Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-10 / 3.szám

okt, 28-án, a sz. Benedek-rendiek .közé lépett, 1815—19. kőszeghi tanár volt, 1819- 23. a theologiát, hallgatta Pan­nonhalmán. Felszenteltelett 1823. szept. 10-én, 1823-36. Esztergomban, 1836-7. Kőszegen volt tanár, 1837-43. Bakony­bélen prior és tanár, 1843-4. subprior Pannonhalmán. 1844—61. plébános Szentiváiryban, 1861. subprior. 1873. az apátság priorja. Meghalt 1875. febr. 27-én. Művei : 1. Iskolai ifjúsághoz classificatio el­olvasása alkalmával tartott beszéd. 1833. Esztergom. 8-r., 71. 2. Tekintetes, Nemes, Nemzetes s Tudós Krainar József úrhoz intézett beszéd, midőn fényesérd. szalagos függő nagyobb arany diszpénzzel Esztergom­ban ünnepélyesen felékesít telnék. Esz­tergom. 1834. 8-rét, 28 1. 3. Az esztergomi kir. vár. templom­ban 1835. óv húsvét napján mondott beszéd. Esztergom. Beiméi J. betűivel. 1835. 8-rét, 27 1. 4. Beszéd sz. Anna tisztel. Eszter­gom. 1836. 8-rét, 22 1. 5. Lanlos dal tekint. Kruplanies Simon esztergomi érsekség uradalmi főigazgatója névnapjára. Esztergom. 1835. 6. A bakonybéli apátság nyolcz szá­zados ünnepére 1837. szept. 24. Pest. 1873. 7. Carmen heroicis versibus adorna­tnm honoribus illustr. D. Michaehs Rimely occasione instál lat iouis a con­ventu Bakonybeliensi oblatum 18. Apr. 1834. Vesprimii, Typis Joannis Totth 1843. 8. Carmen alcaitis versibus adorna­tum, illustr. M. Michaelis Rimely ho­noribus oblatum occasione installatio­nis die 18. Apr. 1843. a conventu Bakonybeliensi. Taurini. Typis viduae Clarae Siroibig. 1843. 9. Örömdal mélt. Rimely Mihály fő­apát ur tiszteletére, 1858. juu. 10-én bérmálás alkalmával. Győr, 1858. Sauerwein. (Folyt köv.) Esztergomi levél. (Valami a köszöngetésröl.) Bocsánatkéréssel kell kezdenem, mert az egyszer nagyon háládatlan levelet írok. Az esztergomi hibák az esztergomi sze­mek előtt már nem hibák, hanem szokások. Annál feltűnőbbek azonban idecsöppent fő­városi vendégek előtt. Egy ilyen vendé­gemnek köszönöm ezt a thémát. Egyszer végig mentünk a téli korzón ketten. Vendégem teljesen ismeretlen volt, hanem azért nem fogyott ki a bámulatból. Kint mozgott az egész sétáló város, hogy — lenézze egymást. Kalapszállitóm a tanúm, hogy köszönés dolgában nagyon feláldozó vagyok. Egy óra alatt kétszázhetvenhat és egy fél kö­szönés csak olyan kíméletlen kÖszönőtŐl telik ki, a milyen én vagyok, íróbarátom azonban nem közönséges sé­táló, hanem folytonosan tanuló és figyelő szemlélő volt, a ki a mozdulatokból s a megjelenés első benyomásából is nem egy­szer találó jellemzést tudott mondani az egész ember szellemi értékéről. A huszonnegyedik köszönésig még csak baj nélkül eljutottunk. Udvariasan viszo­noztak mindet. A huszonötödik azonban már zavarba hozta útitársamat. Egy meglehetős czifrán öltözködő s be­gyesen lépkedő hölgy volfc a tanulmány, a ki köszönésünket megvető fitymálással fogadta s blazirtan röstelte, hogy velünk épen találkoznia kellett. — Ez valami grófnő lesz ? — kérdi úti­társam. — Csalódok Nevelőnő. Tovább mentünk. Az őrnagy kedvesen, a hadnagy megvetően ; a kanonok nyája­san, a káplán büszkén ; az alispán szeretre­méltóan, a fiatal hektográf lenézően; a ezég főnöke előzékenyen, a se^éd vissza­utasitólag; a vagyonos városatya udvariasan, a kipusztult gentry bizonyos indignálódás­sal; a tanult ember szerényen s a pöffesz­kedő tökfilkó gőgösen s rátartósan köszönt. Itt még csak könnyen ment a tanulmány és a következtetés. Hanem mikor a szép nők csoportjával találkoztunk, akkor nŐttön nőtt á megjegyzések és találgatások abszur­duma. A viszonzás természetessége, az üdvözlés őszintesége, a találkozás kifejező hangulata, mely a nőket mindenütt oly kedvesekké, gyöngédekké és szeretetreméltókká teszi, nálunk az utczán majdnem teljesen meg­szűnik. A legkorrektabb köszönésre, a legkifogás­talanabb üdvözlésre is nagyrészt fan var, visszatetsző, sőt sokszor szinte megbotrán­kozó feleletet kapunk mosoly, fej hajtás, kifejezés nélkül. Pedig milyen szépek a nők, mikor természetükhöz hiven, el nem fojtják szeretetreméltóságukat! Nagyon so­kan nem is tartanak a mostani divattal. Igy 'azután nem is meglepő látvány, mikor a fiatal ember kalapleemelés nélkül áll szóba a leányos családokkal s égő czi­garettel a szájában kezdi a társalgást sok konfidenc7Íával (a mi tetszik), mint előzé­kenységgel (a mi viszonzatlan s talán kel­lemetlen.) A kisvárosi érintkezés hétköznapi kiadása a sürü üdvözlés, mely a tisztelet minden­napi adója. Herczegnők, grófnők és főrangú hölgyek azonban nem teszik ezt az adót terhessé, öröm és élvezet azoknak megadni a találkozás hódolatát, mert szeretetremél­tóság és finom kedvesség sugárzik érette vissza. De mikor nálunk a bonne az úrnőjét majmolja; mikor a szerény állású és hi­vatásu tanítónő előbb gondolkozik, hogy viszonozhatja-e üdvözletünket; mikor a több nyelvet nem értő házikisasszony varrónője leczkéket adhatna a nevetséges fen héj ázás­ból; midőn a szegény iparosleány megne­heztel, ha a «kezét csókolom nagysád* helyett egyszerű és illedelmes «jónapot» kap: akkor csakugyan nincs jobb menedék, mint az esztergomi korzó helyett kisétálni — a hegyek közé, a honnan jövőre talán szebb thémát hozok haza. G ASTON. A NÜKRÖL S A NŐKNEK. Az embereket nem unalmas erényeikért de szeretreméltó hibáikért kedvelik. , * Ne feledje a nő, hogy az akaratban ép­pen annyi a bün, mint a tettben. N '-VVWÍ - Í"' Nagyra lenni egy erénynyel: ezer hiba kútforrása. * Azt rejtegetjük leginkább, a mi nincs. Domokrata erénye, hogy szépen beszélnh arisztokratáé, hogy szépen hallgatni tud. * A fájdalmak köztársaságában nincs kü­lőmbség ur és szolga között. * A történet nagy bukottjai fközött kevés az öngyilkos. Az ember könnyebben veszt el egy világot, mint egy nőt. * Akadnak helyes formájú ostobaságok, mint ahogy* akadnak jól öltözött bolondok. * A romláshoz vezető ut mindig jó karban van. A javítás költségeit az utazók viselik. * Ha a természet két nemet alkotott is, azok csak formára külömböznek. Az anyag ugvanaz. * Czigánymondások: 1. Hegedű hur nélkül, ház asszony nélkül. * 2. Legjobb barátodat megláthatod — tükörben. * 3 Az az asszony, a ki az urát még soliB meg nem csalta: éneklő halacska. * 4. A szerelmes részeg, a házasodó bolond. * 5. A legkedvesebb kutyát is ütjük, ha ugat ; a csúnyául lármázó asszonyt csók­kal csititjuk. * 6.. öreg asszony — fiatal férj : fésű a kopasz fejre. * 7. Hideglelés a vén asszony szerelme. Sok nŐ addig tartja magát nagyon is fiatalnak a tanulásra, mig csak egyszer kivénül belőle. * Soha sincs egyedül a nő, ha tükör van a szobában. Miért nem ismerünk a világirodalomban' női báró. Demanxot és női Falstaffot ? Mert hazudni és henczegni a férfi jobban tud. Azelőtt a boldogtalan szerelem tette tönkre a férfiakat Ma a boldog szerelem. * Van nő, a ki tizenkét szobájában se bir kitérni az unalom elől. Őrizkedjél felebarátodtól, mint tenma­gadtól. HÍREK. — A herezegprimás az érseki tanítóképző intézet napról-napra gyara­podó alumneumára kétszáz frtot adott. — Uj plébános. Gombár György budaörsi káplán kisoroszi plébánossá lett. — Megerősítés. A vallás és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter Bartal Rezső kir. tan, tanfelügyelőnk leányát Saroltát, a ki eddig a czeglédi állami polgári iskola tanítónője volfc, állásában véglegesen megerősítette. — 1888. febr. 13-án történt a vé­res vízivárosi ketlős rablógyilkosság, melynek misztériumait sikerült Szabó Gyula fenyítő bírónak megfejtenie s Bende Antalt, mint 'beismerésben levő tettest a komáromi törvényszéknek át­adnia. Innen-onnan lassan egy eszten­deje lesz a szörnyű bűnnek s Bende Antal ügye a büntető törvényszék előtt még mindig befejezetlen. Ennek a nagy huzavonának azonban nem a komáromi törvényszék az oka, hanem a közegészségi ta.nács késedelmezése, a hol a Bénáéról szóló jelentések még mindig elintézetlenek s igy a törvény­szék nem tűzheti ki a végső tárgyalást. — Lakodalom. Vasárnap délben tartotta esküvőjét Schoiber Rezső fiatal kereskedő Stern Ilmával, Stern Márk tekintélyes kereskedő kedves leányával az uj zsinagógában, mely zsúfolásig megtelt s a hol Dr. Weisz rabbi igen hazafias sze j lemű és tartalmas nászbe­szédet mondott a ház, a haza s az egyház fogalmái ól. Az esküvőt azután népes ós vigalmas lakodalom követte, melyet táncz fejezett be. 1 — A korcsolyázók öröme teljes. A torna-egyesület pompás jégpályát tart fön a kis Dunán, mely ugyan az alacsony vízállás miatt nem széles, ha­nem azért annál hosszabb. Az egyesü­let faház is uj fölszerelésben részesült, ugy hogy most már több a kényelem, mint tavaly. Az egyesületi jég az egye­düli pálya, melyet a korcsolyázók hasz­nálhatnak. — A postáról már napok óta igen különböző hirek szárnyalnak, ugy hogy a változatok már fuczatszámra szaporod­nak. Az ügy állása az egészben a kö­vetkező: Ruttkay Kálmán posta tiszt ügy­kezelését vizsgálta meg a napokban egész váratlanul egy fővárosi revizor, a ki a kezelés körül lényeges zavarokat konstatálván, Ruttkay Kálmánt kény­telen volt fölfüggesztetni. A postai igaz­gatóság azonnal elrendelte, hogy mind­addig, míg az ügy megvizsgálva nincs, addig Ruttkay nom hagyhatja el Eszter­gomot. A városi Rendőrség, figyelem­mel kísértő Ruttkay t, de ez három nap múlva egyszerre csak eltűnt. A külön­féle beszédek után Rutkay öngyilkos­ságot kövelett el; még azt is tudták, hogy hulláját hétfőn Szobou fogták ki. Szobon azonban egy szót sem tudtuk az esetről, mert Ruttkay teljes jó egészségben Budapesten tűnt föl, ahol személyesen jelentkezett s ügye meg­megvizsgálását ós elbírálását sürgette. Eddig csak néhány száz forint eltűné­séről van szó, melynek hivatalos hiá­nyát kons.atálták. Hogy mennyi hiány­zik még Ruttkay karácsonyi kezeléséből, azt eddig nem tudta megállapítani a vizsgálat, mely különben hivatva lesz az esetet a maga rendes nevén ís meg­keresztelni. Ruttkay Kálmán helyébe a postaigazgatóság azonnal uj tisztviselőt küldött Esztergomba, — A Zenei Kör ujesz:endő első perczeit tudvalevőleg a Goíterhaltéval üdvözölte s a négyeseket magyarul és németül rendezte. Ezt hazafias köteles­ségünknek tartottuk konstatálni, annyi­val is inkább, mert a Zenei Kör alap­szabálya, társasága és iránya magyar­Minden részletesebb megjegyzés nélkül adtuk a kellemetlen hirt, melyet most illetékes helyről a következő enyhítő körű 1 menyek kel 1 ehe t kiegészi ten ü n k. A Zenei Kör tudvalevőleg a feloszlás szélén állott, midőn Widmann kapitány, a társadalom egyik igen kedvelt alakja, az al elnökségre fel kéretett. Az ezredes -­tekintettel azon jó viszo iy fen tartására, mely eddig a polgári s a katonai társada­lomban kölcsönös előnyére föiiállott — megengedte, hogy Widdmaun kapitány a Zenei Kör alelnökségét el fogadja s igy biz­tosítva volt a Zenei Kör számára a tisztikar s a katonai zene. A Szilveszter­esti vigalmon a tisztikar hölgyéi közi számosan vettek részt,, a kik még eg szót sem tudnak magyarul s igy töi tént, hogy a rendezőség nem elvbő hanem udvariasságból két nyelven rer dezte a francziauégyest: magyarul ( németül. A Gotterhaltét azonban nei rendelte meg hivatalosan senki, sőt mint a zenemű elhangzott, nyomba utána jóvá akarták tenni a dolgot. Hunyady-induló eljátszásával. Szóval Zenei Körben történt dolgokért nei lehet egyeseket felelősekké tenni. Ri szünkről szívesen adunk tért a nézete tisztázására annál is inkább, mert ­mióta társadalmunk a katonai eleniekkt összeolvadt — nem volt panasz non zeti érzelmeink megsértése miatt. Hí souló loyalitást tapasztalhatott a müvei esztergomi. társadalom részéről a deré tisztikar is, mely eddig s ezentúl i szívesen összetart Esztergom müvei­elemeivel. — A Borcsarnokban jan, 12-éi társas vacsorával egybekötött családia jellegű tánczkoszorut rendez Graíze: Rezső vendéglős. — Az időjósok megint enyhe idő járást, sőt langyos esőt is jósolnak, i mi a gazdáknak nem tetszik. — Diákélet. Kristóf János eszter­gomi születésű kisszebeni középiskola: tanártól most jelet meg egy kötet vidám elbeszélés «Diákélet» czim alatt. A Beszterczebányán kelt könyv tartalma: A harmadrendű lángész; Dunai kirán­dulás; A szócső és a messzelátó ; Az első fagylalt ; Niemann bácsi érzékeny históriája; A ludós csizmadia meg a névnap ; A főgymnasisfa; A pisztoly és a pinczekulcs.; Fehér Mariska; Sar­kantyú, kokárda, sastoll ; A kékreve­renda-tulajdonos ; Az egyetemen; A párkányi karáesouyesi.; (ezt mutatóba közöltük) ; Trombita és molnármester ; A tragédia avagy folytatás és vége; A kötet foglalata nagyrészt tréfés diák­élmények elbeszélése, melytől a humor bizonyos nemét elvitatni nem lehet. Az uj könyv ára ngylátszik eg frt s megrendelhető kiadóhivatalunkban. — Esztergom tájszépségeinek nép­szerűsítését és könnyen hozzáfórhefését fogja eszközölni a Kárpátegyesület Buda­Pesti Osztálya. Ezen. ránk nézve nagy fontosságú egyesület tagjai napról-napra gyarapodnak. Ujabban Bálint János ép i tő mester és Tábor Adolf, lapunk Ifi­adótulajdonosa jelentkeztek nálunk uj tagokul. — Régi pénzeket, régi könyveket s egyéb régiségeket sziveden megvásárol lapunk szerkesztőja, kivel ez ügyben mindennap déli egy órakor lehet érte­kezöi, <

Next

/
Oldalképek
Tartalom