Esztergom és Vidéke, 1890

1890-01-12 / 4.szám

fas nem egyszer melegen megszorította, ezért a jó gondolatért Carneval lierezeg 1 koliégja kezét. A gnirlandokkal, tornaszerekkel, vi­lószerekkel, illatos szalón-szök ők úttal, veloeipeddel, de mindenekfölött váro­sunk legszebb hölgyeivel díszített nagy­termet kétszáz gyertyalángja világította. A sátrakat móg szines lampionok óke­siteíték. A jelen volt női közönség névsorát a következükben állítjuk össze: Babinszky Eleknó, Buda Jánosné és Aranka, Bodnár Gyuláné és Sarolta, Drágói Liviuszité, Brunner Ferenezné, Etel Janka, Dr. Feichtinger Sándorné és Blanka, Dr. Földváry Istvánné, Frey Ferenezné, Hajas Simon né és Gabi, Dr. Helcz Ania!né és Ida, özv. Helcz Jánosné, Helcz Anna, Horváth Mariska. Hulényi Etel, Kainerstorfer Pistike, Kruplanicz Kálmánné, és Aranka,, Kuz­mics Miksánó, Lieb Fanny, Mercz Im­réué és Etel, Mezey Dénesué Jnszta és Gizi, Munkácsy Kálmánné és Sárika,! Mészáros Károly né, Müller Gyuláné, I Niedermanu Jánosné, Niedermann Ágnes, I Palkovics Alajosnó és Lujza, Perényr Henrikné és Inna, Pisuth István né és! Iza, Rónay Inna, Setét Antal né, Si-j moncsics Dezsőné, Spiszár Jánosné és! Jancsika, Szabó Grvuláné, Szvoboda Ro­mánné és Kornél, Takács Olga, özv. Till mann Károly né és Jolán, Vancsó Kornél, Vancsó Gyuláné, Vasady La­josáé, özv. Weisz Gézáné. A sátrakban minden várakozást fe­lülmúlt a kereskedés sikere. Egy-egy virágszálórt, melynek szabott ára, volt, szabad atlan összegek kerültek Hali fax perzsel vébe. Egy pohárka italért senki sem sajnálta a legbizonytalanabb össze­get, meri, olyan szépen kínálták, hogy csakugyan megérie testvérek közölt is. A festői csoporiok valóságos ész­té rgo m i e I i t e - k ö zö n s é g ü n k e t m u t atták be. Tiz elŐit végződött a bazár, mely­nek eredménye minden várakozást, fö­lülmúlt. Az esi jövedelme körülbelül hétszáz forint, a mi nagy szó Eszter­gomban, hol a farsang ritkán egyesit ennyi jószívű adakozót. Az úttörő példa mindenesetre meg­marad ezentúl is az esztergomi farsango­lásban. A pompásan díszített teremben tro­pikus hőség uralkodott, a mi azonban legkevésbé sem lankasztotta a hangu­latot. A rendezőség mindent elkövetett a ngalom reputácziója érdekében s már ívek óta nem történt, hogy a fiatalság ÍÖZÖS ezé Hal s közös eszközökkel ilyen azép harmóniában tudott volna egye­sülni. A második négyest tizenkettő után legyvonuyolcz pár tánczolta. Jónás Pali nótáival elejétől mindvégig ügyesen cse­lekedte, a mi szintén emelte a siker hangulatát. A tornaegyesület mulatsága után a többi farsangi vigalom már nemcsak sor­rendben nem lehet az első. HI It EK. — Ki lesz az uj székesfehérvári püspök? Sieiner Fülöp jiraelatus ka­nonok székesfehérvári püspökké kine­vezletését a hivalalos lap egyik leg­közelebbi száma fogja, közölni. — Eltaraút emüer. Testben leiek­ben kimerülve az élet terhétől, egy derék, tevékeny öreg örökre lehunyta szemeit, s haláláról a következő gyászjelentést ad­ták ki : Alulírottak fájdalomtolt sziv­vol jelentik a szeretett atya, após és nagyapa id. Buzároviis Nándornak jan. 10-én esti 10 órakor, életének 74-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után végelgyengülésben történt gyászos kimultát. Hült tetemei jan. 12- én d. u. y 2 S órakor fognak a kir. városi sirkertbeu a családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Az en­gesztelő szent miseáldozat pedig a szab. kir. városi plébánia templomban jan. 13- án d. e. 9 órakor f<>g a Minden­hatónak bemutattatni. Esztergom, 1890. jan. 11-én. Az örök világosság fényes­kedjék neki ! Buzárovics Terézia férj. Selem Jánosné. Buzárovits Sarolta férj. Kiszlingstein Sándorné, Buzárovits Ma­riska, Buzároviis Szidónia, Buzárovits Anna, ifj. Buzároviis Nándor, Buzáro­vits Paula férj. Zsolnay Jánosné, gyer­mekei. Özv. Buzárovits Gusztávné szül. Grloger Riza menye. Selem János, Kisz­lingstein Sándor, Zsolnay János vejei. Buzárovits Margit, Buzárovits Auguszta, Kiszlingstein Vilma, Kiszlingstein Riza, Kiszlingstein Matild, Kiszlingstein Gusz­táv, Kiszlingstein Ernő unokái. — Néhai Pap Teréz, a volt pol­gármester elhagyatott nővérét Hütt Miklós családja sok jóval látta el; de a temetést mégis Lencse Mihály ren­dezte a ki a szegény öreg nő házbérét is fizette. Ezt, küldöttek be hozzánk egy múltkori újdonság kiegészítésére. — Reviczky Gyula korán elhunyt alegorvendetesebb jele és bizonyítéka annak, hogy az ethnographiai és etimológiai bú­várlatok máris életrevaló szervezetben mű­velhetők hazánkban, amely ekként elég hamar versenyre kelt a külföld párhuzamos törekvéseivel. A mutatványszám egynémely a kezdettel járó alaki fogyatékosságát le­számítva, mindenkép kiállta a kritikát. Tar­talma első sorban az első közgyűlés fent­érintett tárgyaiból, részben pedig az első két felolvasó ülésen tartott s imént elsorolt előadásokból s ezen kívül a szerkesztő Dr. Réthy Lászlónak a székelj kérdés eddigi irodalmát bíráló értekezéséből áll, a mely a kritikai részt követő uj elméletével át­hidalni s elfogadhatónak látszó magyará­zatban egymással öszbangba hozni igyekszik az eddig merev ellentétbe állított tényeket. Továbbá közli a társaság eddigi történetét visszatükröző jegyzőkönyveket, a melyekből ez ismertetésünk adatait merítettük. Ezeket a vegyes közlemények nem egy terméke­nyítő hatásra hivatott velős megjegyzése, végül pedig az irodalmi rovat s a társaság szervezete és a tagok jegyzéke követi. Ebből kiemeljük, hogy az alapítók szám máris 16, mig a rendeseké megbaladja a félezret, a mi kezdetnek ugyan igen szép, de tekintve a társulat tanulmányainak ugy felette fontos, mint közérdekű voltát s a rendkívül alacsony, évi 3 forintban meg­állapított tagsági dijat, érthetővé teszi a füzet boritékán olvasható felhívást, a mely tagok gyűjtésére buzdit. Reméljük, hogy e felhívásnak foganatja is lesz s hogy a tár­saság ez év végéig legalább ezer tagot fog zászlaja alá toborzani, a mivel biztosítva lenne üdvös működésének anyagi feltétele s lehetővé válnék, hogy folyóiratán kívül néprajzi művek kiadása és tárgyak gyűjtése [ által is megközelítse legszebb várakozásokra jogosító programmját. Nem fejezhetnők be ez ismertetésünket méltóbban, mint ha Jókainak a társaságot üdvözlő lelkes be­széde végszavaival mi is szivünk mélyéből óhajtjuk, hogy derék folyóirata folyton emelkedő szellemi és anyagi sikerével együtt ezen a haza összes népeit nemes kultur­munkára egyesítő s társadalmi terén is nagyra hivatott társaság »éljen és virujon a népek életével elmulbatatlanul!« — Feichtinger Sándor dr. fiumei pénzügyigató helyettes a magyar bűn­vádi eljárás törvényjavaslatát ismertette a párisi Bulletin de la Société de Le­gislation comparée egyik mult évi fü­zetében. A tanulmán' most külön le­nyomatként a következő teljes czimmel jelent meg: »Note sur le projet de [code de procedure pén ale hongrois d'aprés le travail de M. J. de Wlassies intitule Le projet de loi sur la proce­dure pénale hongroise par M. le Dr. A. Feichtinger de Baranya-Nádasd sous-directeur finances, a Fiume. Paris, F. Piehon. 1889. A tizenegy lapra terjedő külön lenyomat ára ötven cen­times. - A polgári Olvasókör rendes évi közgyűlését e hó 19-én d. e. 11 órakor* fogja saját helyiségében megtartani, T kitűnő költőnk síremlékére Bárt fay Géza a Pesti Hírlap tudósítója huszonegy forintot gyűjtött Esztergomban. — Fiatal Öngyilkos. Tauber (Tábor) Sándor párkányi születésű fiatal jog­hallgató Budapesten rossz társaságba keveredvén, nemcsak szép havikeres­ményót verte el, de vizsgálatait sem volt képes eredményesen lerakni. Csak a napokan bukott el a vizsgálatokon s minthogy minden oldalról nyomták a hitelezők s elszegényedett szülőire Pár-, kányban nem számi ihat ott, elhatározta, hogy öngyilkossággal szabadul meg! gyötrelmes jövőjétől. Három lövési irányzott önmagára. Az egyik revolver­golyó halántékába, a másik mellébe, a harmadik szájába fúródott, do nem okozott rögtön halált. A men tő-egye­sület gyorsan elállította vérzését s a kórházba szállitotia, a hol megvallotta, hogy öngyilkosságának oka meghason­lás az élettel. A szerencséi len fiatal ember ugy Párkányban, mint Eszter­gomban nagy rokonsággal és sok is­merőssel bírt s igy gyászos esete min­denfelé nagy fáid almát okozott. — JÓtékonyczélU hált rendez az idén a kath. ipasosifjak egyesülete a Fürdő termeiben jan. 19-én. A czél: egyesületi házvótel. Óhajtjuk, hogy az alapkövekre bőven kifussa az idei jó­tékonyczélu bál sikeréből. — Farsangi naptár. Ma este a Fürdő termeiben a kath. legényegye­süiet műkedvelő szinielőadással egybe­kapcsolt jótékouyczélu farsangi mulat­sága. — Jan. 18-án a katona tisztikar farsangi esíélyc a Fürdő termeiben. — Jan. 19-én a kath. iparosítják bálja a Fürdő termeiben. — Febr. 1-én a katona tisztikar második farsangi es­télye a Fürdőben. — Ugyanaz este a Szigeti vendéglő bálja. — Febr. 8-án a kereskedő ifjak farsangi vigalma a Fürdó termeiben. — ÁlarczOS bál. A kereskedő if­jak az idei farsangot tisztessséges és leleményes álarezos bállal fogják meg­koronázni, a mint azt tegnapi gyűlé­sükön már elhatározták. — A pestmegyei bál, a farsang legnagyobb és legfényesebb mulatsága, ez idén utolsónak marad, de csak a megtartás idejére nézve, mert hogy a teljes siker s a kellemes visszaemléke­zések tekintetében újra és ismét első lesz, ehez régi hírneve után kétség nem férhet. A farsang utolsó felében, felír- 11-én tartalik meg, azért ily későn, hogy a trónörökös halála okozta gyász-év az időre letelvén, a főnemes­ség, valamint a magas rangú polgári és katonai méltóságok a bálban inkább résztvehessenek, másfelől pedig azért, hogy a most nem kevéssé rettegett in­fluenza akkor — remélhetőleg vissza­vonulván hazájába: mi se tartsa vissza feljövetelében a már megtartott bálokon annyira, hiányzó vidéki intelligent-hit. A bál előreláthatólag most is országos jellegű lesz; megtartására vonatkozó s biztos forrásból merített hírünk ulán azt "hisszük, hogy jó fogadtatásban része­sül a fiatalság körében. — A farsangi naptárba. A dal- és zenek ed vei ő egy esüle t e 1 m a rad ha I atl an farsangi estélyél. f. 15. fogja megtartani. — Drabant drama. Pásztor Jjerencz városi rendőrkáplár felesége — mint mult számunkban jelelentettük — agyon­lőtte magát éppen azon a napon, mikor az ura két hónapos áristom után haza­került. A rendőrkáplárt a törvényszék vérengző fegyverhasználat miatt tar­totta Komáromban s a fiatal menyecske azóta ide haza búsult, de nem sokáig, Csakhamar akadt vigasztalója majd min, den ujjára. Az egyik fölösleges udvarló, a ki szintén drabant, nagyban irigyelte szerencsésebb kollégája, Süttö Józsel 'árosi rendőr dolgát s" lesbe állt egy­szer, hogy rájuk bizonyítson. Egész pa­trol kellett a szerelmi kalandhoz Süttö József városi rendőr, (a kiről elég lesz unnyi erkölcsi bizonyítvány, hogy fele­sége vau s néhány neveletlen gy erk őcze ipja) épen a szép szalmaözvegyet vi­gasztalta az újesztendei gratulácziókért szedett ajándékpénzből, midőn társai íz ablak alatt ólálkodtak s bekopogtat­tak. A menyecske elég erélyesen ki­jelentette a fölösleges udvarlónak, hogy nem látta Sültőt. De a patrol — el­hanyagolva a város őrizetét — az utcza sarkokon vesztegelt órákon keresztül s loste, hogy mikor leplezi le Süttőf, inog a szalmaözvegyet. Süt'ő, a kit kalácson, meg kávén I ártott a menyecske, látta, hogy lehetetlen az utczán rendes ulon szabadulnia, nagy hőstettre hatá­rozta el tehát magát s a szomszédos ház tűzfalán keresztül lódult egy másik utczába. Nagyot koppant, mikor az ud­varra esett, de nem riadt föl más, mint a gazda, a ki a városi rendőrt kibocsá­totta az ajtón. SüttŐ sikerülten kiját­szotta leskelődő társait, de a városi rendőrök azért mindent megtudtak s hiába volt minden palástolás. A me­nyecske kétségbeesett. Az ura már út­ban van s ha megtudja,, hogy milyen hűtlen volt hozzá, akkor ugy is veszve van. Fogta hát az ura . revolverét és mellbe lőtte magát. Meghalt. Pásztor Ferencz már csak a halottat találta, a ki nem fogadia se szeretettel, se bá­nattal. A rendörkáplár röglön jelentést tett ezudar társa, Süt tő József ellen, a ki feleségét a halálba kergette s a rendőrkapitány nyomban el is csapta a mihasznát a város szolgálatából. Pász­tor Fereucznét már eltemették, de egy­házi áldás nélkül. Ebből a drabant drá­mából csak azt tanulhatjuk, hogy a mostani városi rendőri szervezet tart­hatatlan, mert erkölcstelen s páratlan, mert a legsilányabb fizetésű egész Ma­gyarországon. Esztergom városának mi­előbb foglalkoznia kell rendőrsége kér­désével. Ez közügy. — Hitelszövetkezetünk. »Az esz­tergom-vidéki hitel- és fogyasztási szö­vetkezet« a héten megszüut függni a központtól s már nem fióktelep többé, hanem önállóan működő intézet. A régi részjegyek már nagyrészt ki vannak cserélve. Nem is csekély küzdelembe került az öuállóség vívmánya, mert a fővárosi anyaintézet ugyan elég lele­ményes volt az akadályok kigondolá­sában, de végre megtörtént, a külön­válás, a mi azt jelenti, hogy Eszter­gomnak egy uj pénzintézete, s neve­zetes anyagi faktora van. A nehéz si­ker érdeme mindenesetre az igazgatóé, a ki buzgóságaval és kitartásával végre is győzött, s elérte czél iát. — Nyomorúságos uapokat élnek azok, kik csuz és kőszvényben szenvednek az őszi átmeneti hónapokban, mert mint ismeretes épp ezen időszakban mutatkoznak ezen baj súlyosabb jelenségei. Ezért ajánlatos ez el­len kellő jókor intézkedni és oly szerek alkalmazásával a bajt meghiúsítani, melyek nemcsak ezen meglépéseket megelőzik, ha­nem a hajt tökéletesen és ismétlés nélkül a testből eltávolítják. Csúz és köszvény csak belső kezelés által gyógyíthatók és pedig csak egyetlen egy szer által, mely a savak képzését megakadályozza a sava­kat a vértől mellőzi és az emésztőszervek és vesék szabályos működését elősegítik. Bedörzsöiések, tapasz és más külső szerek legföllebb időszerű enyhülést okoznak de a bajt soh' sem szüntetik meg. Általánosan elismert tény, hogy a Warner Safe Cure a leghatásosabb szer ezen baj ellen és aligha van egy helyiség, hol egy vagy több sze­mély ezen g.yóííysser hatását ne dicsérné meiy által feliidült, minden más szer ered­ménytelenné vált. Ezen gyógyszer rövid használat után bárkit meggyőződhet gyógy­hatásáról és alapos gyógyítás mellett a legkeményebb esetekben gyógyít. Kapható minden ismertebb gyógyszertárban, főrak­tár ; Salvator gyógyszertárban. Pozsony bau. KKI.KI.ÖS .S'ZI'lf.'K'hN'ZrÖ ; : KÖB Ö S 1 LÁ8Z t Ö dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom