Esztergom és Vidéke, 1890

1890-08-03 / 62.szám

szállt meg s kijelentem, hogy ma va­lami történni fog. Sejtelmem nem is csalt, csakhogy a dolog egészen más­ként végződött, m.nt én képzeltem. Eleinte minden jól ment. Mégozsonn;i előtt kezdtük a láuczot s én oly jól mulattam, hogy szinte hajlandó lettem kibékülni az egész világgal. De ozsouna alatt Málcsit balvégzete épen a velem szemközti helyre sodorta. Ő persze mel­léje ült s buzgón foglalkozott vele mindenféle tánczokra, minek következ­tében boszugondolataim ujait erővel feltámadtak. Málcsit harcz- vagyis tánczképtelenné kell tennem! De miként ? Megvan ! Tyúkszemére fogok lépni! A mint az asztaltól felkeltünk, rög­tön hozzáfogtam tervem kivileléhez. Az általános sürgés-forgásban melléje fu­rakodtam s csupa merő véletlenségből jól a lábára léptem. — Ah, bocsánat, nem láttam ! s ezzel a sápítozó Málcsit a résztvevő lel­keknek átengedve, Magdához siettem. De jaj ! boszum csak félig sikerült, az általam feltételezett tyúkszem való­ságban nem létezett, mert Málcsi kis pihenés után épp oly vígan tánczol, mint azelőtt. Hanem engem azért utóiért a ne­mezis ! »Ö« még nem kórt fel tánezra, a mi végtelenül bántott, bár nem akadályo­zottadban, hogy jól mulassak. Roppantul szerettem tánczolni. Végre látom felém közeledni, meghajtja magát előttem s én félholtan az örömtől állok fel. Egy világért; sem tudnók arczára tokinteui, szemeimet merően kabátjának legfelső gombjára függesztettem, már szinte iu­duluuk, midőn egyszerre iszonyú lökést érzek, fejem ellenállhatatlan erővel előre billent s orrom hatalmasan összeütődik az »Övé«-vel, hogy csak ugy szikrázik belé a szemem ! Egy mellettünk eltánezolui akaró pár botlott meg az egyenetlen talajon 8 egyenesen az én hátamnak repüli, mondhatom a legalkalmatlanabb pilla­natban. Ezt azonban csak később tudtam meg ; akkor nem tudtam egyebet tenni, mint nevetni, nevetni egész az oldal­fájásig. Nem is tánczol! am »Vele« egy lépést sem többé, az egészséges kacza­gás végkép kigyógyított boldogtalan szerelmemből. Mert kérem, hogy ábrán­dozhassam én olyan emberről, kinek az orra az enyémmel ilyen érzékeny össze­ütközésbe jött ! Csak azt resteltem, hogy Magda nem birt egy parányi komikai érrel sem ; a helyett, hogy jót nevetett volna, ré­mülten szalad oda s minden áron hideg vizes borogatást akart tenni orrainkra, a mi azonban szerencsére nem volt szükséges. Jószivü gondoskodása nem remélt hatást idézett elő. Marossy bíiu­bánólag lépett hozzá s pár lépésnyi sétára kérte fel, hogy tisztázza a köztük fenn­forgott félreértést, melyről mi sejtelem­mel sem bírtunk. Magda egyik »Jó barátnéja« pletykázott, mint az már szokás, hogy »konkolyt hintsen két szerető sziv tiszta búzája közé« (lásd: Petőfi) s ennek következtében járt Mál­csiókhoz daczból. Aztán egyszerre csak bemutatták magokat az ujongó társaság­nak mint : boldog jegyesek! Azóta szörnyű mód büszke vagyok az orromra, mert a mit a tömérdek regényíró nem tudott kitalálni, azt az én orrom egyszeri beavatkozásával töké­letesen rendbe hozta. Hauem azért megfogadtam, hogyha netalán még egyszer találok egy Ot s történetesen nyári kiránduláson tánczolni hí, megkérem, hogy legyen nagyon óvatos és tartsa magasan a fejét! A NÖKRÖL A NŐKNEK. A nő jogilag azon férfié, a ki őt s a kit ő jobban szereti életénél. * Nincs kétség az iránt, uagy dőreség egy férfiútól, a szerolom szenvedéseinek átadni magát. Minél általánosabban tetszik valaki, annál felületesebb a kedveltség. * A komoly elhatározás a legnagyobb kétségbeesésből egyszerre tűrhető álla­potot teremt. * Minél szenvedélyesebben szeret va­laki, annál nagyobb az erőszak, melyet önmagán el kell követnie, hogy az imá­dott nőt megszólítsa, vagy épen kezét megragadni merészeljen. * A lelki élvezetekhez és a szerelem­hez a magány szükséges, de ha ered­méuyt akarunk elérni a külvilágból ki nem vonhatjuk magunkat. * Nincs érdekesebb valami a szenvedély­nél, mert abban előrelátni semmit nem lehet s mert rabja maga is áldozatul esik ; ellenben nincs émelygősebb va­lami a túlzott udvariasságnál, a hol minden csak számítás. * Azok, a kik azt kérdik, minek az élet, azok, a kik átkozzák az életet, sohasem szerettek, vagy sokat szerettok. HÍREK. — Herczegprimásunk bajcsí nya­ralásából csütörtökön d. u. a személy­vonattal visszaérkezett székhelyére. — Uj puspok. Dr. Knauz Nándor apátkanonokot és a jeles törnónettudóst 0 Felsége czimzetes püspökké nevezte ki. A legfelsőbb kinevezést a hivatalos lap egyik legközelebbi száma hozza. — István bácsi beteg. Miként részvéttel értesülünk, az esztergomi káptalan népszerű nagyprépostja Majei István püspök és érseki helynök pár nap óta gyengélkedik. — Krotky JOZSet apatkanouok Ma­ria Valéria főherczegnő esküvője nap­ján — mint már jeleztük — a Buda­pest-belvárosi plobánia-templ'omban ün­nepi misét ós »Te Deumot« moudott, melyen a törvényhatósági és katonai hatóságok nagy számmal vettek részt. Mise után Gerlóczy Károly alpolgár­mester, Éberling és Forgó főv. bizotis. tagok kíséretében megjelenvén a sek­restyében* köszönetét fejezte ki Krotky kanonoknak az ünnepi mise végzéséért. — Fischer Colibne Ágost dr. esz­tergomi főszeutszéki jegyző cs. és kir. udvari káplánná neveztetett ki. — utveneves jumieum. Tiszt, stie­gelmayer Adorján Ferenez-rendi szer­zetes tegnapelőtt ülte meg szerzetes­ségének 50 éves jubileumát. 1840-ben lépett a szt. Máriáról nevezett Ferencz rendiek tartományába. Esztergomba 1866-ban jött s azóta városszerte köz­tiszteletben áll a derék »Andrian baesi«, kit különösen a gymnasiumi ifjúság tisztel s szeret. Jubileuma alkalmából távol vidékről is felkeresték tisztelői s az ünnepi lakomán nem egy pohárkö­szöntővei éltették. A derék szerzetest s ió »Adrian bácsiUAd inul tos an nos ! — Jubiláns plébános. M a n i e h Ágoston nagyoroszi-i esperes plébános mult hó 27-én ülte meg papságának ötven éves fordulóját. A messze vidé­ken ismert, köztiszteletben álló férfin 48 év óta plébános a uógrádmegyei Nagy-Orosziban. Tiszteletére a plébánia kegyura : Berciitőld Richárd gróf egész vidékre szóló fényes lakomát adott. — Halálozás, Gyurky Antal ismert nevű bortermelő ós gazdasági ííó, 72 éves korában elhunyt Dorogon, hová 1 pár év előtt költözött át kövesdi tuscu­lánurnából. 1858-ban indította meg a Borászati Lapokat, mely első ilynemű szaklap volt hazánkban. Ugyanakkor jelent meg Borászati Vegytana, mely az utolsó példányig elkelt s melyet né­metre is lefordítottak. Működése annak idején nagy figyelmet keltett : Szé­csenyi István gróf levelezésben állott vele, Deák is többször buzdította. 84­rossy Gyula, verset irt hozzá, mint a magyar borászat apostolához. Gazda­sági munkája több jelent meg még az' utolsó időben is ; csak néhány hó­val halála előtt jelent meg utolsó szak­munkája : Védekezés a fi11 oxera ellen. A szabadságharcában előbb a hon ti nemzetőrök parancsnoka, később Görgey parancsonisztje volt őrnagyi ranggal. Unokatestvére volt Madách Imrének, a költőnek; Gyürky Ödön dr., a buda­pesti kath. kör titkára, édes apját gyászolja benne. Aug. 2-án szálitották Folső-Szelénybe, Hontmegyébe, a csa­ládi sírboltba. — A Királykisasszony menyegzőjét a helybeli izr. község templomában is hálaadó istenilisztelettel ünnepelték meg egy alkalmi zsoltár és Kölcsey Hym­nusa eléneklése vei. — Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselő testülete Helcz Antal dr. polgármester elnöklete alatt csütörtökön, július 31-éu tartott, a tikkasztó hőség daczára eléggé láto­gatott közgyűlést, melyen a városi is­kolaszék, a pénzügyi bizottság, a szám­vevő és a főügyész jelentésein kivül különféle számadásokat, szabályrendeleti tervezeteket és háziügyeket tárgyaltak le. Ez utóbbiak közül különösen Ta­kács Géza főjegyzőnek abbeli kérvénye, hogy tartós betegsége következtében neki négy havi szabadságidő engedé­lyeztessék, idézett elo nagyobb vitát, mert ezzel kapcsolatban a főjegyzői állásnak helyettesítés utján való betöl­tésére vonatkozó tanácsi előterjesztés is beható megfontolás tárgyává tétetett. A főjegyzőt ugyanekkor Niedermann József eddigi aljegyzővel helyettesitte­lik, az aljegyzői állásra pedig folyó augusztus 10-óu lejárandó határidőről pályázat hirdettetett. Ugy halljuk, hogy többek között Kollár Károly ügyvéd­jelölt is aspirál. Mindenesetre kívána­tos volna, hogy az aljegyzőség jogvóg­zett emberrel töltessék be. — A IV. egyetemes tanitógyülés, mely aug, 20 és 21. napján (artatik meg Bpesten, rendkívüli látogatott és tanulságosnak Ígérkezik, s mint halljuk azon szép számmal készülnek részt venni helyi és környékbeli tanítóink is. Bő alkalmuk lesz tanítóinknak a gazdag tankönyv ós I ausserk iái liláson és minta­iskolában hasznos tapasztalatok szerzé­sére is, melyet majdan működésük köz­ben értékesíthetnek. - Búcsújárás Esztergomba. Csól Máté hajdani birodalmából a kies Má tyás földéről mintegy 3000 bucsuí fog érkezni városunkban e hó 13-ái Nagyboldogasszony ünnepén, hol a Ba úlikában a már megállapított programú szerint egész nap ájlatosságukat vég Kendik. Ez alkalommal a restaurált éí elkészült szt. István vértanú kápolw is meg fog nyittatni, úgyszintén a fő templom kincstára s a föld alatti szt István király-kápolna is. — A vihnyei fürdőben, hol jelen­leg városunk előkelő szépeiből Fiedler BVenczné, Pisuth Mariska ós Amália, továbbá özv. Perényi Henriknó leányá­val Irmával, Helcz Anna, Mes/éua Kálmánné, Ivanovics Bóláné, Frey Fo­renezné s még többen időznek, nagyon víg élet folyhatik, a mennyiben a fürdő­vendégek saját kebelükből műkedvelő iársaságot alakítottak, mely kellemes esték rendezésével élénkité a fürdői életet. A napokbau is változatos mű­sorral hangversenyt rendezett, melyen Perényi Irma k. a. népdalaival egészen elragadta a nagy igényű közönséget. — szent Laszio varosa ÍN agy várad közönsége elhatározta, hogy a szent királynak szobrot fog emelni. Vájjon Szent István városa, Esztergom, mikor tesz már valamit nagy szülöttének em­lékére ? — Állandó színhazat építtet Nagy­Kanizsa városa. A diszes színház épí­tésére eddig 29 ezor frt készpénz vau együtt. »A városi takarékpénztár* nyolezezor, a »megyei takarékpónztár« pedig tizenkétezer forint ajándékössze­get irt alá. A város maga, egy nagy telek kisajátításán kivül, meg uem ha­tározott ideig évenként 1000 frtot tesz folyóvá. Az építés többi kölségeit rész­vények alapján fedezik. — Módok : miként építtet diszes állandó színházat más vidéki város. — Helyi irodalom. Szellemi szi­porkák. Eredeti élezek, ötletek, szelle­mes szójátákok, adomák, kedélyes gra­tulációk, dedicátiók és fel köszöntések gyűjteménye János deák irodalmi ha­gyatékából. A csinos kiállítású füzet a napokbau került ki Tábor nyomdájá­ból ; mozaikszerű tarka gyűjtemény, melynek minden darabján meglátszik a kedély csillogása. Ára 25 kr. — Gyászéneke k, népies alkalmi búcsúztatók rom. kath. kántorok és kán torjelöltek gyakorlati használatára, irta s eredeti dallamokkal ellátta Gor­ley Mátyás, verebélyi kántortanító. A Buzárovits czég kiadása. Oly vidékeken, hol a búcsúztatás még divatban van, alkalmas mintául fog szolgálni a kán­toroknak, a kik a terjedelmes kötetet olcsó áron 1 frt 20 kroíi m^gszerez­fletik — A »Köny vészeli Lapok« negyedik száma megjelent. Kiszlingstein Sándor helybeli könyváros bibliographia vállalata baszuos szolgálatot tesz nem csupán a nagyobb könyvtár tulajdono­soknak, de minden könyvtárnak is az ujabb irodalmi termékek pontos fel­sorolása és érdekes irod. híreink össze­állításával. Előfizetési áóa egész évre egv forint. — A kis dunai Vidra alapos kuta­tás daczára nem került elő. Megnyug­tatásul közöljük ez ujabban szerencsés fordulatot. — Találtatott f. hó 2-án d. u. 3 órakor a Széchenyi-téren Polenat Alois névre szóló hat drb. bizonyítvány (Abkehrschein) kőszónbányákban telje­sített fejtőmunkálatokról. A tulajdonos kellő igazolás mellett átveheti azokat lapunk kiadóhivatalában. — «pi uactyuK. iíutnuuu . »Ü. uiuua az öreg kornak jelképe. Találja az em­ber fákon, háztetőkön, sőt még a vén kecskék fején is. Im tehát Paulina, jelképilog hogyan neveznél egy oly öreg férit, kinek fejét az ősz haj mohához hasonlóan fedi? .— P.: »Vén kecs­kének.« KKIiKiiAH HZIflKKIíS'/.TŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. * Valódi Hollfeld-féle rnmburgi-, szepesi házfonatu-, irrországi- és minden­féle kitűnő minőségű vásznak és kana­vásznak, Schroll-féle chiffonok, minden szinű paplanok, ágy ós asztalterítők,, esőernyők, ruliakelmék és még sok min­denféle áruk eu parthie megvásárlás következtében a legolcsóbb árért kap­ható Schoiber Rezső és Társa uri és női divatáru czógnól Esztergom Szé­chenyi-tér gyógyszertár épület. Ugyauitt kapható a világhírű drezdai Bergmaun­féle szeplő elleni liliomtej szappan 45 kr és a legkitűnőbb gyártmányú liliom arezporok igen jutányos árért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom