Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-13 / 4.szám

BSZTIilMJOM, XI ÉVFOLYAM. 4 SZAM VASÁRNAP, 1889. JANUÁR 13. \ i Városi s megyei érdekeink közlönye. • „ C ; Mir^„;; U ;;,iiK i i 11< 11IT KFTSZ v\> • j SZERKESZTŐSÉG: II I R D E T E S E K • VASÁRNAP ES^CSUTORI OKON. SZKI IT- AIII IA-I ITCZA '-W1. SZÁM, HIVATALOS IIIIM>KTKNKK MA<JÁN IIIIÍNKTÉNKK •II |<, | | 7, |i.'r |Í,S I Á |J - .IM.VM » !:•(. Hr.oli i i mwiét ill'íli") |{(">/.|IMII..II \ ok i(iil.li'n.l«k. I sy.ólól IOO'H/.ÓÍJ; - fii 15 kr I : J;:ÍII}I|H».IJIH x/.eriiit legpi ! '. . « ut - k,. ii i/iAnfTinvATAi • -HW-íöOig . i ni .no kr. i in. l)-» w .i.i. M i k»-,iiii () i.M.k. ; fél ev.e . .... Iií - kr. KIAÜÜMlVAI AL . j 800 -300-ig . S frt 85 kr j;; j IH»K)«.I»VI'« '!!!!!!!!!!! 1 In 50 kr! j'( SZfcCI ll'".l I Y [-1 HÍR SS|. SZÁ M, liél.v««.nj 30 kr. fp N Y11 /ITKIf - Htrrn »0 kr. _jl £yy a*ttH> ara 7 Ur. |,„ v ,',. ; , ^ BTv'áltUoá s H magán hirili'lésiú, a n\iht<.i-| )( , Nzi'nit. kii/.- I ^2 • ZZ ' lumi!ii\i'k, t'|íí|i/,i'l ősi jKHi/.i'k IIS rin-lainal.ámik iuluzoiiilők. A közmunkáról. Esztergom, jan. 12. Baross miniszter egy aj törvény­javaslatot késziiett a közmunkáról s azt nemsokára az országgyűlés elé terjeszti. Az uj törvényjavaslat a legszorgalma­sabb miniszter kezdeményezése, kidolgo­zása és munkája egészen s igy egy­szerre csak készen kerül az országgyűlés zöld asztalára. Országos érdekű ez a munkálat. A közmunka minden megyénél a napirend egyik legérdekesebb kérdése. Esztergommegyében pedig már eszten­dők óta vitás, sőt heves ügy, mert a csöndes megyei közgyűléseken mindig izgalmasabb hangon beszél, mint sok fontosabb kérdés s elmegy egész a személyeskedésig, mint egyetlen más kér­dés sem. Baross uj törvényjavaslata egyúttal reform s ez az, a mi bennünket is leg­közelebbről érdekel. A napirenden levő uti-bajok s a köz­munka ázsiainak nevezett állapotai a reform nyomában egyszer s mindenkorra el fognak tűnni. Legtöbb megyében egyenlőtlen volt a közmunka terhe s maga a végrehajtott közmunka szabálytalan sőt eredmény­telen. Ulaink között bámulatos ellentétek vaunak.Kitűnők mellett kritikán aluliak; pedig megvan megyénkben a jó ut ké­szítéséhez szükséges anyag, erő és ál­dozat. De a kitűnő utak a rossz köz­munka rendszer kivételei s a rosszak az elavult rendszer természetes követ­kezményei. Milliókra rng az ország­adója a közmunkáért s az állam is hozzájárul negyedmillióval a fontosabb stratégiai vonalak jókarban tartásához. Es mégis nagy a panasz mindenfelé. A szolgabiróságolv pedig valóságos hadi­lábon élnek az állami mérnökségekkel. Az elavult rendszer végre véget ér. Baross miniszter a közmunka kérdésé ről beható javaslatot késziiett s a köz­munka terheit praktikusabb s egyúttal rendszeresebb alapokra fektette. Az uj javaslat a közutak és vámok kezelését nem veszi el a vármegye, a város s a község kezéből, csak szabá­lyozza. Az intézkedő fórum ezentúl az alispán lesz, kit a törvényhatósági köz­gyűlés s a közigazgatási bizottság fog ellenőrizni..Legfelsőbb fórum lesz maga a miniszter, ki az uj javaslatban több befolyással van felruházva a közmun­kákra nézve, mint eddig. A miniszter uj útiadéi, hoz be, mely általánosabb lesz. Az uj uiiadó mini­muma háro kézina pszám egyenérléke (1 frt 50 kr) ; maximuma pedig az egyenes adó tíz százalékja. Hogy ki robotoljon, azt a tőrvényhatóság hatá­rozza meg. Ezek volnának egyelőre az ismert átalánosságok, melyek edtlig az uj tör­vényjavaslatból nyilvánosságra kerültek. A kérdés csakugyan aktuális. A közmunka zilált ügyét csakugyan szabályozni kellett. Már most az országgyűlés feladata lesz a kétsógivül jó szándékú törvényjavas­lat részleteit a gyakorlati élethez mért kritika tisztító fűzén keresztül vinni. Közgazdasági mérleg 1888-ra. Budapest, jan. 11. Most, iniu án az egyes intézetek meg­kezdik mult cvi üzleíkezelésük ered­ményeit közzétenni, áttekinthetjük Ma­gyarország 1888. évi közgazdászati mér­legét. A mult év egészben véve a jobbak közé számitható s nemcsak az állainpénztárakra nézve tartotta mind­azt, mit tőle kormány és törvényhozás vártak, hanem a jó aratás és kitűnő kiviteli viszonyok folytán a forgalmi intézeteknek is meghozta jövedelmeik lényeges fokozását s egyátaláu teteme­sen növelte a nemzeti vagyont. A magyar kir. államvasutak a mult esztendőben a legkielégitőbben pros­peráltak és a nyugoti s a magyar­gácsországi vasutak államosítása által ugy stratégiai, mint gazdasági tekintet­ben igen jelentékeny két vonallal sza­porodtak, melyek Baross közlekedési mi­niszter és Ludvigh igazgatósági elnök szerencsés vezetése alatt előreláthatólag teljesítési és jövedelmezőségi képessé­gük tökéletes kifejtéséig fognak fej­lesztetni. Az osztrák-magyar államvasut-társa­ságnak minden oka megvan arra, hogy az 1888. óv lefolyásával és eredményei­vel meg legyen elégedve, részvényei a világtőzsdéken meglehetősen a legkere­settebb értékpapírok és a nagyspekulá­czió legkedveltebb tárgya voltak; a ke­leti vasutak most már bizonyos meg­szerzése által a legkiterjedtebb aspek­tusokat vívta ki a maga számára: a világos átölelő forgalom jövője a Ke­leten van. És a déli vasútnak, monarchiánk nagy vasulai ezen doyénjának, magyar vonalai is a virágzás egy korszakát él­ték 1888-ban bárdányi lovag Bráin üzletigazgató a vezetésére bizott érdekek részére a jó esztendő kedvező esélyeit teljesen ki tudta használni. Nem kevésbé fényes a siker bank­intézeteinkre nézve. A magyar általános hitelbank, a kontinens legelőkelőbb pénzügyi csoport­jának ez a kimagasló tagja, ugy ál­lami, mint magánügyleteit a szokott körül­tekintéssel és Coulance-szal vezette, min­den tekintetben fenntartotta magát fel­adata magaslatán, részvényeseinek hus2 forint osztalékot fog adni s e melletl már a folyó évet dus jövedelműnek biz­tosította. A zseniálisan vezetett pesti magva; kereskedelmi bank folyton magasabbn száll azon a fölfelé emelkedő pályán melyre Lánczy Leo megbízható vezetési alatt lépett. Az elmúlt évben fölemelte részvénytőkéjét, s nem fog soká tartan s az egyre számosabban özönlő KLIENTÉ Iája ős tőkeerejének további fokozásán fogja kényszeríteni. E mellett ragasz kodik az igazgatóság azon elvhez, bog a fényes osztalékon felül a takarékahq dotálásáról is gondoskodjék. A leszámítoló- és pénzváltóbank é; a magyar jelzálog-hitelbank mi.it a előző évben, ugy 1888-ban is a leg erélyesebb támogatásban részesítették i kereskedelmet és földbirtokot, ápol Iák az érintkezést a magyar fizető képesség és a külföldi bitel köz s e mellett igen kielégítő nyeri* izjsitcrpiiissliiéksláriiiáia. A budai diaetáról. (Régi esztergomi kéziratokból) AZT KÉRDED BARÁTOM : MI HIR DIAETÁBARI ? MELLYET MOST A RENDEK TARTANAK BUDÁBAN. KÉRED : HOGY IRJAM MEG, MIKÉPEN VISELIK MAGOKAT, 'S A' HAZÁT KIK NEM ? 'S KIK [TERHELIK, FELELEK KEDVEDÉRT, ÁMBÁR NEM PENNÁMRA VALÓ EZ, ÉS SZAVAK SEM JÖNNEK A 1 SZÁMRA, MELLYÉKKEL LE TUDNÁM FESTENI EZEKET A' HAZA DOLGÁBAN MUNKÁLÓ KEZEKET. AZÉRT HA VERSEIM NEM MIND JÓK VOLNÁNAK, MEG NE VESD, MERT VÉLEK HASZNÁLNI KÍVÁNOK. * * * A' KIRÁLYI TÁBLA UGY ÜL EGY REKESZBE, MINT MIKOR A' CSIRKÉT ZÁRJÁK A' KETRESZBE. NEM MER SENKI KÖZTÖK A' HAZÁJA MELLETT SZÓLNI; A' NAGY MENYKO TITULUSBÓL E'LETT. LÁSSUK MEG EGYENKINT, MINT VISELI MAGÁT KIKI, ÉS MINT SZÓRJA ESZELŐS MASZLAGÁT. SEMSEY ANDRÁS UR ITT ENNEK PRAESESSE, SOK ÉRDEME ÁLTAL A' MELLYET KERESE. JÓ SZIVTI, DE NAGYON GÖRÖG TERMÉSZETŰ, ALKUDOZ, LEPJE MEG ÉRTE A TETŰ. MENNÉL TÖBB KATONÁT ADATTASON, AZON TELLYES EREJÉVEL IGEN RAJTA VAGYON. A' JÓ HAZAFINAK EZ KÖTELESSÉGE. HOGY CSAK AZT VITASSA, MELYNEK VAN JÓ VÉGE, MELLYBÖL BOLDOGSÁGA FÁJHAT A' HAZÁNAK, A F MELLYNEK HASZNÁLVÁN, IGY HASZNÁL MA­CÁNAK. MUSLAY ANTALRÓL MIT SZÓLJAK EGYEBET HOGY A' HALLGATÁSNÁL Ő JOBBAT NEM TEHET; INKÁBB-IS HALLGASSON, MINT FÉLRE BESZÉLJEN, AZÉRT AZT KÍVÁNOM NEKI : SOKÁ ÉLJEN. DVORNIKOVICS MIKLÓS RÓLAD SEM SZOLHATOK SEMMIT, MERT FELŐLED SEMMIT SEM HALL­GATOK. HANEM EZT AZ INTÉST FOGADD TŐLEM VÉGRE, 'S TELLYESITSD, KÉSZTETLEK MINDENRE 'S AZ [ÉGRE: _ HOGYHA A' HAZÁBAN KIVÁNSZ LAKNI 'S ÉLNI, TANULJ MEG IGAZÁN MAGYARUL BESZÉLNI. MELCZER LÁSZLÓ HJA A' NUNCIUMOKAT, NEM GYŐZI ELEGET JAVITNI AZOKAT, ÉS ESTIK HOGY NE KELLJEN NEKI CORRIGÁLNI, KÉSZ MINDENT ELŐRE HORDANI 'S CITÁLNI. SZIJASJ R JÓSEF EZT TISZTÉBEN KÖVETI, Ő AZ ÁRULÓKAT MAGÁBAN NEVETI, MERT TUDJA, HOGY CSAK AZ SZERETI KIRÁLYÁT, A' KI BOLDOGITNI KIVÁNJA HAZÁJÁT. TAHY ANTALT ÉN MÉG JÓL NEM-IS ESMÉREM, AZÉRT NEM-IS KOPIK NEVÉTŐL TENYEREM. GHYCZY JÓSEFNEK MÁR BETÖMTÉK A SZÁJÁT, NEM VÉDELMEZHETI ő TÖBBÉ HAZÁJÁT. Fáj NEKI AZ, TUDOM, ÉS MAGÁBAN ÉRZI, MÁS JÓ HAZAFIAK SZIVÉT-IS EZ VÉRZI. BUGYOGÓS BUSÁN MEG IFJÚ, 'S MIVEL HORVÁT NEMZET, AZÉRT GYAKRAN-IS HINT CSIPŐS [TORMÁT. MEGHOLT DEÁK NYELVEN ELEGET PERORÁL, DE KEVÉSBE VESZIK MINDAZT, A MIT JAVAI. GYAKRAN LE-IS TESZIK ÉRETTE SZEGÉNYKÉT, MIVEL NEM MOST LÁTTAK OTT ILYEN LEGÉNYKÉT. DE EZ A' LETÉTEL ŐTET MEG NEM SÉRTI, MIVEL ő A' MAGYAR SZÓT CSEPPET SEM [ÉRTI. * * MOST PEDIG BARÁTOM SZŰNJ MEG EGY KEVESET, 'S NYUGODD KI MAGADAT, MAJD HALLASZ [KEDVESET. MEGYÉRŐL MEGYÉRE KÜLDJÜNK MERCURIUST, ELMEGY Ő, ESMÉRI A' MAGYAR GENIUST, HOGY GYŰJTSE ÖSZVE A' JÓ HAZAFIAKAT, ŰZZE PEDIG SZÉLJEL A' KURAFIAKAT ; EGYBE GYŰLVÉN AZTÁN, HADD, LÁSSÁK, TISZTELJÉK, ES TEILJES SZIVEKBŐL FORRÓN ÜDVÖZÖLJÉK AZON FÉRFIAKAT, DICSŐ VÉDŐJÖKEF, SZÖRNYŰ NAGY KÁROKTÓL VITÉZ MENTÖJÖKET; KIK EGYENES SZÍVVEL, ÁLLHATATOSSÁGGAL, A' SZENT IGAZSÁGOT ÁLDOTT BUZGÓSÁGGAL, NEM TEKINTVÉN SEMMIT, BÁTRAN KIMONDOTTÁK, 'S NEMZET BOLDOGSÁGÁT SZIVEKBEN HOR­DOTTÁK. DEIM! ELÉRKEZTEK, MINT EGY SOKADALOM, 0 CSUDÁLATOS AZ ISTENI HATALOM. MÁR HÁT CSAK SZÜKSÉGES ŐKET SZÓLITANI, A' HAZA HIVEIT ELŐ ÁLLÍTANI, KIKNEK FEJEK FÖLÖTT BUDÁN A' SZÁLÁBAN HAZÁNK GENIUSSA SZÁLONGÁLT BUJÁBAN, HOGY EZEKEW KIVÜL NEM LELHETETT SZÁLAST, ANNYI TEMÉRDEK KÖZT SENKIBEN MARADÁST! JÖSZTE ELO AZÉRT TE SZŰZ KOMÁROMNAK MÉLTÓ BIZODA MA 'S EREJE KAROMNAK, BALOGH JÁNOS! ÉS NÉZZD, HOGY ÖRVEND [NEMZETED, HOGY HA CSAK HALLJA-IS ÉDES NEVEZETED, ÖRVENDJ TE-IS GHYCZY, HOGY ILLYEN SUCCESSORT HAGYHATTÁL MEGYÉDBEN, EGY IGAZI HECTORT. CSAK KITETSZIK MOST-IS, HOGY KOMÁROM VÁRÁT MÉG MEG NEM VIHATTÁK, 'S NEM TALÁLTÁK [ÁRÁT. SEMMIRE SEM ÁLLNI, Ó MELLY NAGY MÉLTÓSÁG, EGY KÖVETHEZ ILLŐ IGAZ TULAJDONSÁG, MIND ADDIG, JÓZAN ÉSZ MÍG. IGAZ OKOKKAL MEG NEM GYŐZETTETIK I !S. PEDIG FONTOSOKKAL. JÖSZTE TE-IS PÉCHY, SÁROS DICSŐSÉGE, TISZTEL TÉGEDET IS HAZÁM KÖZÖNSÉGE. NEM HALLGATTAD SOHA MÁSOK CSÁBÍTÁSÁT, HANEM CSAK ELMÉDNEK JÓZAN SUGARLÁSÁT A' MIT KIS GYŰLÉSBEN BÖLCSEN ELÖL ADTÁL NAGY ÜLÉSBEN NEM MÁST, HANEM AZ [VITATTÁL. PESTNEK SZÓSZÓLÓJA KEDVES SZENTKIRÁLYI, JÓ HAZAFI, HIDD-EL, VALAMINT RAGÁLYI. ES ÉP AZÉRT NEKIK MEG NEM ENGEDHETEM HOGY TÖBBET NEM SZÓLNAK, EL-SEM IT [NÉZHETEM. DE KIVÁLTKÉPEN MOST IDE TEKINTSETEK, DOCTOROS JELEKET ELEJBE HINTSETEK VERBŐCZY LELKÉNEK, KI ÚJRA FELTÁMADT, 'S HÍRÉBEN NEVÉBEN MÉG CSEPPET SEM [SZÁRADT. LAKIK Ő MOST, HIDD-EL, HALASY TESTÉBEN, 'S ŐRIZI A' TÖRVÉNYT OTTAN-IS LESTÉBEN. JAJ-IS VOLNA NÉKED CORPÁS JURIS NÁLUNK, HA HALASY NÉLKÜL PRÓBÁRA KÉK SZÁLNUNK. 0 AZ, A' KI MINDJÁRT KÉSZ EGYRE CITÁLNI, VAGY PEDIG, HA TETSZIK, VÉGNÉLKÜL DICTÁLNI A' SOK MINDEN FÉLE ZAGYVÁLT TÖRVÉNYEKET, MINT MÉG ANNYI RÉGI MAGYAR ÖRVÉNYEKET. JÓL MONDTÁK ÉS MONDJÁK: VÉNBEN CONSILIUM, MERT HALASY BUDÁN MAGNUM AUXILIUM. HALLJUK VITÉZT; JAJ MÁR NEKED STATUTIÓ, NAM GENIUS NON FERT, ET CONSTITUTIO, A' MINT EZT ÉKESEN, BÖLCSEN, ÓS HANGOSAN ELŐ ADTA VITÉZ BÁTRAN ÉS FONTOSÁN. NAGY VOLT MINDIG, VAN-IS BENNED REMÉNY­IT [SÉGEM. DE MEG ENGEDD MOSTAN, KÉRLEK, KEMÉNY­ségem, HOGY JÓVÁ NEM HAGYOM MEGÁTALKODÁSOD A MÉLY HALLGATÁSBAN — OKA BÁNTÓDÁSOD ? VAGY TALÁN MEGKÉRTEK AZ OBLATUM IRÁNT ? SEM EZ, SEM AZ, HIDD-EL. PISZOKBÓL KI [NEM RÁNT. NÉMETSZEGI ANNYI OTT Á' NAGY GYŰLÉSBEN,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom