Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-10 / 3.szám

egyszersmind a betevők számát jelenti, elmondható, hogy az ország összes ta­karékiu lézerei közül vna már a posta­takarékpénz ár bir a legtöbb betevővel. A. be.é'könyvecskék túlnyomd része (69 39%) magyar nyelvű volt, (1886, bau : 70.58%)> jfc német nyelvüekre 19-38% (1886-bau 21-13%). l)e az intézmény a nem magyar ajkú hon­polgárok részéről is növekvő érdeklő­déssel találkozott, mert mig 1886­bau a tót, szerb stb. betétkönyvecskék h-2S°/ Q-ot tettek ki, addig ez arány­szám a lefolyt évben 11'23%-ra emel­kedett. Ha a lakosság számát az 1887. év végével létezett betevők számával ará­nyosítjuk, kitűnik, hogy minden ezer lakos közül átlag 6 és fél, vagyis pon­tosabban minden 154-dik személy a postatakarékpénztár be'evője, mig 1886. végével csak minden 200-dik személy vette azt igénybe. A fővárosban e rész­ben fenálló viszony is hason arányban kedvezőbb, a mennyiben 1887. év vé­gével már minden 23-dik személy birt pos tata ka rók pé nz tári boté t-k ö n y vecs k ó­vel, 1886. év végével pedig csak min­den 27-dik személy. Érdekes a betevők foglalkozási sta­tisükája is, mely az alábbi adatokat tárja elénk. A betevők közt a tiszt­viselők és katonák 9'82%-ot, az értel­miségi kereset (tanár, orvos, ügyvéd stb.) 4*60%-°t a földműveléssel és er­dészettel foglalkozók 2*91%-°^ íl gyár­iparral foglalkozók 10 , 89%-°^ a kézmű­iparral foglalkozók 6*12%'°^ a szerze­ményből élők 1-05%"°^ a uí,/j i cselédek 2'72%-ot, a napszámosok 1'08%-ot, egyéb foglalkozásnak 21*80%-öt, a ta­nulók 21.82%-ot, a gyermekek 15*97 százalékot, a jogi személyek 0'58%" 0 ^ képviseltek. Nem szerint volt: férfi 65-96%, nő 33-46%, jogi személy 0-58. írni tudó: 95'88%, irni nem tudó 4-12%. Ez adatok alapján, megjegyzi a mi­niszter, hogy a postatakarékpénztárt az elmúlt évben is a lakosságnak ugyan­azon rétegei vették igénybe, mint 1886. évben. Az értelmiségi, a kereskedő és iparos csoportok részesedése körülbelül megfelel azon aránynak, melyet ezen foglalkozások az össznépíísedós számá­ban elfoglalnak. Ellenben el vitázhat at­lau és sajnos tény, hogy a gazda­közönség még mindig nem tanusit meg­felelő érdeklődést, az intézmény iránt, j habár e tekinte;bon is a mult £vhez képest némi csekély javulás mutatkozik. Nagy elismeréssel szól a miniszter a tanítók és iskolai hatóságok buzgósá­gáról, melyet a takarékossági hajlam­nak az ifjúságban való felébresztése s ezzel a postatakarékpénztár támogatása érdekében kifejtettek. A pénzvilágból. Budapest, jan. 9. Egészen máskép végződik az év, mint ahogy kezdődölt. Nagyobb ellen­tétet képzelni is alig lehet. Az év elején szomorú kilátások voltak a jö­vőre nézve, most pedig oly hausse-szal záródik, hogy ennél többet még a leg­vérmesebbek sem mertek volna kívánni. Vájjon meddig fog ez a hausse tartani ? Azt ma nem lehet megmondani, de a kilátások olyanok hogy a kedvező hangulat tartós lesz. A hanté fináncé érdeke ugy kívánja azt, mert a kon­verzió végrehajtásának küszöbén állunk. De különben ugy a politikai, mint a pénzügyi helyzet is elég kedvező ahhoz, hogy az emelkedésnek a jogosult­ságot megadja. Járadékok és befektetési értékek a |mondottal következtében, valamint a Ijanuári szelvényekből befolyó milliók | folytán igen szilárdak. Bankrészvények közül a járadékpiacz és a Rolschild hitelintézeti csoportJ között fennálló viszony következtében j leginkább a két hitel részvényben volt I jelentékeny az áremelkedés. Közlekedési vállalatok részvényei kö­zül még mindig a magyar garautirozott és az államosított vasutak értékei ré­szesülnek nagyobb figyelemben és ismert okokból ezek még mindig nagyon szi­lárdak és emelkedők. Iparvállalati értékek közül különösen a Ganz-féle- részvényekben volt élénk mozgalom emelkedő árakou, mert ez a társaság ujabb vállalatok előtt áll. Sorsjegyek valamivel olcsóbbodtak legutóbbi jelentésünk óta, csak egyes kis sorsjegyek emelkedtek valamivel. Valuták ós váltók jelentékenyen csök­kentek. Szabadsághősöknek. Temesvár, jan. 7. A Temesvár körül harczolt és elesett szabadsághőseinknek emlékére honvéd­szobrot s e hősök közös sírjainak meg­jelölésére emlékköveket felállítani, ezt tűzte ki hazafias feladatául a Te­jmesvárott megalakult honvédszobor-bi­zottság. Alkotmányosságunk vértanúi, a sza­badság szent igéjének apostolai, ajka­inkon hordott ez édes testvéreink és atyáink négyszáznál többen ott porla­doznak a városon s a rendes temető­helyen kívül. Két közös gödör rejti földi maradványait; s a hant, mely e güdröket fedi, jeltelen és disz'eleu: az örök enyészet ós feledós tanyája. Nem zsoldért, nem anyagi érdekért áldozták fel szivükvérét, — fiainak s unokáiknak szabadsága, a mi szabad­ságunk volt éltüknek ára. Érettünk hul­lottak, el, jeltelen sírjaikra alapítottuk alkotmányos életünket, s az uj nemzedék elmondhatja, hogy atyái másítva a ter­mészet rendjén, két életet adtak. Életért életet nem adhatunk; csak emléküket áldhatjuk e hősöknek, alak­jaikat csodálhatjuk s követ kőre rak­hatunk: emelendők oltárt a hazaszere­tetnek s a kegyeletes hálaemléknek. Rakjunk követ kőre, adjunk vésőt a művész kezébe, eme'jünk szobrot közös erővel s róvjuk le tartozásunkat a múltnak s jövőnek egyaránt, A temesvári honvédszobor-bizoltság' hazafias üdvözlettel az országnak összes hatóságaihoz, egyesületeihez, intézetei­hez s minden egyez polgárához fordul azon kérelemmel, miszerint őt támoga­tásában részesíteni s filléreikkel a ha­I zafias czélhoz hozzájárulni szívesked­jenek. Áldozzunk atyáink emlékének, s fiaink saját emlékünket megáldani fogják ! Mihálovits János, elnök. Jakabffy Pál, S.einer Ferencz, alelnökök. Greml József, pénztáros, ifj. Eltér János, ellenőr. Gálffy István, Wolafka Antal, jegyzők. Esztergomi irók. (Folytatás.) 64. Szeutimrei Mártó n. Született Esztergomban, 1843. decz. 18-án. Itt végezte középiskoláit azután 1861. szept. 8-án. e benczések közé lépett. A theologiát Pannonhalmán hall­gatta. Felszenteltetett 1868. aug. 1-én. Ezen időtől 1875-ig tanár volt Sopron­ban, majd 1875-től a paedagogiumban Pannonhalmán, a történelem és földrajz tanára. Önálló művei: 1. Offener Brief an Herrn August Tréfort, Ablegalen - Kandidaten der Oedenburgor Deákpartei. Politikai eszme­futtatás. 1872. 3. Szt. Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény történelmi ós társadalmi jelentősége. A pannonhalmi szent Benedek-rend által 1880-ban sz. Benedek szülelésének 1400-ik évfordu­lóján tartott emlékünnepre. Komárom. Ziegler. 1880. 8-rét 500 lap. . 3. Svédországi Krisztina. Élet- és korrajz. Budapest. Szeul-István-Társulat, 1882. A folyóiratokban s lapokban rend­kívüli tevékenységet fejtett ki czikkei­s értekezéseivel, melyek kiválóbbjai itt következnek : Egyház, haza és emberiség iránti kötelmeink, Jutáim, pályamű. Eszterg. Újság. 1866. Grill Kotzebue als Historiker ? Oedeu­burger Nachricht. 1868—9. évf. Die bockfüssigen Jesuiten. U. o. A modern opera aesthetikai szem­pontból. Sopron cz. lapban. Ideenbrücke zur Frage der Schnle. Oed. Nachr. 1869. A soproni sz. Benedokrendi székház és főgymnásium rövid története. Sopr. Ért, 1870 -1. 3—9 1. Fényképek a szabadság (Amerika) földjéről. Sopron, 1872. I. Lipót császár és a jezsuiták. Uj M. Sión. 1873. 203, 294 1. Columb szentté avattatásának kér­dése. Uj M. Sión. 1876. 171, 894 U Amerika eddig s azután, h. v. 1876. 758. 1. Alaprajzi adatok a kathoíicismus terjedéséről az amerikai egyesült álla­mokban. U. o. 1878. 3 04 1. Darwin és a kritika. Uj M. Sión. 1878. 161 1. Statistikai adatok az egész földön működő szt. Benedekrendrői. Uj M. Sión. 1878. 363 1. A nemzetközi munkáskórdés. Uj M. Sión. 1878. 493—581. I. . A nomzotközi munkásszövetség U. o. 1878. 705 1. Darwin és a lélektan. Uj M. Sión* 1877. 721 1. A pápa és Olaszország. U. o. 1881. 17 1. Az utolsó keresztes vezér. ü. o. 1882. 81 1. Auarchia és capitalismus. Magyar Sión. 1888. 721 1. 65. S z k a 1 k a K a u d i d J á n o s. Született Párkányban 1793. aug. 27-én. Középiskolái végeztével 1832. ŐT ARTHUR NEVETVE. DE SAROLTA JOBB, MINT MI MINDKETTEN, EZT ELHIHETED NEKEM. MOST PEDIG HAZAMEGYEK. . ARTHUR FELÁLLT ÉS MEGINDULT. HELÉN, HA­CSAK NEM AKART EGYEDÜL MARADNI, KÖVETTE ŐT, SAROLTA PÉLDAADÁSA TÖBBET TŐN, MINT SZAVAI HASZNÁLTAK. EGY-KÉT ÉVVEL KÉSŐBB ARTHURT A VÁROSBA VITTÉK, HOGY OTT TANULMÁNYAIT FOLYTATANDÓ, A KÖZÉPISKOLÁKAT LÁTOGASSA. MOST ARTHUR •CSAK A VASÁR- ÉS ÜNNEPI NAPOKAT TÖLTHETTE HÓDFÁLVÁN SZERETTEI KÖZT. EZ IGY TARTOTT £GY ÉVIG. UTÓBB SAROLTÁT ÉS HELÉNT IS A VÁROSBA ADTÁK EGYIDŐRE, HO^Y OTT A ZENÉ­HEN TÖKÉLETES KIKÉPZÉST NYERJENEK. A ZENE­JSKOLÁBAU AZUTÁN GYORSAN FOLYT AZ ISMERKE­DÉS A TÖBBI FIATAL LEÁNYOKKAL. EZ UTÓBBIAK KÖZT VOLT HAJNAL CECIL IS, A VÁROS ELSŐ BANKÁRJÁNAK LEÁNYA. CECIL CSAKNEM KÉT ÉVVEL VOLT IDŐSEBB HELÉNNÉL, ÉS MÉGIS EGY­NÉHÁNY ISMERKEDÉSI NAP UTÁN OLY BIZALMAS, JÓ BARÁTOK LETTEK, MINTHA CSAK A BÖLCSŐTŐL KEZDVE ISMERTÉK VOLNA EGYMÁST. CECIL AKKOR MINTEGY TIZENÖT ÉVES VOLT ÉS IFJÚ KORÁNAK MINDEN BÁJÁVAL BIRT. KÜLSŐ JELLEMEIHEZ JÁRULTAK SZÉP ISMERETEI, ÉLÉNK SZELLEME,, ELRAGADÓ TEMPERAMENTUMA, DE MINDEZT LERONTOTTA AZ, HOGY HIÁNYZOTT BENNE AZ, A MI A NŐT NŐVÉ TESZI: AZ ÉRZŐ, JÓ SZIV. SZÜLEI NAGYON IS ELKÉNYEZTETTÉK ŐT. KÉNYES, HIU ÉS ^KÖNNYELMŰ VOLT, TELVE RE­GÉNYES FÉLSZEGSÉGEKKEL. NEM CSODA TEHÁT, HOGY HELÉN MÁR TERMÉSZETÉNÉL FOGVA IS VONZÓDNI KEZDETT HOZZÁ, MELY VONZALOM KÉSŐBB OLY VÉSZHOZÓ BARÁTSÁGGÁ FEJLŐDÖTT }<Ö7,TÜK'. * , . ' Ct.T-.I! UJ BARÁTNÉJÁT EGYMÁSUTÁN BEAVATÁ Játkaiba. Elm-ondá NEKI EDDIGI HÓDÍTÁSAIT, A TÖMJÉNEZÉSEKET, MELYEKBEN RÉSZESÜLT. AZT IS ELMONDÁ NEKI, HOGY Ő CSAK OLYANHOZ FOG FÉRJHEZ MENNI, KI FŐRANGÚ ESALÁDBÓL SZÁR­JMAZIK, KI KÉPES LEEND AZ Ő MAGASABB IGÉ­NYEIT IS KIELÉGÍTENI, MERT Ő SZÉPSÉGÉVEL ÉS GAZDAGSÁGÁVAL FÉNYLENI, SZEREPET VINNI AKAR A VILÁGBAN. ILY KÉPEN AZUTÁN, ILYES BESZÉ­DEKKEL LASSAN HELÉNT IS ELŐKÉSZITÉ A ROM­LÁST HOZÓ IDEÁK BEFOGADÁSÁRA. ÉSZREVÉTLEN OLYAN LETT, MINT CECIL, TEIMÉSZETESEN ÖN­HIBÁJÁN KIVÜL, MERT HELÉN SOKKAL ÉRETLENEBB VOLT MÉG, SEMHOGY AZ ILYES BESZÉDEK VALÓ­JÁT FELFOGHATTA VOLNA, Ő MINDEZT IGEN SZÉP­NEK TALÁLTA ÉS OTTHON IS ELBESZÉLÉ, A MINEK AZ LÖN AZ EREDMÉNYE, HOGY A TANÁCSOS EGY IDŐRE FELFÜGGESZTÉ A CECILLEL VALÓ TÁR­SALGÁST. HASZTALAN KÖNYÖRGÖTT MOST HELÉN ATYJÁNAK, HOGY E TILTÓ PARANCSOT VISSZA­VONJA, MÉG KÖNYEI IS SIKER NÉLKÜLIEK MA­RADTAK. SZERENCSÉRE CECIL NEMSOKÁRA ELHAGYÁ A SZÜLŐI HÁZAT ÉS EGY FELSŐBB NŐNEVELŐ IN­TÉZETBE TÁVOZOTT, A MELY NAGYON NAGY HÍR­NÉVRE VERGŐDÖTT ÍIMAZ ÉPPEN NEM ÁLDÁSOS SZELLEMNÉL FOGVA, MELY EZ INTÉZET FALAIN BELÜL URALKODOTT. OTT AZUTÁN CECILNEK BŐ ALKALMA NYÍLT* MEGTANULNI MINDENT, A MIRE EGY MŰVELT, IFJÚ HÖLGYNEK MANAPSÁG SZÜK­SÉGE VAN : CSISZOLT, NEGÉDES MODORT, MODERN VILÁGNÉZETET ÉS CHIC-ET. PERSZE NEM VOLT KÖSZÖNET BENNE! . . . ARTHUR GYÁMJÁNAK LEGNAGYOBB ÖRÖMÉRE A GAZDÁSZATOT VÁLASZTÁ ÉLETPÁLYÁUL. MOST TUDTA A TANÁCSOS, HOGY FÁRADOZÁSAI ÉS ÁL­DOZATAI NEM VOLTAK, NEM LESZNEK HIÁBA VALÓK. TUDTA, HOGY ARTHUR NEM LESZ HÁLÁ­DATLAN. ARTHUR TANULMÁNYAIT BEVÉGEZVÉN, HAZAJÖTT, HOGY AZTÁN MINT ÖNÁLLÓ EMBER ALKOSSON SORSOT MAGÁNAK. I IGY ÁLLTAK AZ ÜGYEK HÓDFÁLVÁN, MIDŐN AZ «ELSŐ BÁL» VÉGBEMENT. AZ ÜNNEPÉLYT 'CSAKHAMAR EGY MÁSIK IS KÖVETÉ ÉS EZ IGY [FOLYT AZUTÁN MEGSZAKITÁS NÉLKÜL. KÜLÖNÖSEN HAJNAL TAUUSITOTT KIVÁIÓ BUZGALMAT, HOGY j AZOKBÓL AZ ÉRDEKESSÉG SE HIÁNYOZZÉK, KIVÁLT I HA HELÉN IS OTT VOLT. TERMÉSZETES, HOGY ! A FŐTANÁCSOSNAK NEM VOLT SZABAD KIVONNIA ! MAGÁT EGY ILYES SZÓRAKOZÁS ALÓL SEM, MÁR | CSAK AZÉRT SEM, MERT LEÁNYAI AZ ÜNNEPELT j HÖLGYEK SORÁBA TARTOZTAK, KIVÁLTKÉP CECIL j FÁRADOZOTT AZON, HOGY BARÁTNÉJA ELŐNYEI ! A LEGFÉNYESEBB VILÁGÍTÁSBA HELYEZTESSENEK, Ő E KEDVES LEÁNYKÁT A MAGA MÓDJA SZERINT ŐSZINTÉN SZERÉTÉ ÉS AZONKÍVÜL TUDTA AZT IS, HOGY Ő HELÉNNEL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN NEM VÉSZIT SZÉPSÉGÉBŐL. A FŐTANÁCSOS AZONBAN CSAKHAMAR MEG­ELÉGELTE A BÁLOKAT ÉS ESTÉLYEKET, MELYEK EGYMÁST ÉRTÉK. NEM VOLT ELLENSÉGE A MU­LATSÁGOKNAK, DE CSAK AKKOR, HA AZOK NEM TÖRTÉNTEK SZOKOTT ÉLETMÓDJÁNAK NAGYMÉRVŰ ROVÉSÁRA. ÉPPEN OLY KEVÉSSÉ TEHETÉ AZT, HOGY NEJÉT ÉS LEÁNJ R AIFC MAGUKRA HAGYJA ; ARTHUR PEDIG UTAZNI MENT, Ő REÁ SEM LE­HETETT SZÁMÍTANIA. EZ IGY TOVÁBB NEM TART­HATOTT. A GENERÁLIS EGY ALKALOMKOR ÉLŐKÉPEKET RENDEZETT SALONJÁBAN ; A GENERÁLISNÉ MAGA JÖTT EL HÓDFALVÁRA, HOGY A FIATAL LEÁNYKÁ­KAT ARRA MEGHÍVJA. KÖZKÍVÁNATRA A «BÁJVIRÁG» REGÉJE ADA­TOTT ELŐ, HOL IS A HERCZEGNŐ SZEREPE HELÉN­NEK JUTOTT. MIDŐN AZONBAN A TANÁCSOS ELŐ­ADÁS KÖZBEN AZT LÁTTA, HOGY AZ UTOLSÓ JELENETI KÉPBEN A HERCZEGET KÉPVISELŐ HAJ­NALJIADNAGY MÉLYEN AZ ALVÓ KIRÁLYLEÁNY FÖLÉ HAJOL ÉS EPEDŐ SZERELMES SZAVAKAT SUTTOG FÜLÉBE, — AKKOR ERŐSEN FELTETTE MAGÁBAN, HOGY GYERMEKÉT HASONLÓ VESZÉ­LYEKNEK TÖBBÉ KI NEM TESZI. ENNYI ELÉG VOLT NEKI. ETTŐL FOGVA A TANÁCSOS MINDEN MEGHÍVÁST EGYSZERŰEN VISSZAUTASÍTOTT. NEJE GYÖNGÉL­KEDŐ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA KÜLÖNBEN IS MEG­KÍVÁNTA A HÁBORITLAN NYUGALMAT. HELÉN VIGASZTALHATLAN VOLT, MIDŐN EZ* MEGHALLÁ. Ő BIZONYÁRA NEM KÍVÁNT SEMMI OLYASMIT, A MI ANYJÁNAK EGÉSZSÉGÉT VESZÉ­LYEZTETHETÉ, DE EZ AZ ÁLDOZAT, A TNDAT, AZ EGÉSZ HOSSZÚ TELET HÓDFÁLVÁN TÖLTENI EL, MONDHATLAN KESERŰSÉGET OKOZOTT NEKI. A VILÁG ZAJOS, MÁMOROS ÖRÖMEI FOGVA TÁRTÁK LELKÉT ELANNYIRA, HOGY CSUPÁN A GONDOLAT IS, MEGVÁLNI AZOKTÓL — RETTEGÉSSEL TÖLTÖTTE EL ŐT. ODÁIG JUTOTT, HOGY A BÉKÉS, ŐSI LAK, AZ OTTHONA, MÁR NEM TUDTÁK ŐT SZÓRAKOZ­TATNI, ODA MÁR CSAK UNATKOZNI TÉRT. SAROLTA MÁSKÉP GONDOLKOZOTT. ATYJÁNAK AKARATA SAJÁT ÓHAJÁVAL TALÁLKOZOTT. SAROLTA BELÁTTA, HOGY ATYJUKNAK IGAZA VAN; MÁR VOLT TAPASZTALATA A VILÁGRÓL. MIG HELÉN AZ ILLÚZIÓK ÉS MAGASZTALÓ BÓ­KOK KÖZEPETTE — MELYEKET PEDIG MINDENKOR TELT KEZEKKEL SZÓRTAK NEKI, LEGSZEBB DIADA­LAIT ÜLTE, ADDIG SAROLTA TÖBB OLYAS KELLE­METLEN TAPASZTALATOKRA JUTOTT, A MELYEK NAGYON IS KEDVEZŐK ARRA, HOGY EGY ÁRTAT­LAN FIATAL LEÁNY SZIVÉBŐL A JÓ HITET KIÖLJÉK. LÁTTA, HOGY MILY HIU, MENNYIRE LELKIISME­RETLEN ÉS ROSSZLELKŰ EZ A VILÁG ; SZEMBEN ROKONSZENVES, JÁTSZSZA A NAGYLELKŰT, MÁSKOR PEDIG KÍMÉLETLENÜL SZÓRJA GUNYNYILAIT. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom