Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-29 / 69.szám

MKn.mUHUK \ UZTEm<\H'V KfrTSZF.R : VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. I<;I/H<T/.I»:TIÍ:SÍ A u : e«é>i'.' évi« . , 6 fit — lu fit évi a '& fit — lu negyedévi0 I fit 50 kr. j Eyy szánt áru 7 Kr. , [ Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG : BOTTYÁN-TJTCZA. VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, in-in :\ l»p H/,HII»IIIÍ reM/.ét, lllül.0 l{Ö/.|cinniiy«k iuiUnnilíík KIADÖiílVATAL : SZÉ:CHM:I 1 YI-TÓ;R SZÁM, hová 11 lap liivtilalos » ;i magán liii

,

il«l,énei, a nyililéine N/,ánt' közItíinéiiytik, elííli/.olOHÍ pén/.i'k én nuilit-iiialáHok iiité/.omlők. jj HIRDETÉSEK. í! HIVATALOS llllfDI'l'J'MSIOK ,M A ÍJ Á N III If DIÜTI'ISKK |l I szótól 100 H/óig — fit 75 Icr.ij; >»M!g.-íllap»tláH wnrilil legju' J00-200 ig I frt 50 kr -300-ig . % fit %ti kr, Uély*)g»lij ;t<) kr. Iánvonaliban kö/.ölt. ütnek. NYIf.TTKK iwrit aO kr. Komárom és vasutunk Lassan-lassan itt is józanabb felfogás küzdi magát fel az esztergom-füzitői vasút dolgában. Érzik a megyei atyák, bogy elhamarkodtak az első határozatukat, melylyel csak az » erkölcsi támogatás* alamizsnáját akarlak nynjtani az általános fontosságú vasúti összeköttetésnek. Látják, hogy a kormány is nagyon akarja a vasutat, látják, hogy Esztergommegye is szépen kitett magáért. Mégsem lehet ez talán oly csekély ügy, melyet a nem intelligens többséggel'oly könnyedén el lehetne ütni. És hogy milyen volt az az »erkölcsi támogatás*, a mit az urak ennek az ügynek nynjtani kegyeskedtek, most a legszebben kitűnik abból, hogy a vasút megindításnak erkölcstelen motívumokat tulajdonítanak és iiy sértő argumeutátiéval küzdöttek le a józan minoritást. Ha tebát valaki a közjóért évekig fárad, tesz, költekezik, ezt erkölcstelenségnek nyilvánítják a semmit sem tevő urak és az erkölcsi támogatást ngy értik, hogy a becsületes munka eredményét meghiúsítani törekesznek. De csak törekesznek, mert annyira mégsem vagyunk Magyarországon, hogy egy nagy horderejű, nemzetgazdasági nagy fontosságú vállalatot csupa orrfiutorgatással megbuktathassanak. A józan minoritás Komárommegyében tehát most összeszedi magát. A fűzi tői vasutügy az októberi közgyűlés napirendjére van tűzve. A tatai urak át-, látják a vasutterv érdemeit ugy Tatánaki a közel eső községekkel, a Dunával és végre Esztergommal való összeköttetése tekintetében. A gesztesi járás főemberei pedig nem ellenzik az ügyet. Csak az udvardi járásbeli bizottsági tagok törnek a terv ellen, mert »az udvardi járásnak abból semmi baszna». Elteikntve attól, hogy az olcsó kőszén kérdése nem járási, hanem megyei és országos dolog, nagyon nem szereljük azt a paríicularismust, mely még járás és járás közt is von válaszfalakat. Ezzel a particularismussal az udvardi urak oda fogják vinni a dolgot, hogy a megye egészeit szét fog málni, egy része Győrhöz, másrésze Esztergomhoz lévén csatolandó. Most is más azért tagadiák meg kőin;') romtól a pénzügyi igazgatóságot, mert nincs vasúti összeköttetése Esztergommal. De ez okból a törvényszéket is el fogják venni Komaromtól. Tehát lássanak hozzá az udvardi urak, nehogy csökönösségökkel maguknak ártsanak legjobban! A legkülönösebb pedig az, hogy az udvardiak, mint a kormány hivei, egy, a kormány által favorisált vasút ellen törnek. A méltóságos Főispán ur, valamint az egész tisztikar e tényállást tudva, vagy arról könnyen meggyőződhetvén, mégis csak több diplomatával és erélylyel járhatna el! Az tény, hogy az októberi közgyűlésbe a kulturális haladás férfíai újult erővel fognak bemenni. Almás és Neszmély községek már készítenek folyamodásokat a megyéhez, melyekben a vállalat iiagv hasznát, magokra nézve bevallják. Másrészt pedig a komáromi gazdasági egyesület elé fog terjesztetni az ügy, mely elfogulatlan elemekből állván, nem fogja tagadhatni, hogy minden vasút nagyban növeli a forgalmat, ós hogy éppen az esztergomi vasút a mezőgazdasági és gyári fűtőanyagra nézve a legnagyobb fontossággal jár. Mert eddig Komárommegye közönsége a kőszenet állag egy forintjával fizette métermázsánként, ezentúl csak fél forintjával fogja fizetni. Oly tekintélyes gyárak pedig, mint a tataiak, füzilői, ácsi közönyösen nem nézhetik, hogy olcsóbb fűtőanyagot szolgáltatnak nekik a megyétől kivánt csekély áldozat fejében. A józan ész azt sugallja, hogy most már a megye intéző elemei nem fogják a pillanat fontosságát félreismerni, mert ha az eddigi irányban haladna tovább a megye, akkor az őskor sötétségébe vettetnek vissza. Fiat lux! És reméljük, hogy az udvardi urak sem fogják továbbá raegczáfolni a nekik' szívesen megengedett intelligenczia, noblesse és hazafiság jellegét. Szin és jellem. (Összehasonlítások.) A mely nő narancs, — gránát, — sárga, - amarant, — pázsit színű ruhát basznál kiválólag: arra, az érintett színek iránti előszeretetből kiundulva, csaknem tökéletes bizonysággal rá lehet mondani, hogy haragos, pörlekedő természetű. Nem jó hinni azoknak, kik a viola szin iránt viseltetnek előszeretettel. vagy kik s á rga k alapot hordoznak, végre, kik mindig feketébe öltözködnek. Ez ármányos szin, s annak látásánál a legsötétebb gondolatok nehezednek a lélekre. A fehér szin kedves szine azon nőknek, kik sajálkóp semmi jellemmel nem bírnak. A mindig fehérbe öl^ tözködni szerető hölgy rendesen igen tetszelgő szokott lenni; lehet, hogy e szabály némi kivételt szenved, de ez A legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A rózsa szin azon nők által használtatik leginkább, kik a huszonötödik évbe már beléptek, vagy azt már túlhaladták. E szinről a tizenöt év körül járó hölgyek semmit sem akarnak tudni, a sötét színnek adván az elsőbb-, séget, résziut mert az életkor és szellem a letszelgésnek még nem rabja, részint ós főleg azon épen nem helyeselhető nézetekből, melyek a fontolgatni szerető tapasztalás hiánya miatt az ifjú kornak sajátjai szoktak lenni. Azon nők, kik a rózsaszint minden más színek felett kegyelve, elsőséggel jutalmazzák, szokás szerint, mert megjegyzendő, hogy tételeim, mint sok alapigazságok egyes kivételt megszenvednek elmések és vidor kedélynek s általában kellemes társa!gásuak. Az é g s z i 11 a kiváltságos lelkek és szép nők szine, ifjú ós agg egy aránt bálványozza ezt, s e szin mindenkinek jól áll. Kik legnagyobb rokonszenvvel a k é k szin iránt viseltetnek, rendesen gongolkodók ós csendes kedólyüek. Ha ifjak még hihetjük, hogy szentül és fedhetizJsÉrpfflísliiíko'lircája. Párisi tárcsa. NYOLCZADIK TÁRCZAKÖZLEMÉNYEM JELENIK MEG MA ÉS MÉG MINDIG NEM ÉRZEM, HOGY JEGYZETEIMBEN VALAMI FOGYATÉK MUTATKOZNÉK. KERN TUDOM, MIKÉNT ÁLLOK OLVASÓIM TÜRELMÉVEL ÉS FIGYELMÉVEL, DE MÉG EDDIG NEM LÁTTAM ÁSÍTOZÓ OLVASÓT, A KI LONDONI ÉS PÁRISI JEGYZETEIM FÖLÖTT NAPIRENDRE TÉRT ROLNA. FOLYTATOM TEHÁT OTT, A HOL LONDONNÁL ELHAGYTAM: AZ UJ BABYLONNÁL. NAGYON CSALÓDIK AZ, A KI OLYAN SZABÁLYOS UTAKAT KERES PARISBAN, MINT AZ ANDRÁSSY-UT S OLYAN CSOMÓ KÖZÉPÜLETET EGY RAKÁSON, A MENNYI A FRANZENS-RINGEN VAN. PARIS EGÉSZEN MÁS MÉRTÉKŰ VÁROS S SZÉPSÉGEI NEM BÉCSI ÉS BUDAPESTI KULCSOK SZERINT HATÁROZHATÓ MEG. PARIS ELVÉGRE IS RÉGI VÁROS, KÖZÉPÜLETEI NEM TAVALYI ÉPÜLETEK, PALOTÁI INKÁBB SZÜRKÉK, MINT CZIFRÁK S HARMADFÉL MILLIÓ EMBER SZÁMÁRA A HÁZ ALATT S A HÁZ FÖLÖTT EGYFORMÁN KELLETT LAKÁSRÓL GONDOSKODNI. FÖLDSZINTES HÁZAT NEM LÁTNI, DE AZ OLYAN IS NAGY RITKASÁG, A MELYIKNEK TÁGASABB UDVARA LENNE. A TERÜLET ÉRTÉKESÍTÉSE S MINDEN TALPALATNYI TÉR ÜGYES KIAKNÁZÁSA MIATT A HÁZI KERTEK RITKA LUXUSOK KÖZÉ TARTOZNAK S CSAKIS NAGYÚRI PASSZIÓK A VÁROS BELSŐ ARRONDISSEMENTSJAIBAN. BÉES UTÁN PARIS SOKKAL IMPOZÁNSABB, MINT PARIS UTÁN LONDON. ES MÉGIS IGEN JÓ IVÓVIZE ÉS LEVEGŐJE VAN. A VIZET TISZTÁN CSAK AZ AMERIKAIAK ÉS A BETEGEK ISZSZÁK, DE VISZONT AZ ASZTALI BOR SEM FOGY TISZTÁN. A FRANCZIA SZOKÁS UGY A KÖZÖNSÉGES ASZTAK BOROKAT, MINT A VÁLOGATOTTABB BORDEAUXIAKAT VIZZEL KEVERI S UGY OLTJA SZOMJÚSÁGÁT. TISZTÁN CSAK A CSEMEGEBORT ISZSZA EBÉD UTÁN. A MILYEN EGÉSZSÉGES ITALA ÉS LEVEGŐJE, OLYAN DICSÉRETES TISZTASÁGA IS VAN. PARISBAN LEGALÁBB IS ÖTSZÖR TÖBBET ÖNTÖZNEK, MINT BÉCSBEN S LEHET, HOGY TÍZSZER TÖBBET, MINT BUDAPESTEN, A HOL NYÁR IDEJÉN TÖKÉLETESEN KISZÁRAD A VÁROS, SŐT SZELES NAPOKON SZINTE KÉPTELENSÉG AZ UTCZÁKON TARTÓZKODNI, ANNYIRA TELI VAN A VÁROS A RÁKOS HOMOKJÁNAK MIRIÁDNYI ATOMJAIVAL. PARISBAN PAZARUL BÁNNAK AZ ÖNTÖZÉSSEL S VALÓSÁGGAL NEM TARTJÁK KÁROSNAK A VIZ TÉKOZLÁSÁT. A JÓL MEGÖNTÖZÖTT UTCZÁKON NINCSEN POR S A FOLYTONOS SÖPRÉS MIATT NINCÍ> IS SZEMÉT. TJTCZATISZTOGATÁS KÖZBEN ÓRÁKIG IS CSÖRGEDEZIK A JÁRÓ UTAK MELLETT A VÍZVEZETÉK PATAKJA, MELY MAGÁVAL HORDJA AZ ÖSSZEKOTORT SZEMETET A CSATORNÁKBA. INNEN VAN AZUTÁN AZ, HOGY A RENGETEG FORGALOM MINTATISZTASÁGN BOULEVARDOKON ÉS RUEKÖN TART SZAKADATLANUL. A PÁRISI SZEM NINCS HOZZÁ SZOKTATVA A PISZOKHOZ S A FRANCZIA FŐVÁROS PÁRATLANUL FINOM IZLÉSE FÖLHÁBORODIK AZ UTAK LEGCSEKÉLYEBB SZENNYE ELLEN IS. PARIS NEM SZEMRE ÉPÜLT VÁROS, HANEM LAKÁLYOSSÁGRA ÉS KELLEMES ÉLETRE. PALOTÁI RENDESEN VÉKONY DONGÁJU, NAGY ABÍAKU, ALACSONY EMELETÜ, . JÓ MAGAS ÉS KESKENY ÉPÜLETEK ; DE BELÜL RNINDANNYIA A MŰVÉSZET REMEKEIVEL S A MŰIPAR LEGÚJABB VÍVMÁNYAIVAL VAN ÉKESÍTVE S A VALÓDI SALON-ÉLET MINDEN KÉNYELMÉVEL ÉS KÍVÁNALMAIVAL DÚSAN FELRUHÁZVA. KEVÉS FRANCZIA BESZÉL IDEGEN NYELVET, MERT NEM SZORUL UGY REÁ, MINT PÉLDÁUL MI: HÉT NYELVŰ OSZTRÁK-MAGYAROK. A MÜVEIT FRANCZIA MEG VAN ARRÓL gyŐZÖD VE, HOGY MINDEN MÜVEIT EMBER ÉRT FRANCZIÁUL. NÉMET SZÓVAL NEM IGEN LEHET BOLDOGULNI PARISBAN, MERT A POROSZOKAT MINDENESTÜL ÉS KÉRLELHETETLENÜL GYŰLÖLI A FRANCZIA. A KI ESETLEG NEM TUD FRANCZIÁUL. AZ BESZÉLJEN INKÁBB ARABUSUL ÉS SOKKAL KEDVESEBBEK LESZNEK HOZZÁ, MINT HA POROSZUL BESZÉL. A MAGAS ÉS SZABÁLYOS KŐPARTOK KÖZÉ ÉKELT S HIDAKKAL KERESZTÜL-KASUL SZELT SZAJNA MINDKÉT PARTJÁN ÉPÜLT VILÁGVÁROS KÖZEL NYOLCZEZER HEKTÁRRA TERJED KI S LAKOSAINAK SZÁMA NEMSOKÁRA HARMADFÉL MILLIÓ. AZ IDEGENEK SZÁMA MINDÖSSZE KÉTSZÁZEZERRE TEHETŐ. EZEK KÖZÖTT TERMÉSZETESEN LEGKEVESEBB A NÉMET. A VÁROS BUSZ ARRONDISSEMENTSRA VAN OSZTVA S FALAI MELLETT JELENTÉKENY ERŐDÖK IS VANNAK. AKÁRHÁNY BOULEVARD NÉGY KILOMÉTERNYI HOSSZÚSÁGÚ S HARMINCZ-NEGYVEN MÉTER SZÉLESSÉGŰ. PARIS LEGCSODÁLATOSABB ÉPÜLETE KÉTSÉGKÍVÜL A LOUVRE, MELYET MÉG 1541-BEN KEZDTEK ÉPÍTENI S MELYET AZÓTA MAJD MINDEN URALKODÓ FEJEDELMI KÖLTSÉGEKKEL SIETTETETT BEFEJEZÉSÉHEZ. ITT LAKOTT XIII. ÉS XIV. LAJOS, KI KÉSŐBB A TUILLERIÁKBA KÖLTÖZÖTT. KÉSŐBB A NEMZETGYŰLÉS MEGFOSZTOTTA MINDEN KIRÁLYI JELLEGÉTŐL S MÚZEUMNAK SZENTELTE AZ ÓRIÁSI ÉPÜLETET. III, NAPÓLEON AZZAL IPARKODOTT CSÁSZÁRI NÉPSZERŰSÉGÉT FOKOZNI, HOGY A LOUVRET EGY HETVENÖT MILLIÓ FRANKBA KERÜLT SZÁRNYÉPÜLETTEL BŐVÍTETTE KI. A CSODÁLATOS ÉPÜLETTEST TERÜLETE MOST SZÁZHÉTEZER KÉTSZÁZ NÉGYSZÖGMÉTER. A FRANCZIA NEMZETI MÚZEUM | TIZENNYOLCA ÖNÁLLÓ GYÜJTEMÉNYNYEL A VILÁG 1 EGYIK LEGTERJEDELMESEBB MÚZEUMA. FÖLDSZINT VANNAK AZ EGYIPTOMI ÉS ASSYR, VALAMINT A GÖRÖG, RÓMAI SZOBORMÜVEK. AZ ELSŐ EMELETEN A FESTMÉNYEK S A GÖRÖG, ETRUSK ÉS EGYIPTOMI KINCSEK ÉS RÉGISÉGEK. A MÁSODIK EMELETEN A SINAI ÉS JAPÁNI ETHNOGRAPHIAI MNZEUM. BÁMULATOS GAZDAG KÉPTÁRÁBA, AZ IGAZI FRANCZIA ELEGANCZIÁVAL DÍSZÍTETT TERMEKBE LEHETETLEN ÁHÍTATTAL NEM LÉPNÜNK, MERT ITT A VILÁG LEGNAGYOBB KÉPIRÓMÜVÉSZEIVEL TALÁLKOZUNK EREDETI ALKOTÁSOKBAN. A HALHATATLAN MESTEREK TINTORETTO, RUBENS, REMBRANDT, GÉRARD, GUÉRIN, PROND'HON, CARAVAGGIO, PERUGINC, POUSSIN, VERONESE, TIZIAN, COREGGIO, GUIDO RENI, VAN OSTADE, DÜRER, MURILLO, BORDONE, RAFAEL, LEONARDO DA VINCI, GHIRLANDAJO, VAN EYCK, CLAUDE LORRAIN, HOLBEIN, VAN DYEK, SALVATOR ROSA, VELASQUEZ, ZURBARAN, RUISDAEL, LEBRUN STB. RUBENS MEDICI-KÉPEI ÓRIÁSI VÁSZNAKON MAJD F EGY EGÉSZ TERMET TÖLTENEK BE S A TÖBBI NAGY MESTEREK IS LEGJELENTÉKENYEBB ALKOTÁSAIKKAL VANNAK KÉPVISELVE. A GALERIED' APOLLONBAN VAN A VILÁGHÍRŰ REGENT GYÉMÁNT EGYÉB FEJEDELMI KINCSEK TÁRSASÁGÁBAN NAGY ÜVEGSZEKRÉNY ALATT KÖZSZEMLÉRE KIÁLLÍTVA. DE A FÉNYES KINCSNEK HATALMAS VETÉLYTÁRSA AKADT A KIÁLLÍTÁSON LÁTHATÓ IMPERIÁLBAN, MELY NEMCSAK A REGENTET, A KOHINORT, DE A VILÁG ÖSSZES GYÉMÁNTFEJEDELMEIT LEVERI S PÁRATLANUL ÁLL NAGYSÁGA, KÁBIRÓ RAGYOGÁSA ÓS MESÉS ÉRTÉKE UTÁN. A KI A KÉZIRAJZOKAT SZERETI,, AZ A LOUVRE TIZENNÉGY TERMÉBEN HARMINOZHÉTEZER DARAB KÉZIRAJZBA AKÁR BELE IS TEMETKEZHETIK NÉHÁNY HÉTRE. A LOUVRE ANNYIRA PÁRATLAN A MAGA NE-