Esztergom és Vidéke, 1890

1890-01-09 / 3.szám

is minden rossz teremtőjének különösen ríj helyről jött doctrinák után a jegyzőt képzeli. Nekem pedig bocsásson meg, hogy ezen észrevételemet nem magamért, da kötelesség szerüleg azon testületért, melynek véletlenségből és a kar bizalmából elnöke vagyok, megtenni kénytelen i 1 te 1 te m, kijelentvén, miszerint részemről az ügyet befejezettnek nyilván i torn. A győri kamarából. in. Az értekezlet a javaslattal szemben óhajtaná a rendes eljárás alá tartozó ügyeket okvetlen a törvényszéknél hagyni azért is, mert a nagyobb összegű keresetek rendesen bonyolódottabb jogviszonyok megoldását igénylik s ennek megfelelő lassúbb szervezetű eljárás az alaposságot inkább biztosítja, az értekezlet szerint továbbá a sommás ügyek az eddigi sommás eljárás jellegének megfelelőleg a kisebb polg. peres ügyekkel együtt a járásbíróságnál lennének hagyandók és csakis a husz forintig terjedő keresetekre nézve volna helyeselhető megfelelő bagatell szervezeti alapon az intési eljárás s itt igen mi is azt hisszük, sok esetben előnyösen volna alkalmazható a közigazgatási kézbesítő közeg egyeztetési szabadalma, bár ez a visszaélésekre sok alkalmat adhat és bár részünkről mindig visszaesésnek tartjuk, ha igazságszolgáltatási kérdésekben közigazgatási befolyás érvényesülhet, főleg a kézbesítést eszközlő jegyző, esetleg valami, a javaslatban ugyan megemlített, de kilétére homályban hagyott helyettese részéről, tekintettel ezek jogképzetleuségére és a minősülési törvényre is. Szerintünk egyébiránt ezen egyeztetést közvetíthetnék az ügyvédek s igy a közigazgatási tényezők teljesen kiküszöbölhetők lennének. Az általunk most vázolt peruton lehetőleg minden ügy hason elbírálás alá esnék s mégis az egyes ügyek fgnlosságuk szerint az eddigi gyakorlat tapasztalati szerint helyes és arányos biztonságot nyernének az elintézésre hivatott tényezők összeállításában és szervezetében. Nagy hibája a javaslatnak szerintünk az is, hogy az ellentmondásnak a kereset kézbesitésekori egyszerű bejelentésére utalja az adós feleket anélkül, hogy nekik a megfontolásra időt szabna és mégis az alaptalan ellentmondókat büntetni megengedi; továbbá bog szóbeli, esetleg szárazon bejelentett puszta ellentmon

das meghonositására irányuI, pedig aki a gyakorlati életet ismeri az tudja, hogy az ellentmondási viszketeg majd minden alperesnél meg van a megtámadás pillanatában, de okadatolt és alapos kifogásokat előadni az alpereseknek csak kis százaléka képes s ez szerintünk a legfontosabb oldala, a fizetési meghagyási és kifogási perrendszer behozatalának. Itt kell hangsúlyoznunk a magyar igazságszolgáltatásban eddig makacsul megtagadott elvet, hogy az ügyvéd a pernek első birája, itt kell figyelmeztetnünk a reforiniráuyt, hogy helyes és összevágó igazságszolgáltatás csak ott lehet, hol az ügyvéd egy szervi tényezőnek elismertetik, itt kell utalnunk az ügyvédi hivatás magasztosságára, mely szerint az ügyvédnek a kifogásokat, f alaptalan védelmeket nem szítania, ha-; nem a védelmet lelkiismeretes megfontolás tárgyává kell tenni s a felekel. az alaptalan védekezésekről le kell tanácsolnia. Azt hisszük, nem szorul bizonyításra, hogy a legtöbb pert, fől«-g pénzkereső-1 tekét felperes nyar meg s csak szór-; váuyos kivételt képez, midőn alperes! a nyertes, miből igen természetes következmény az, hogy a kifogások a védelmek alaptalanok s ebben rejlik főleg a perek szaporodásának s a reslantiamiseriának kérdése, de nem szorul bizonyításra az előtt, ki a sommás tárgyalási rendszert ismeri, az sem, hogy ! az igazságszolgáltatás selejt essége a felületes kifogásolási, tárgyalási és bi-; zonyitási rendszerben nyeri fő éltető elemét. Közvetlenség, szóbeliség s nagyhangzásu reformeszmék dicsősége mind ábránd, ha akár a kereset-e lő terjesztés,], akár a védelem rögtönzésének kényszere < merev alkalmazásával kapcsolatban hq-L nosittatnak meg, az emberi természet

1 gyarló s a képességek végesek, főleg L pedig érezhetők e gyengeségek, ha a | pillanatnyi behatásoknak higgadt meg- ( fontolása és mérlegelése lehetetlenné tétetik, mert a tisztán szóbeli előadásokra fektetett eljárás hogy selejtesebb, j mint a szakszerűen írásban kidolgozott, ] az kétségbevonhatatlan. |l Ah, dehogy! Ez nem is szerencse-játék, — magyarázgatja egy tapasztaltabb, — ez a legészszerübb játék, kis lóismerettel a nyerés csaknem bizonyos. S foly a társalgás tovább, a divatos lóversenyekről, azok híveiről, a főrendező derék főtitkáráról, Sárkányról, ki mindent igazgat, rendez, a pályabirákról, a lovakról. Csakhamar összebeszélnek, hogy a legközelebbi futtatásra ötvenen rándulnak fel a fővárosba. Könnyű a zónával. Biz ez okos divat lenne, ha minden vidék követné. Angliában száz mértföldnyiről is elmennek a hires futtatásokra, melyek nemcsak mulatságot Ígérnek, hanem igen fontosak nemzetgazdaságilag is. üJzfc egy nyugahnuzott százados magyarázgatja, de a fiatal leányok nem hallgatnak oda, őket inkább érdeklik a színházak, a bálok. — Boldog fővárosiak! Ti a legművészibb játékban gyöuyörködhettek. Tapsolhattok az isteni Ilkának^ a még mindig bájos Blahának, elragadtatva élvezketitek Sz. Prielle Kornélia, Csillag Teréz, Helvey Laura művészi játékát, megbámulhatjátok remek toiletteiket, mig nekünk a vidéken be kell érnüuk a kezdd naivak selypttésével. Hát a daliás Nagy Imre. hány fiatal szivet hoz mozgásba, lélekhez, szívhez szóló szavallatávaL Boldog fővárosi lányok, kik őt hallgathatjátok ! Ki nem fogynak a fővárosi élet dicsőikéséből. Mi £o városik pedig a a vidékieket irigyeljük és talán több joggal. A fővárosi középosztály élete, csekély tjyétellel, igazán nem irigyelhető. Igazi l »Fenn az ernyő, nincsen kas.« Túlköltekezünk. A mulatságokat, jour fixekot, bálokat, toiletteket a család-apa gondjai, a családanya szorongása zavarja legtöbbször meg s követik az öngyilkosságok, csődök, árverések vagy családi botrányok. Ne kívánkozzatok a boldog vidékről a nagy Babylonba. A jour íixeket hetenkint hat napi gond, egy bált fél évi vergődés szokta követni és Monaszterly, Dobos stb számlái. A jour fixek után a nőnek migraineje van, a férj a klubban, a kaszinóban tölti estéit. Vidéken esti nyolcz órakor vacsorára összejön az egész család, (ha a ténsur tovább tarokkozik a kaszinóban, nyolczkor már a kis pesztonka fut utána: » kére ti a ténsasszony, tessék már hazajönni, vacsorára!«) aztán elbeszélgetnek, olvasgatnak s kilencz óra után mint Arany énekli: »Ki-ki nyugalomba!* Ti is, vidék szép leányai, ne irigyeljétek a fővárosi leányokat, Artúrokat, Rómeókat, a ti Náczitok, Pistátok, nem tud tán a szerelemről ugy szavalni, de melegebben, hívebben érez, s a mi fő . . . feleségül is vesz titeket. MILASSIN VILMOS. — Magyar könyvészet. Kiszí ingstein Sándor szerkesztésében a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete megbízásából megjelent az 1876—1885-iki könyvészet tizenötödik és tizenhatodik füzete. Ára egynek-egyuek negyven kr. Irodalmi levél. (Balázs Sándor hagyatéka.) Két éve annak, hogy Balázs Sándoi a kitűnő magyar humorista a gazdag kedélyű jó barát küzdelmében lesújtva megtört szive sajgásában el fárad t s pihenni tért, az irodalom kifejezhetetlen kárára. Saját m;iga vetett vége* életének, annak az életnek, melyről mindenki azt hitte, hogy csupa derű, mert honiját, töviseit erős lélekkel hordozta addig, mig szive meg nem tört. Barátai, ismerősei s az egész nemzet hiven őrzik emlékét. Nem csak az a diszes márványkő tartja azt fenn, a mivel az írók és művészek társasága sírját jelölte, hanem nagybecsű müvei is. Müveiből a legutolsó évek alakításai nincsenek meg kiadott kötetben, pedig ezek képeznék emlékköve örökzöldjét. Ez okból vállakoztunk mi arra hogy addig is inig a Kisfaludy-társaság elhunyt tagjával szemközt nem cs;ik a kegyeletnek, de a bálának is eleget tesz, egy kötetet megjelentetünk. Nem nk.-irjuk mi ezzel a Kisfaludy-társaság nemes törekvéseinek ujját vágni, mert j tudjuk jól, hogy unnak az irónak, ki oly fényes sikerrel olvasott föl a társaság gyűlésein, ki Fóliaképpen megalapítója a felolvasó gyülések látogatásának, müveivel egyszersmind gazdagítani fogja becses kiadásainak sorozatát. Mi csak baráti érzésünknek hódolunk ezzel s czélunk e mellett az is, hogy a tiszta jövedelmet a halhatatlan írót halálában végzetesen és önkényt kövelett nemes szivü testvér Balázs Gábor sírját is méltó emlék díszítse s ebből az összegből s ebből akarjuk fedezni azokat a kötelezettségeket, melyek ma még' fennállanak s melyeknek levonását az; elköltözőitek jó emléke megköveteli. A nagy közönség, az ismerősök, jó barátok, nem felejtették el azokat a derült perczeket, órákat, miket Balázs Sándornak és műveinek köszönhetnek, és hiszszük sietni fognak a szép kiállítása s az elhunyt író arczképével díszített kötetet megszerezni annál is inkább, hogy halála után is élvezhessék társaságát és kedélyét annak, ki ezzel életében annyiszor és annyit, bűvölt. A 10—12 ivre terjedő kötet előfizetési ára 1 frt. fűzve keménytáblábau 1 frt 50 kr. A munka február hó végén jelenik meg Az előfizetési pénzeket kérjük Fekete József tan. és nevelőintézet tulajdonos ezimére. Budapest, I. kerület Atillautcza 58. sz. alá küldeni. Az elhunyt bizalmas barátai nevében: Fekete József, Erdélyi Gyula, Németh Ignácz, Somlyai József, Dr. Szik lay János. A NQXRÖL A NŐKNEK. Ne törődjél azzal, hogy mit beszél rólad a világ ; ne azzal, ha ócsárolnak, ha elitélnek, ha kivégeznek jelenléted nélkül. Csak mondd ki bátran azt, a mi a sziveden van s győzni fogsz rágalmazóidon. * Tanulnunk kell, hogy tudjunk ; tudnunk kell, hogy valamit megértsünk s megértenünk, hogy Ítélkezhessünk. * A férfi önmaga teremti sorsát. A nőét a férfiú. A no szépségénél csak szorgalma szebb. A pénz még a nők között sem ismer barátságot. * A ki olyasmit vásárolgat össze, a mire f égető szüksége nincs, az nemsokára kénytelen lesz, azt is eladni, a mire égető szüksége van. Királynő és rabszolga az anya. Királynője a boldogságnak s rabszolgája a családi élet gondjainak és kötelességeinek. * Minden férfi keresi a boldogságot és küönös, hogy sokan nem a nőknél keresik. HÍREK. — Özvegy Majlath Györgyne, ki Esztergomba jövet heves influenzába esett, egy-két napi gondos orvosi kezelés után annyira megerősödött, hogy visszautazhatott a fővárosba. — Három királyok ünnepén Palásthy Pál a herczegprimás segédpüspöke pontifikál! a bazilikában s utána maga. a herczegprimás mondott háromnegyed óráig tartó szent beszédet. Csak néhány nap előtt mondotta újévi beszédét s alig néhány nap múlva már a másodikát tartotta meg. Nagy közönség hallgatta a lelkes egyházi szónoklatot, mely az aggastyán főpapot épen nem fárasztotta ki. --- Estély. Földváry István dr. a torna-egyesületi ja n. 11-iki vigalma rendezőinek vasárnap vidám hangulatú estélyt adott vendégszerető lakásán. — ESKÜVŐ. Doczi Ferencz iparos kedves leányát, Innál, feleségül vette Krechnyák Ferencz fiatal iparos, az ujabb esztergomi iparos generáczió egyik igen derék tagja. — Nászhir. Plichia Torkát a napokban vezette oltárhoz Huray Nándor muzslai dijnok. — Hölgyeink lapja. A torna-egyesület emléklapja valóban páratlanul kedves emlék lesz a maga nemében. Több mint harmincz hölgy irt bele aphorisinát, versel, tárczát. A legpompásabbau kiállított lapban harminc? előkelő hölgy autogram májával fog találkozni az olvasó, a ki nemcsak az aphorisiná.k tartalmát élvezheti, de az apró, gyöngéd, finom kéziratok jelleméből is sokat következtethet a szép I betüvefő-nőkre. Verset irt: Lévay SánI donié; tárczát: Szabó Gyuláné-Vinimer Irma. Aulogrammokat; adnak: Buda Aranka, Bnrián Irene, Büttner Róbertné, Elek Janka, FeíclHinger Blanka, Föld-, váry 1stvánné, Hajas Gabriella, Helcz Anna, Helcz Ida, Horváth Mariska, Ivanovits Béláné, Kainerstorfer Pistike, Kecskés Ilona, Krnplanicz Aranka, Mercz Etelka, Mezey Gizi, Mezey Jusztin, Munkácsy Sarolta, Müller Gyuláné. Niederm

ann Ágnes, Palkovits Lujza, Perényi Irma, Perényi Margit, Pisulh Izabella, Reviczky Arpadiii, Spiszár Jancsi, Szvoboda Cornél, Szvoboda Irma, Till mann Jolán és Vasadyné. Az Emléklap egyéb munkatársai csak monogramul alatt fognak megjelenni, pedig van köztük egy-két név, mely az irodalomban is jóhangzásti. Hogy az Emléklap minden izében hölgyeink lapja legyen, a rendezőség még arról is gondoskodott, hogy nyomdai kiállítása özv. Buzárovits Giisztávnétól s az autogrammok többszörösitése özv. Beszédes Sáudornétól származzék. — A szombati estély az idei farsang legsikerültebb elite-vigalmának ígérkezik. Carnel berezeg nemcsak az egész fiatalságot, de a legszebb leányok testületét is mozgósította, hogy diadala annál teljesebb legyen. A szépen díszített teremben óriási ernyők alatt fogják báli czikkeiket árusítani a jótékonyczéln bazár szép etárusitóuői. Lesz igen érdekes alkalmi Jap is, a melyhoz hasonló báli lap Esztergomban még soha s vidéken igen ritkán jelent meg. Az emléklapnak több mint negyven munkatársa van. Kiállítása a lehető legizlésesebb s ára mégis igen szerény lesz, ugy,Jhogy háromszáz példánya biztosan el fog kelni az estélyen, mert egyebütt ugyan hozzá férni úgysem lehet. Jónás Pali uj nótákat tanult be. A rendezőség legtöbb tagja kalotaszegi varrottas mellényben fog megjelenni^ a mi a hazai ipar ezen pompás special itásanak csak jó hírnevet biztosit Esztergomban is. Szóval a rendezőség mindent elkövet, hogy a szombati es-