Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-28 / 25.szám

lekményt követtünk el akkor, a midőn a szegény néposztály uak oly iparágat adunk kezébe, illetve oly ipariig űzé­sét teszünk lehetővé, mely minden be­ruházás nélkül, általuk könnyen űzhető legyen, sőt; még abban a család leg­gyengébb tagjai is szép jövedelmet biz­tosit 11 assan ak m a guknak. Ezen iparág a selyemipar — a selyem­tenyésztés. Ezon igarág által, mely az utóbbi évek alatt nagy jövedelmezőségénél fogva oly nagy mérvben terjedt, jelen­leg az országban már közel negyven­ezer családnak nyújt tisziessóges és je­lentékeny keresetet. Vau oly község (Báráuistye, Temesm.) hol az ügynek lelkes felkarolói, a sze­gény népnek alig 4—5 heti csekély munka után 8638 frt 64 kr jövedel­met biztosítottak, illetve a szegény nép gubó beváltási áron annyit keresett. Megjegyzendő, hogy itt is a selyemipar még kezdetleges. Igaz, hogy ezen iparág csak ott űz­hető, a hol a nép elég számú eper­fával rendelkezik, mert az eperfalevél képezi a selyemhernyó táplálékát s ez oknál fogva az eperfa képezi alapfelté­telét a selyemipar meghonosításának. Ennélfogva ezen üdvös közczél el­érése által hazafias kötelességet, a nép iránti legnagyobb jótéteményt teljesít mindenki, ki az eperfa tenyésztés elő­mozdításához némileg is hozzájárul. Legelső sorban a megyei hatóságtól, a városi és községi elöljáróságtól vár-; csak a beteg hernyók számát szaporít­ják, megsemmisítenék. Nemes cselekményt követnének el továbbá a háztulajdonosok is, ha ud­varaikon és a házuk előtt, az akáczfák helyett, — melyek életükben semmit sem jövedelmeznek s elvénülésük után csak szerszám fát adnak, — eperfákat ültetnének, mert az eperfa egész életé­ben hoz hasznot s elvénülése után pe­dig szintén oly jó szerszámfát szolgál­tat, mint az akáczfa. Azonban bárki, ki az ügy előmozdí­tásáért csak némileg fáradozik is, nem­csak hazafias kötelességet teljesít, ha­nem a közügy érdekeit, a nép anyagi helyzetét mozdítja elő s ezen tett által hozza meg a legszebb áldozatot, mit csak ember a jótékonyság oltárára tehet. Pesti magy. keresk. bank. Budapest, márcz. 26-án. E kiváló intézet mérlege, melynek számadait alább közöljük, mindenütt a legjobb benyomást idézte ele. Nem csupán az igen jelentékeny osztalék, — rósz vényenkin t 50 frt, — melyet a bank részvényeseinek ezúttal fizetni képes, nemis a tartalékok tetemes dotá­lása okozták ezt a nagy megelégedést, hanem okozta főleg ama nagy kiterjedt­ség, melyet a bank rendes üzletágai, különösen a betétek és a jelzálogköl­csönök állománya, tüntetnek föl. Mert ebbeu van ez épp oly czéltudatosau, mint gondosan vezetett intézet további virágzásának biztositéka, mely intézet zálogkölcsönök 26.570,171 frt — zá­loglevele biztosítéki alapja 1.117,925 frt —: saját záloglevelek 510,818 frt - váltóház 587,881 frt — bank­épület 315,500 frt — értékpapírok 252,628 frt — syndtcatusok 700,248 frt — nyugdíjalap 276,346 frt — adósok 8.269,949 frt — leltár 11,833 frt — el nem helyezett részvények 50,000 frt. Teher: részvénytőke 8.000,000 frt — tartalékalapok 1.602,728 frt — váltók 47,700 frt — czimletek 27.000,050 frt — betétek 20.731,073 frt — hitelezők 4.585,471 frt — hilol­részesek követelése 74,107 frt — fel nem vett osztalék 21,302 frt — kama­tok és annuitások 302,709 frt — tiszta nyeremény 1.021,477 frt — főösszeg: 93.685,835 frt. ható, hogy ez ügy, valamint a szegény polgártársak anyagi helyzetének előmoz­dítása érdekében némi buzgalmat fejtene ki ós az ügy előnyére, valamint minél több eperfa tenyésztése czéljából a köz­sége faiskolákat rendezné. Ha a községi faiskolák annyira reu­deztotnek, hogy azokból évenkint 500 drb fa lenne évenkint állandó helyre, — 1 a községek utain és terein — ki­ültethető, akkor a szegény nép bizto­sítva van, hogy évenkint minden 500 drb fa után 20 unczia (á 25 gr.) pe­téből kikelt hernyókat nevelhetne fel. Minden 20 uuezia pete után átlag 500—600Kgr. gubó termelhető, melyért 600—720 Értőt kereshetnének a te­nyésztők. Természetes, ezen számadatok csak akkor volnának elérhetők, ha a tenyésztők csak az országos selyemte­nyésztő felügyelőségtől kapott egészsé­ges petéket használnának és az itt-ott létező otthon termelt petéket, molyok gondos tevékenysége által annyira bírta vinni, hogy pénztári forgalma 900 milióval többre, összforgalma pedig kö­zel két milliárdra emelkedett, — bizo­nyára oly számok ezek, melyet épen­sóggel kolosszálisuknak lehet nevezni. A tartalékok már oly magasra nőttek, hogy a fölemelt részvénytőke ötödrészé­nél többet tesznek ki. A mondottakból eléggé kitűnik, hogy mily sikeres tevékenységet fejtett ki e bank s hogy működése mennyire javára vált hazánk kereskedelmi és ipari viszo­nyai fellendültének. Már hazafias érzelme által diktált buzgóságáért is megérdemli a részvényesek és a közönség fenntartás­nélküli elismerését. A mérleg a következő tételeket tar­talmarza : Vagyon: hátralékos tőke befizetések 1.600,692 frt — pénztári készletek 1.240,039 frt — váltók 11.832,302 frt— előlegek 9.889,154 frt — jel­IGY KELLETT CSELEKEDNEM JÓ MAGAMNAK IS CSAK ESZTERGOMI HÁROMSZÁZ HALHATATLANNAL. EL KEZDTEM ALKUDNI VELÜK. — HA JÓL VISELITEK MAGATOKAT, ELFOGADOK KÖZÜLETEK 150-ET. EKKOR BELÉPETT HOZZÁM EGY KRITIKUS, A KI GÚNYOS MOSOLYLYAL ÁLLOTT MEG MÖGÖTTEM. — CSAK NEM AKAROD ROSSZ HÍRBE HOZNI ESZTERGOMOT? MERT ILYEN ÓRIÁSI KIMUTATÁSSAL MÉG ELHITETED A VILÁGGAL, HOGY ESZTERGOM­BAN MINDEN MÁS BECSÜLETES KÉZIIPAR PANG S MINDEN MÁSODIK MESTEREMBER BEÁLLOTT BETÜVOTŐNEK. — DE HÁT A MOHÁCSI VÉSZ ÓTA KEZDEM, KÉRLEK. — SEMMI MENTSÉG. NEM JÓ A MOHÁCSI VESZEDELMET A FALRA FESTENI, MEIT HÁROMSZÁZ ÍRÓVAL MÉG ESZTERGOMI VESZEDELEMRŐL FOG BESZÉLNI VALAMIKOR AZ ORSZÁGFEŐRFCÉNETE. — VESZEM HÁT A NEGYEDRÉSZÉT. DICSŐITEK HETVENET. — HETVEN IS SOK. VEDD ENNEK A FER­TÁLYÁT, HA VÁLOGATÓS AKARSZ LENNI ÉS IGAZ­SÁGOS IS EGYSZERRE. MEGDÖBBENTEM. MIT CSINÁL MAJD VELEM az a KÉTSZÁZNYOLEZVAN ESZTERGOMI IRÓ A HÁROMSZÁZ HALHATATLAN KÖZÜL, A KIT KI KELL VÉGEZNEM EBBŐL AZ Ő ORSZÁGUKRÓL IRT FEJE­ZETBŐL. KÍNOS TÉPELODÉSEMBEN AZONBAN MEGVI­GASZALT AZ ÉN KRITIKUSOM: — NE ÉRZÉKENYKEDJÉL TOVÁBB. HIDD EL, HOGY- A KÉTSZÁZNYOLEZVAN MELLŐZÖTT HALHA­TATLAN ÚGYSEM ÁLL BOSZUT RAJTAD, MERT KÖZTUDOMÁSÚ DOLOG, HOGY AZOK AZ IRÓK, A KIKET IMPOZÁNS BIBLIOGRAPHIAI ADATOKBAN ÉS HATALMAS STATISZTIKAI. SZÁMOKBAN SZERETNEK TETSZETŐSEN EMLEGETNI — ÚGYSEM OLVASNAK KÖNYVEKET. IGY MARADT AZUTÁN MEG ÍRÓASZTALOM SZÁMÁRA FELDOLGOZNI VALÓ ANYAGNAK ZELLIGER HÁROMSZÁZ ESZTERGOMI ÍRÓJÁBÓL HUSZ MAGYAR BETŰVETŐ, A KIT A LEGJOBBAK IS SZÍVESEN ELVÁLLALNAK KOLLÉGÁJUKNAK. ATJCUN. — Hol a sonka? TÓTH EERENCZNÉ, KIRÁLY­VÁROSI FÖLDMŰVESNŐTŐL A NAPOKBAN ELSZEDE­GETTE VALAMI CSINTALAN KÉZ MIND A NÉGY SONKÁT, MELYEKET HÚSVÉTRA TARTOGATOTT. UGYANEKKOR FELFÖDÖZTEK A VÁROS HATÁRÁBAN KÉT ELRUGASZKODOTT CSÚNYA CZIGÁNYASSZONYT NÉGY SZÉP SONKÁVAL. HIÁBA VALÓ VOLT MIN­DEN CZIGÁNYKODÁS ÉS KÁROMKODÁS. TÓTH EERENCZNÉ RÁISMERT MEGKERÜLT SONKÁIRA S A GONOSZTÉVŐ CZIGÁNJASSZONYOKRA KIDERÜLT, HOGY MÁR SOK ROVÁSUK VAN EG} R ÉB TURPISSÁ­GOKÉRT IS. ENNÉLFOGVA OLÁH MARIT ÉS FAR­KAS ROZIT, MÁR MINT A KÉT ROVOTTABB NEVŰ CZIGÁNYASSZONYT A FENYÍTŐ BÍRÓSÁG AZ ELŐZE­TES VIZSGÁLAT MEGEJTÉSE UTÁN ÁTSZÁRMAZTATTA A KOMÁROMI TÖRVÉNYSZÉKNEK. — Mesés gyorsaság. Bende Antal a vízivárosi kettős gyilkosság elköve­tője kitelelte az idei esztendőt is. Hogy mi fog történni vele, az még a JÖVŐ titka. A közegészségi tanács már hét hónap ÓTA tanulmányozza a rablógyil­kost s valószínű, hogy még a XIX. századában el is készül a nagy tanul­mánynyaL Vasúti kérdések és feleletek. 3. Fogja-e az újonnan megtelepedett trifaili kó'széntársaság a füzitői' vasutat használni ? Ámbár a trifaili társaság rövidebb utat szándékozik Budapest felé találni, kétségkívüli, hogy addig mig ezt a rövidebb utat megtalálta, Füzitőn ke­resztül fogja Budapestre szállítani a kőszenet. 0 az által nem vesztene sem­mit, mert Füzitőn keresztül sem drá­gábban, sem olcsóbban nem vinné a szenet, mint akármelyik más vasúton. Mert a mivel más vasút által az ut Budapest felé megrövidülne, annyival magasabb volna a tarifa, mert minden más Esztergomból kiinduló helyi érdekű vasút legalább is kétszer oly drága, mint a füzitői. De hogyha Budapestet mégis más vasút által könnyebben le­hetne elérni, azért a füzitői irány min­dig csak fontos és gyümölcsöző marad és maga a Trifaili társaság aligha fog vonakodni, hogy ha uyugoti Magyaror­szágról megrendelés jő, azt teljesíteni. Különben tudjuk is, hogy a trifaili társaság nagyban számit a füzitői vasútra. 4. Szándékozik-e az ujonan megtele­pedett Ej szakmagyarországi kőszénbányatársulat aknázni ? Az E. K.-nak határozott szándéka az Esztergomi völgyben nagyszabású kő­széntermelést alapitani. A nevezett tár­sulat nyugoti Magyarországot, mely most idegen kőszenek által zsebeltetik, visz­sza akarja hódítani, a magyar a doroghi kőszénnek. E czélból ő a füzitői vas­utat is 10,000 frtnyi törzsrészvény át­vétellel támogatja és már meg is kezdte működését. Már Tokodo n, az előbbi Ehrenvald-féle telepen, u j t á r n a v á j a t i k, mely körülbelül három hét múlva már aknáztatni fog. Azonkívül Esztergom városa kőszén­I, erülelén fúrások fognak esz­közöltetni nemsokára. A tisztelt rész­vény aláíró közönség tehát egészen nyugodt lehet. Szállításokban a vasút­nak nem lesz hiánya. 5. Fognak-e csakugyan uj gyárak létesülni ? Eddig az hírlik, hogy Metternich herczeg B a j u á n ezukorgyárat ipar­kodik létesíteni, Horn Mór Eszter­gomban gőzmalmot, Oltósy Eszter­gomban meggyfagyárt, azonkívül fog­nak üveg-, eczet stb. gyárak létesül ni­ENY — MENEDÉK ENYETT—ALATT ENYHŐ—ENYHE ENYVED—RAGAD FÖLDÉPITŐ—FÖLDMŰVES CSATTAGÓ EPERJ—NAGY EPER EPLÉNY—A SZÁN KERESZTFÁJA ÉRKEZTEN— ÉRKEZIK—TÖMEGESEN JÖN ÉRTEN—ÉRIK—TÖMEGESEn ÉRIK. ÉRTÉS—ÉRETT ÉRDEMEZ—ÉRDEM SZERINT BECSÜL EREKLYÉS—MEGSZENTÖLT ERGELŐTYE—BAMBA ERGOJÁS—FÉLESZŰ DERÉK ERŐ—FŐERŐ ÉRTŐ ERŐ—ÉRTELEM IGÉZŐ ERŐ—SZIMPÁTIA FÖNNÉRTI—FENHÉJÁZÓ DÉLEST—DÉLUTÁN ESTEN-ESTIG—KÉSŐ ESTIG EGÉSZ ESZŰ—TELJESEN ÉSZNÉL van ESZELŐZ—ESZTELENKEDIK MEGESZÜL—MEGJÖN AZ ESZE. NAGY ÉTELÜ—ZABÁLÓ EVES—GENNYEDT ÁGY FA—BETTGESTELL ÁÍTALFA—QUERHOLZ FAJOS—GYERMEKEKKEL MEGÁLDOTT ' JOHAFÁJÓ —MÁJBETEG C S ERI FA K Ó—FR AN C I S CAN US FALKONY—FELTÖRŐ KOS FANCSAL—IRIGY FÁNTON—FÁNT—FOGAT FOGÉRT J HIT FARAGÓ—REFORMÁTOR RUHAFARK—USZÁLY FEGYVERNEK—FEGYVERGYÁRTÓ MONNOFÉL—MINDAKETTŐ FELEKEZIK—VALAKIVEL FRIGYESÜL. A nagybecsű vállalatot az Akadémia megbízásából Szarvas G-ábor és Simonyi Zsigmond szerkeszti. Nem győzzük eléggé ajánlani azoknak, a kik nemzeti nyel­vünket igaz szívvel szeretik s kik nyel­vünk történetéért őszintén érdeklődnek. Irodalmi levél. (Közkeletre szánt régi nyelvkineseink.) A Magyar Nyelvtörténeti Szótár min­den ujabb füzeiének elavult, de azért mindig életrevaló, régi, jó, tősgyökeres és zamatos szavait rendesen meg szoktuk ismertetni olvasóinkkal. Most az ötödik füzet fokszik olvasóasztalunkon. Ebből szedtük ki a következő öreg szavakat és kifejezéseket melyek megérdemlik, hogy ismét föltámadjanak élőnyelvünk­ben : OLVASO-ASZTAL. E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — ORSZÁG-VILÁG. ÁPRIL-JUNIUS. AZ « ORSZÁG-VILÁG*, E LEGNAGYOBB ÉS LEGSZEBB MAGYAR KÉPES ÉS SZÉPIRODALMI LAP, MELY BENEDEK ELEK GONDOS SZERKESZTÉSÉBEN ÉVRŐL­ÉVRE NAGYOBB KEDVELTSÉGNEK ÉS ELTERJEDÉS­NEK ÖRVEND, AZ ÚJÉVVEL FENNÁLLÁSÁNAK TIZEDIK ÉVFOLYAMÁBA LÉPETT. SOKKAL SZEBB MULT ÁLL E LAP MÖGÖTT, SEMHOGY HANGZATOS PRO­GRAMÚIRA VOLNA SZÜKSÉGE. AZ « ORSZÁG-VILÁG* RENDES TARTALMA: EGY EREDETI ÉS EGY FOR­DÍTOTT REGÉNY, TÖBB NOVELLA, TÁRCZA, ISMERET­TERJESZTŐ KÖZLEMÉNYEK, ÉLET- ÉS JELLEMRAJZOK, KÖLTEMÉNYEK s A NŐK RÉSZÉRE «NÖK VILÁGA* CZIMEN EGY GONDOSAN SZERKESZTETT ROVAT, MELYBEN SZÁMOS DIVATKÉP, DIVATLEVÉL, HÁZ­TARTÁSI KÖZLEMÉNYEK, s EGYÉB NŐKET ÉRDEKLŐ APRÓSÁGOK VANNAK KÖZÖLVE. AZ «ORSZÁG-VILÁG* ELŐFIZETŐI ÉVENKÉNT HAT MŰVÉSZI BECSŰ FÉNY­es SZINNYOMATU MÖMELLÉKLETET KAPNAK s EZENKÍVÜL JNINDEN ÉVBEN JELEN MEG KÜLFÖLDI KÉPES LAPOK PÉLDÁJÁRA EGY RENDKIVIILI ÜNNEPI SZÁM, MELYET MIG NEM ELŐFIZETŐK CSAK 50 KRÉRT SZEREZHETNEK MEG, A KÖVETKEZŐ ÉVI UJ ELŐFIZETŐK IS INGYEN KAPJÁK EGÉSZ ÉVEN ÁT. ILYEN VOLT 1888-BAN A KARÁCSONYI AJÁN­DÉKUL SZÁNT ÜNNEPI SZÁM, MELY A KÉPVISELŐ­HÁZ ÖTVEN IRÓ TAGJÁNAK ARCZKÉPÉT KÖZLI s UGYANAZOK NAGYÉRDEKÜ DOLGOZATAIT, NÉVALÁ­ÍRÁSUK HASONMÁSÁVAL. AZ «ORSZÁG-VILÁG* MUNKATÁRSAI A RÉGIBB ÉS UJABB ÍRÓNEMZEDÉK LEGJELESEBBJEI. AZ ÁPRIL-JUNIUSI NEGYEDHETI P. SZATMÁRY KÁROLY «A SZÉP PÜSPÖKNÉ* CZIMŰ ÉRDEKFESZÍTŐ REGÉNYÉT KÖZLI s MELLETTE MÉG EGY FORDÍTOTT REGÉNYT. A MAGYAR MÁG­NÁSOK SZALONJAINAK ÉS MŰKINCSEINEK BEMU­TATÁSÁT, MELY ÉRDEKES CZIKIUSBAN a NAGY KÖZÖNSÉG ELŐTT EGY EDDIG KEVÉSBÉ ISMERT VILÁGOT TÁRT FEL. AZ ORSZÁG-VILÁG — TOVÁBB FOLYTATJA. TANÍTÓK ÉS TANÍTÓNŐK 10 FRT HELYETT 8 FRTTAL FIZETHETNEK ELŐ AZ «ORSZÁG-VILÁGRA* MELYET 8 ÍRTÉRT RENDELHETNEK MEG AZ «EGYETÉRTÉS» ÉS A «PESTI HIRLAP* ELŐFIZETŐI IS. A SZERKESZTŐSÉG NAGY GONDOT FORDÍT a TALÁNY ROVATRA IS S A TALÁNYMEGFEJTŐ ELŐ­FIZETŐI KÖZT HETENKÉNT ÉRTÉKES KÖNYVEKET, ZENEMÜVEKET, EREDETI RAJZOKAT SORSOL KI. AZ «ORSZÁG-VILÁG KÖNYVÁRUSI UTÓN IS MEGREN­DELHETŐ, KÉT HETI DÍSZES BORITÉKU FÜZETBEN. MUTATVÁNYSZÁMOK KÍVÁNATRA INGYEN KÜLDET­NEK. — ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK : EGÉSZ ÉVRE 10 FRT, FÉLÉVRE 5 FRT, NEGYEDÉVRE 2 FRT 50 KR, EGY HÓRA 85 KR, EGYES SZÁM 20 KR, FÜZET (KETTŐS SZÁM) 40 KR. AZ «EGYETÉRTÉS»-SEI EGYÜTT RENDELVE: EGÉSZ ÉVRE 28 FRT, FÉLÉVRE 14 FRT. NEGYEDÉVRE 7 FRT. A «PESTI HIRLAP*­PAL EGYÜTT RENDELVE: EGÉSZ ÉVRE 22 FRT, FÉLÉVRE 11 FRT, NEGYEDÉVRE 5 FRT 50 KR,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom