta ellentmon das meghonositására irányuI, pedig aki a gyakorlati életet ismeri az tudja, hogy az ellentmondási visz­keteg majd minden alperesnél meg van a megtámadás pillanatában, de okada­tolt és alapos kifogásokat előadni az alpereseknek csak kis százaléka képes s ez szerintünk a legfontosabb oldala, a fizetési meghagyási és kifogási per­rendszer behozatalának. Itt kell hangsúlyoznunk a magyar igazságszolgáltatásban eddig makacsul megtagadott elvet, hogy az ügyvéd a pernek első birája, itt kell figyelmez­tetnünk a reforiniráuyt, hogy helyes és összevágó igazságszolgáltatás csak ott lehet, hol az ügyvéd egy szervi tényezőnek elismertetik, itt kell utal­nunk az ügyvédi hivatás magasztosságára, mely szerint az ügyvédnek a kifogásokat, f alaptalan védelmeket nem szítania, ha-; nem a védelmet lelkiismeretes megfon­tolás tárgyává kell tenni s a felekel. az alaptalan védekezésekről le kell ta­nácsolnia. Azt hisszük, nem szorul bizonyításra, hogy a legtöbb pert, fől«-g pénzkereső-1 tekét felperes nyar meg s csak szór-; váuyos kivételt képez, midőn alperes! a nyertes, miből igen természetes kö­vetkezmény az, hogy a kifogások a vé­delmek alaptalanok s ebben rejlik főleg a perek szaporodásának s a reslantia­miseriának kérdése, de nem szorul bi­zonyításra az előtt, ki a sommás tár­gyalási rendszert ismeri, az sem, hogy ! az igazságszolgáltatás selejt essége a felületes kifogásolási, tárgyalási és bi-; zonyitási rendszerben nyeri fő éltető elemét. Közvetlenség, szóbeliség s nagy­hangzásu reformeszmék dicsősége mind ábránd, ha akár a kereset-e lő terjesztés,], akár a védelem rögtönzésének kényszere < merev alkalmazásával kapcsolatban hq-L nosittatnak meg, az emberi természet 1 gyarló s a képességek végesek, főleg L pedig érezhetők e gyengeségek, ha a | pillanatnyi behatásoknak higgadt meg- ( fontolása és mérlegelése lehetetlenné tétetik, mert a tisztán szóbeli előadá­sokra fektetett eljárás hogy selejtesebb, j mint a szakszerűen írásban kidolgozott, ] az kétségbevonhatatlan. |l Ah, dehogy! Ez nem is szerencse-játék, — magyarázgatja egy tapasztaltabb, — ez a legészszerübb játék, kis lóismerettel a nyerés csaknem bizonyos. S foly a társalgás tovább, a divatos ló­versenyekről, azok híveiről, a főrendező derék főtitkáráról, Sárkányról, ki mindent igazgat, rendez, a pályabirákról, a lovakról. Csakhamar összebeszélnek, hogy a leg­közelebbi futtatásra ötvenen rándulnak fel a fővárosba. Könnyű a zónával. Biz ez okos divat lenne, ha minden vi­dék követné. Angliában száz mértföldnyiről is elmennek a hires futtatásokra, melyek nemcsak mulatságot Ígérnek, hanem igen fontosak nemzetgazdaságilag is. üJzfc egy nyugahnuzott százados magya­rázgatja, de a fiatal leányok nem hallgat­nak oda, őket inkább érdeklik a színházak, a bálok. — Boldog fővárosiak! Ti a legművészibb játékban gyöuyörködhettek. Tapsolhattok az isteni Ilkának^ a még mindig bájos Blahának, elragadtatva élvezketitek Sz. Pri­elle Kornélia, Csillag Teréz, Helvey Laura művészi játékát, megbámulhatjátok remek toiletteiket, mig nekünk a vidéken be kell érnüuk a kezdd naivak selypttésével. Hát a daliás Nagy Imre. hány fiatal szivet hoz mozgásba, lélekhez, szívhez szóló szavalla­távaL Boldog fővárosi lányok, kik őt hall­gathatjátok ! Ki nem fogynak a fővárosi élet dicsői­késéből. Mi £o városik pedig a a vidékieket iri­gyeljük és talán több joggal. A fővárosi középosztály élete, csekély tjyétellel, igazán nem irigyelhető. Igazi l »Fenn az ernyő, nincsen kas.« Túlkölte­kezünk. A mulatságokat, jour fixekot, bálokat, toiletteket a család-apa gondjai, a család­anya szorongása zavarja legtöbbször meg s követik az öngyilkosságok, csődök, árve­rések vagy családi botrányok. Ne kívánkozzatok a boldog vidékről a nagy Babylonba. A jour íixeket hetenkint hat napi gond, egy bált fél évi vergődés szokta követni és Monaszterly, Dobos stb számlái. A jour fixek után a nőnek migraineje van, a férj a klubban, a kaszinóban tölti estéit. Vidéken esti nyolcz órakor vacsorára összejön az egész család, (ha a ténsur to­vább tarokkozik a kaszinóban, nyolczkor már a kis pesztonka fut utána: » kére ti a ténsasszony, tessék már hazajönni, vacso­rára!«) aztán elbeszélgetnek, olvasgatnak s kilencz óra után mint Arany énekli: »Ki-ki nyugalomba!* Ti is, vidék szép leányai, ne irigyeljétek a fővárosi leányokat, Artúrokat, Rómeókat, a ti Náczitok, Pistátok, nem tud tán a szerelemről ugy szavalni, de melegebben, hívebben érez, s a mi fő . . . feleségül is vesz titeket. MILASSIN VILMOS. — Magyar könyvészet. Kiszí ing­stein Sándor szerkesztésében a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete megbízá­sából megjelent az 1876—1885-iki könyvészet tizenötödik és tizenhatodik füzete. Ára egynek-egyuek negyven kr. Irodalmi levél. (Balázs Sándor hagyatéka.) Két éve annak, hogy Balázs Sándoi a kitűnő magyar humorista a gazdag kedélyű jó barát küzdelmében lesújtva megtört szive sajgásában el fárad t s pihenni tért, az irodalom kifejezhetet­len kárára. Saját m;iga vetett vége* életének, annak az életnek, melyről mindenki azt hitte, hogy csupa derű, mert honiját, töviseit erős lélekkel hor­dozta addig, mig szive meg nem tört. Barátai, ismerősei s az egész nemzet hiven őrzik emlékét. Nem csak az a diszes márványkő tartja azt fenn, a mi­vel az írók és művészek társasága sír­ját jelölte, hanem nagybecsű müvei is. Müveiből a legutolsó évek alakításai nincsenek meg kiadott kötetben, pedig ezek képeznék emlékköve örök­zöldjét. Ez okból vállakoztunk mi arra hogy addig is inig a Kisfaludy-társaság elhunyt tagjával szemközt nem cs;ik a kegyeletnek, de a bálának is eleget tesz, egy kötetet megjelentetünk. Nem nk.-irjuk mi ezzel a Kisfaludy-társaság nemes törekvéseinek ujját vágni, mert j tudjuk jól, hogy unnak az irónak, ki oly fényes sikerrel olvasott föl a tár­saság gyűlésein, ki Fóliaképpen meg­alapítója a felolvasó gyülések látogatá­sának, müveivel egyszersmind gazdagí­tani fogja becses kiadásainak sorozatát. Mi csak baráti érzésünknek hódolunk ezzel s czélunk e mellett az is, hogy a tiszta jövedelmet a halhatatlan írót halálában végzetesen és önkényt kövelett nemes szivü testvér Balázs Gábor sír­ját is méltó emlék díszítse s ebből az összegből s ebből akarjuk fedezni azo­kat a kötelezettségeket, melyek ma még' fennállanak s melyeknek levonását az; elköltözőitek jó emléke megköveteli. A nagy közönség, az ismerősök, jó barátok, nem felejtették el azokat a derült perczeket, órákat, miket Balázs Sándornak és műveinek köszönhetnek, és hiszszük sietni fognak a szép kiál­lítása s az elhunyt író arczképével dí­szített kötetet megszerezni annál is in­kább, hogy halála után is élvezhessék társaságát és kedélyét annak, ki ezzel életében annyiszor és annyit, bűvölt. A 10—12 ivre terjedő kötet elő­fizetési ára 1 frt. fűzve keménytáblá­bau 1 frt 50 kr. A munka február hó végén jelenik meg Az előfizetési pénzeket kérjük Fekete József tan. és nevelőintézet tulajdonos ezimére. Budapest, I. kerület Atilla­utcza 58. sz. alá küldeni. Az elhunyt bizalmas barátai nevében: Fekete József, Erdélyi Gyula, Németh Ignácz, Somlyai József, Dr. Szik lay János. A NQXRÖL A NŐKNEK. Ne törődjél azzal, hogy mit beszél rólad a világ ; ne azzal, ha ócsárolnak, ha elitél­nek, ha kivégeznek jelenléted nélkül. Csak mondd ki bátran azt, a mi a sziveden van s győzni fogsz rágalmazóidon. * Tanulnunk kell, hogy tudjunk ; tudnunk kell, hogy valamit megértsünk s megérte­nünk, hogy Ítélkezhessünk. * A férfi önmaga teremti sorsát. A nőét a férfiú. A no szépségénél csak szorgalma szebb. A pénz még a nők között sem ismer barátságot. * A ki olyasmit vásárolgat össze, a mire f égető szüksége nincs, az nemsokára kény­telen lesz, azt is eladni, a mire égető szük­sége van. Királynő és rabszolga az anya. Király­nője a boldogságnak s rabszolgája a csa­ládi élet gondjainak és kötelességeinek. * Minden férfi keresi a boldogságot és kü­önös, hogy sokan nem a nőknél keresik. HÍREK. — Özvegy Majlath Györgyne, ki Esztergomba jövet heves influenzába esett, egy-két napi gondos orvosi ke­zelés után annyira megerősödött, hogy visszautazhatott a fővárosba. — Három királyok ünnepén Pa­lásthy Pál a herczegprimás segédpüs­pöke pontifikál! a bazilikában s utána maga. a herczegprimás mondott három­negyed óráig tartó szent beszédet. Csak néhány nap előtt mondotta újévi beszé­dét s alig néhány nap múlva már a másodikát tartotta meg. Nagy közönség hallgatta a lelkes egyházi szónoklatot, mely az aggastyán főpapot épen nem fárasztotta ki. --- Estély. Földváry István dr. a torna-egyesületi ja n. 11-iki vigalma ren­dezőinek vasárnap vidám hangulatú estélyt adott vendégszerető lakásán. — ESKÜVŐ. Doczi Ferencz iparos kedves leányát, Innál, feleségül vette Krechnyák Ferencz fiatal iparos, az ujabb esztergomi iparos generáczió egyik igen derék tagja. — Nászhir. Plichia Torkát a na­pokban vezette oltárhoz Huray Nándor muzslai dijnok. — Hölgyeink lapja. A torna-egye­sület emléklapja valóban páratlanul kedves emlék lesz a maga nemében. Több mint harmincz hölgy irt bele aphorisinát, versel, tárczát. A legpom­pásabbau kiállított lapban harminc? előkelő hölgy autogram májával fog ta­lálkozni az olvasó, a ki nemcsak az aphorisiná.k tartalmát élvezheti, de az apró, gyöngéd, finom kéziratok jelle­méből is sokat következtethet a szép I betüvefő-nőkre. Verset irt: Lévay Sán­I donié; tárczát: Szabó Gyuláné-Vinimer Irma. Aulogrammokat; adnak: Buda Aranka, Bnrián Irene, Büttner Róbertné, Elek Janka, FeíclHinger Blanka, Föld-, váry 1stvánné, Hajas Gabriella, Helcz Anna, Helcz Ida, Horváth Mariska, Ivanovits Béláné, Kainerstorfer Pistike, Kecskés Ilona, Krnplanicz Aranka, Mercz Etelka, Mezey Gizi, Mezey Jusz­tin, Munkácsy Sarolta, Müller Gyuláné. Niederm ann Ágnes, Palkovits Lujza, Perényi Irma, Perényi Margit, Pisulh Izabella, Reviczky Arpadiii, Spiszár Jancsi, Szvoboda Cornél, Szvoboda Irma, Till mann Jolán és Vasadyné. Az Em­léklap egyéb munkatársai csak mono­gramul alatt fognak megjelenni, pedig van köztük egy-két név, mely az iro­dalomban is jóhangzásti. Hogy az Em­léklap minden izében hölgyeink lapja legyen, a rendezőség még arról is gon­doskodott, hogy nyomdai kiállítása özv. Buzárovits Giisztávnétól s az autogram­mok többszörösitése özv. Beszédes Sáu­dornétól származzék. — A szombati estély az idei far­sang legsikerültebb elite-vigalmának ígérkezik. Carnel berezeg nemcsak az egész fiatalságot, de a legszebb leányok testületét is mozgósította, hogy diadala annál teljesebb legyen. A szépen dí­szített teremben óriási ernyők alatt fogják báli czikkeiket árusítani a jó­tékonyczéln bazár szép etárusitóuői. Lesz igen érdekes alkalmi Jap is, a melyhoz hasonló báli lap Esztergomban még soha s vidéken igen ritkán jelent meg. Az emléklapnak több mint negy­ven munkatársa van. Kiállítása a lehető legizlésesebb s ára mégis igen szerény lesz, ugy,Jhogy háromszáz példánya biztosan el fog kelni az estélyen, mert egyebütt ugyan hozzá férni úgysem lehet. Jónás Pali uj nótákat tanult be. A rendezőség legtöbb tagja kalotaszegi varrottas mellényben fog megjelenni^ a mi a hazai ipar ezen pompás speci­al itásanak csak jó hírnevet biztosit Esztergomban is. Szóval a rendezőség mindent elkövet, hogy a szombati es-

Next

/
Oldalképek
Tartalom