Esztergom és Vidéke, 1890

1890-04-03 / 27.szám

ESZTKRGOM XII. ÉVFOLYAM. 27. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1890. APRIL 3. i Városismegyei érdekeink közlönye, j MffOJFJJSNlK HETEM KINT ij^SWSR • SZERKESZTŐSÉG : HIRDETÉSEK. VASÁRNAP ES jjSU TORTOKON, BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ 322. SZÁM ALATT, ; HIVATALOS IIIIÍDUTUSUK :J|Í M A u £N; ÍM U i»«réwei<-1 KI.Ol'T/»|íTlftSI Á II • t

"

,v

" " Isip HXHllmni részét illető ktty.l«iM«iiiy«k Uüldwiiclffk. I szótól 100 »mi% — frt 7ő kr.j i •••egiíllapmlsÍH Muriul legjti I «*» An* . 6 fit - kr. 1H A n fUjTvA T AI • 100-200 ig . 1 frt HO Ifr.jjj ÚI»|OWM,IIU fca*fflt«to*k."{ 1 fi) «vre 3 írt - kr. KIAUUHl VA í ÄL . g0í>—í-íííUr-ig . Sfri S5 kr.i i , . I negje.lóvr. '. '. '.'.'.[ '. . . . . I frt SO kr.' | SZ ÉXTI H! I 1 Y l~TÉR 33 b SZÁM, Hély««.lij IIO kr. ||j NYII.TTBIt RÍM* 20 kr. _—_, ^

.•ULJJJl1 ..A?j!L_ '

— Inná ?i lap hivatalon s ;i msgnii hinj«léft0Í, » iiyilM.érhe Hzáat kő/,- __._ ____ _ |j leiiiéiiyok, elííli'/.tHéni uéujuik ÓH reelaumlOHok iul.é'/.einlők. A szeretet vallása. Esztergom, ápr. 2. A magasztos húsvéti ünnepek nngyhetén érzelmeink és gondolataink a szeretet vallása örök megalapítójának vannak szentelve. Közel kétezer esztendő telt el azóta, hogy Jézus Krisztus a szerelet vallását hirdette s eszméiért kínhalál t szenvedve, dicsőségesen feltámadott. Azóta a világtörténet minden fénye és ragyogása a szeretet vallásából sugárzott ki. A kereszténység megalapítása, a keresztes hadjáratok, a lovagkor eseményei, művészek, költők és államférfiak eszméi, mind Jézus nevéből merítettek termő erőt. Hunyady János hősei Jézus nevével ajkukon rohantak a halálba. Nándorfehérvárnál Kapiszírán János feszülete volt a győzelmi zászló s kétszáz esztendő előtt a törökkiverő hadjártokban Jézus nevétől kért és kapott segítséget az utolsó keresztes vitéz. A szeretet vallásának szelíd igéi századunkban nem pusztító hadjáratokban s romboló nemzet dúlásokban, hanem az emberi sziv és elme legfényesebb vívmányaiban diadalmaskodnak. Örk harcz a haladásért, örök harcz az emberiség jólétéért, örök harcz mindnyájunk boldogságáért,; de örök béke a szellem dicsőségének maradandóságáért, a művészet és a tudomány alkotásaiuak állandóságáért. A szeretet vallásának legmagasabb eseménye lesz: az örök béke s a nemzetek örök egyesülése és egyetértése. Egy akol, egy pásztor. Egy sziv, egy lélek. A zsarnokok kora lejárt. A szabadság a nemzetek gyönyöre, a rabszolgaság a múltnak árnya. Minden ember egyforma a szeretetben. Egyenlő jogaink vannak. Egyenlőség lesz az örök béke első diad;ila. Boldogság és jólét a szeretet örök vallásának alapja. Az egész világ egyesülni fog a szeretet vallásában, mert az alkot, ftmUrt és nem rombol; megbocsát, felejt és nem boszul; felebarátot lát mindenkiben s nem alárendeltet; nemesit, fölemel és boldogít. A szereiét vallása örök. Ez váltotta meg a világot. Ezé a jövő. Szeressünk és megbocsássunk és egyesüljünk a szeretet egyesítő hitvallásában. Esztergom haladása. Esztergom, ápr. 2. Nem egyszer olvastuk, hogy Esztergom város népessége arányában mily óriási erőfeszítéssel küzdött a modern haladás vívmányaiért. Midőn e kérdéshez ismét hozzászólunk, szinte önként megszólal egy másik: vájjon vau-e hazánk területén sok olyan város, mely erejéhez mérten tudott volna annyit teremteni, a mennyit Esztergom ezidő szerint felmutathat ? Hogy e kérdésre megfelelhessünk, egy pár évtizeddel vissza kell mennünk, midőn a korszerű haladásnak még csak csirái mutatkoztak nálunk. A 30 év előtti Esztergom idomtalan házai, számos kövezetlen uíczái, a főbb utczáknak rendezetlenségei; középületek hiányai mellett sok olyast látunk, a mit a modern haladás szellemének lassankint el kell tüntetnie. Ma már csinos ós Ízlések lakóházakat, befásiíott utczákat, eléggé tisztogatott tereket találunk, melyek jó benyomással vannak a szemlélőre. Hát a középületek ? Itt vannak a a templomok, melyeket nagy áldozatok árán restauráltak, itt az uj főgymnasium palotája. Pénzintézeteink közül újkori az iparbank is. Laktanyát is épített a város, melynek nyomában keletkezik majd a másik, az előbbinél nagyszerűbb, díszesebb, drágább, 1 de maradandóbb becsű és értékű is. A lakosság vagyonbiztossága szempontjából virágzó tüzoltóegyesület keletkezett, melynek részben a közönség, de főkép a város áldozatkészsége képezi fön tartó oszlopát. Ezért készültek a közkulak is, melyekből hármat állítottak. A kir. városi plébániatemplom előtti tér rendezése és leendő parkozása szintén a haladás és ízlés követelménye. A katholikus hitélet emelése czéljából, éppen most épül az uj kálvária,mely a díszesen bekerített és jól gondozott köztemető főbejáratából fog kiindulni. Mint közhasznú intézmények szerepelnek az elemi népiskolák, melyek berendezés tekintetében sok városét felülmúlják, ideszámítandó azon jóindulatú városi intézkedés, mely a tanítók javadalmazásának szaporításában talált megnyugtató kifejezést. Ezt megelőzte a városi tisztikar fizetésének javítása, mely szintén dicsérendő cselekedet. Életrevaló intézmény még a reáliskola, mely a város polgárainak gyermekeit készíti elő a polgári életre Vajha főreáliskolává nőné ki magát a kormány támogatásával! — hiszen legutóbb Eger városa is főreáliskolát kért a közoktatási kormánytól s biztató kilátással távozott, mert kormány az évi kiadásoknaic felét Ígérte meg az uj főreáliskola számára. Mondani sem kell talán, hogy egy esztergomi főreáliskola mily haszonnal lehetne városunkra. G-ymnasiumokkal már körül vagyunk véve, minden apró városka szerzett magának egyet, de reáliskolák tőlünk messzebb fekvő helyeken léteznek, kivévén Budapestet, hol az élelmezés igen drága s így a főreáliskola felállításával igen sok anyagi gyarapodásbau is részesülne városunk. Ezen kitérés után még szólnunk kell egy ujabbi intézményről, az ipariskola felállításáról, mely közel 1200 forintjában van a városnak évenkint, ide nem számítva a testvérvárosok hozzájárulását. A haladás zászlaját magasan lengetik azon egyesületek is, melyek nem annyira a város kasszájára való támaszkodással nyertek életet, hanem keletkezésüket a város kasszáját fentartó polgárok áldozatának, jórahajló nemes törekvésének köszönhetik. Igy pl. közadományból létesült a Kisdedovó intézet, a kir. városi polgárok tekintélyes száma létrehozta az ipar és kereskedelem istápolását czélozva akkor, midőn a világtól elzárva tétlenségre volnánk káriz,,Esitcrjoiii58la[í"tai

!

2sája. Iskolai par. Vannak thémák, melyeket az iró csupa kegyeletből csupa selyemben szokott kidolgozni. Ilyen théma páldául a nádpálcza korszaka. Mint csitri honpolgárok kerültünk a kathedrák elé, melyeken akkor még szörnyű szigorú szemöldökű zsarnokok ültek, a kik legelőször avatkoztak be a szülők kellemetlen hatáskörébe, mikor belénk náspángolták az iskolai port. Ezekkel az első keserű emlékekkel kezdődnek most a mi édes emlékeink. A dudva csak addig szidja a vagdaló kést, mig a mellette tespedő nemes gyümölcsöt ígérő növények föl nem szabadulnak s létökkel nem magasztalják a nyesegetés áldását. A néhány centiméternyire fölcseperedett esztergomi polgárkát bepakkolják egy nagy családi kendőbe, fejébe nyomják az uj sapkát, zsebébe gyömöszölnek néhány vigasztaló czukorkát, fontos tanácsokat adnak a dajkának s előkészítik az apróságot az első útra. A fiatal papa egy uj Hannibált vagy Napóleont lát a kis rombolóban, a ki csak tegnap zúzta össze a legszebb Vázát elkeseredett birkózás utan s a ki csak másfél óra előtt végezte ki a família ősi tajtékpipáját. A mamának poétikusabb reményei vannak s a kis kópéban egy második Faustot vagy legalább is Petőfit üdvözöl, mert már alig két éves korában szenvedélyes kártyarepegetö s könyvcsináló volt. És elviszik az apróságot az élet iskolájának első osztályába, a piskóta-korszak társaságába, az óvóba. A csitri emberke nem zúgolódik, mert a dajka az ő meséivel már napok óta kibékítette őt az ovóintézet bilincseivel. Behozzák a liliputi Hannibált vagy Faustot az óvóba. Nagyot néz az uj növendék. Van ott valami száz apró pályatárs egy nagy teremben. Itt váracskákat építenek, ott katonácskát játszanak, itt kemény piros almán tesznek érettségi vizsgálatot az apró fogacskák, amott bújócskát játszanak. Jön egy jóságos magos bácsi, az ölébe kapja a kis jövevényt, megcsókolja és fölavatja az életnek, mely már itt kezdődik s itt veszi el a szülők apróságait. Az ovóbácsinak is olyan fekete bajusza van, mint a papának. Abba is bele lebet kapaszkodni. Meg is cselekszi a kis Hannibál, de ekkor kapja az első szemrehányó pillantást, mert az ovóbácsi igen érzékeny az ő nagy, fekete bajuszára annál is inkább, mert minden újdonsült csemete rajta szokta kipróbálni legelőször izomerejét. Az ovóbácsi erre azután liozzá szoktatja a kis Hannibált a fegyelemhez, a mely abból áll, bogy nem szabad senkit se összekarmolni, hogy nem szabad a más kosárkájából ozsonnálni s hogy nem szabad az ovónénit, a kinek olyan érzékeny szive van, megbántani. A jó kisdedovó megóvja azután a kis Hannibált a nádpálczák számára s az apróságot néhány esztendő múlva beadják az elemi iskolába. Ugyanekkor avatják fel az első iskolás gyerek öcscsét, a nagy kereskedelmi hajlamokkal biró újdonságot, az óvóba. Az apa másodszülött gyerekében egy uj Franklin Benjámint, a mama egy második Edisont üdvözöl. Az elemi iskolában Hannibálra kemény napok várnak. Meg kell eleinte birkóznia as első osztály három legtekintélyesebb miniatűr Góliátjával. Az egyik valami Szeder András, a ki esküdt ellensége a kaputnak már hét esztendős korában. A másik bizonyos Huszár Pista, a ki maró gúnynyal farag folytonosan csipös megjegyzéseket a kis Hannibál harisnyáira. A harmadik pedig az a hires Darába Marczi, a ki már lóháton is tud járni s nagy megvetéssel nézi le uri szomszédját, a fehérképü, czifra ruhájú kis Hannibált. Hannibál valamennyivel megmérkőzik, de valamennyi a földhöz teremti. Erre azután az első tanító urnák kell igazságot szolgáltatnia, a ki mind a három kis Góliátot alaposan kikúrálja a viadaloskodás betegségéből. Az első nagyobbszabásu életviadal, mely egyúttal a létért való küzdelemnek is nevezhető, az uj honpolgárkát egy osztálylyal magasabbra úsztatják. A második osztály küszöbe már növelni kezdi a. gyerek Önérzetét. Itt már szigorúbb kertészre és olykor-olykor fenyegetőbb nádpálczára Van szükség. A Sze.der Andrások, Huszár Pisták és Darába Marezik csak most veszik észre, hogy mennyivel erösebb az olyan uri gyerek, akit a tanító ur tart szuszszal. A második tanító ur, ez a szelíd, germán ábrázat, majd hogy nem oka volt egyszer annak, hogy egy kis tanítványa sírját megbolygatták. Akadt egy lunátikus asszony, a ki ráfogta, hogy agyonütötte a gyerekét. Hát olyan szelid kék szeme van-e a gyermekgyilkosnak ? Azt mondja egyszer róla a kis Hannibál, hogy majd olyan jó, mint a papa, mikor uj játékot hoz haza. Pompásan megy már az ábéczé, mikor a kis Hannibál egy osztálylyal nagyobb rangot kezd elfoglalni az életben. A. sokat igérő apróságot a harmadik tanító veszi át, a ki neg.yven esztendős tanítóskodása alatt annyira megsiketült, mint egy negyven esztendős tüzérőrmester. Hanem a kis Hannibál megtanulja azért a szózatot nemcsak szöveggel, de melódiával is. Mikor azután a negyedik, a határosztályba kerül,, akkor mái nem közönséges aggodalmak kerülnek napirendre a família minisztertanácsában. Már most hová a gyerekkel?' Neveljék ügyvédnek? Kihalt a kliensek fajtája már tiz év óta. Neveljék orvosnak? Nincs tisztességes járvány már tizenöt év óta. Neveljék mérnöknek? Egész nagy Magyarország meg van már szabályozva. Neveljék papnak ? Nincs a famíliának semmiféle püspöki ismeretsége. Neveljék katonának ? öldöklő kenyér. Neveljék művésznek? Még bizonytalanabb. Mert ide már beleszól a famíliánál is nagyobb hatalom : a sors. Végre a nagyapó, a ki még latinul is tud pörölni, more patrio, a fiút jogásznak szánja. Ezermesterség üthet ki belőle. Lehet államhivatalnok, lehet megyei vagy városi tisztviselő, lehet phylloxera biztos, lehet kataszteri kéjutazó, lehet választások idején apostol s béke idején választható. Szóval minden. Ez az igazi kalácspálya. , És felküldik a gymnasiumbu*