Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-28 / 25.szám

MFOJELENIK mr/riíiNKiNT KETSZF.R : VASÁRNAP^S_€SÜTÜRTÖKÖN. Kl.ÜVVAV.TKÜl Ali : egPHv éviH . . 6 írt — kr. fél évre 3 frt —- kr. negyedévre 1 frt HO kr. Eijy azáni áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZITUT- AÜNA-UTCZA 317'. SZÁM, hofá ;i inp r/.«Tl«mi részét illető közleiijéiiynlf kiihltiinlftkKIADÓHIVATAL : SZ&CI 1ICÍ1Y I-T&R 331- SZÁM, liová a lap iii VÍIUIUR s a, magán hirdetései, á iiyiHfórbe szánt közfeméitjek, elííli/.elesi HÓI HIRDETÉSEK. I HIVATALOS miMíl'lTKSMK MAÍíÁN IHííÍ>K'TÍ?HíOK 1 szótól 100 szóig - frt 75 kr.jji megállapodás szerint legjii. J00—200-ig . 1 fit 50 kr.i I \ tány«Bíil.l»!iii közükéinek. 800-800-ig . 2 Ut $5 kr ; -i , üól.v'íg.lij 30 kr. j ! NYI1.TTKI? sora. 20 kr. Aláírási felhívás az esztergom-füzitöi helyi érdekű vasút törzsrészvényeire. A torvezett esztergom-füzitő vasút létrejötte által Esztergom város és vidéke fölvirágzása érdekében régóta táplált óhajtás valósnland meg. Ezen vasúti összeköttetés fontossága és mindennemű érdekeinkre való nagy kihatása hazafias kötelességévé teszi e város minden polgárának", hogy létesítéséhez tehetsége szerint hozzájáruljon. A helyi érdekű vasutak építése felől rendelkező törvény elengedhetlen feltételéül szabja ily vasutak engedélyezésének, hogy az épitési tőkének törvényben meghatározott hányada a helyi érdekeltség által átveendő törzsrészvények aláírásával biztosittassék. Ezeu vasút előmunkálatai befejeztetvén, legközelebbi időben a végleges engedély kiadása iránti tárgyalás fog a nmóltóságu közmunka és közlekedési minisztériumai megtartani, mely alkalommal a helyi"érdekeltségnek mily mérvben hozzájárulása pontosan kimutatandó. Elérkezett tehát ideje annak, hogy Esztergom város közönsége a vasúti összeköttetés mielőbb létrejötte iránt rég táplált" meleg óhajtásának törzsrészvények jegyzése által tényleges kifejezést adjon, mivégből nem egyedül városunk felvirágzása érdekében, hanem annak megnyugtató tudatában is bízvást fordulunk a t. közönséghez, hogy a tervezett vasút alapos számitások szerint a törzsrészvényekbe fektetett tőke megfelelő gyümölcsözését bizton ígéri, mint ezt a hazánkban legutóbbi években létrejött egyéb helyi érdekű vasutak törzsrészvényeinél tapasztaljuk, Törzsrészvények egyenkint 100 frt azaz egyszáz forint névértékű darabokban jegyezhetők az alább megnevezett aláírási helyeken. A befizetés részletekben lesz teljesítendő és pedig az aláirt összeg 30%-ka ez épitési engedély törvénykozási bejelentésétől, vagy a törvényhatósághoz érkezett hivatalos értesítéstől számítandó egy hónap alatt, a többi pedig ettől számítandó négy hónaponkint esedékes három egyenlő részletben. — Aláírások eszközölhetők Esztergom sz. kir. város polgármesteri hivatalában, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező városok községi elöljáróságainál és a következő helyeken : Az esztergomi takarékpénztárnál. Az esztergomi kereskedelmi és iparbanknál. A párkányi takarékpénztárnál. Brenner József, Dóezy Antal, Frey Ferencz, Fried Arnold, Leitgeb János, Marosi József és Rudolf Mihály uraknál.. Kelt Esztergomban, 1889, márczius hó 23-án. Az esztergom-füzitői vasút létesítése tárgyában tartott értekezlet megbízásából Dr. HELC ANTAL, polgármester, mint értekezleti elnök. Vasutunk nagy hete. Esztergom, márcz. 27. Most válik el, hogy akarunk-e vasutat vagy sem, hogy lesz-e vasutunk vagy sem. Minden vonalon tiizpróbára vagyunk téve. A törzsrészvények jegyzése végre napirendünkre került. .Komoly az ügy, megfontolást és elhatározást egyszerre követelő. Most már túlestünk a szavak időszakán. Most már a legfényesebb argu* meutumok is értéktelenekké váltak. Mert most már a tettek beszélnek. • Most válik el, hogy hányan leszünk, kik a vasút üdvös eszméjéért őszintén lelkesedtünk. Most bizonyítjuk be, hogy érdemesek vagyunk-e jobb jövőre s be akarűnk-e lépni az anyagi és szellemi gyarapodás azon hatalmas világszövetségébe, melyet a sinek kapcsolnak össze. A vasúti ügy nagy hete van előttünk. Minden nap, minden óra áldozatokat, tetteket követel. Örömmel konstatáljuk, .hogy polgártársainkban meg van a teljes jóakarat s hogy az ügy sorsa nem ígérkezik vesztett csatának. Esztergom szegény város, mert sem ipara, sem kereskedése, sem bortermelése nem emelkedik. Vidéke is alig érvényesítheti természetadta kincseit, mert el vau szigetelve az összeköttetésektől. Hanem azért minden emelkedettebb gondolkodású városi ós megyei polgár érzi, tudja és reményű, hogy a vasút mindent meg fog változtatni. Lesz iparunk, kereskedelmünk, borkivitelünk, bányatermelésüuk : szóval lesz érvényesülésünk. Rakjuk le bizalommal filléreinket a közérdek oltárára ! Kérjük [Isten áldását szebb jövőnk legnevezetesebb tényezőjére: első vasúti összeköttetésünkre. Most, mikor a természet is újra ébred, mikor a jó talajba esett mag a tavaszi nap első sugaraira már gyümölcsöt ígér: érleljük meg mi is elhatározásunkat s készítsük [elő a jobb jövő tavaszát. Kezünkben van sorsuuk. Értsük meg hivatásunkat ! Legyünk városunk és megyénk áldozatrakész jó fiai most, mikor sorsunk és jövőnk tiizpróbára van téve. • Kössük össze anyagi érdekeinket vasutunk érdekeivel, járuljunk hozzá anyagi tehetségünk szerint s kérjük le az ég áldását hazafias és jóindulatú elhatározásunkra ! Tegyünk jót szegényebb polgártársainkkal. Esztergom, máicz. 27. (E. J.) Azt mondja a példabeszéd «a ki felebarátjával jót tesz, önmagával tesz jót.» Ezen elvből kiindulva minden ember, kinek szivében csak a legparányibb felebaráti szeretet honol, e jóindulatának legszebb jelét akkor adja, ha szegényeken — a társadalom sajnálatra méltó tagjait segíti. De ne anyagilag segélyezzük csupán a szegényeket, mert azzal még mindig nom tettünk eleget, sőt sokszor e segítés módja csak egyesek lustaságát, munkakerülését támogatja s egyúttal a társadalom rovására, a koldusok számát szaporítja. Sokkal üdvösebb és hazafiasabb cse Ü2„yqoiiiéslíiiéke1ámája. á betBretitaől. (Irodalmi csevegés.) EGY VÉGI BÖLCS AZT MONDTA, HOGY AZ IRODALOM a LEGSZELLEMESEBB EMBEREK KENYERE, a NEMZETEK EZÜSTJE, A NEMESEK ARANYA, ÉS a FEJEDELEMEK ÉKSZERE. RÉGEN MEGMONDTA, DE AZÉRT MÉG CSAK MOST KEZD IGA?; LENNI EGÉSZEN, MERT AZ IRODALOM A LEGSZELLEMESEBB EMBEREKNEK LEGFÖLJEBB KALÁCSOT BIZTOSÍTOTT EDDIG S MELLÉJE MULHATLANUL KENYÉRPÁLYÁT KELLETT KERESNI. REMEK FRÁZIS VOLT VOLT AZ IS, HOGY AZ IRODALOM a NEMZETEK EZÜSTJE ; DE MIKOR KORUNKBAN MÉG AZ EZÜSTBÁNYÁK VALÓDISÁGÁBAN IS VAN OKUNK GYANUSKODNI HÁT AKKOR AZ IGAZI EZÜSTÖT MÁR NEMSOKÁRA CSAK A RITKASÁGOK MÚZEUMÁBAN FOGJUK FÖLTALÁLNI. HOGY AZ IRODALOM A NEMES EMBEREK ARANYA LETT VOLNA, AZ SEM EGÉSZEN IGAZ, MERT AZ ARANYMŰVES BETŰ MESTERSÉG A NEMESEK GLÉDÁJÁBAN SOKSZOR MÉG MOST IS CSAK OLYAN SZÁMBA MEGY, MINT A POLITIKUS CSIZMADIASÁG. AZUTÁN, HOGY AZ IRODALOM A FEJEDELMEK ÉKSZERE, LETT VOLNA AZ IS CSAK AKKOR VOLT IGAZ, MIKOR NAGY PARÁDÉT CSAPTAK. HÉTKÖZNAP MÉG A FEJEDELMEK SEM SZERETTÉK A MI BETŰVETŐINKET. HANEM AZÉRT MÁR KEZD LASSAN-LASSAN IGAZA LENNI A JÓ ÖREG AENEAS SYLVIUSNAK A KINEK EZT A MONDÁSÁT ÉPEN KEREK NÉGYSZÁZ ESZTENDEIG KELLETT CSAK SZÉP JÓSLATNAK TARTANI, PÁPA VOLT, DE CSALHATATLAN SÁGA CSAK MOST KEZD MEGBIZONYOSODNI — MAGYARORSZÁGON. MÁS ORSZÁGBAN IGAZA VOLT NEKI, A MIKOR AZT A REMEK MONDÁSÁT KIGONDOLTA, HAMEM MAGYARORSZÁGRA NÉGYSZÁZ ESZTENDEIG KELETT VÁRNIA, MIG IGAZSÁGA TÁMADT. NAGYOT ÍORDULT AZÓTA A VILÁG. LEGELSŐ ÍRÓINKNAK A LEGSZEBB JÖVŐJŰ IRODALOM MÁR NEMCSAK ÜNNEPI KALÁCSOT, DE MINDENNAPI KENYERET IS KEZD BIZTOSÍTANI; A NEMZET NEMCSAK A LEVEGŐT, A BORT, A KÁRTYÁT MEG A DEFIOZITET TALÁLJA ELKERÜLHETETLENÜL SZÜKSÉGESNEK A MEGÉLÉSRE, HANEM LASSAN-LASSAN AZ IRODALMAT IS, MELY NÉLKÜL MÁR NEM IGEN TUDNA ELLENNI (KÜLÖNÖSEN MIKOR EGÉSZ ESZTENDŐN KERESZTÜL KÖRÚTON LEVŐ INGYEN KÖLCSÖN-KÖNYVEK ÉLVEZETÉRŐL VAN SZÓ); A VAGYON ÉS RANG FŐRENDJEI MÁR NEMCSAK LOVAKRA ÉS FÜRDŐK BANKÁRJÁRA FORDÍTJÁK LEGFŐBB GONDJUKAT, DE ESZÜKBE JUTNAK OLYKOR-OLYKOR A DISZKIADÁSOS KÖNYVEK IS, MIKOR SALONAIKNAK T ÉRDEKESEBB POMPÁT AKARNAK KÖLCSÖNÖZNI. ES A FEJEDELMEK ? AZ EGYIK ÉJSZAKON VERSENYRE KÉL EGY ÜNNEPELT ÍRÓVAL, A KIVEL VETÉLYTÁRSI VISZONYT KÖT, A MÁSIK ODALENT KELETEN SZÍVESEN VESZI, HA ÁBRÁNDOS FELESÉGE MEGKÖNNYÍTI NEKI A KORONA TERHEIT LEGÚJABB GONDOLATAI FELOLVASÁSÁVAL S A HARMADIK IDEHAZA, A LEGFENSÉGESEBBIK, BESZEGŐDÖTT MAGA IS AZ IRÓK CZÉLIÉBE S*« MEGARANYOZTA NIMBUSZÁVAL A SZEGÉNY MAGYAR BETÜVETÖKET. MIÉRT KELLETT ÉPEN NEKI OLYAN KORÁN HALHATATLANNÁ LENNI?,.. KORONAVESZTETT FEJEDELMEK ÉS LEJÁRT KIS KIRÁLYOK KITÖRÜLIK ÉLETRAJZUKBÓL A MULTAT. KEM SZERETIK MÉG AZ EMLÉKEZTETÉST SEM. J'ÉNYES MÚLTTAL BIRÓ VÁROSOK IS HASONLÓ ! TERMÉSZETNEK, ESZTERGOMNAK TALÁN AZÉRT NINCSEN MONOGRAPHIÁJA, HOGY NE JUSSON ESZÜNKBE A MESÉSNEK LÁTSZÓ MULT MELLETT A JÖVŐ PRÓZÁJA. KIRÁLYOK URALKODTAK VALAMIKOR INNEN NAGYOBB ÉS FÉNYESEBB ORSZÁG FÖLÖTT. DE AZ ÁRPÁDOK FŐVÁROSA ROMJAIN NÉHÁNY SZÁZ SZÉP ESZTERGOMI ASSZONY PIROS VÉRE ÖRÖKÍTETTE MEG AZ ENYÉSZETET S A ROMBOLÓ TATÁR LEGHATALMASABB DIADALA VOLT AZ ORSZÁG FŐVÁROSÁNAK REGESZERÜ ELPUSZTÍTÁSA. AZÓTA HÁROMSZÁZ (RÉSZINT FÉLIG, RÉSZINT j RÉSZLETEKBEN FÖLFÖDEZETT) ESZTERGOMI IRÓ IPARKODOTT A VÁROS DICSŐSÉGÉT ÚJRA TEREMTENI. PRÓZÁKBAN, VERSEKBEN. IPARKODÁSUK AZONBAN MÉG NEM FELEDTETTE EL A SZOMORÚ MULTAT. SŐT ÉPEN AZ a MEGDÖBBENTŐEN ELSZAPORODOTT RAJ, AZ A HÁROMSZÁZ ESZTERGOMI IRÓ, EMLÉKEZTET BENNÜNKET LEGÉLÉNKEBBEN a NAGY TATÁRJÁRÁSRA. EGY FIATAL ESZTERGOMI BIBLIOGRAPHUS ÖSSZESZEDTE EGYSZER AZ ESZTERGOMI IRÓKAT. KEREK 300 IRÓ KERÜLT CSAKUGYAN EGY CSOKORBA. A NUMERUS MÉLTÁN MEGDÖBBENTŐ S KITŰNŐ CZÁFOLAT AZOK SZÁMÁRA, A KIK EDDIG ABBAN A TÉVEDÉSBEN ÉLTEK, HOGY ESZTERGOMBAN MINDÖSSZE NINCS TÖBB — 300 OLVASÓNÁL. * AZ ELSŐ MAGYAR BIBLIOGRAPH, «AZ ÖREG SZINNYEI», A HOGY SZ ORSZÁG EZT A LEGSZORGALMASABB EMBERÉT SZOKTUK MAGUNK KÖZT NEVEZNI, VALAMI TIZ ESZTENDŐ ÓTA EGY NAGY MUNKÁN DOLGOZIK AZ AKADÉMIA SZÁMÁRA. NE TESSÉK KÉREM MEGIJEDNI. NEM SOKSZOROSÍTOTT KÉZIRATRÓL VAGY EGY FÖL VÁGATLAN UJ KÖNJTRŐL LESZ SZÓ, MELYET A KULTUSMINISTÉRIUM MAJD LESZÁLLÍTOTT ÁRON FOG AZ ORSZÁG ÖSSZES ISKOLAI KÖNYVTÁRAIRA HIVATALOSAN RÁDIKTÁLNI. SZINNYEI KÖNYVÉT LEGALÁBB IS HARMINCZEZER EMBER FOGJA OLVASNI, MERT ANNYI MAGYAR IRÓT AKART A NAGY SALABAKTERBEN KIADNI. — HARMINCZEZER MAGYAR IRÓ AZ ISTEN SZENT SZERELMÉRE ? HÁT HONNAN SZEDTE AZ ÖREG SZINNYEI EZT A HARMINCZEZER PÁLYATÉVESZTETT EMBERT? MÉRT NEM ÁLLOTT BE INKÁBB LEGALÁBB A FELE OLVASÓNAK S A FERTÁLYRÉSZE MAGYAR IRODALOMPÁRTOLÓNAK? BIZONY ISTEN NAGYOBB LÁTSZATJA LENNE ANNAK A HARMINCZERER MAGYAR HATÁSÁNAK. MEGÉRZIK AZUTÁN A MAI MAGYAR KULTÚRÁN, HOGY NEKÜNK HARMINCZEZER MAGYAR ÍRÓNK VOLT ? UGYAN ÉDES ÖREGEM, NE CSINÁLJ KÉRLEK ILYEN NEMZETI HUMBUGOT, MERT MÉG KINEVETNEK VELE ODAKINT — HAZULRÓL. SZINNYEI NAGYON JÓ EMBER, NEM VITATKOZOTT, HANEM FOGTA A VORÖSPLAJBÁSZT ÉS KIHÚZOTT EGYSZERRE TIZENÖTEZER MAGYAR IRÓT A NAGY GYŰJTEMÉNYBŐL. SZÖRNYŰ VÉRENGZÉS VOLT. MARADT TIZENÖTEZER. TIZENÖTEZER MAGYAR IRÓ! MÉG EZT IS SOKALTÁK. — DE AZ ISTEN SZERELMÉRE, MÁR KI FOGJA ELHINNI IDEHAZA, HOGY NEKÜNK TIZENÖTEZER ÍRÓNK VAN? — KEZDTÉK ISMÉT FAGGATNI. ENGEDJ EL MÉG NÉHÁNY EZRET S ÍRD MEG ÖREGEM, HOGY EZER ESZTENDŐ ÓTA VOLT VALAMI KILENCZSZÁZKILENCZVENKILENCZ IRÓNK, A KIK KÖZÜL A MOSTANI PUBLIKUM MÁR MINDÖSSZE CSAK KILENCZET ISMER. SZINNYEI MÁR MOST NEM TÁGÍTOTT S MEGMARADT A TIZENÖTEZER HALHATATLAN MELLETT. ENNYI FOG AZ ő NEMSOKÁRA MEGJELENŐ HAHATALMAS KÖNYVÉBEN EGYSZERRE KIRUKKOLNI. A 15 EZERBŐL ÉLETBEN MARADT NÉHÁNY SZÁZ BETŰVETŐ PEDIG GYÖNYÖRKÖDVE FOGJA BIOGRAPHIÁJÁT élvezui,