Esztergom és Vidéke, 1890
1890-08-03 / 62.szám
nem ritkán Össze ütközésre is aktiak alkalmat. Ha az egyel eines gyűlés a most elmondottakat szem előtt tartva, az igényeket méltányolva, fogja megtenni •előterjesztéseit a kormányhoz, mi bízunk a kormányban, hogy az a méltányos kívánalmakat készséggel fogja teljesíteni s ha az meglesz, a nagy eszme — népnevelésünk ügyének felvirágozása, — meg fog testesülni. A küzdelem babért terem ! A népnevelők küzdelmeinek nem maradhat el jutalma! A meddő vita csak időt pazarol, de eredményre nem juttat soha ! Félre tehát a meddő vitákkal! Értsük meg egymást s válvetve törekedjünk a jót keresztül vinni, akkor és csak ugy lehet reményünk, ha egyetemes gyűlésünk eredményes íesnd, melyre hogy kartársaink minél negyobb számban jelenjenek meg, ez a mi óhajtásunk. GÁTI GYŐZŐ. Filloxerás szőlők felujutása. II. Már pedig, hogy a szőlő talaját a századokig egy helyen álló szőlőtőke s annak annyi sokévi termését, a nélkülözhetetlen növénytápokból, nevezetesen foszforsavból — értvén vízben oldhatót — majdnem teljesen kimerítette, kérdést uem szenvedett ; mivel a szőlőtalaj kevés vagy semmi trágyázásban nemj részesülvén, évenkint sokkal kevesebb nélkülözhetlen növényláp, nevezetesen foszforsav adatott vissza a talajának, | mint mennyi évenkint a szőlőtő és a természet által elvettetett, s igy a szőlőtalajnak a nélkülözhetetlen növénytápokat, kivált a foszforsavat illetőleg természetszerűleg jóformán ki kellett merülnie, ennek folytán a szőlőknek megbetegedni, nedvének megromlani, megül loxerásod ni kellett. A fent körülirt növényélettani törvényekből kifolyólag s azt a kétségbe vonhatatlan gyakorlati tapasztalati tényt tekintve: hogy a filloxera 60 — 75% homokot tartalmazó szőlőtalajban a szőlőt üein bántja, vagyis, hogy ott nem élhet, nem szaporodhat, életfeltételeit nem találja fel ; arra a természetes következtetésre juthatunk, hogy a filloxera ellen természetesebben s hathatósan védekezhetünk, ha a filloxera! keletkezésének az előbbiekben kifejtett okát elhárítjuk. Mert, ha ok nincs, okozat sem lehet, s ha az ok megszűnik, Önmagában megszűnik ; illetve nem állhat elő az okozat sem ; ez esetben a filloxera sem. Vagyis, ha szőlőtalajnnkat a nélkülözhetetlen növénytápokkal, különösen vizben oldható foszforsavval (superphosphnt, csont liszt, Thomasalak, gypsz, bükkfahamu, szaru* forgácscsal trágyázással kellőkép ellátjuk. Ha egyidejűleg trágyázás mellett a nevezett trágyanemekből, s porhanyó istállói trágya, kevés vasrozsda, mely I utóbbi alkatrész a szőlőlalajokban gyakran hiányzik, s az altalajban, csaknem! minden hegyi szőlőknél található apokahomokból keveréket állítunk elő s ebből a szőlőtő körül iy 2 —2 láb mély s 1—1% láb átmérőjű fészkeket csinálunk, melyek az immunus 60—70% homokot tartalmazó homoktalaj természeti, fizikai sajátságainak megfelelnek, akkor egyrészről szőlőtőkéinket a nélkülözhetlen s vizben oldható növénytápokkal, jelesül ; foszforsavval több évre gazdagon látjuk el, másrészről a szőlőtőkét oly talajba helyezzük, melyben a filloxera nem szaporodhat, életfeltételeit nem találja fel. Minihogy a filloxera peleit a szőlőtőnek a föld felszínéhez közel eső nyakára, a felső kéregbe szokta rakni (a földbe rakott peték nem életképesek) a szőlőtőt ugy kellene metszeni és kezelni, hogy a szőlőtőkének a föld felszíne felett legkisebb nyaka se legyen, mint a karikára metszett erdélyi mivé! ési módnál szokták s a szőlőtő utóbb emiitett részét pedig, azon tőkéken, melyeknek a föld szine felelt nyakuk van, minden évben kétszer : tavaszkor és ősz felé : a felső kérgüktől, melyben a fillokszéra petéi vannak, késfokával egészen a haucsig le kellene tisztítani, hogy az oda rakott peték megsemmisíttessenek és agyag, kevés mész és igen kevés porrátörf minimum és vizkeverékből készült kenőcscsel, a fenti módon megtisztított szőlőtő nyakai bekenendők, hogy a még netalán a külső héj le vakarása után is a szőlőtő nyakán maradt peték, levegőhez nem jutva megsemmisüljenek. Magától értetődik, hogy a szőlőtő nyakáról lekapart héjakat rakásba gyűjtve meg kell égetni. Hogy pedig a fészkek csinálásával, kevesebb költség és baj legyen és hogy a fészekbe kevesebb trágyát kelljen alkalmaznia, a sorokban egymástól 3 — 3Vs—4 lábnyi távolságban kell meghagyni s erdólyieseu karikára metszeni vagy Hoibrenk rendszerét követve, a hosszura hagyott vesszőket vizirányosan karócskákhoz kötni. Bzerény nézetem szerint a körülirott mód alkalmas arra, hogy kivált ha szőlőinket az iuftezi állás tói is kellőkép megőrizzük, hogy a szőlősg.rzda a filloxera melled is ne csak megélhessen de boldogulhasson. ELSŐ SZERELMEM. (Humoreszk.) Irta: KULIFFAY IZABELLA. (Vége.) Magda mindeneste az én vállamon sírt, mert Marossy nemcsak hogy elj nem jött, de feltűnően kezdett az átellenben lakó Lendlerékhez járni, honnan mindig áthallatszott a zongora hangja, melyet a házikisasszony, Mái esi irgalmatlanul megkínzott. Szegény Mag-] dus egészen szótalan, sápadt lelt, én pedig az ebédnél nem is mertem rápillantani. Restellem, hogy olyan jóízűen tudom fogyasztani a zöld babot, meg főt kukoriczát, mely kánt ami tekintetből gyakran jött az asztalra. Persze, hogy én aztán nem is voltam halavány, pedig hát én is boldogtalan voll am, de nagyon ! Egy délután a keríiházbau üldögéltünk. Magda varrt, csak néha rezzent össze, mikor odaát nagyon is vígan szólt a zene ; én meg mély gondolatokba voltam elmerülve. Épen azon tűnődtem, milyen nagyszerű az, hogy nekem titkom van, a mit senki sem sejt, midőn Magda megszólalt ! —- Ah Ella, ez iszonyú! — Mi ? — kérdem felijedve. — Hát nem hallod ? — szólt ő szeinrehányólag intve. »Sujt ;iz átok«, zúgott a zongora Málcsi ujjai alatt. — Iszonyú, sőt borzasztó, rettenetes, rémséges! — mondám borzadva. Szünet, mely alatt Magda önmagában küzdeni látszott. Aztán : — Ella! •— Mit, drága fekete liliomom? E megnevezést ón találtam ki Magdus számára az utóbbi időben s nem kevéssé büszke voltam rá. — Voltál már féltékeny valaba? — Én ? — N—u—uem! — Iíraz. el is feleitem. hisz nem szerettél még. De annyit olvastál, talán el tudod képzelni, milyen érzés lehet az? — Oh igen, képzelem!— mondám tulbiizgóan. - Nos hát — én nagyon féltékeny vagyok most. Ugy szorítja valami a szívemet s annyitéle érzés váltakozik benne, a mit nein tudok kifejezni ; pedig érzem, hogy akkor megkönnyebbülnék. Hátha te leírnád? - Magdus, ez dicső egy eszme! — s átszellemülve egy csókot leheltem homlokára. — Meglesz, megírom én í Nem telt bele egy negyedóra, már diadalmasan hoztam egy dagályos ömlengést »Hozzá !« Az egészre már nem emlékszem, de tudom, hogy rengeteg oh! és ah! szókkal volt megspékelve s ez a tétel : »a keserű féltékenység dühös ördöge tüzes karmokkal marczangolja szivemet minden harmadik, negyedik sorban előfordult s mindkettőnkre roppant hálást gyakorolt. — De különös az, — monda Magda, midőn már vagy fél óráig gyönyörködtünk művemben, — hogy te ennyire eltaláltad az én érzelmeimet? Ekkor már nem hallgattam tovább :: 7— A te érzelmeidet? — kiáltani felugorva. — Mondd inkább, hogy az enyémeket! Mert tudd meg, hogy én is szeretem őt az első pillanattól fogva, a mint megláttam. Hisz ő az ón várva várt eszményképem, regényhősöm, mesebeli királyfi um ! ! r- Ella ! —sikoltott Magda rémülten. A következő perezbeu már nyakán függlem s elmondtam neki mindent,, lelki küzdelmeimet, nagylelkű lemondásomat, a fogadalmat, nogy hallgatni fogok; nem is szólítani volna, ha uem látom, hogy ő is épen olyan boldogtalan, mint én. Végtére Magda annyira elérzékenyült, hogy zokogni kezdett &• meghatói tan fogadía el indítványomat, tudniillik, hogy egymásra soha se leínyünk féltékenyek, hintem LondleiMálcsira rá se nézzünk többé ! Én azonkívül még erősen föl tettetik magamban, miszerint Málesiu rettenetes boszut fogok állni ; erről azonban bölcsen hallgattam, ismerve Magda áldott jó szivét, szerintem: gyengeségét. Az alkalom uem váratott sokáig magár i. Közeledett a búcsú, mely egyúttal ittlétem utolsóelőtti napja volt. Az ifjúság kirándulást tervezett a közeli kis erdőbe, kint ozsonna s után na természetesen tán ez. Az indulás előtt egyszerre szörnyű prófétai hangulat A cicerone kezdetbea megütközött, későbben mosolygott, azután igy szólt: — Fogadjon velem, hogy ez a katalógus teli van sajtóhibákkal. Különben én magam is művész vagyok s ha épen nem híuának, be is bizonyítanám. A kedves szélhámos elillant, mert az egyik őr pályatársi rokonszenvvel figyelmeztette ót egy tájékozatlan uj csoportra, mely rögtön bevette a kitűnő szóböséggel és ismerethiánynyal kereskedő ciceronét. A megmentett Mayer rögtön táviratot fogalmazott haza, hogy miképen fogja már most dinasztiáját értesíteni a meghiúsított merényletről, a tönkretettturini utonállóról. Az olasz középilletek kívülről nem olyan mutatósak,, mint átalán a nyugateurópai paloták. Csak a legujabb középületek mutatnak kivül is valami luxust. Az olasz szereti a nyers tégla építést; a mi szemeink hozzá vannak szokva, vagy inkább romolva a malterlátványossághoz, mely köveket, sőt dombormüveket és szobrokat is hazudik egy lélekzetre. A turini középületek nagy része is vakolatlan nyers tégla építkezés. Conceptióikban rendkívül tanulságosak, stíljükben renaissanceok s kétségkívül többet mutatnak belül, mint kivül. Ilyen a turini királyi palota is, a Pallazzo Reale, mely előtt óriási moden disskurok állanak. A királyi család távollétében valamennyi lakosztályt meg lehet tekinteni; de sokkal becsesebb látványosságot nyújtanak az Armeria Reale gyűjteményei, melyek a királyi palota jobb szárnyában vannak. A királyi fegyvertárban nagybecsű világtörténeti ereklyékkel találkozunk. Egy egész terem csupa I. Napóleonnal van tele. Az olasz városok hódolati ajándékai Victor Emanuel számára akár egy egész külön múzeumra való matériát szolgáltatnak. Középkori lovagöltözetek teljes alakokkal, lóháton; rengeteg fegy verpyramisok és rongyos csataxászlók; régi római sasok és háború jelvények, I. Napoleon és Victor Emanuel kardjai, Savoyai Jenő harczi öltözete és lószerszámai mind igen tanulságosak és becsesek. A S. Giovanni Battistáról nevezett kathedrális templomokban leginkább megragadja figyelmüuket a királyi család kápolnája a főoltár fölött, honnan a palotába diszes márványfolyosó vezet. A kisebb renaissance templom egyébként, mint minden olasz templom síremlékekkel és tanulságos márványfaragványokkal van tele. Legpompásabb szoborcsoportja Turinnak Cavour enilékszobra. Cavour gróf turini születésű s diszes szülőházát márvány emléktábla jelöli. A nagyszabású szobormű, mint az olasz szobrok legnagyobb része, fehér márvány. Nagy téren, a Piazza Carlo Emanuelen áll s igy minden szépségében érvényesül. Dupré műve, 1873-ban készült s majd egy millió frankba került. Az olasz egység megteremtőjének a hálás Itália jobbjával polgári koronát nyújt, baljában kőlapot tart a következő híres mottóval: » libera chiesa in liberó stato«. Az allegorikus alakok köröskörül az Igazságot, a Kötelességet, a Politikát s a Függetlenséget ábrázolják, mint Cavour géniuszait. A doniborm(ívek a párisi congressust s a szardíniái csapatokat ábrázolják. Mayer ur ragaszkodása már a bógáncsét is megszégyenítette. A derék útitárs, a ki csak azért utazik, hogy utazhassék, uagyban emelkedett nimbuszában, midőn készségesen megajánlotta, hogy ő is velem tart Kossuth Lajos lakására. Kossuth Lajos nincs Turinban. Orvosai a Lago di Como enyhe vidékét ajánlották neki s Ő odament néhány hétre. De legalább meg kell tekintenem azt a házat, melyben a legnagyobb magyar lakik. A Via dei mille Turin egyik legszabályosabb utczája. Kossuth háza a 22. számú. A kétemeletes palota első emeletén lakik. Nyolcz-nyolcz ablakú s erkélyes épület, bolthelyiségek nélkül. Harmincznégy lépcső vezet Kossuth lakásához, melynek ajtajára egész egyszerű kis ovális sárgaréz táblán csak ez az egy szó van irva: Kossuth. A palota házmestere azonnal tisztában volt kegyeletemmel s visszatérőben meleg szavakkal kezdte dicsérni és magasztalni »Monsignore Koszut-ot«, a kit mindenki becsül és szeret Turinban s a kit minden magyar meg szokott látogatni. Azonközben elém rakta a tintát és a papirost, hogy megírjam azt. a mit megírni nem lehet s hogy papirosra vessem azt, a mire nincsen szó. Uemegett a toll a kezemben, mikor üdvözletemet leírtam s a házmester gondosan betette levelemet a többi közé. Nagy napipostája volt már akkor Kossuthnak. Számos franezia, olasz és magyar napilap érkezett, melyeket a házmester naponkint a kormányzó után szokott küldeni. Kossuth ablakai egy diszes parkra a Giardano Cavourra nyílnak, melynek közepén egy géniusz szobra áll, a mint bal kezében Cavour domborműves arczképét tartja s jobbjával magasra emelt pálmaággal int épen a legnagyobb magyar felé, ki szabad óráiban sokat szokott sétálni a. kies parkban. A legédesebb emlékektől ellágyulva tértünk vissza hotelünkbe, hogy különböző irányban folytassuk utunkat. Mayer ur azonban olyan gyorsan határozott, hogy szinte megijesztett. Eltökélte, hogy velem tart Genuába s mielőtt vonatra ültünk azzal rémitette meg rokonságát, hogy tengeii fürdőt vesz Columbnsz szülővárosában. Nagyon sok hamburgi Miatyánk szelídíthette meg a génuai öblöt, mire odaértünk, mert a tenger hullámai és szörnyű czethalai már legkevésbé sem áhítoztak a XIX. század vakmerő Jónásaira. KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. — Esztergomi emlény bucsujárólc számára. Három képpel. Ez a czime egy népies nyelven irott uj füzetnek, mely tót nyelven is megjelent, s hivatva van kalauzul szolgálni az augusztus 15-ére Esztergomba tervezett bucsuzarándoklat tagjaiuak. Az alkalmi imák és énekekkel ellátott könyvecske ára 10 kr. A Biizárovits-nvomda állította ki. VAJDA G. — Kerti zene lesz szerdán este a Fürdő-vendéglő nyári helyiségében hol a helybeli cs. és kir. katonai zenekar válogatott műsorral fog a hallgató közönségnek kedveskedni. — Aggasztó kolera hírek érkeznek Spanyolországból és keletről is.