Esztergom és Vidéke, 1890

1890-01-12 / 4.szám

akarta az utóbb felvett jegyzökönyvet hitelesítőin, ha ezen egész eljárás híven leíratik, mire ébredtünk ? Annak nyilvánítására, hogy a jegyzőkönyv hiteles akkor is, ha nem képviselő testület kiküldöttje, hanem ha mások t. i. jegyző s alríök aláírják. Már most legyen kegyes az olvasó i téléi et hozni, hogy midőn a dömösi jegyző nem általunk választatott, hanem helyettes, a biró ur az utóbbi törvények szerint épen nem a képviselők jelöltje, a főbíróé ; a jegyzőkönyv pedig hiteles, ha az elnök biró és a jegyző aláírják vájjon mikép lehet a képviselő-testület határozataiért felelős ? Vájjon ezen eljárás mellett t. i. ha nines szükség a képviselő-testület által kiküldött hitelesítésére mit mindent reá nem foghatnak a képviselő-testületre? Azt véltük, hogy majd ellenőrködést gyakorolhatunk azok felett, melyek a közgyűléseken kívül intéztetnek el, és pedig oly formán, hogy a megye által kiadott irányelveket megalapító szabályrendeletek érielmében (III. fej. 6 §. o.) ellenőrző bizottságot alkatunk és ezt jóváhagyás végett felterjesztjük. Megalkottuk a szabályrendeletet, de ez a törvényrendelete ellen (1886. XXIL 64. §.) sem helybenhagyva, sem elvetve talán felterjesztve sem lett, ekkép legszebb fogunktól az ellenőrködéstől vagyunk megfosztva. Azt halljuk, hogy más községekben ezen szabályrendeletek régóta közkézen forognak. Azt véltük, hogy a volt úrbéreseket megnyugtathatjuk, midőn számban mintegy negyvenen összejöttek a végett hogy intézkedhessenek jogaik s tulajdonuk felett, nevezetesen az erdő, kőbánya, vadászati jog legújabban a községi italmérési jog váltsága felett. Csalatkozunk. Mind e mai napig jogaik, vagyonuk betáblázva nincsenek ; ezek felett nem intézkedhetnek s kénytelen a képviselő-testület felhatalmazás nélkül intézkedni s felelőséget vállalni olyan tulajdon felett, melyet jogtalanul kezel. Azt véltük, hogy midőn a jegyző s biró közbenjárására a volt úrbéresek! vadászati joga az alispáni hivatal állal' helybenhagyott bérlőtől elvétetett és másra ruháztatott az eddigi bérlőnek névaláírásával és mire hajlandó volt és hajlandó most is beleegyezésével! fog megköttetni az nj szerződés, Csa-| lat köztünk. Rá fogták a volt bériőrei azt, mit ez magasabb tekinteteknél fogva szabad akaratból jogával élve vélt teljesiíendó'uek. Most méltán kérdi Vitéz Lajos a volt bérlő : mulassák elő lemondását saját neve aláírását? Mit szóljunk arról, hogy az elnök mult év legvégén, még a tanácskozás el sem kezdődött már is azzal köszöntött be a képviselők előli : hogy a korcsmai bűztől gőzölgő fejekkel ne jöjjünk tanácskozni, mert ő feloszlatja a gyűlést. Már minthogy senki közülünk ittas nem volt, minthogy előtte senki sem emelt egy szót sem, mert, az elnök volt ki legelőször felszólalt; minthogy továbbá már elébbi közgyűlésben azért; nehezteltek a képviselők, mert »korcs-1 mából jöttéknek* »tisz!esség nélküliek-. nek« s »hordároknak* ©zimeztelteki méltán czélzaíosnak szándékoltnak to-} leintették az elnök jelzett kifejezését;

: nem is kellett a közgyűlést szétoszlatni j mert mindnyájan elhagytuk a termet.; Nem akarjuk a biró érdemét kiseb-j biteni, midőn inkább korcsmáros, mint; elnök kívánt lenni és ha mindjárt megj akar is válni székétől, elegendő oknak! nem véljük, nem tekinthetjük arra,; hogy az egész képviselő-testületet bánta! mázhassa. Nedeczky Gráspár, Vitéz Lajos, tv biró. Tóth Bálint, Greff János, Szabó Károly, . Zöld József, Vitéz János, Nagy Ferencz, Cseh István. A győri kamarából. ív. Mindezeíi a gyakorlati életből merített eszmék móltatása nélkül a tökélyt megközelítő igazságszolgáltatást képzelni nem lehet, mindezt pedig a javaslat tökéletesen perhorrescálja, sajnos, hogy ebből következtetve mindezt a reformirány is tökéletesen figyelmen kivül hagyni Ígérkezik. Szerintünk ugy a keresetnek, mint a fizetési meghagyás elleni kifogásuk rendes és sommás eljárásban (20 frton felül) írásban beadandók, illetve indokolandók lennének és ezek két példányban beadására az ügyvédi kényszer volna behozandó, melyeknek első példánya okvetlen a bíróságnál volna hagyandó. Ez uton lehetne abban a helyzetben ti főtárgyalás napján a biró, hogy az ügyet ismerné, a tárgyalást vezetni tudná, nem tapogatóznék és érthetetlen kednék a peres felek hátrányára, a jegyzőkönyv selejtes, esetleg önkényes fogalmazásának nem esnék áldozatul annyi ügy, nem lenne a rengeteg feloldás, rendelvény, hanem lenne alapos szabad, a bírói önkény és belátás által nem vezetett, nem nyűgözött szabad védelem mellett közvetlenség és szóbeliség. Nem nehéz volna ezen keretben az eljárásnak egyszerűsítése és gyorsítása, melyre nézve indítványok tél ele ezen bírálat keretén kivül esik. Mig hozzáteszszük, hogy a íárgyilag merőben alaptalan kifogást levő éppen ugy, mint a keresetet indító nem birjságoiható, hanem bírságolandó lenne, l hogy továbbá a jogilag merőben alaptalan pert indító esetleg merőben alapItahin kifogásoló ügyvédje is, nem bírságolható, hanem bírságolandó lenne. Ennek kapcsán, mint fennebb jelezi lük, a végrehajtási ügy végreiiajtói I intézmény helyesen szervezendő volna, |a végrehajtás foganatosítása a bíróság ; ügyköréből kiveendő volna, mi áltat a i végrehajtások is biztosabbá és olcsóbbá j volnának tehetők, a bíróság terhén ; rendkívül könnyítve lenne s esetleg a i kincstári végrehajtások is ez intézmény 'keretébe bevonhatók lennének, mely lényeges reform az államnak nemcsak i ga zságszo 1 gál t at ásí, hanem fin ancziál is érdekeit is alkalmas lenne jelentékenyen előmozdítani. Ilyen vagy hason, de elvi alapon nyugvó és lenyes horderejű perel látási és végrehajtási rendszer változtatásnak i volna értelme s ilyen vagy hason, az igazságszolgáltatás menetének lényegébe vágó reformtörekvéseket örömmel üdvözölnénk még akkor is, ha azok az ügyvédek elfoglaltságának mérvét kevesbítenék s az általános igazságszolgáltatási érdekeknek feláldoznák is s szívesen lemondanánk a jelenlegi több nem érdemleges, időrabló és munkaszaporitó teendőkről, de viszont elvárnánk a törvényhozástól, hogy főleg az ügyvédi teendők kevesbitése esetén, az érdemleges ügyvédi munkát hasonszerüieg a közjegyzőkéhez tisztességesen díjazza, a díjukat lehetőleg az összeg mérvéhez képest méltányosan szabályozza, a bírói önkény és kegyoszfogatás határait korlátolja, ám az ügyvédi túlkapásokat kegyetlenül torolja meg, de az ügyvédi állást az azt megillető polezra emelje, nem az ügyvédi kar, hanem az igazságszolgáltatás jói felfogott érdekében. A javaslatban az ügyvédi képviselet ha kifejezetten nem is, de tényleg kí van zárva, a jogkereső közönség kényszerítve van az igazságszolgáltatás érdeke ellenére az ügyvédi segély mellőI zésére, fel hatalmazta tik bárki, nemcsak I saját maga, hanem neje, testvérei, sógorai, sógornői, gyermekei, vője, menye, gazdája helyett meghatalmazás nélkül eljárni, biztosíttatván részére a képviseleti dij és még f<ílhatalmazás esetén sem lévén megállapít ható az ügyvéd részére még saját fele ellenében sem költség, holott okszerű perrend-szervezetfel az eddigi költségekhez viszonyítva az ügyvédi költségek általában kevesbitheíők lennének. Farsangi levél. (A torna-egyesület thea-estélye jan. 11-én) Az egész fiafaisrg ogyesüit Halifax és Daruéval zászlói alatt a tornaegyesületi tpeaestóly kitűnő sikeréért. Husz hölgy kereskedett s harmincz fiatal ember rendezkedett. A dúsgazdagon díszített teremben a belépő az ablakok előtt öt sátrat, az ajtótól jobbra, balra kettőt s külön még egy sátrat talált. Valamennyi kékkel, pírossal és fehérrel díszítve. Minden sátorban fehér asztalkák s az asztalkák előtt a következő jótékony kerésl/edőnők: Az egyik nagy sálorbau Mozey Gizi konyakot, Niedermanu Agnes benediktinert, Mercz Etel chartreust és Perényi Margit pezsgőt kínált. A másik nagy sátorban Pisuth Iza pezsgőt, P'eichfinger Blanka hideg fölszelteket, Helcz Ida szomorodui aszút és Keinerstorfer Pistike sonkás szeleteket adott. Az első kis sátorban Perényi Irma virágokkal és Kruplanicz Aranka borral kedveskedett. A második kis sátorban Buda Aranka szivarjai és Palkó vi ch Lujza cz iga rétijei fogylak. A harmadikban Elek Janka theájának és Horváth Mariska süteményeinek volt nagy keleté. A negyedikben Tillmaim Jolán narancsait és Munkácsi Sarolta w'loncukorkáit fogyasztotta a jószívű tdakozók tömege. Az ötödikben Helcz Anna és Szvoboda Kornél tréfás bazárját érte gyors végeladás. A külön Báli Emlék-lapot Hajas G-abétól és Spiszár Jancsitól kapkodta a közönség. Szóval a bazár rendkivüc nagy élénkBégnek örvendett s a sátrakat nem Bgyszer valóságos ostromok érték Halikedés előmunkálatainak továbbvitele a végleges megalakulásig. Az alapszabályoknak 1889. máj. 8-iki kelettel, 300i4

/7 belügyminiszteri szám alatt történt megerősítése és egy 1889. jun. 22-én s folytatólag okfc, 9. tartott előzetes választmányi ülés után, 1889 okt. 27-én megtartott közgyűlés az ideiglenes elnök, titkár és pénztárnok jelentéseinek, valamint az alapszabályok megerősítésének tudomásulvételét követőleg megválasztotta három évre a tisztikart s a harmincz tagu választmányt, az alapszabályok értelmében erre bízván a szakosztályok vezetését. Ezen tudományos és társadalmi téren legkiválóbb fér fiaink szép számának és széles körök általános érdeklődését tanúsító nagy s díszes közönségnek részvétele mellett lefolyt közgyűlés kimagasló momen-, tornait: az elnöki megnyitót és Jókai. Mór-' nak részben kegyeletes megemlékezést, részben pedig a társulat programmjához szóló, ép oly szellemes, mint amily magvas megjegyzéseket tartalmazó beszédét, nemkülönben a titkán és pénztárnoki jelentést egész terjedelmökben közli a társulati folyóirat alább említendő első száma; mig a választások eredményéiül a társaságnak ugyané szám végén közölt szervezete nyújt áttekinthf'CÓ képet, a melybuu az ideiglenes tisztikarhoz képest csak az a változás történt, hogy az időközben a társulati Értesítő szerkesztőjéül kiszemelt Réthy helyét a jegyzöségben dr. Katona L. tölti be. Itt e közgyűlésnek csak fontosabb mozzanatáról kell számot adnom. Ezt teendő, szó szerint idézem a jegyzőkönyv illető j pontjait: ? Jókai beszéde után az elnök [bemutatja a közgyűlésnek Dr. Berzeviczy j Albert vallás- és közoktatásügyi államtitkárt, ki a fontos államügyektöl visszatartott miniszter képviseletében jött el, hogy átadja a társaságnak a minister üdvözletét s tolmácsolja ő exeiájának e nagy fontosságú feladatok megoldására hivatott társaság iránti érdeklődését, a melynek a miniszter tettekben is óhajt kifejezést adni. A közgyűlés az államtitkár ur e nyilatkozatát örvendetes tudomásul veszi s az elnök indítványára elhatározza, hogy ugy a vallás és közokt. miniszter ur ő exeiájának, mint az államtitkár ur Ő méltóságának legmelegebb köszönetet szavaz a társaság iránt tanúsított érdeklődésük és a hazai ethnographia ügyének támogatására vonatkozó szándékaiért.« M. évi november 2-án tartott első ülésén a választmány a titkár ajánlatára elhatározta, hogy a társaság hivatalos közlönyét még ez évben megindítja és szerkesztőnek Dr. Réthy Lászlót kéri föl. Az elnöknek az alapszabályokra hivatkozó előterjesztésére Herrmann Antalt bízza meg a választmány a társaságnak a kölfóld előtt oly módon leendő képviseletével, hogy a nevezett saját nemzetközi szakfolyóiratában havonkint egyegy ivet szánjon a társaság hivatalos közleményének és munkássága ismertetésének. Ugyanez alkalommal szervezte a választmány a társaság alapszabályaiban megjelölt szakosztályok legnagyobb részét, egynehánynak megalakítását személyi okokbó későbbre halasztván. Az illető szakosztályok elnökeit és előadóit ismét -a társaság folyóiratának I. füzete végén közölt szervezetban találja az olvasó. November hó 16-án délután 5 órakor tartotta a társaság a M. T. Akadémia heti üléstermében első felolvasó ülését, a következő napirenddel : 1. József főherczeg dolgozata a czigányokról, (bemutatja P. Thewrewk Emil) ; 2. Török Aurél előadása az anthropológiáról . 3. Herrmann Antal felolvasása a hazai ethnographia tárgyai számára alapítandó múzeumról. A felolvasó ülést követő választmányi ülésen tudomásul vétettek mindenekelőtt a már szervezett szakosztályok elnökei- és előadóinak megbízásuk elfogadását közlő nyilatkozatai. Ezután a titkár előterjeszti a társulati folyóirat terjedelme, beosztása költségeire vonatkozólag a szerkesztővel együtt kidolgozott szervezetét, a melyet a választmány, a költségeket valamint a társaság egyéb kiadásaira nézve még szükségessé válható intézkedéseket illetőleg a jövő évi közgyűléstől nyerendő indemity reményében elfogadván, határozatképen kimondja, hogy havonkint három ívnyi terjedelmű s egy évfolyamban tiz füzetből álló magyar nyelvű szakfolyóiratának 1000 példányban leendő nyomatása iránt az elnök, titkár és szerkesztő kössék meg Horny ánszky Viktor könyvnyomdatulajdonossal az egy évre szóló szerződést. Ugyanez ülésen még (Herrmann Antalnak imént tartott felolvasása kapcsolatában) az ott fölvetett indítvány tanulmányozása, ennek alapján a választmány elét erjesztendő véleményes jelentés kidolgozása és a további szükséges lépések megtétele végett egy külön bizottság küldetett ki az ethno- : graphiai múzeum ügyében. E bizottság, a melynek tagjai Xantus János elnöklete alatt Török Aurél, Herman Ottó, Herrmann Antal, Pápay Károly és Szendrey János, — 1889. decz. 19-én Huufalvy Pál és az összes biz. tagok jelenlétében tartotta első ülését. Ez ülésén a múzeum szervezésének irányelvei és a kiviteli módozatok főbb pontjai megállapittatván, Hunfalvy Pál és Herman Ottó vállalták el a kultuszminiszternek e tárgyban benyújtandó memorandum szerkesztését. Ugyancsak Herman Ottó legközelebb a képviselőházban is fel fog szólalni az ügy érdekében. Az 1889 decz. 7-én tartott második felolvasó ülésén Charles G. Lelandnek, az angol ezigány-társaság elnökének a folklore jelentőséget s hazánknak a néprajzi tudomány javára értékesítendő adatokban való rendkívüli gazdagságát élénk színekkel ecsetelő levele került felolvasásra, a mely után Pápay Károly számolt be Munkácsy Bernát társaságában a szibériai vogulok közt tett tanulmányútja ethnographiai eredményeiről, bemutatván egyúttal a helyszínén gyűjtött nagybecsű néprajzi tárgyakat s vogul typusokat és népéleti jeleneteket ábrázolófényképeit. Harmadiktárgyul Szendrey János ismertetett egy mult századi népdalgyűjteményt, a melynek egyes még kiadatlan darabjai flgyelmetjérdemelnek. — 1890. január 1-én végre megjelent a társulat folyóiratának első száma, amely 68 lapra jerjedó dus és választékos tartalmával bizonyai a a legtágabb körben fel fogja ébreszteni a néprajzi tanulmányok és a velők" foglalkozó fiatal társaság iránt az érdeklőé dést. A szép kiállítású füzet mjndenesetr