Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-29 / 69.szám

lenni élnek; ha tul vannak az ifjú kor rózsáin, föltehetjük, hogy szeplőtelenül kell víila élniük. A gy 0 u gy szín szintén az érintett nők szine bús szerencsétlen napjaikban. Mig a szerenese sugarai derengek be az eget felettök: rózsa- és kék színbe Öli özének s g y ö n g y s z i n t válasziának, ha a sors keze napjaikra nehezedek. E szín a szenvedőkhöz nagyon illik, midőn t. í. kedélyhangnlatuknái fogva vidám s mosolygó szereket ugyan nem húsznál hatnak löbbé, de mégis szelídebb s lelkük vidorabb képzelmekkel társalog, semmint talpig feketébe öltözhetnének. A s z ü r k e s z i n a hanyatlás és átmenet szine, kedvelőiben előbb-utóbb vigasztaló gondolatokat ébreszt s azokat harteuria — vagy égszin használatához segíti. A 1 i 1 a s z i TI fc azon nők szeretik leginkább, kik egykor szépek valának, de többé nem azok, és kik régóta szépek. Megnyugtatólag hat az a szin, kiket a boldog múltban imádók röpkédének körül, piperéül szolgál az anyának, midŐu leánya eljegyzését ünnepli s a uegyvfen éves hölgyeknek, midőu érdekes látogatást kell tenniük. Valóban méltó feladat volna szoros vizsgálat alá vennünk azon ismertető jel elemikről Balzac, a nagyhirü regényíró említést tőn ; de minthogy nincs semmi hálátlanabb munka e földön, mint időnket embertársaink alapos ismerelére vezető dolgok kutatására vesztegetni, mig minden alkalmat elhagyagolunk az életben, mely által saját magunkat megismerni tanulhatnók, — pedig az amannál elsőbb szükségű: takarjuk hát a nőnem gyengeségeire a keresztényi szeretőt leplét. Apróságok — KOCSIS GAZDA, JÖJJÖN, SEGÍTSEN ÖSSZEHAJTANI EZT A PLAIDET; MEÍEG VAN, AZ ÜLÉSBE AKAROM TENNI. — EJNYE, DE ESAK DERÉK EGY DARAB JÓSZÁG ! DE JÓ VOLNA E NEKEM IS. — UGYAN MÁR MIRE HASZNÁLNÁ KEND? — HÁT A MIRE AZ ÚRFI: LOVAT TAKARNI. — KÉPZELJÉTEK GYERMEKEIM, — MAGYARÁZGATJA A FÖLDRAJZT A FALUSI TANÍTÓ FÖLDGÖMB HIÁNYÁBAN, — KÉPZELJÉTEK, HOGY AZ ÉN FEJEM LENNE A FÖLD; HA TEHÁT A NAP ÉPPEN FELETTEM ÁLL, AKKOR FEJEM LAKÓINAK DÉL VAN. * KÉT KIS LEÁNY JÁTSZIK EGYÜTT. — KÉPZELD CSAK, — SZÓLAL MEG AZ EGYIK — A MAMÁM TEGNAP ESTE EGY KIS ÖCSIKÉVEL LEPETT MEG. — Hogy lebet az, hiszen a papád már két év óta UTAZIK. — DE LEVELEZTEK EGYMÁSSAL. * — AH, EZER BOCSÁNAT KISASSZONY . . . EZER BOCSÁNAT! VALÓBAN NEM LÁTTAM, HOGY... VIRÁG-CSOKORJÁRA ÜLTEM . . . — NO, NO, MITSEM TESZ, URAM! HISZ NEM LEHET AZ EMBERNEK MINDENÜTT SZEME ! * / HOSSZAN VITATKOZOTT EGY URI EMBER A MÁSIKÁVAL, VÉGRE DISSERTÁCZIÓIT E SZAVAKKAL FEJEZTE BE: »SED FABULÁÉ SUNT.» — KOSZ DICSÉRET — JEGYZÉ MEG A MÁSIK, — HA AZ EMBER SAJÁT DISSERTÁCZIÓJÁT MESÉNEK NEVEZI; ÉS KÉREM, TULAJDONKÉPPEN MI AZ A »MESE» ? — A MESE? HÁT KÉREM, MESÉNEK AZT NEVEZZÜK, MIKOR AZ ÁLLATOK EGYMÁSSAL EMBERI NYELVEN BESZÉLNEK J^IGY PÉLDÁUL, HA A SZAMÁR KÉRDEZ VALAMIT A RÓKÁTÓL. * A LOVASSÁG EZREDESE NEVETSÉGES DICSEKEDÉSSEL BESZÉLT EGY ELŐKELŐ TÁRSASÁGBAN HIVATALA PONTOSSÁGÁRÓL S ALÁRENDELT TISZTEINEK HANYASÁGA- S LUSTASÁGÁRÓL, A MIÉRT IS KÉNYSZERÜL AZ EGÉSZ EZRED DOLGÁT MAGA ELVÉGEZNI. — HIGYJÉK MEG, — KIÁLTOTT FEL VÉGÜL LELKESÜLTEN, — HOGY ÉN MAGAM VAGYOK A MAGAM KAPITÁNYA, HADNAGYA S KVÁRTÉLYMESTERE ! — És TROMBITÁSA! — JEGYZÉ meg e DICSEKVÉSRE EGY SZEÍLEMDUS HÖLGY. * EGY NYUGTALANÍTOTT FÉRJ E VERSECSKÉT IRATA n9je SÍRKÖVÉRE: «SZERETETT NŐM NYUGSZIK ITTEN ... ÉN PEDIG OTTHON.* — Ha MÉG SOKÁIG TART EZ a SZÁRAZSÁG, UGY MINDEN BAROM ODA LESZ! — SZÓLT AZ UR ÖREG GAZDASSZONYÁHOZ. — OH, CSAK NAGYSÁGODAT TARTSA MEG A MENYBÉLI ÚRISTEN! — FOHÁSZKODOTT AZ ÖREG NŐ. EGY PÁRISI TEMETŐBEN a KÖVETKEZŐ SIRIRAT OLVASHATÓ : »ITT NYUGSZIK AZ ERÉLYES CAROLINA, OOBÉRE LAKATOS MESTER NEJE; E SIR RÁCSOZATA — AZ ASSZONYOK LEGJOBBIKÁNAK — a FÉRJ MŰHELYÉBEN KÉSZÜLT.* —* NOS, IVÁNKÁM, mit TANULTÁL E HÉTEN AZ ISKOLÁBAN ? — JAJ, MAMÁM, OLYAN UNALMAS DOLGOKAT, HOGY RÁ SEM AKAROK TÖBBÉ GONDOLNI. * EGY VÁROSKA KAPUJA ELŐTT TÜRELMETLENÜL HALLGATOTT EGY UNALMAS SZÓNOKLATOT XIV. LAJOS. EGYIK UDVARONCZA EZT ÉSZREVEVÉN, FÉLBESZAKITÁ A SZÓNOKOT. HOGY ÖNÖKNÉL a SZAMÁR, URAM? A SZÓNOK MEGÁLLOTT S TETŐTÖL-TALPIG VÉGIGNÉZVÉN az UDVARONEZOT, IGY FELELT: ÖNSZŐRÜFÉLÉK ÉS NAGYSÁGNAK CSAK TIZ TALLÉR és FOLYTATÁ SZÓNOKLATÁT. —VANNNAK ITT EMBEREK, KIK VASÁRNAP UGY ÉNEKELNEK A TEMPLOMBAN, MINT AZ ANGYALOK ÉS HÉTFŐN MÁR UGY HAZUDNAK, MINT AZ ÖRDÖGÖK! — PRÉDIKÁLT NEMRÉG EGY NEWYORKI PAP. — MINDENT A MAGA IDEJÉBEN, — DÖRMÖGTE RÁ EGYIK HALLGATÓJA. Föszékesegyházunk kincstára I. Ámbár hazánk ősrégi metropolisának, Esztergomnak, nagybecsű műkincsei már több ízben voltak a nagy közönségnek nyilvános tárlatokon bemntatva; bár műtörténészeink és íróink buzgalmából több igen becses leírását bírjuk e jeles műemlékeinknek; mégis érdekes lesz ezeket most, a főszékesegyház korszakos diszitő munkálatai után, midőn a kincstár is újra megnyílik, lapunk olvasóival is megismertetni. Ha valaki, ugy bizonyára e kincstár az, mely megérdemli bővebb kutatásainkat, a mennyiben a hazánk és a külföld régi és ujabbkori ötvösműveit, valamint a történeti vonatkozásokban is gazdag egyházi ruhák egész sorozatát tartalmazza. Oly kincstár ez, melyet még a külföld tndományszomjas régészei is örömest felkeresnek, hogy ismereteiket bővíthessék. Számokkal ki nem mutatható nagy értéket képvisel e pompás gyűjtemény, mely jelenleg Simor János bibornok herczeg-primís fejedelmi bőkezűsége folytán külön, diszes helyi* bégben, s nagyrészt e czélra készttett üvegajtós, óriási szekrényekben van elhelyezve. Az esztergomi főegyház kincstára középkori archaeologiánk egyik főbányája volt mindig és most is az. Bock »Der Schaiz der Metropolitan kirche zu Gran, in Ungaru*, Henszlmaun » Magyarországi régészeti emlékeke czimű könyvében, Blümolhuber Ferencz, Czobor Béla avatott szakismerettel foglalkoztak vele. Ma ezen kincstár még nagyobb fontosságot nyert, mert ő eminencziája Simor János által közzétett díszmunkában, a benne őrzött anyagot egész teljességében a leghívebb ábrázolásban, t. i. pholographiákban ismerhetjük meg. Dankó József pápai praelatus és esztergomi kanonok, a szöveg szerzője, összegyüjtó a kincstárra vonatkozó összes adatokat. Azou helyzetben vagyunk tehát e szerint, hogy az esztergomi kincstárra nézve tájékozhatjuk magunkat. Ez utóbbi diszmüben ötvenöt photographián 82 tárgyat látunk; hogy ez a kincstárnak nem összos tartalma, arra utal a tudós szerző a mű második fejezetében. Azért is lehetetlen ez értekezés szűk keretében mindenről megemlékeznünk; kitűzött ezéluukhoz képest elég lesz, ha csak az egyes, az archaeologia és iparművészetekre vonatkozó fontosabb emlékeket fogjuk leírásunk tárgyává tenni. A 82 tárgy közül 29-et Simor János bibornok készíttetett, melyek mind a jelenkor iparmű vésze tének remekei — hirdetve a bíboros főpap műizlését és müszerefcetóí. CSAK e^y-kettŐt akarok felemlíteni. Igy 1872-ben történt súlyos betegségéből való szerencsés felgyógyulásának emlékére ő eminencziája egy remekmívű színaranyból készült úrmutatót (monstranezía) ajándékozott főtemplomának. Belerakatta e remekműbe hálája jeléül az élet Ura iránt mindazon szép és számos gyémántot, melyek Ö Felségétől a koronázáskor nyert mellkeresztet becsesbiték. Ez a remekmű haut-renaissance stylbeu vau készítve. Talapzatán szép zománezozásbau az ajándékozó főpap czimere látható; köröskörül pedig gyönyörű niello műben sziv és guiloche diszitmény. Feldolgoztatott reá 600 drb arany, 165 drb gyémántkő, 10 drb dalmatin, sok rubin, smaragd és saphir drágakő. Ugyan ily értékes, hazai történelmünket tekintve becses műkincs nzon ozüst ereklyetartó, mely a következő felirattal bir: »Ciíícinm B. Margarithao V. filiae Belae IV. Regis Hung.» Ezt a nemzeti ereklyét, IV. Béla király (1235—1270) leányának, a szent életű Margitnak vas-övét a pozsonyi Erzsébet-apáczák küldöttek Simor prímásnak hálából azon 10,000 frtért, melyet templomuk építésére adott. Renaissance stylű patkó alakú szekrény ez ezüstből; piros és kék zománezos alapon rosetta és liliomdiszbeu. Különösen említésre méltó e helyütt még sz. Adalbert ereklye-tartója, mely ereklye a római Bertalan templomban a nagy szent koporsójából véletett ki, és ugy hozatott Simor ő emija által Esztergomba 1874-ben. Ma már tehát az esztergomi főegyház kincstárának hiteles eroklyerésze van azon sz. Adalbert püspök testéből, ki első nagy királyunkat itt megkeresztelte volt. E szent ereklye számára Ő emtja művészi kivitelű, kezet ábrázoló ezüst tartót készíttetett gazdag díszben és aranyozással fényeset. Látunk itt egy modern készitményü renaissance Ízlésű pásztorbotot; egy gyémánt, saphir, ruta kövekkel és gyöngyökkel ékített pacifica1 ét; két arany kehelyt és a diszes miseruhák egész sorát, melyekkel s mellettök még több mással a bíboros főpap gazdagítá egyházát. Térjünk át a régi korszakok műemlékeire. Ezeket anyagok szerint négy főcsoportba oszthatjuk; ötvösmű, illetőlleg fémtárgy (az Oláh-féle könyv boritokat is ideszámítva fémdiszitése miatt) 34: hímzés és szövés 16 ; könyvdiszitós, illetőleg festés 2 ; fafaragás 1 darab. E tárgyak legkiválóbbika minden tekintetben a nagy színarany szentkereszt ereklyefcartó, az úgynevezett Corviu-kalvaria. Készíttetőjét tudatja velünk, és igy készítése idejét illetőleg is fel világosit a rajta háromszor előforduló czimer. A czimer közepén ugyanis kék mezőkbon, arany ágon fekete holló ül, szájábau arany gyűrű, melyben vörös carbunkulus ragyog. Már 1553-tan a kincstárhoz tartozott, jelenleg pedig egyike a legszebb műkincseknek nem csak az esztergomi kincstárban, hanem az egész világon. Talapzatának közepén diszedényalaku tag áll, melyet gerezdes felosztás élénkít. Az egész alsó állvány remek zománezműbon van feltüntetve, mig a voluták között három festett zománczkép látható: Zeus, Helios és Selene mythosi alakokkal. A támpillérek fülkéiben pedig Illés, Izaiás szobrai láthatók, arany piedestálon. A három sziklára osztott kálvária-hegynek alapján egy 'hatszögletű, igaz gyöngyökkel és rubi1 — Kossuth nevenapját a »Tarkaság* polgári szövetségen kivül hazafias lelkesedéssel ülték meg az első esztergomi »Magyar asztaltársaság* tagjai is. Az ez alkalommal nagy nemzeti lobogóval díszített »Három szerecsen* szálloda nagytermében társas vacsorát tartottak, melyen néhány negyvennyolczas bajnokon kivül sokan megjelentek iKossuth tisztelői közül. — A magyar asztaltársaság, mely kitűzött hazafias elveinek folytonos ébrentartása mellett garasos jövedelméből évenkint szép összegű jótékonyságot is gyakorol (uyolez-tiz szegény gyermeket ruház fel, elemi csapások által sújtottakat segélyez, márcz. 15-én a honvédemlékre ünnepélyesen nagy babérkoszorút helyez, stb), tagjainak száma az idén már huszonnyolezra emelkedett. Kívánatos volna, ha e tisztességes polgári elemből álló hazafias társaságba iparosaink közül mentől 'többen belépnének. Bolépti dij 50 kr, tagsági dij : minden társalgás közben elejtett idegen szóért egy krajezár. " MÉBEN, HOGY ALIG U'HET KÖZVETLEN NTÁNA MÉLTÓ SZOMSZÉDOT KERESNI. A TROCADEROT CSAK ESZMETÁRSITÁS UTJÁN MERJÜK UTÁNA EMLEGETNI. A KI VOLT A KIÁLLÍTÁSON, AZ LÁTTA A TROCADEROT IS S HA ÉRDEKLŐDÖTT A MŰTÖRTÉNET ÉS RÉGISÉGEK GYÖNYÖRŰ PÉLDÁI IRÁNT, AKKOR SZAKÍTOTT IS MAGÁNAK VALAMI IDŐT, HOGY A HUSZADIK SZÁZAD KÜSZÖBÉRŐL, A FELÜLMÚLHATATLAN SZÉPSÉGŰ VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL VISSZA MEDITÁLJON EGY KICSIT AZ ÓKORBA ÉS A KÖZÉPKORBA, MIKOR AZ EMBEREK NEM A BÉKE SZERSZÁMAIVAL, HANEM AZ ÖLDÖKLŐ FEGYVEREK ROMBOLÓ HUTAIMÁVAL RENDEZTEK KIÁLLÍTÁSOKAT ROMOKBA DÖNTÖTT KARTHÁGÓK, PORRÁ ÉGETETT ALEXANDRIAI KÖNYVTÁRAK, MEGSEMMISÍTETT VILÁGCSODÁK, KERESZTÜL SZÚRT ARCHIMEDESEK S MEGGYILKOLT CSECSEMŐK ÉS HAJADONOK HULLÁIBÓL ÉS OMLADÉKAIBÓL. A VILÁGKIÁLLÍTÁS POMPÁS BEMENETI PALOTÁJA, A STÍLSZERŰ TROCADERO MÁR A TIZENEGY <ÉV ELŐTTI PÁRISI VILÁGKIÁLLÍTÁS FÖCSARNOKA VOLT. AKKOR MÉG MEGCSODÁLTÁK NAGYSÁGÁT S AKKOR MÉG MEG LEHETETT CSINÁLNI A LEGNAGYOBB CSARNOKOT KÖVEKBŐL. MICSODA A TROCADEROHOZ KÉPEST a GÉPEK CSARNOKA, MELYBEN TÖBB a VAS, MINT AZ EIFFEL-TORONYBAN ? A TROEADERO SAJÁTSZERŰ EGY GYŰJTEMÉNY. MEG VAU BENNE MAJD MINDEN HÍRESEBB MÚZEUM KIVÁLÓBB SZOBORMÜVE HŰ GYPSMÁSOLATBAN VAGY PBOIOGRAPHIÁBÁN. SEHOL A VILÁGON NINCSENEK OLYAN NAGYSZABÁSÚ MÁSOLATOK, MINT A TROCADERO FOLYOSÓIN. CSAK NÉHÁNYAT JEGYEZTEM FÖL A LEGÉRDEKESEBBEK KÖVŰL. ITT VAN PÉLDÁUL AZ AVALLONI SZT. LaZÁI TEMPLOMÁNAK NAGYSZERŰ PORTALÉJA TELJÉBEN HÍ: MA,>OLATBAN, UGY HOGY A XII. SZÁZAD HIRES ROMÁN TEMPLOMÁNAK REMEK PORTALÉJA VÉGETT NEM SZÜKSÉG AZ AESTHETIKUSNAK A HELYSZÍNÉRE UTAZNI, ANNYIRA MEGFELELŐ MÁSOLATOT TALÁL ITT. A XII. SZÁZADBÓL VAN ITT EGY MÁSIK ÓRIÁSI PORTÁLÉ IS, AZ YONNEI TEMPLOM IMPOZÁNS BEJÁRATÁNAK MÁSOLATA. A GÓTHIKUS MONUMENTÁLIS MÁSOLATOK KÖZÜL LEGNEVEZETESEBB ÉS LEGSZEBB IS, A XIV. SZÁZADBÓL VALÓ BORDEAUXI HATALMAS PORTÁLÉ MÁSA. DE MEGLEPNEK MÉRETEIKKEL ÉP UGY, MINT TARTALMUKKAL A KÜLÖNFÉLE OLTÁROK, SZÓSZÉKEK, KUTAK, VÁZÁK, AMPHORÁK ÉS SZOBROK, UGY HOGY AKÁR EGY EGÉSZ NAPOT IS EL LEHET TÖLTENI CSAK AZ EGYSZERŰ ÁTTEKINTÉSSEL. A KÖRALAKU PALOTA KÖZEPÉN, A SALLE DU TROCADERO PARIS LEGNAGYOBB NYILVÁNOS TERMEI KÖZÉ TARTOZIK. TÖBB EMBER FÉR BELE, MINT AZ ESZTERGOMI FÖSZÉKESEGYHÁZBA, MERT A TÁGAS NAGY TEREM HATEZER EMBERT KÉPES BEFOGADNI. AZ ÓRIÁSI NAGY TEREMBEN KONGRESSZUSOKAT, HANGVERSENYEKET S EGYÉB SOKADALMAS GYÜLEKEZETEKET SZOKTAK TARTANI. A TROCADERO KÉT NAGY TORNYÁBA FELHÚZÓ GÉPEKEN LEHET KÉNYELMESEBBEN FÖLHATOLNI. GYÖNYÖRŰ KILÁTÁS NYILIK INNEN NEMCSAK MAGÁRA A KIÁLLÍTÁS DISZES TERÜLETÉRE, DE A RENGETEG VÁROSRA IS. A MINT a KIÁLLÍTÁS TERÜLETÉN GYÖNYÖRKÖDÜNK, SZINTE NYUGTALANUL IPARKODUNK LESZÁLLANI A TORONYRÓL, HOGY A TORNYOK ÓRIÁSÁBAN EGÉSZ KÖZELRŐL GYÖNYÖRKÖDJÜNK S a KIÁLLÍTÁS SOKSZOR MEGBÁMULT REMEKÉT EGÉSZ KÖZELRŐL ÉLVEZZÜK. A KI EZ IDŐ SZERINT A TROCADERO ELŐTT ÁLL, AZ MÁR NEM BIR KITÉRNI A KIÁLLÍTÁS ESÁBITÓ VARÁZSA ELŐL, GYORS LÉPTEKKEL SIET VÉGIG A LEJTŐS UTON S a FELLOBOGÓZOTT HIDON, HOGY MAGA IS SZAPORÍTSA AZT A KÜLÖU VÁROST, MELYNEK A KIÁLLÍTÁS TERÜLETÉN NAPONKIN NÉHÁNY SZÁZEZER LAKOSA VAN S MELY ÜDE SZÉPSÉGEIVEL MÉG MAGÁT A BÁJOS MAMÁT, A RAGYOGÓ PARIST IS, EL TUDJA HOMÁLYOSÍTANI. GASTON.